Új Szó, 1985. július (38. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-27 / 175. szám, szombat

„Jól áll a szénánk“ Helyzetjelentés a Dél-szlovákiai Papír- és Cellulózgyárból Július van. Gyárainkban, üze­meinkben a végéhez közeledik a félévi tervteljesítés kiértékelése. Vajon mi az, ami sikerült, és mi az, ami nem? - ez most a kérdés mindenütt. A štúrovói Dél-szlová- kiai Papír- és Cellulózgyárban Bé­res József, a statisztikai osztály vezetője derűs arccal fogadott.- Ha január végén vagy február közepén járt volna nálunk, sava­nyú képet vágtunk volna, az biz­tos. Mert mindjárt az év elején akkora műszaki hibák akadályoz­ták a termelést, hogy úgy tűnt, legfeljebb év végére hozzuk majd be a kiesést. A helyzet aztán egy csapásra nagyot változott. Márci­us első napjaiban üzemi aktívaér­tekezletet tartottunk, amelyen a pártalapszervezetek, a műhely- bizottságok, a szakszervezet és az ifjúsági szervezet' képviselői határozatot hoztak a gépek azon­nali megjavítására, a hibák gyors kiküszöbölésére. Itt van előttem az év első két hónapjának gyártási terve: ezerkétszáz tonnás kiesést könyveltünk el, ami nem kevés. Ha pedig a nyereség mutatóját nézzük: tíz és fél millió koronás kiesést kellett behoznunk. Képzel­heti, mennyire rá kellett kapcsol­nunk.- Hogy sikerült végül is kikerülni a bajból?- Úgy, hogy fokoztuk a termelé­kenységet, ahol tudtuk,- növeltük a gépek teljesítményét és persze, jobban kihasználtuk a munkaidőt. Ennek aztán az lett az eredménye, hogy a májusi generáljavitások is rövidebb ideig, a tervezett tizen­négy nap helyett tíz napig tar­tottak.- És június végéig hajráztak, igaz?- Nézze: a feladatok adva vol­tak. A tervet mindenképpen telje­síteni akartuk, hiszen nekünk sem mindegy, hogyan áll a szénánk.- Lássuk hát, hogyan áll?- Jól. Az árutermelés félévi ter­vét 100,9 százalékra teljesítettük. Vagyis a tervben megszabott 974 millió 500 ezer korona helyett 983 millió 474 ezer korona értékű kát­rány-, karton- és hullámpapirt va­lamint kartondobozt gyártottunk.- S az eladás tervét milyen mértékben teljesítették?- Itt nem minden sikerült úgy, ahogy szerettük volna. Május vé­géig ugyan mindent eladtunk, amit akartunk, de júniusban... tizen­hétmillió korona értékű áru maradt raktáron.- Hogyhogy?- Úgy, hogy nem volt mivel el­szállítanunk. Nem kaptunk vago­nokat, mert telítettek voltak a vá­gányok. De ha minden igaz, a kö­vetkező két-három hét alatt újra kiürülnek majd a raktárak.- Ezek szerint pem is nagyon tehettek eleget kereskedelmi part­nereik elvárásainak?- Dehogyis nem. A kiskereske­delmi hálózatba adott áru tervét így is 124 százalékra teljesítettük, vagyis pontosan 10 millió koroná­val szárnyaltuk túl az előirt meny- nyiséget. És mert a külföldi partner bizalmával sem akarunk visszaél­ni: a júniusi vagonhiányunkat egyetlen ország sem érezte meg. A szocialista államokba szállítan­dó áru tervét 122 százalékra, a tő­kés országok tervét pedig 102 százalékra teljesítettük.- Miből adtak el a legtöbbet?- Hullám- és kátránypapírból, valamint hulladékrongyból gyártott kartonpapirból. A legnagyobb vá­sárlóink idén is az NSZK, Svájc, Olaszország, Spanyolország, Hol­landia, Belgium, Ausztria, Finnor­szág és Marokkó.-A szocialista országok közül melyek a legnagyobb vevőik?- Első helyen az NDK áll, utána Magyarország, Lengyelország és Jugoszlávia következik. A Szov­jetunióba csupán kátránypapirt szállítunk.- Mindezért, gondolom, cseré­be a gyár is kap valamit?-Természetesen. Az NSZK-tól pótalkatrészeket és üvegszálas gyékényt, amely az exportra ké­szülő kátránypapírhoz szükséges, a lengyelektől ként, az NDK-tól, Magyarországtól és a Szovjetuni­ótól pedig kartont.- Reklamálták már valahol a termékek minőségét?- Nem. Eddig nem. Ebben a félévben egyetlen reklamációt sem kaptunk még. (szabó) Fejlődő idegenforgalom Bulgáriában Annak ellenére, hogy Bulgária viszonylag későn jelent meg a nemzetközi idegenforgalomban (a 60-as évek elején az országba évente 200 ezer külföldi érkezett), rövid idő alatt olyan mértékben fejlesztette a turizmust, hogy ma Európa tiz leglátogatottabb orszá­ga közé tartozik. Bulgáriát jelenleg 30 országhoz köti kormányközi megállapodás az idegenforgalom fejlesztésére. Az előző évhez viszonyítva 1984-ben a külföldi turisták száma 6 százalékkal nőtt és elérte a, 6 138 000 főt. Közülük 2 738 000 szocialista országokból érkezett (358 000 fővel több, mint egy évvel korábban). A nem szo­cialista országokból 3 400 000 fő látogatott az országba, köztük a legtöbben átutazó török állam­polgárok (több mint 2,7 millió fő) voltak. A nemzetközi idegenforgalom­ból származó valutabevételek 1984-ben nőttek; a szocialista or­szágokból származó bevételek az 1983-as szinten maradtak, mig a tőkés országokból származók csaknem 9 százalékkal gyarapod­tak. Növekedett az egy turistától származó átlagos valutabevétel is. Az ország szállodái, kempingjei és magánszállásai csaknem 280 ezer ággyal rendelkeznek. Tavaly a szállodai hálózat 2200 új hellyel, az étteremhálózat pedig több mint 2000 hellyel bővült. Sok lé­tesítményt felújítottak, főleg a Fe­kete-tenger partján. Az idegenfor­galom anyagi bázisának létreho­zásában francia, finn, lengyel és osztrák cégek is részt vettek. Az ország idegenforgalmi fejlő­déséhez jó feltételeket teremt az ajánlat sokfélesége. Vitathatatla­nul a legnagyobb jelentőségű a tengerparti üdülés. A kellemes éghajlat, a meleg és a tiszta ten­gervíz, a strandok lágy homokja, a festői öblök, a korszerű szállo­dák és éttermek, a sportolási és szórakozási lehetőségek a látoga­tók mintegy 80 százalékát csábít­ják a tengerpartra. A gyógyforrá­sok és -iszaplelőhelyek, továbbá a fürdőkúrák lebonyolítására al­kalmas nagyszámú gyógyüdülő a főszezonon kívül is egyre több turistát vonz. Bulgária területének nagy ré­szét hegyek borítják, sok helyütt állandó a hótakaró. Ez megteremti mind a téli, mind a nyári üdülés és a téli sportok úzésének feltételeit. Pamporovo, Borovee, Vitosa és Banszko üdülőhelyeken az 1984-85-ös téli idényben 45 ezer vendég fordult meg. Ez 20 száza­lékkal több, mint az 1983-84-es szezonban. A szállodák és az ide­genforgalmi infrastruktúra gyors kiépítésének következtében meg­nőtt a Lengyelországból, Nagy- Britanniából, az NSZK-ból, a Szovjetunióból, az NDK-ból, Magyarországról, Hollandiából, Dániából, Belgiumból, Görögor­szágból, Törökországból és más országokból érkezők száma. Az ország széles körű gazdasá­gi kapcsolatai alapot jelentenek az idegenforgalom további fejlődésé­hez. A hárommillió tranzitutas igé­nyeinek kielégítésére fejlesztik az utak mellett a kiszolgálást. 