Új Szó, 1985. július (38. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-24 / 172. szám, szerda

Ki vállalja a kockázatot? Érdekellentétek a termelés és a kereskedelem között A fogyasztási cikkeinket bemu­tató kiállítások és vásárok a gyár­tók, a kereskedők és a fogyasztók számára mindig egész sor megvá­laszolatlan kérdést hagynak ma­guk után. A gyártó nem tudja me­lyik új termékét rendeli majd meg a kereskedelem, a kereskedő bi­zonytalan a termék iránti későbbi érdeklődést illetően, a kiállításokat látogató majdani vásárló pedig csak találgathat, hogy egyik-másik termék vajon kapható lesz-e a bol­tokban. Nincs ez másként a bútor­iparban sem. Emlékszem, Brnó­ban a fogyasztási cikkek 16. nem­zetközi vásárán (végre!) a variál­ható, részenként is megvásárol­ható bútor volt túlsúlyban. A siker, pontosabban az érdeklődés óriási volt, ami azonban korántsem biz­tosítéka annak, hogy egyik vagy másik bútortípus majd kapható lesz az üzletekben. A gyártók állí­tása szerint boltjaink kínálata leg­nagyobb részt a kereskedelem megrendeléseitől függ. Az eddig elmondottakból, ta­pasztalatokból tehát azt a követ­keztetést vonhatnánk le, hogy a kereskedelem szakemberei nemcsak az árukínálatot, hanem a gyártók termelési programját is meghatározzák. Vajon miként vé­lekednek minderről aŽilinai Bútor- értékesítő Vállalatnál? Kérdése­imre Jozef Škripek mérnök, keres­kedelmi igazgatóhelyettes vála­szolt.-A gyártók véleménye szerint egy kiállítás már akkor is sikeres­nek mondható, ha a vállalatonként bemutatott 10-15 új termékből kettőt vagy hármat megrendel a bútorértékesító vállalat. Milyen kritériumok az irányadók a váloga­tásnál?- A kiállított bútorokat minden esetben a gyártókból, a lakás- és öltözködéskultúrával foglalkozó intézet szakembereiből és vállala­tunk képviselőiből alakult értékelő bizottság véleményezi. A gyártók bemutatják azokat a bútortípuso­kat, amelyeket be tudnak venni gyártási programjukba, a lakás- és öltözködéskultúrával foglalkozó intézet dolgozói pedig a divat, a la­kásbeli funkció, a kivitelezés és más szempontok alapján mondják el véleményüket róluk. Végül vál­lalatunk szakemberei értékelik őket - eddigi tapasztalataik és a kiállításon végzett véleményku­tatás alapján. Tehát lassan összeáll a kép és a kiállítások után öt-hat héttel el­küldjük megrendeléseinket a gyár­tóknak - folytatja. - S ekkor kez­dődnek az eddig még megoldatlan problémák, mert más a gyártó ér­deke és kívánsága, s megint csak más a kereskedelemé. Mi először kis sorozatokban szeretnénk meg­rendelni a bútorokat, hogy láthas­suk, valóban megállják-e a helyü­ket a piacon. A gyártó viszont azt állítja, hogy számára kis sorozat gyártása nem gazdaságos. Gon­doltuk, megoldódna a probléma, ha a vállalatok egy- vagy kéthóna- ponként változtatnák gyártási programjukat, (gy nemcsak az aránylag kis sorozatok készítése lehetett volna gazdaságosabb, hanem alkalom lenne az igazi pi­ackutatásra is. Sőt, a kínálat is változatosabb lehetett volna. Ja­vaslatunkra az volt a válasz, hogy a terv nem teszi lehetővé az ilyen változtatásokat. Tehát maradt minden a régiben, a gazdaságos­sági?) érdekében. Csak éppen az nem tűnt fel senkinek, hogy a bú­torüzletek és -gyárak raktárain egyre több az eladhatatlan áru.- Az ördögi kör tehát bezárult?- Véleményem szerint nem. Úgy gondolom, ha a bútorgyárak felvennék a kapcsolatot az ipari szövetkezetekkel és a járási ipari vállalatokkal, akkor megoldódná­nak a gondok. Az együttműködés keretében ők készíthetnék el az új bútorokból azt az első kis soroza­tot, amelynek értékesítésekor megtudhatnánk, hogy az áru ke­lendő-e a piacon, érdemes-e beik­tatni a bútorgyárak termelési prog­ramjába. Ezzel a megoldással senki sem járna rosszul. Az ipari szövetkezetnek pedig ezeket a munkákat szolgáltatásként kel­lene beszámítani, igy neki is meg­érné együttműködni. Egyébként az ipari szövetkezeteknek eddig is fontos szerep jutott, hiszen ők hi­vatottak kielégíteni az egyéni szükségleteket, kívánságokat. Ezeket ugyanis a bútorok megren­delésekor nem tudjuk figyelembe venni.- ön, mint szakember és mint vásárló egy személyben, milyen­nek találja bútorüzleteink kíná­latát?- Nem vagyok megelégedve sem a választékkal, sem a bútorok minőségével. A hiánycikkek listája szinte változatlan. A vásárlók szá­mára nem mondok újat azzal, hogy a jelen pillanatban nem lehet kapni például székeket. A gyártók arra hivatkoznak, hogy nincs faa­nyag, így nem tudják teljesíteni a megrendeléseket. Hiánycikk az ebédlőasztal is. Kárpitozott búto­rokat ugyan lehet kapni, de a ke­vésbé jó minőségű huzatok miatt némelyikük csak a raktárkészletet növeli. Más esetekben azért ma­rad raktáron a bútor, mert túl drá­ga. Számomra elgondolkodtató, hogy mig az exportfeladatokat példásan teljesítik a bútorgyárak, a hazai piac ellátása akadozik. Véleményem szerint az irányítás­ra, a munkaszervezésre kellene nagyobb súlyt helyezni és semmi esetre sem szabadna megenged­ni, hogy az egyik ágazat előnyt élvezzen a másik rovására. Ezzel nemcsak a kínálat lehetne színvo­nalasabb, hanem a termelés is gazdaságosabbá válna, ami csak újabb pozitívumokat vonhatna maga után. A kérdésre, hogy a kiállított és felkínált bútorok közül miért csak két vagy három újdonság kerül a gyártási programba, nyilvánvaló a válasz: a gyártó kis mennyiséget nem akar elkészíteni, mert akkor veszteséges lenne a termék, a ke­reskedelem pedig nem vállalja a kockázatot, mert a több ezres sorozatot érdeklődés híján nem tudja eladni. Ha ketten hadakoz­nak, a harmadik nem mindig jár jól. Ebben az esetben sajnos, nemcsák a fogyasztó, hanem a népgazdaság is rosszul jár. Hi­szen sokszor a kielégítetlen szük­ségletekkel szemben eladhatatlan árukészletek állnak. KOVÁCS EDIT Michalovce, a versenygyöztes város Mérlegelés - előretekintés D J SZÚ 1985. VII. 24. akik a szocializmus javára végzett munkával új erőt és hitet öntöttek a kapitalista országok munkásai­nak szívébe. E gondolatokhoz kapcsolódott felszólalásában Ma- nuilszkij is, s kiemelte a Szovjet­unióban végbemenő világtörténel­mi változások jelentőségét. A VII. kongresszus fő napirendi pontja Dimitrov és Togliatti beszé­de volt. A vitában 76 küldött szólt hozzá. Támogatták az új politikai irányvonalat, igyekeztek azt konk­retizálni saját országaik viszonyá­ra. Dimitrov többek között rámuta­tott azokra a feladatokra, amelyek a Kommunista Internacionáléra várnak a fasizmus elleni harcban. Togliatti az imperialista háború előkészületéről és a Kommunista Internaiconálé feladatairól beszélt. Mindkét beszámoló kollektív mun­ka volt, de kiemelte a szónokok alkotó képességeit is. Nagymér­tékben kivette részét a munkából a Szovjetunió Kommunista (bolse­vik) Pártja Központi Bizottsága is. Az a tény, hogy a föbeszamoio és az azt követő vita következete­sen a marxizmus-leninizmus alapján elemezte a társadalmi és politikai jelenségeket és az új fej­lődési irányzatokat, lehetővé tette, hogy a VII. kongresszus eszmei­leg és politikailag felfegyverezze a nemzetközi kommunista és munkásmozgalmat az új viszo­nyok között folytatott harcra. Az emberiség sorsdöntő időket élt át akkor, amikor választ várt arra, hogy meg lehet-e akadályozni a fasizmus további előretörését, s meg lehet-e védeni a nép de­mokratikus vívmányait, Georgi Di­mitrov, a lipcsei per hőse igennel válaszolt. Beszédéből két követ­keztetést vonhatunk le: 1./ A fasizmus offenzív előretöré­sének időszakában ki kell tűzni a demokrácia védelmének jelsza­vát (ahogyan az a szocialista for­radalom lenini elméletéből követ­kezik). 