Új Szó, 1985. július (38. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-20 / 169. szám, szombat

Peter Colotka elvtárs beszéde (Folytatás az 1. oldalról) te le Lenin mindazoknak a figyel­mét, akik a világot nemcsak ma­gyarázni, hanem átalakítani is akarták. Nemzedékem - mondotta Colotka elvtárs - gyermek- és ifjú­korában kereste a választ arra a kérdésre, miért kellett apáinknak megélhetés után külföldre menni­ük, miért voltak gazdagok és sze­gények, miért habzsolták a jólétet a kiváltságosok, miközben a döntő többség nyomorgott, miért éltek vissza a nemzetiségi különbsé­gekkel, nacionalista hangulatok terjesztésével, és miért voltak olyan háborúk, mint az első világ­háború, amelynek áldozataira minden faluban szerény emlék­művek figyelmeztettek. Ugyanúgy, mint az előttünk élt és az utánunk jött nemzedékek, mi is választ ke­restünk az élet égető kérdéseire, kerestük helyünket a világban. Mi­után felnőttünk, és különféle hely­zetekbe kerültünk, megtaláltuk a választ, s ma is megtaláljuk, elsősorban Leninnél, a marxiz­mus-leninizmus tanításában és abban a forradalmi gyakorlatban, amelyre ez a tanítás támaszkodik. Vegyük csak az osztály- és a szociális kérdést, elsősorban a munkásmozgalom létezését. A modern proletariátus keletkezé­se után ösztönösen fejlődött, de a marxizmus-leninizmus felvér­tezte a tőke uralmának megdönté­sére, a munkásosztály történelmi feladatának teljesítésére, a ki­zsákmányolás és az elnyomás megszüntetésére. Ugyanúgy ma, mint a szovjet állam megszületése idején, amelynek élén Lenin állt, az egész szocialista világban feladatunk a munkásosztály és a többi dolgo­zó hatalmának érvényesítése, a társadalmi viszonyok tökéletesí­tése, minden területen a szocialis­ta társadalmi rendszer előnyeinek jobb megértése és felhasználása. Erre törekedve, ebben a szellem­ben járnak el a szovjet kommunis­ták az SZKP XXVII. kongresszu­sára készülődve, s törekedve a gazdaság intenzifikálására, a munkatermelékenység növelé­sére, a tudományos-műszaki ha­ladás vívmányainak gyors fel- használására. A gazdaság, a poli­tika és az ideológia e lenini irány­vonalának megvalósítására törek­szik kommunista pártunk is. A CSKP XVII. kongresszusán kitű­zésre kerülő jelen és jövő feladatok arra ösztönöznek bennünket, hogy saját érdekünkben még töb­bet, rendszeresebben és céltuda­tosabban merítsünk Lenin életmű­véből. Engedjék meg - mondotta Co­lotka elvtárs -, hogy Lenin elméleti és gyakorlati munkásságával fog­lalkozva szóljunk olyan problémá­ról, mint az agrárkérdés. Ez sok hullámot kavar a világ minden ré­szén, a fejlett és az elmaradott országokban egyaránt. Különösen a szlovákiai feltételek között a kis- parasztok és zsellérek százezrei­nek sorskérdése volt. Gyermek- és ifjúkorunkban megismertük és sokan átéltük nyomorukat, létbi­zonytalanságukat. Hallottunk a szovjet kolhozokról, amelyekkel a reakciósok a hozzá nem értőket és a félrevezetett embereket ijesztgették. Pedig elég ha össze­hasonlítjuk a dolgozó parasztság akkori nehéz helyzetét a mai álla­pottal, a szocialista mezőgazda­sággal, és főleg szövetkezeti pa­rasztságunk életmódjával. Eze­ket az eredményeket annak kö­szönhetően értük el, hogy a párttal az élen és a munkásosztállyal szövetségben parasztságunk a szövetkezeti utat választotta, amely kezdetben nem volt köny- nyű, de mégis sikeresnek és hasz­nosnak bizonyult. Ennek alapja Lenin közismert szövetkezeti terve volt, amelynek megvalósítása le­hetővé teszi igényeink kielégíté­sét, mezőgazdasági és élelmiszer- ipari termékekből. Lenin, a tudós, a teoretikus, a forradalmár és az államférfi sok­rétű tevékenységében fontos he­lyet foglalt el a nemzetiségi kér­dés. Fölösleges külön bizonygatni, mennyire fontos volt éppen a mi feltételeink között megismerni, megérteni és a gyakorlatban érvé­nyesíteni a nemzetiségi kérdés le­nini megoldását. Gyermek- és fia­talkoromban, a burzsoá Csehszlo­vák Köztársaság időszakában, e köztársaság erőszakos szétzú­zása és a fasiszta elnyomás ide­jén ez a kérdés különösen kiéle­zett volt, és a reakció nagyon visszaélt vele. Az erősebbeknek a gyengébbek fölötti uralmával kapcsolatos különféle burzsoá el­méletekkel és gyakorlattal szem­ben a mély sötétségben világos­ságot teremtett minden nép ön­rendelkezési jogának lenini elve, a népek fejlődése és közeledése irányzatának kidomborítása, a harc a sovinizmus ellen, a nem­zeti korlátoltság és túlérzékenység leküzdése, küzdelem a különféle népekhez és nemzetiségekhez tartozó dolgozók egységéért a proletár nemzetköziség elvei alapján. Ennek képviselői a mun­kásosztály és szövetségesei, a szövetkezeti parasztság és a szocialista értelmiség. Lenin ta­nítása és ennek szellemében a nemzetiségi kérdés megoldása a Szovjetunióban jelentős ösztön­ző forrása a csehek és a szlová­kok, valamint a közös hazánkban, a Csehszlovák Szocialista Köztár­saságban élő nemzetiségek test­véri együttélésének. Leninhez, a nemzetiségi kérdéssel kapcso­latos elveihez visszatérünk a je­lenkorban, amikor a szövetségi ál­lamrendszer keretében kötelessé­günk, hogy nemesítsük nemzete­ink és nemzetiségeink kapcsolata­it a köztársaságon belül, erősítsük a szocialista országok testvérisé­gét, szilárdítsuk a kommunista és munkásmozgalom egységét, s tá­mogassuk a világ nemzeti felsza­badító és antiimperialista mozgal­mait. Leninnél választ találunk a mai világ olyan alapvető kérdésére, amely most különösen kiélezett, ez pedig a háború és a béke kérdése. Nagyszerűen elemezte a háborúhajhászó imperializmust, egyúttal azonban bebizonyította az eltérő társadalmi rendszerű ál­lamok békés egymás mellett élé­sének lehetőségét és szükséges­ségét. Teljes mértékben megnyil­vánult ez a szovjet szocialista ál­lam egész fennállása idején, amely a béke eszméjével született meg, s különösen az emberiség halálos ellenségével, a hitleri ná­cizmussal, a mussolini fasizmus­sal és a japán militarizmussal foly­tatott küzdelem idején. Bebizo­nyosodott a háború befejezése óta ez, és ma is naponta bebizonyo­sodik, mivel az imperializmus mesterkedései ellenére már négy évtizede el tudjuk hárítani a harma­dik világháborút. Lenin és tanítása ösztönöz a békéért, a földünkön az élet megőrzéséért folytatott je­lenlegi küzdelmünkben, amikor egyrészt az atomhéják a legpusz­títóbb fegyver segítségével akar­nak világuralomra szert tenni, másrészt a Szovjetunió és a többi szocialista ország az egész világ békeszerető erőinek támogatásá­val igyekszik politikai, gazdasági és katonai erejével meghiúsítani ezeket az apokaliptikus terveket. Már említettem, mit jelentett az előző nemzedékeknek és mit je­lent a mai nemzedéknek Lenin. Tanítása, a sokoldalú tevékenysé­ge a szocializmusért és a kommu­nizmusért végzett munka ösztön­ző forrása. Azt kívánta a leniniz­mus fiatal követőinek, hogy a le­hető legsikeresebben megvalósít­sák a szocialista haza és a nem­zetközi szocializmus igényes fel­adatait. Ennek az idei, sorrendben 29. nemzetközi Rysy-túra és a moszkvai XII. VIT is ösztönzést ad. Nagykövet fogadása (ČSTK) - Vasil Bil’ak, a CSKP KB Elnökségének tagja, a KB tit­kára tegnap fogadta Vladimír Žiž- kát, hazánk újonnan kinevezett norvégjai nagykövetét diplomáciai megbízásának megkezdésével kapcsolatban. Elvtársi találkozó (ČSTK) - Folytatódott tegnap Kassán (Košice) a Szocialista Munka Hőse cím kelet-szlovákiai és kárpát-ukrajnai kitüntetettjeinek találkozója, amely csütörtökön kezdődött Ungváron. Útban Ung- várról a találkozó résztvevői a Dargói-hágónál kegyelettel adóztak az elesett szovjet hősök emlékének. Délelőtt a kiváló dolgozókat Ján Pirč, a kelet-szlovákiai kerületi pártbizottság vezető titkára és Ivan Goňko, a kerületi nemzeti bizottság elnöke fogadta. Elvtársi légkörben Gabriel Sala, a Kassai Nehézgépgyár és a kárpát-ukraj­nai Jurij Pitra szólt a SZKP XXVII. és a CSKP XVII. kongresszusa tiszteletére kibontakozott munka- kezdeményezésről. Ezután Júlia Koláriková, a Tatrasvit dolgozója, a szocialista munka hőse felolvas­ta a Kelet-szlovákiai kerület és Kárpát-Ukrajna dolgozóihoz inté­zett felhívást, hogy tegyenek in­tenzív erőfeszítéseket a jelenlegi ötéves terv feladatainak teljesíté­sére, és kapcsolódjanak be a kongresszusi munkaversenybe. Délután a kiváló dolgozók a Ne­hézgépgyárban és a Szepsi (Mol­dava nad Bodvou) Állami Gazda­ságban jártak. Aratják az őszi búzát (Levelezőinktől) - A Nagykürtösi (Veľký Krtíš) járás földműves-szövet­kezeteiben és állami gazdaságaiban az elmúlt hét végéig az 1325 hektáron termesztett őszi árpa 90 százalékát betakarították. Elsőként a lukanényei (Nenince) Vörös Lobogó Efsz-ben vé­geztek az őszi árpa aratásával. Az eddigi eredmények alapján a termés­hozam közel tíz tonnával meghaladta a tervezettet. Az arató-cséplőgépek nyomában azonnal megjelentek a szalmabetakaritók és nagyon jó ütemben folyik a nyári takarmánykeve­rékek vetése. A Dolné Plachtince-i Efsz-ben szintén az elmúlt héten fejez­ték be a közel 80 hektárnyi őszi árpa aratását és nyomban utána megkezd­ték a borsó betakarítását. Az ipolyvar- bói (Vrbovka) Vörös Csillag Egységes Földműves-szövetkezetben 57 hektá­ron termesztettek őszi árpát. Aratását július 11-én fejezték be. A Kókeszi (Ka­menné Kosihy) Efsz-ben négy saját és négy vendégkombájn vágta a száz hektár őszi árpát. A terméshozam jó­nak mondható, hektárhozama 5,5 ton­na körül mozog. Az őszi árpa aratását befejező gaz­daságokban néhány napos kényszer­pihenő után hozzáfoghattak az őszi búza aratásához. Elsőként az Ipolyvar- bói Efsz-ben láttak munkához. Tíz sa­ját és a hét vendégkombájnnak 900 hektárról kell betakarítani a búzát, 50 hektárról a rozst és 220-ról a tavaszi árpát. A járás legnagyobb gabonater­melő gazdaságában, az Ipolybalogi (Balog nad Ipľom) Efsz-ben is meg­kezdték 1041 hektáron a búza aratá­sát. Bodzsár Gyula A Losonci (Lučenec) járásban tavaly is az Ipolygalsai (Holiša) Efsz-ben kezdték meg elsőként az aratást. Idén szintén ők kezdtek és az első tonna őszi árpát is ók szállították a felvásárló központba. A hét elejéig hat efsz; a bo- zitai (Buzitka), ipolygalsai, lehőtkai, poltári, tomášovcei és a kalinovói, va­lamint a Füleki (Fiľakovo) és a Lovino- baňai Állami Gazdaságok fejezték be az őszi árpa aratását. Csák István AESZ-csúcs Addisz Abebában A napirenden Afrika élelmiszergondjainak megoldása Jaroslav Hajn a Közép-szlovákiai kerületben (ČSTK) - Jaroslav Hajn, a CSKP Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottságának elnöke tegnap befejezte háromnapos munkalátogatását a Közép-szlo­vákiai kerületben. A látogatás elején találkozott Vladimír Pirošíkkal, a kerületi pártbizottság vezető titkárával, aki tájékoztatta őt a CSKP KB 15. ülése utáni feladatok teljesítésé­ről, a szocialista verseny kibonta­kozásáról és Közép-Szlovákia fej­lődéséről. Jaroslav Hajn elvtárs a kerületi ellenőrző és revíziós bizottság tisztségviselőivel, vala­mint a Banská Bystrica-i, a Lip­tovský Mikuláš-i és a martini járási pártbizottság munkatársaival is ta­lálkozott, s tájékozódott a XVI. pártkongresszuson kitűzött fela­datok teljesítéséről és a CSKP XVII. kongresszusának előkészü­leteiről. Körútja során megtekintette a fekete-vági vízerőművet, a Banská Bystrica-i SZNF Múze­um új kiállítási anyagát, s találko­zott a martini SZNF Nyomdaválla­lat tisztségviselőivel. (ČSTK) - Az Afrikai Egységszerve­zet tagállamainak legfelsőbb vezetői az etióp fővárosban tegnap folytatták tanácskozásukat. Az értekezleten megvitatták az élelmiszer-önellátás elérését célzó ötéves össz-afrikai tervet. A csütörtöki nyitóülésen felszólalt Javier Perez de Cuellar ENSZ-fótit­kár. Többek között elítélte a pretoriai fajüldöző rendszert, amiért aláássa a kontinens biztonságát és stabilitását. Elutasította, hogy Namíbia független­sége megadásának kérdését össze­kapcsolják olyan problémákkal, ame­lyek ezzel semmiképp sem függenek össze, s törvénytelennek minősítette a namíbiai ún. ideiglenes kormány lét­rehozását. A világszervezet főtitkára tájékoztatta az értekezlet résztvevőit arról, milyen intézkedéseket tesz az ENSZ az Afrikának nyújtott gazdasági támogatás fokozásáért. Megállapította, az afrikai államoknak a mezőgazdaság fejlesztésére kell koncentrálniuk. Julius Nyerere tanzániai elnök, az AESZ elnöke felszólította a kontinens országait, fokozzák harcukat az apart­heid ellen és növeljék az afrikai nem­zeti felszabadító mozgalmaknak nyúj­tott támogatást. Nyerere rámutatott, a kontinens valamennyi államának ak­tívan részt kell vennie a togói főváros­ba augusztus 12-re összehívott, a biz­tonság, a leszerelés és a fejlődés kér­déseit megvitató regionális konferen­cián. Az Afrikai Egységszervezet 21. csúcsértekezletének elnökévé Abdou Diouf szenegáli államfőt választották meg. Éles politikai viták a nők világkonferenciáján (ČSTK) - A nők évtizedének ered­ményeiről tárgyaló nairobi világkonfe­rencia tegnap általános vitával folytató­dott. A csütörtök délutáni ülésen be­szédet mondott Gertrude Shop, a dél­afrikai Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) küldöttségének vezetője. Shop asszony 34 éves leányát a dél-afrikai fajüldöző hatóságok politikai vádak ürügyén börtönben tartják. Elmondotta, hogy küldöttsége nem beszélhet sem­milyen sikerről, hanem csupán a Dél­afrikai Köztársaságban élő nők többsé­gének egyre rosszabbodó jogi helyze­téről és életfeltételeiről. Elítélte az Egyesült Államokat azért, mert támo­gatja a fajüldöző rezsimet. Beszédét a küldöttek lelkes tapssal fogadták. Az USA címére elhangzott számos bírálatra, amelyeket a nicaraguai és a szíriai küldöttség vezetőinek felszóla­lása tartalmazott, ingerülten reagált az Egyesült Államok képviselője. Hasonlóképpen, mint a keddi vitá­ban Reagan elnök leánya, most Nancy Clark Reynolc, az USA delegációjá­nak helyettes vezetője - élve az ún. válaszadási joggal elutasította az elhangzott vádakat és küldöttsége ne­vében megismételte azt a követelést, hogy a konferencia ne tárgyaljon politi­kai kérdésekről. A küldöttek túlnyomó többségének felszólalásaiból azonban világosan következik, hogy a nők prob­lémáit a világon sehol sem lehet elvá­lasztani a politikai kérdésektől és hogy a nők helyzetének javulása közvetlenül függ a háború veszélyének elhárításá­tól, a béke, a nemzeti függetlenség és a társadalmi haladás biztosításától. A tegnapi vitában nagy visszhangot keltett az etióp küldött felszólalása. Rámutatott, hogy az ENSZ által meg­hirdetett évtized Etiópiában a forrada­lom harcainak és sikereinek évtizede volt, s ez a forradalom nem ismeri el a nők semmiféle diszkriminációját. A kormányon kívüli szervezetek fó­ruma, amely a konferenciával párhuza­mosan folyt Nairobiban, tegnap befe­jezte munkáját. Lomejko sajtóértekezlete az ottawai találkozóról (ČSTK) - Az emberi jogok szakértői­nek nemrégi ottawai találkozója meg­mutatta, hogy a tiz évvel ezelőtt Helsin­kiben megkezdődött párbeszéd, amely nem mindig könnyű, tovább folytatódik, mondotta Vlagyimir Lomejko, a Szov­jetunió külügyminisztériuma sajtóosz­tályának vezetője tegnapi sajtóérte­kezletén. Az ottawai találkozó eredményeinek elbírálása során nem értünk egyet a Nyugaton megnyilvánult pesszimista értékelésekkel, állapította meg Lomej­ko. Már az a tény is pozitív, hogy a 35 állam képviselői első ízben találkozhat­tak, hogy áttekintsék az emberi jogok területén levő helyzetet. Szerintünk az emberi jogok mást jelentenek mint az egyéni szabadság- jogok összességét. Elsősorban a bé­kés éleihez való jogot, ami nélkülözhe­tetlen előfeltétele a többi jog és sza­badságjog megvalósulásának. Ilyen a munkához való jog is, de nemcsak a meghirdetett, hanem a társadalom által valóban szavatolt jog, továbbá a pihenéshez, az öregségi szociális biztosításhoz, a művelődéshez, az egészségügyi gondoskodáshoz való jog, valamint az egyéni és kollektív szabadságjogok tiszteletben tartása. Az ottavai találkozón a szocialista országok - közöttük a Szovjetunió - mintegy húsz kezdeményező javas­latot terjesztett elő. Mindenekelőtt fel­hívást tettek az embernek a békés és szabad élethez való jogának támoga­tására. Mindezek a javaslatok vissza­tükröződtek a szocialista országok által előterjesztett záródokumentum-terve­zetben. Sajnálattal állapítjuk meg, hogy ezek a javaslatok a nyugati álla­mok részéről nem találtak megértésre. Javaslatainkat elutasították, habár azok széles körű visszhangot keltettek a közvéleményben, elsősorban Nyugat-Európában. A sajtóértekezleten részt vett Vsze- volod Szofinszkij, az ottawai találko­zón részt vett szovjet küldöttség veze­tője is. A nemzetközi kapcsolatoknak a kölcsönös megértésre kell épülniük (ČSTK) - A helsinki összeurópai konferencia bebizonyította, hogy a köl­csönös megértésnek széles alapja van a politikai kapcsolatok számos szférá­jában, amelyre Európa békés struktú­rájának kell épülnie. Erre mutat rá a „Helsinki tíz év után. Az összeuró­pai folyamat és az együttmüködés fejlődése: eredmények és távlatok“ című dokumentum, amelyet az európai biztonsági és együttműködési szovjet bizottság adott ki. E jelentés tartalmá­val tegnap a bizottság tagjai sajtóérte­kezleten ismertették meg az újságíró­kat Moszkvában. A dokumentum különösen hangsú­lyozza a helsinki konferencia és Záró­okmánya szoros összefüggését a má­sodik világháború éveiben aláirt nem­zetközi egyezményekkel, főként a jaltai és a potsdami konferencia határozatai­val, amelyek hosszú történelmi idő­szakra meghatározták Európa jövőjét. A Szovjetunió és más szocialista országok következetesen törekednek arra, hogy a nemzetközi kapcsolatok­ban érvényesüljön a Záróokmányban rögzített ,,enyhülési törvény“. Ugyanakkor azonban, állapítják meg a jelentés szerzői, az elmúlt évtized megmutatta, hogy a nemzetközi kap­csolatok átépítése Európában a jó­szomszédság és együttműködés szel­lemében bonyolultabb és hosszabban tartó folyamat, mint azt 1975-ben nyil­vánvalóan feltételezték. Vannak ugyanis befolyásos erők, amelyek el­lenzik az összeurópai folyamat fejlődé­sét. A helsinki alapelvekkel szöges ellentétben áll az Egyesült Államok és a NATO által szított fegyverkezési haj­sza is. Eduard Sevardnadze nagyköveteket fogadott (ČSTK) - Eduard Sevardnadze, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere tegnap fogadta Stanislaw Koczioleket, a Lengyel Népköztársaság szov­jetunióbeli nagykövetét. xxx Eduard Sevardnadze ugyanazon a napon fogadta saját kérelmére Jean- Bernard Raimondot, Franciaország szovjetunióbeli nagykövetét is. Áttekintették a Szovjetuniót és Fran­ciaországot érdeklő egyes nemzetközi problémákat, valamint a kétoldalú kap­csolatok további fejlesztésének kérdé­seit is. Különös figyelmet szenteltek Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtit­kára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanár csa Elnökségének tagja ez év októbe­rére tervezett franciaországi látogatá­sának. ÚJ szú 2 1985. VII. 20. \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents