Új Szó, 1985. július (38. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-03 / 154. szám, szerda
Šumavai naplójegyzetek j KOMMENTÁLJUK Véget ért a 19. Šumavai Ifjúsági Találkozó Vimperkben. Június derekán 6000 SZISZ-tag és 623 pionír gyűlt össze az ország minden tájáról, hogy a fasizmus felett aratott győzelem 40. évében, a XII. moszkvai VIT előestéjén „Az antiimperialista szolidaritásért, a békéért és barátságért“ jelszó jegyében hangot adjon békevágyának. A találkozó emlékezetes, kedves pillanataiból nyújtunk ízelítőt az alábbiakban. Sátorverés Csütörtökön délután. Lassan megtelik a tábor, a zöld fűben egyre több a sátor. Furcsa, sárga, négykerekű járgány döcög be - hat fiú és két lány hajtja a láberővel működő, bicikliként gördülő alkalmatosságot. Az „orrát“ fesztiválvirág disziti, utasait kék ponyva védi az eső ellen. Hátul nagy matrózláda, rajta felirat: Ne dudálj! Mi megteszünk minden tőlünk telhetőt! Roman Lukášeket, a velešíni gépészeti szakközépiskola harmadik osztályos tanulóját, a gép egyik utasát megszólítom:- A SZISZ-től kaptuk kölcsön a járművet; nem először teszi meg a fesztiválutat, tavaly Sušicében ,,járt“. Ide tizenhárom óra alatt érkeztünk Bechynéból. Az emberek? Általában jókat nevettek, integettek, amikor megláttak bennünket.- A járművön hátul felirat: 70 km-es sebesség.- Hát dombról lefelé 70 km- magyarázza - dombra fel pedig tolni kell. Az átlagos sebesség, ha minden erőnket beleadva tapossuk a tizenhat pedált, 15 kilométer óránként. A nehéz út után ma még sok minden várja a tábor népét: az ünnepélyes megnyitó, a vidám esti fesztiválköszöntő, a XII. VIT tiszteletére összeállított kiállítás megnyitása, a nyári színház zenés ajánlata. Sport, sport, sport A Sajtó feliratú jelvény sem véd meg attól, hogy a felém repülő labda telibe ne találjon. Köröskörül melegítőbe, tornacipőbe öltözött lányok, fiúk, kifeszített hálók, fűben hasaló, célzásra készülő lövészek. Czvedler Józsefet, aki a Nyugat-szlovákiai kerületből érkezett, a pálya szélén találom. A mérkőzés már befejeződött. A tizenhat éves József, mint elmondja, autószerelőnek készül. A melegítőjét díszítő betűk - TJ DAC - elárulják, hogy nem áll távol a sporttól.- Három éve birkózom - meséli -, most a többieknek szurkoltam; tegnap érkeztünk, hosszú volt az út. Még sosem jártam a Šumavá- ban, nagyon tetszik. Szabadidőmben? Szeretek motorozni és szeretem a zenét. Mindent bele! Hurrá! Óriási uj- jongás övezi a lányok futballcsapatának játékát. - Győztünk,- mondja nevetve Iva Kňurová, arcába csapódó barna haját hátra- símitva. - Ostravából érkeztem, gimnazista vagyok, jövőre már negyedikes leszek. Bányászati főiskolára szeretnék majd jelentkezni. Nyári terveim? Dőlni Bečvára készülök, táborba. Á, nem mint vezető, én leszek a tábor szakácsnője. Kedvenc ételem, s azt hiszem ezt tudom a legjobban elkészíteni, a gombóc, sertéssülttel és párolt káposztával. Az iskolánk SZISZ-szervezete ezen a nyáron Lengyelországba is tervezett kirándulást, a szünidő hátralevő részét ott töltöm. Hogy mit szeretek még? Imádok táncolni és ugye futballozni is. Esti program? A televízió egyenes adásban közvetíti a téli stadionból az Emlékidéző staféta kiértékelését, erre készülünk. Oklevél és pamutpolip- Itt balra, a kaszárnyában vannak. A már messziről visszhangzó nevetés, dobogás tévedhetetlenül mutatja az utat. Kipirult arcok, izzadtságtól csapzott hajfürtök, piros, kék homlokpántok, sportcipős kis alakok. A pionírok honvédelmi versenyén találkoztam az Emlékidéző staféta első helyezettjeivel, a trnavai Janko Giertl pionírraj tagjaival.- Miroslav Sadloň 37 tagú csapata négy csoportra osztva dolgozott, s ez a módszer kiválóan bevált - meséli Mária Gubínyiová, a trnavai kerületi pionír és ifjúsági ház munkatársa. - A stafétába igyekeztünk bekapcsolni a szülőket is, szombat- és vasárnaponként, a lehetőségek szerint az Ebédidő a táborban (Eduard Karkan felvételei) egész családok részt vettek a kirándulásokon, múzeumlátogatásokon, beszélgetéseken. De meséljenek a gyerekek - adja át a szót a három ideszaladó kislánynak, a copfos, pisze Lubica Ond- ruškovának, a szemüveges komoly Zuzka Fránovának és a szőke Lubica Jančíkovának.- A 6. B-be járunk. Nem is sejtettük, hogy a sok-sok pionírcsa- pat közül mi leszünk az elsők - mesélik ragyogva. - Mi volt a legszebb élményetek a staféta ideje alatt? - kérdezem. - A kiránJindrich Poledník, a CSKP KB Titkárságának tagja, a KB titkára a találkozó részvevői között dulások - válaszolják szinte egyszerre. - Legutóbb Dubnikban voltunk, este tábortűz is volt, énekeltünk, szalonnát sütöttünk. A legizgalmasabb az éjszakai menetelés volt, éjjel fél tizenegykor ébresztettek bennünket - meséli csillogó szemmel Lubica. - Három zseblámpával indultunk a hegyekbe. Múzeumokban is jártunk, Prašnikban a múzeumvezetó bácsi sokat mesélt, megmutatta a fényképeket, fegyvereket, a harcokról is beszélt. Itt az ebéd ideje. Együtt az egész csapat. - Tessék velünk jönni, megmutatjuk az oklevelet meg a fehér polipot, jó? Tetszik tudni, a VI. A-val közösen babákat, hímzéseket, kesztyűket meg polipokat készítettünk a találkozóra. A táborba érünk, fényképeket mutatnak, s mivel hív az ebéd, lassan elbúcsúzunk. A hátizsákomban fehér polip lapul, a gyerekek ajándéka, fonott pamutkarjait integetésre emeli. Napsütéses békemenet Végre kikukkant a felhők mögül a nap. Már a kora délutáni órákban gyerekcsapat övezi színes szalagként a járdaszegélyt. Kezünkben mosolygó papirnap, fesztiválembléma. Forgó földgömbbel díszített autó indítja a békemenetet. Tarka léggömbökre erősített zászlók, fehér galambok szállnak a levegőbe. ötszirmú fesztivál virágok, béke feliratú kockák, spartakiád -gyakorlatokból komponált tarka élőképek, cikázó szalagok mondanak nemet a háborúnak, igent a békének, barátságnak. A vimperki főtérre, a békenagygyűlés színhelyére kígyózik a tömeg. A díszemelvényről pártunk és államunk képviselői fordulnak a fiatalokhoz. A békenagygyűlés négy résztvevőjével beszélgetek. Marcela Ježko- vá, Véra Machová, Eva Jiránko- vá, Radka Tkáči- ková a SZISZ- ben végzett jó munkájuk jutalmaként érkeztek Kelet-Csehor- szágból. Négy barátnő. Mi fogta meg őket legjobban a találkozón? - A közvetlen légkör, az emberek - mondják- s nagyon szép volt a békemenet. Mit gondolunk a békéről? Mi, fiatalok békében születtünk, békében nőttünk fel, s ezt kívánjuk a világ minden fiataljának. Nem akarunk háborút! Tudjuk, a békéért harcolni kell! Ezért gyűltünk össze itt ma mindannyian, Vimperkben, a Šumava kapujában, a két világrend- szer határán. Búcsúrózsa az ablakban Az autóbuszok türelmesen várakoznak. A sátorok, hálózsákok, csajkák, meleg ruhák ismét bekerülnek a hátizsákokba. - Nagyon jó volt itt - hallatszik innét-onnét- kár, hogy már vége! Hogy gyakran esett az eső? Sebaj. A karaván elindul. Az utasok szemmel láthatóan elfáradtak. Bizony zsúfolt volt a tegnapi nap- a šumavai természetvédelmi körzetekben végzett munka, futball és gördeszka finálé, az ifjúsági mozgalom hagyományait felelevenítő, vetítéssel egybekötött szeminárium, este a vimperki stadionban a XII. VIT tiszteletére felhangzó dalok, a művelődési otthonban megtartott bál. Bóbiskoló, egymás vállán kényelmes párnát-pihenést kereső fejek. Az ablakban egy szál rózsa- őrzi a hazafelé tartók álmát. Jövőre ismét találkozunk. 20. alkalommal - Sušicében. TARICS ADRIENN A közösség ereje Napról napra szélesedik a szocialista munkabrigádok mozgalma, újabb és újabb kollektívák versenyeznek a büszke címért. Ott, ahol már van brigád, és a tagok megkapták a bronzjelvényt, azon fáradoznak, hogy a magasabb fokozatokat is elérjék. A mennyiségi változások mellett a minőségi fejlődés sem marad el. A szocialista munkabrigádok tagjai munkakezdeményezéseikkel közvetlenül segítik a termelési feladatok teljesítését. Tudatosítják, hogy a népgazdaság további fejlődése megköveteli az új munkaformákat, a technológiai folyamatok korszerűsítését, a gazdaságos és hatékony termelést, valamint a tudomány és technika legújabb vívmányainak alkalmazását. Nemcsak ágazati, vállalati szinten, hanem minden munkahelyen, nagyobb és kisebb közösségekben egyaránt. A dolgozók, brigádtagok alkotó fontolgatása, vállalásai, munkakezdeményezései, újításai, szakmai ismereteinek bővítése stb. mind megannyi olyan kezdeményezés, amely a szocialista brigádokban hovatovább egyre törvényszerűbb. Közvetlen tapasztalatok, a szocialista munkabrigádok tagjaival folytatott beszélgetések alkalmával szerzett élmények bizonyítják, hogy a közösségnek nagy az ösztönző ereje. Egy-egy munkaterület igazi közösségbe szerveződött csapata még többletmunka arán is kész megvédeni a mundér becsületét, s erre nemcsak ösztönzi, hanem készteti is tagjait - jobban és következetesebben a legszigorúbb főnöki rendeletnél, hiszen a brigádban az egyén a közösség akaratával és óhajával találja magát szemben. Azoknál a vállalatoknál és üzemekben, ahol a szocialista- munkabrigád-mozgalomnak többéves hagyománya van, már ezt az előnyt is felismerték és tudatosítják. A versenymozgalom felelős irányítói, a gazdasági vezetők, a szakszervezet és a pártalapszervezet vezetői a mennyiségi eredmények és tervtúlteljesítések mellett a brigád szervezettségi színvonalát, munkamódszereit, tagjaira gyakorolt hatását, valamint munkaszervező és -irányító tevékenységét is figyelemmel kísérik. Ilyen szempontból értékes és másutt is hasznosítható tényeket említettek az Urföldi (Slovenské Pole) Állami Gazdaságban, amikor a szocialista munkabrigádok eredményét összegezték. A gazdaság igazgatója, a munkaverseny felelős szervezője és az üzemi pártbizottság elnöke egyaránt hangsúlyozta: olyan szintre akarják emelni a szocialista munkabrigádok munkáját, hogy azok bizonyos tekintetben helyettesítsék a gazdasági vezetőt, könnyítsék helyzetét. Amikor a versenyző kollektívák legjobbjait vették számba, a kiemelés során a vállalások értéke és a teljesítés mértéke mellett azt is figyelembe vették, hogy az adott kollektíva milyen módon szervezi, irányítja önmagát és munkahelyi életét. Az élen járó brigádtól a tervek teljesítése és esetleges túlszárnyalása mellett azt is elvárják, hogy betegség esetén szervezze meg a hiányzók helyettesítését. A jó közösségnek önállóan kell döntenie, hogy ki megy vállalati kirándulásra, tanulmányútra a brigádtagok közül és kik azok, akik társukat helyettesíteni fogják. Elvárják, hogy munkehelyi vétség, mulasztás esetén a közösség döntsön tagjának megbüntetéséről, s az sem elképzelhetetlen, hogy a brigád kérésére a dolgozót más munkahelyre helyezzék át, mert az nem vette ki részét kellő mértékben a vállalások teljesítéséből. És az sem elég, ha a brigád tagjai mindig elvégzik, teljesítik a gazdasági vezető által meghatározott feladatokat. Az alkotó munka és cselekvés azt is jelenti, hogy a kollektíva tagjai munkahelyükön észreveszik és elvégzik az időszerűvé vált munkát, s nem várnak a részleg mesterének, vezetőjének külön utasítására. Talán nem túlzás a kijelentés: mindez összeforrottabb, magasabb szintű közösséget követel. Olyat, amelyben súlya és ereje van a többség szavának, és nemcsak akkor, amikor feladatot ad, jobb munkára kötelez és szóvá tesz esetleges hibákat, hanem akkor is, amikor az egyénnek segítségre és támogatásra van szüksége. EGRI FERENC Sikerek a Poprádi Vagongyárban Az idén több jelentős esemény bekerül a Poprádi Vagongyár krónikájába. Többek között az, hogy a termelés értéke első ízben meghaladja a 2 milliárd koronát, az exportszállítmányok értéke az 1 milliárdot és a konszernvállalat dolgozóinak száma az ötezret. Ez a gyár a korábbi évek feladatainak sikeres teljesítését követően erre az évre 9 százalékos termelésnövekedést tervezett, ami főleg - csaknem egyenlő arányban - a tehervagonok és kőolajszivattyú állomások gyártására vonatkozik. A vállalat vezetőségének tájékoztatása szerint az idén 33 százalékkal növelik az árukivitelt, ami 320 millió korona értékű növekedést jelent. Főleg a Szovjetunióba, a Lengyel Népköztársaságba és az NDK-ba szállítanak a tervezettnél több árut. örvendetes dolog, hogy ez év első hónapjaiban termékeik 54,1 százalékának - a tervezettnél 13 százalékkal többet - magas műszaki színvonalat értek el, s ezekből a hazai és külföldi piacon több mint 364 millió korona értékű terméket értékesítenek. Az év eleji termeléskiesést az első negyedév végéig pótolták, sőt április 1-én már 300 millió korona értékű tervtúlteljesítést mutattak ki. Tegnap adták át az ,,y 25 cs“ alvázat gyártó üzemrészleget. A Tátra alatti vagongyár az egyedüli gyártója ennek az alváznak, és az ,,y 25 cs“ típusú alvázakkal ellátott vasúti teherkocsik iránt nagy a hazai és külföldi érdeklődés. (kulik) Épül a Krivoj Rog-i ércfeldolgozó kombinát Az épülő Krivoj Rog-i ércfeldolgozó kombinát nemcsak a Szovjetunióban, hanem a KGST-tagor- szágokat tekintve is a legjelentősebb építkezések közé tartozik. Az új korszerű üzem létrehozásán szovjet kollégáikkal együtt csehszlovák, magyar, NDK-beli és román szakemberek dolgoznak. Az értékes kohászati nyersanyagot Krivoj Rogban oxidtartal- mú kvarcitból - eddig ilyen célokra fel nem használt ércből - fogják nyerni, amelyből a krivbaszi lelőhely környékén többszáz millió tonna van. Szovjet szakemberek és a négy KGST-tagország szakemberei megtalálták a megoldást az alacsony fémtartalmú érc hasznosítására. (ČSTK) ÚJ SZÚ 4 1985. VII. 3.