2./ Meg kell védeni a nép demokratikus jogait, a nemzeti függetlenséget és a szabadságot, meg kell akadályozni a háborút, " amit csakis a munkásosztály és a többi dolgozó, valamint az anti­fasiszta demokratikus erők akció­egysége - a széles népfront való­síthat meg. „A munkásosztály ak­cióegysége olyan hatalmas fegy­ver, amely nemcsak a sikeres vé­delmet biztosítja a munkásosztály számára, hanem a sikeres ellentá­madást is a fasiszta ellenséggel szemben“ - mondotta Dimitrov. Hangsúlyozta továbbá, hogy kedvező feltételek esetén számol­ni kell a népfrontkormány létreho­zásáról is. Demokratikus és antifa­siszta kormányról van szó, s a kommunisták feladata, hogy támogassák, esetleg lépjenek be ebbe a kormányba. A szocializ­musba való átmenet egyik legfon­tosabb eszközévé kell változnia. Ilyen értelemben a kommunis­ták konkretizálták azt a lenini esz­mét, amely a demokráciáért vívott harcot összekapcsolja a szocializ­musért vívott harccal. Ez rendkívül jelentős volt. A munkásosztály, valamint a többi dolgozó és a de­mokratikus erők széles körű szö­vetségéről volt szó a társadalmi fejlődés adott szakasza fő ellenté­tének megoldása során. A határozatok helyességét a Kommunista Internacionálé VII. kongresszusa és az azt követő évek is igazolták. Az egységes népfront gondolata visszaszorítot­ta a fasiszták előretörését Spa­nyolországban, Franciaország­ban, de Csehszlovákiában és má­sutt is. A második világháborúban megszülettek a nemzeti, népi, vagy hazafias demokratikus fron­tok, amelyek vezető ereje a kom­munisták vezette munkásosztály volt. A népi demokratikus orszá­gokban (Csehszlovákia, Bulgária, Magyarország) ez lehetővé tette a harc szocialista szakaszának új megközelítését. A Kommunista Internacionálé VII. kongresszusának határozatait a CSKP is sikeresen valósította meg. Az antifasiszta küzdelem, a nemzeti felszabadító harc vala­mint Csehszlovákia felszabadítá­sa során szerzett tapasztalatai a marxista-leninista tanítás fej­lesztésének értékes részévé vál­tak és sikeresen tükröződtek 1948 februárjában. A határozatok időszerűsége A VII. kongresszus óta eltelt öt évtized alatt lényegesen megvál­tozott a világ és a nemzetközi erőegyensúly - a szocializmus ja­vára. Természetesen a nemzetkö­zi kommmunista mozgalom előtt a jelenlegi szakaszban is bonyolult kérdések állnak. Az előtérben a békéért és a haladásért, a népek együttműködéséért és biztonsá­gáért, az imperializmus és a hábo­rú ellen folytatott következetes harc áll. Az imperializmus lázas fegyverkezésével, háborús tervei­vel az emberiség puszta létét ve­szélyezteti. A jövő a békéé és a haladásé. Erre elsősorban a vi­lág kommunistái és haladó erői törekszenek. Törekvéseik - épp­úgy mint a Kommunista Internaci­onálé VII. kongresszusának idő­szakában - a marxista-leninista tanításból fakadnak. Dr. JOZEF ĎURIŠ docens, kandidátus A nemzeti bizottságok hagyo­mányos versenyének egyik idei győztese a Michalovcei Városi Nemzeti Bizottság. A több mint 33,5 ezer lakosú Michalovce a Ke­let-szlovákiai Alföld központja, gazdag forradalmi múltjáról és az utóbbi negyven esztendő alatt elért rohamos fejlődéséről ismert. Évente igen sok hazai és külföl­di turista utazik át rajta. Azok, akik a közeli Vyšné Nemecké melletti csehszlovák-szovjet határátkelőn a Szovjetunióba és vissza utaznak s mindazok, akik - csaknem 1 mil­lió ember - a város közeli Šírava víztározónál létesített, közkedvelt üdülőközpontot nyaranta felke­resik. Ezeket a tényezőket mint a tele­pülésfejlesztést gyorsító eszközö­ket említettem. Egyébként, - mint igen sok más városban és köz­ségben - Michalovcében is ered­ményesen együttműködik a nem­zeti bizottság és a lakosság. Eb­ben a városban is örvendetesen megnőtt a társadalmi munka ér­téke. Az eredményekről Juraj Vra- ňuch mérnökkel, a Michalovcei Városi Nemzeti Bizottság elnöké­vel beszélgettünk. Mindenekelőtt leszögezte, hogy az NF választási programjának feladatait nemcsak teljesítik, hanem túl is szárnyalják. A vnb-képviselők, az igazgatói ta­nács, a polgári bizottságok önzet­len tenniakarásával, a lakosság helytállásával a tervezettnél több feladatot ol­dottak meg a vá­rosban. A felsza­badulás 40. év­fordulója tisztele­tére vállalt 9,2 millió korona ér­tékű felajánlást 186,8 százalékra teljesítették. A Z- akcióban 64 mil­lió korona értéket hoztak létre.- Elnök elv­társ, a városfej­lesztés eredmé­nyeinek mérle­gelésekor miről beszélne a leg­szívesebben?- Az eddig el­mondottakon kí­vül meg szeret­ném említeni, hogy 1981 óta felépítettünk 1902 lakást, több mint ezer új böl­csődei és óvodai férőhelyet gyermekeink részére, 162 'bzer négyzetméterre bővítet­tük városunk zöldterületét, meg­építettünk 262 ezer négyzetméter­nyi utat, illetve járdát, 1100 parko­lóhelyet, és 1560 négyzetméterrel gyarapítottuk üzlethálózatunkat. És ami igen fontos, nagyot léptünk előre a járulékos létesítmények építésében három legújabb lakó­telepünkön. Sajnos, ezt nem min­denütt sikerült elérni. Megemlíteni szeretném, hogy a Strážskéi CHEMKO, a Michalovcei Agro­komplex, a gépállomás, a Vihorlat Gépgyár, a MEZ villanymotorgyár és más ipari létesítmények össze­sen 29,5 millió koronával járultak hozzá közhasznú létesítmények építéséhez. Bizony, vannak gond­jaink is. Többek között az, hogy legnagyobb igyekezetünk ellenére lakótelepeink műszaki ellátottsága terén sok a mulasztás. A lemara­dás az ötéves tervidőszak elejétől 33,5 millió korona. Problémák je­lentkeznek az ivóvízellátásban is. Nem élünk tehát gondtalanul, de remélem, közös erővel sikerül a nehézségeket is leküzdeni.- Még néhány hónap áll rendel­kezésre a választási program fel­adatainak megvalósítására, de már az új program összeállítására is gondolni kell.- Tovább akarunk haladni a megkezdett úton, új progra­munk már alakulóban van. Foly­tatjuk a lakásépítést, 1990-ig az SZNF lakótelepen több mint kétezer új lakás és minden szük­séges járulékos építmény felépül. Ezenkívül lehetőséget teremtet­tünk 600 magánerős lakásépítés­hez. Mivel évente átlagosan több mint 1200 új lakossal gyarapodik városunk, gondolnunk kell a ke­reskedelmi és szolgáltatási háló­i Korszerű üzletekkel gazdagodott a város (Róbert Berenhaut felvétele) zat további bővítésére. Gondolunk a téli stadion építésének befejezé­sére és a művelődési otthon fel­építésére is. Michalovce már jelenleg is kor­szerű járási székhely, egyre fonto­sabb idegenforgalmi központ, amely előtt ígéretes távlatok áll­nak KULIK GELLÉRT Kedvező eredmények a lakásépítésben Fokozni kell az igyekezetei a befejező munkálatok elvégzésére (ČSTK) - Az idei első félévben a szlovákiai építőipari dolgozók 10 265 lakást adtak át, 731-gyei többet a tervezettnél. Ugyanebben az időszakban 48 lakás építését kezdték meg terven felül. Ugyan­csak javult a járulékos létesítmé­nyek építésének helyzete, június végéig a tervezett 14 helyett hú­szat adtak át. Az előző évekhez képest a komplex lakásépítés területi megoszlása is javult. Bratislavá­ban 528 lakást és egy járulékos létesítményt építettek terven felül, a Nyugat-szlovákiai kerületben 22 lakással és 3 járulékos létesít­ménnyel, a Közép-szlovákiai ‘ke­rületben pedig 182 lakással és egy járulékos létesítménnyel építettek többet a tervezettnél. A Kelet­szlovákiai kerületben a tervezett­nél eggyel több járulékos létesít­ményt adtak át, de egy lakással adósak maradtak. A komplex lakásépítés tervének teljesítése tehát az elsó félévben kedvező volt, annak ellenére, hogy a téli hónapokban csak Brati­slavában 128 millió koronás lema­radás következett be. A második félévben nagy erőfeszítéseket kell tenni a befejező munkák elvégzé­sére. E téren ugyanis az első fél­évben az egész évi tervet a lakás­építésben 42, a járulékos létesít­mények építésében 24 százalékra teljesítették. Új textilanyagok (ČSTK) - Több mint 70 terméket mutat be a Trenčín - a divat városa című kiállításon az idén a losonci (Lu­čenec) Poľana vállalat. Köztük férfiru­haszöveteket, nőiruha- és kabátanya­gokat, bútorhuzatokat és hasonló ter­mékeket. A férfiruhaanyagok közül említésre méltó a rács-mintás szövet. Tropical- utánzatú, és nyári öltönyök készítésé­hez való. Ugyancsak újdonság a koc­kás mintájú Dáma és Cambo nőiruha- anyag. A Zalužany elnevezésű a hubertusz- anyagok közé tartozik, s másodlagos nyersanyagot is alkalmaznak készítése során.

Next

/
Thumbnails
Contents