1985 is sikeres évnek ígérkezik. Mintegy 5-6 százalékos mértékben nő a csoportos turizmus a szocialista országokból és várhatóan emel­kedik a Nagy-Britanniából, vala­mint az NSZK-ból érkező turisták száma (BUDAPRESS-SOFIAPRESS) Elkészült a hengerbála Nemcsak látványos SZALMABETAKARÍTÁS KORSZERŰEN Újszerű, sót látványos része az aratásnak az a szalmabetakarítási mód, amit a nemesócsai (Ze­mianska Olča) Csehszlovák Nép­hadsereg Efsz-ben alkalmaznak. A helybeliek és az alkalmi átuta­zók figyelmét is felkeltik a tarlón sorakozó, tekintélyes nagyságú henger alakú bálák és a belőlük összerakott leginkább piramisokra emlékeztető kazlak.-Tavaly mintegy kísérletképpen kipróbáltunk négy Hesston körbá­lázót, hogy felmérhessük az így elraktározott szalma előnyeit - mondta Csémi József mérnök, az efsz elnöke. - A tapasztalatok egyértelműen pozitívak voltak, s az idén már az összes gabona szalmáját hengerbálákba kötjük. Az előnyök sorában mindenek­előtt a gyorsaságot emelte ki. Az 1200 hektárt kitevő búza, árpa, borsó és lencse betakarítását 11 munkanapra tervezték, š ehhez mérten készültek fel a szalma be­takarítására. Úgy, hogy a bálázók legfeljebb egynapos késésben le­gyenek a kombájnokkal szemben, mert e korszerű gépek elsősorban a friss szalmát kedvelik. A lassú érés miatt az aratás első öt napjá­ban visszafogottabb volt a tempó. A kombájnok naponta 80-90 hek­tárnyi területet vágtak le, s így a 14 bálázó a szó legszorosabb értel­mében az aratógépek nyomában járt. Sót az is megtörtént, hogy időközönként pihentek egyet, mert utolérték a kombájnokat.- így kell ennek lennie. Nem jó, ha a szalma napokig kinn hever a tarlón és néhányszor megázik - hangsúlyozta elégedetten az el­nök. - Ott, ahol olyan az állatsűrű- ség mint nálunk, a szalma sok­oldalú felhasználásával is számol­ni kell. Csak így lehet száz hektár szántón több mint száz szarvas- marhát tartani. A jó minőségű szalmát úgy kell kazalba rakni, hogy minőségét a későbbiek so­rán is megtartsa, s ugyanakkor felhasználása is egyszerű legyen, a lehető legkevesebb gépi és emberi erőt igényeljen. Azt, hogy ez így van, közvetle­nül tapasztaltuk. A komáromi (Ko­márno) főutat szegélyező hatal­mas búzatarlón három körbálázó dolgozott. A méternyi átmérőjű, közel 300 kilogrammos szalmakö- tegeket két bálafelszedő-szállító kocsival és egy karos emelővel ellátott tehergépkocsival hárman szedték össze és szállították a gazdasági udvarra, ahol egy Poclain rakodó kezelője egyetlen segédmunkás közreműködésével kazalba rakta. A kazalrakást ketten is győzik (Gyökeres György felvételei) APRÓHIRDETÉS KÖSZÖNTŐ ■ Július 27-én ünnepli 50. házassá­gi évfordulóját Matúškovóban Knapp Endre és felesége, Emília. E szép ünnep alkalmából szívből gra­tulálnak és jó erőt, egészséget kí­vánnak: lányai, vejei, fiai, menyei, unokái és dédunokái. Ú-2173 ■ A drága jó édesapa, nagyapa, Csivre Lajos 1985 júl. 27-én ünnepli 80. születés­napját Bélvatán (Vojtechovce). E szép ünnep alkalmából igaz szeretettel kö­szöntik, jó egészséget, még sok örö­met és boldogságot kívánnak családja körében szerető gyermakei, menyei, vejei, unokái és dédunokái. Ú-1952 ■ Hetvenedik születésnapja alkal­mából özv. Hegedűs Annának Felsőszelibe (Horné Saliby) hosszú életet, jó egészséget és sok örömet kívánnak hálás szeretettel. lányai, fiai családjukkal. Ú-1988 ■ Július 27-én ünnepli 50. születés­napját Rimaszombatban (Rimavská Sobota) Horváth Gézáné. E szép ünnep alkalmából szívből gra­tulálnak, s erőt, egészséget és hosszú, boldog életet kívánnak szerető férje, leánya, Marika, veje, Marián, testvére, Ilonka férjével. A kis unoka, Maroško a nagymamát sokszor csókolja. Ú-2046 MEGEMLEKEZES ■ Könnyes szemmel, fájó szívvel és soha el nem múló szeretettel emléke­zünk a felejthetetlen, drága jó édes­anyára és nagymamára, Páleník Teréziára (Tomášikovo), & akinek 1984. július 28-án 60 éves ko­rában dobbant utolsót drága jó szive, A későbbiek folyamán további gazdasági előnyök is jelentkez­nek. Ezeket az elnök összegezte.- A bálák összegyűjtése, szállí­tása és kazalba rakása gyosan megy, így jut idő és ember, hogy a szalmát behordjuk a gazdasági udvarokra, illetve azok közelébe, hogy félidőben kéznél legyen. A kazal kevés helyet foglal el és ezt sem a szántóföldből. A nagy- bálás szalma felhasználása egy­szerűbb, olcsóbb s főleg energia­takarékosabb. A szövetkezetben naponta tíz tonna szalmát haszná­lunk fel. Ha ezt a mennyiséget ömlesztve szállítanánk, a munkát egy tehergépkocsi egész nap is alig győzné. így pedig egy gépko­csivezető 5-6 fordulóval bekészíti az egész mennyiséget. Arról nem is szólva, hogy az ömlesztve szál­lított szalmánál mindig nagyobb a veszteség.- Egyetlen kérdés maradt hát­ra, az eső. Ha megered mi történik a bálákkal?- Kinn a határban semmi. A bá­lák tömöttek, henger alakúak és hatalmas mennyiségű szalma van bennük. Nagyon kiadós eső kell ahhoz, hogy akár centimétereket is beázzanak.- És a kazalban?- Ezen is törjük a fejünket. Pró­baképpen fóliával fedjük be a kaz­lakat. Ha ez beválik, akkor ebben a szalmabetakarítási módban ne­héz gyenge pontot találni. És mi kell az alkalmazásához? Természetesen korszerű gépek, de nem feltétlenül sok pénz. In­kább előre látó, tervszerű munka. Mert félreértés ne essék, a Hess­ton körbálázók közül 11 nem a szövetkezeté, hanem Cseh­országból érkezett kisegíteni, akárcsak a vendégkombájnok. Helyben készítették a bálafelsze- dő-szállító kocsikat, és a karos emelővel ellátott tehergépkocsi is egészében maximálisan kihasz­nált gép. A két rakodót pedig két baráti üzem kölcsönözte az aratás idejére. Mindezt még akkor készí­tették elő, amikor mínusz 20 fokot mutatott a hőmérő. EGRI FERENC és megállt dolgos keze. Akik ismerték, szerették, szenteljenek emlékének egy néma pillanatot ezen a számunkra oly szomorú első évfordulón. Emlékét örökké őrzik leányai, vejei, fiai, menye és 6 unokája. Ú-1926 ■ Az idő múlik, de a fájdalom és a sze­retet nem múlik el soha. Egy évvel ezelőtt, 1984. július 27-én 71 éves korában örökre távozott az élők sorá­ból a szerető édesapa és nagypapa, Dunai Ferenc (Baka). ~ Akik ismerték, szerették, gondoljanak rá ezen a szomorú évfordulón. Felesége, 2 lánya, 3 fia, 2 veje, 3 menye és 9 unokája. Ú-1949 ■ Örökké tartó szeretettel emlékezünk a drága jó férjre, édesapára és nagy­apára, id. Olgyai Jenőre (Dunaszerdahely - Dunajská Streda), akit a halál 1975. július 28-án ragadott ki szerettei köréből. Akik ismerték, sze­rették, szenteljenek emlékének egy néma pillanatot ezen a tizedik szomorú évfordulón. A gyászoló család Ú-1977 ÚJ SZÓ 1985. VII. 27.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents