Új Szó, 1985. július (38. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-30 / 177. szám, kedd

Levelezőink írják Kitüntetett brigád A nagymagyari (Zlaté Klasy) Agroprogres közös mezőgazda­sági vállalatnál a Dávid ödön irá­nyította szocialista munkabrigád, amely évek óta kimagasló terme­lési eredményeket ért el, az épitök napja alkalmából a csehszlovák kormánytól és a Szakszervezetek Központi Tanácsától elismerő ok­levelet kapott. A kitüntetés átadá­sakor, Kurucz András, az üzemi pártbizottság elnöke méltatta a Progres I és a Progres II nevet viselő brigádok példás munkáját is, amellyel jelentősen hozzájárul­tak a tervfeladatok teljesítéséhez. Kiváló termékek gyártásával a megrendelők igényeinek kielé­gítésén kívül a vállalat jó hírnevét is öregbítik. Méri István Ha megérdemlik... Családunk - férjem szülei és az enyémek is - rendszeres olvasója az Új Szónak. Nagyra becsüljük azt a tájékoztatást, amelyet a lap olvasóinak ad, s nyílt, őszinte ál­lásfoglalását. Ebből kiindulva vet­tem tollat a kezembe. Nem köszö­netét akarok mondani az Új Szón keresztül a gottwaldovi Svit cipő­gyár dolgozóinak. Ezt nekik cím­zett levélben is el tudom intézni. Az esetet azért szeretném, ha kö­zölnék, mert nagyon sokszor pa­naszkodunk - sajnos, gyakran nem is ok nélkül - a hivatalok, szolgáltató üzemek dolgozóira, az elárusítókra stb. De ha megér­demlik, dicsérjük meg őket. Háromszázhetvenöt koronáért vettem egy pár cipőt, melyet az említett gyárban készítettek, s ké­sőbb elveszítettem róla egy csa­tot, amely nélkül viselhetetlenné Ipoly-parti randevú Az idén már tizenharmadszor gyülekeztek a művelődni vágyó fiatalok és idősek az Ipoly-partján, s újra népviseletbe öltözött cso­portok sokasága ünnepelt Ipoly- szalkán (Salka). zőbb népszokásokból mutattak be részleteket. Az ünnepségen közreműködött még az ebedi (Obid) és a muzslai (Mužla) citerazenekar, a štúrovói tánccsoport, a rokkantak szövet­A gazdag műsorban elsőként a helyi menyecskekórus és folklór­csoport köszöntötte a közönséget. Nagy érdeklődés kísérte a folklór- csoport fellépését (a felvételen). Műsorukban a vidékre legjellem­ségének bátorkeszi (Vojnice) cso­portja. A jól megszervezett ren­dezvényen nagy sikert arattak a komáromi (Komárno) Magyar Területi Színház színészei. Sukeľ Rozália Természetvédelmi nap A Vadászszövetség görgői (Hrhov) alapszervezetének tagjai Török László vezetésével termé­szetvédelmi napot rendeztek a helyi iskolában azzal a céllal, hogy közelebbről is megismertes­VIT-felajánlás A Szövetkezeti Földművesek Szö­vetsége losonci (Lučenec) járási bizott­sága felhívására a járásban tizenöt földműves-szövetkezetben 19 500 ko­ronát gyűjtöttek össze. A felajánlások és a VIT-műszakok által szerzett összeg is gyarapítja azt az alapot, amelyből még a fejlődő országok fiatal­jainak utazását is segíteni kívánja ha­zánk. Csák István Nyugdíjasok találkozója Megrendezte Kisgéren (Malý Horeš) a polgári ügyek testülete a nyugdíjasok találkozóját. A megjelenteket Nagyidai Balázsnó, a testület elnöke köszöntötte. Az ifjúsági szervezet tagjai és az alap­iskola tanulói gazdag műsorral kedves­kedtek az időseknek és frissítőkkel, süteménnyel kínálták a vendégeket, akik szívesen beszéltek a fiataloknak a régi idők szokásairól. Iski Ibolya KIÁLLÍTÁS Közös trófeakiállitásf rendezett a Vadászszövetség gömörhorkai (Ge­merská Hôrka) és ardói (Ardov) helyi szervezete. Az érdeklődők előbb Gö- mörhorkán, majd Hosszúszón (Dlhá Ves) tekinthették meg a trófeákat. Is­meretterjesztő előadás is elhangzott. Gömörhorkán Székely Dénes, Hosz- szűszón Bartók Béla ismertette a va­dászok eredményeit, terveit és a kör­nyék élővilágát, hangsúlyozva a vadak védelmének jelentőségét. A Brnóban megrendezendő orszá­gos trófeakiállításon is majd közösen vesznek részt. Kankula Tiborné sék a gyerekekkel a természetet: a növény- és állatvilágot. Körtvély Károly, a szervezet el­nöke a természetvédelem fontos­ságáról beszélt a gyerekeknek. Majd vetélkedő következett, amelyben öt csapat mérte össze képességeit. A verseny keretében a gyerekek által készített legjobb rajzokat a zsűri a Kis Építő szer­kesztőségéhez továbbította. Vadásztrófeák, szakkönyvek és szaklapok kiállítására is sor került. Nagy volt az érdeklődés, nemcsak a gyerekek, hanem a felnőttek részéről is. Farkas Rózsa vált. A cipész sajnálkozott, de se­gíteni nem tudott. Ekkor az az ötletem támadt, megkérem a gyár­tót, utánvéttel küldjenek nekem egy csatot. Hamarosan választ kaptam; a cipőt ugyan két évvel ezelőtt hozták forgalomba, de azért küldjem el, ha lehet helyre hozzák a hibát. Postára adtam a csomagot és nagy izgalommal vártam a fejleményeket. Rövide­sen visszaküldték, s alig hittem a szememnek: teljesen felújították a cipőmet. Új sarkak, új csatok, új talpbetét és egy kedves levél: vi­seljem terméküket továbbra is jó egészséggel. A Rudolf Hladký irányításával dolgozó javítók legfontosabbnak a vásárlók elégedettségét tart­ják. BÉRESERNA Kassa (Koáice) PIONÍRNYÁR A Galántai (Galanta) járásban az előző évekhez hasonlóan a pi­onírok nyári üdültetését alaposan előkészítették. A szövetkezetek dolgozóinak 833 gyermeke szá­mára biztosítottak lehetőséget, hogy kellemes, szép környezet­ben tölthessék vakációjukat. Két­százhatvannyolc gyermek a žilinai Magasépítő Vállalat üdülőköz­pontjában, 150-en Povinán, 315- en pedig Spišská Bélán vesznek részt kéthetes üdülésen. Száz pio­nír külföldön üdülhet, Magyaror­szágon, az NDK-ban, Bulgáriában és Jugoszláviában. Oláh Gyula Egy járás életéből A rozsnyói (Rožňava) Járási Ipari Vállalat pelsóci (Plešivec) munkaruhakészítő üzemének dol­gozói az egész év folyamán ex­portra termelnek. Legnagyobb kül­földi megrendelőjük az NDK. A műhely dolgozói első félévi ter­vüket 100,4 százalékra teljesítet­ték: 170 393 munkaruhát készítet­tek. Az év végéig még 300 ezer munkaruhát varrnak meg. A Szövetkezeti Földművesek Szövetsége rozsnyói járási bizott­sága a napokban értékelte a bir­katenyésztésben, sajt- és gyapjú­termelésben elért eredményeket. A pontozásos rendszer alapján az első helyre a Gemerská Poľoma-i Efsz dolgozói kerültek, a második­ra a Rejdovái, a harmadikra pedig a Vlachovi Efsz birkatenyésztő kollektívái. A Rozsnyói járás SZISZ-tagjai az elmúlt öt év alatt nagy figyelmet fordítottak többek között környe­zetük és munkahelyük szépítésé­re. Gondozzák az üzemek és a művelődési házak körüli parko­kat, zöldterületeket. A környezet szépítése során a fiatalok az emlí­tett időszakban több mint 538 436 órát dolgoztak társadalmi munká­ban. Tóth Rozália Az Ivánka pri Nitre-i Rozkvet Efsz-ben megkezdték az öt hektáron termesztett fözőtök szedését. Terv szerint 20 vagonnal szállítanak a nyitrai (Nitra) konzervgyárnak és mélyhűtő vállalatnak. A termés egy részét a Zelenina felvásárló központjában értékesítik. A felvételen Pavol Guzmickýnak, a kertészet vezetőjének irányításá­val szedik a tököt. Pavol Matis felvétele Tartásdíj „Marika“: Ismerőse elvált asz- szony, aki három gyermekről gon­doskodik. Az apa tartásdijat fizet a gyermekekre, s az anya meg­kapja a három gyermekre járó családi pótlékot is. Az ismerőse egy ideig tartásdijat kapott a férjé­től, mivel betegsége miatt munka- képtelen volt. A férj tartási kötele­zettségét elvált felesége iránta bí­róság azonban megszüntette az­zal az indoklással, hogy az isme­rőse már munkába állhat. Valójá­ban azonban a legkisebb gyermek rossz egészségi állapota miatt nem tudott munkába állni. Az elvált feleség ismét igényel­het a volt férjétől tartásdijat, amennyiben erre a gyermekekről való gondoskodás miatt lenne szüksége. A bíróság a tartásdíjat a kereset beadásának napjától ítélné meg. Foglalkozási betegség K. L.: Olvasónk ruhagyárban dolgozott és 1983-ban allergiás bőrbetegséget kapott. Megbete­gedése miatt más, gyengébben fizetett munkára osztották be. Ol­vasónk a Munka Törvénykönyve 115. §-ának 5. bek. alapján egy évi időtartamra igényelte fizetése kiegészítését az előző átlagfizeté­séhez viszonyítva. Indítványát a szakszervezet üzemi bizottsá­gának döntőbizottsága, majd a bí­róság is elutasította azzal az in­doklással, hogy a betegsége nem ismerhető el foglalkozási megbe­tegedésnek. Ebben a kérdésben más álláspontra helyezkedett a foglalkozási betegségek kliniká­ja. Nézetük szerint olvasónknál kimutatható ugyan a bőrbetegség, de mivel a munkahelye nem te­kinthető veszélyes munkahelynek, a betegségét sem ismerhetik el foglalkozási megbetegedésnek. Olvasónk kérdi, helyes-e ez az álláspont? A Társadalombiztosítási Tör­vény végrehajtására kiadott 128/1975. sz. rendelet függeléké­nek 22. pontja bőrbetegségeket akkor ismeri el fogalkozási beteg­ségnek, ha azt olyan káros anya­gok okozták, amelyek kapcsolat­ban álltak a dolgozó munkavégzé­sével és ha a dolgozó munkahe­lyén szükséges a káros anyagok­kal való érintkezés. További felté­tele a bőrbetegségnek foglalkozá­si megbetegedésként való elisme­résének, hogy a dolgozó olyan munkahelyen dolgozik, ahol eze­ket az ártalmas anyagokat gyárt­ják vagy feldolgozzák, esetleg közbeeső vagy melléktermékként, illetve hulladékként kezelik. Ha a bíróság ítélete még nem jogerős, ajánljuk támadja meg fel­lebbezéssel és kérjen szakértői véleményezést. Amennyiben az ítélet már jogerőre emelkedett, a legfőbb ügyészséghez fordulhat, s kérheti, nyújtsanak be a legfel­sőbb bírósághoz törvényességi óvást, amely a bíróság ítéletét ha­tályon kívül helyezheti, s további eljárást rendelhet el. Adókedvezmény H. F.: Tekintettel arra, hogy a férje egységes földműves-szö­vetkezetben dolgozik, ön jogosan kérte, hogy a munkabér-adóked­vezményt a gyermekről való gon­doskodás címén önnél vegyék fi­gyelembe. Kérelmének 1982-ben helyt adtak (jogosan). Nemrégiben a pénzügyi ellen­őrzés megállapította, hogy mun­káltatója bérelszámolója az elmúlt három évben nem kérte el öntől a szükséges nyilatkozatot, s ezért az adókedvezményre való jogo­sultságát nem ismerték el. A mun­káltatója köteles volt a megállapí­tott különbözeiét megtéríteni (ez három évre 7000 koronát tett ki). Munkáltatója ezért elrendelte a fent említett módon keletkezett kár megtérítését azokkal szem­ben, akik a kárt okozták. Kérdi, köteles-e ön valamit visszafizetni? Nézetünk szerint a munkabér­adóról szóló 1952. évi 76. számú törvény 16. §-ából kell kiindulni. Ez szerint a munkabéradó befize­tője (vagyis a munkáltató) köteles a dolgozójától le nem vont béradót ytólag levonni, ha a bér kifizetése óta nem telt el több, mint 3 hónap. Ha a béradó szabálytalan összeg­ben való levonását az adóköteles dolgozó okozta, akkor utólag, há­rom évre visszamenően lehet tőle levonni a hiányzó adót (a különbö- zetet). Az említett rendelkezés szerint munkáltatójának nem keletkezett önnel szemben jogigénye a kár megtérítésére. Munkáltatója a kár megtérítését a Munka Törvény- könyve 172. és köv. paragrafusai alapján a bérelszámolótól követel­heti, aki ezt a kárt gondatlanság­ból okozta. A bérelszámoló azon­ban legfeljebb 3 havi fizetése összegéig felel az általa okozott kárért, s a Munka Törvénykönyve 183. §-a értelmében kérheti, hogy a kártérítés mértékét csökkentsék egyhavi átlagfizetése összegéig. Kié a befejezetlen ház? G. L.: Régi házukat a hozzátar­tozó telekkel együtt eladták a leá­nyuknak s házastársának, akik az alacsony vételárat a mai napig sem fizették meg, mert a telken építkeztek, s szükségük volt a pénzre. Az építkezésre kölcsö­nöket vettek fel, s 25 ezer koronát önök adtak a lányuknak. A fiatalok azonban elváltak még mielőtt a házat befejezték volna. Vejük, miután elhagyta a családot, visz- szakérte azt a tízezer koronát, amelyet a munkáltatójától kapott kölcsön, s amelyért bútort vásá­roltak. A házasság megszűnése után a házastársak osztatlan közös tu­lajdonát egyezséggel vagy bírósá­gi eljárásban lehet megosztani a válástól számított három éven belül. A vitatott családi ház befeje­zetlenül is a házastársak osztatlan közös tulajdonába tartozik. Ennek értékét a 129/1984 sz. rendelet alapján bírósági szakértő állapít­hatja meg. Az osztatlan közös tu­lajdon megosztásánál természe­tesen figyelembe kell venni a há­zasságot megszüntető ítélet joge­rőre emelkedése időpontjában meglévő adósságokat, azt, hogy ki vállalja ezek törlesztésé^ valamint figyelembe kellene venni a szülők juttatásait. A házastársak által be­fektetett munka értéke az ingatlan értékében jelentkezne. Amennyiben az ügyet nem tud­nák megegyezéssel lezárni, ajánl­juk a lányuk forduljon ügyvédhez. Az ügyvéd a lányuk megbízása alapján indítványt adhat be az ille­tékes járásbíróságon a házastár­sak osztatlan közös tulajdonának oly módon történő megosztása iránt, hogy az ingatlanokat a lá­nyuk venné át és a tiszta értékük felét kifizetné volt férjének. Biztosítás K. M.: Idén májusban villám csapott az antennájukba, s ennek következtében meghibásodott a színes tévéjük. A javítás költsé­geit - 708 koronát - a biztosító a biztosítási szerződés alapján csak akkor hajlandó megtéríteni, ha bizonyítani tudják, hogy a kárt villámcsapás okozta. A tévéjavitók ezt nem tudják bizonyítani, s a biz­tosító nem fogadta el a tanuk nyi­latkozatát, noha a környéken és a házban a villámcsapás követ­keztében többen, is kárt szen­vedtek. Ajánljuk, érdeklődje meg, hogy a nemzeti bizottságnak tudomása van-e az esetről, s kiadnának-e igazolást róla. Bizonyítékul szol­gálhat a tanúknak a nemzeti bi­zottság előtt aláírt becsületbeli nyilatkozata is. Ha nem járna sikerrel, jogában áll bíróságon követelni, hogy köte­lezzék a biztosítót a biztosítási szerződés szerint járó térítés megfizetésére. A bíróság feltehe­tően elfogadná bizonyítékként a közvetlenül értesült tanúk vallo­mását. Igazolatlan hiányzás Sz. F.: Feltételezzük, hogy fél­reértésről van szó. A keresőképte­lenség befejeztéről a munkáltató­ját értesítenie kell. Kérdés, hogy ez időben történt-e meg. Egyéb­ként, eltérő munkaidő-beosztása értelmében csak az ön által meg­jelölt időben kellett volna a munká­ban jelentkeznie. A munkáltatójá­nak azonban még ilyenkor is tud­nia kell, számolhat-e dolgozójá­nak a munkába való visszatérésé­vel. Dr. F. J. DJ SZÚ 6 1985. VII. 30.

Next

/
Thumbnails
Contents