Új Szó, 1985. június (38. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-08 / 133. szám, szombat

A ma és a holnap Bratislavája A DUNA KÉT PARTJÁN FEKVŐ VÁROS ÉPÍTÉSÉNEK KONCEPCIÓJA A várdombról letekintve elénk tárul Bratislavának, Szlovákia fővárosának látképe. A város változó, régi részét a Duna másik partján fekvó modern lakóteleppel új hidak kötik össze. A felszaba­dulás utáni negyven év alatt megközelítően annyi lakást építettek itt fel, ahány lakosa azelőtt volt a városnak. Teljesen új iparágak épültek ki, nagyarányú járulékos beruházásokat valósítottak meg. Ennek az óriási folyamatnak a szervezéséről és a város holnapjáról beszélgetett a Rudé právo munkatársa LADISLAV MARTINAKKAL, Bratislava főpolgármesterével. ÚJ SZÚ 5 1985. VI. 8. • A statisztikai adatok sze­rint több mint százhúszezer la­kást építettek. Úgy tűnik fel, mintha az utóbbi években az ütem szinte kétszerese lenne a sokévi átlagnak. Mi az oka ennek?- Lakásokat már a felszabadu­lás óta építünk, de kiváltképpen gyors ütemet ért el az építés a CSKP XIV. kongresszusa után, amikor Bratislava ugyanolyan tár­sadalmi prioritást kapott, mint Prá­ga és az Észak-csehországi kerü­let. Feltétlenül szükség volt erre, mivel abban az időben huszon­nyolcezer lakáskérelem volt, s az építkezés feladatait nem valósít­hatták meg csupán a város építő­vállalatai. • Gyorsan építeni lehetetlen világos koncepció és megfelelő előkészületek nélkül. Milyen előző döntéseket hoztak?- A hetvenes évek elején hatá­roztak az építkezés irányáról. A Szlovák Szocialista Köztársa­ság kormánya úgy döntött, hogy az építkezést a Duna jobb partjá­ra, Petržalka körzetébe összpon­tosítja. Abból indult ki, hogy a déli rész van a legközelebb a város- központhoz. A kidolgozott koncepció meg­határozta a jövőbeni központot, amely a Duna mindkét oldalán lenne, továbbá azt, hogy Petržal- kán viszonylag rövid idő alatt több mint negyvenezer lakást építenek fel. Az építkezést nem egészen négy év alatt előkészítettük, s 1973-ban, a város felszabadítá­sa évfordulójának napján ünnepé­lyesen megkezdtük. • Hogyan érték el a kitűzött célokat?- A lakások száma már való­ság, lényegében elmondható ez a legszükségesebb járulékos léte­sítményekkel kapcsolatban is. Né­hány tekintetben azonban a tervet bizonyos mértékben módosíta­nunk kellett. Eredetileg arra szá­mítottunk, hogy a fűtést egy hely­ről oldjuk meg; a kivitelezői lehető­ségekre való tekintettel azonban harminc kazánházat kellett építe­ni. Ez növelte a költségeket, ugyanakkor csökkentette a lakás­építésre szolgáló területet. Új mó­don akartuk megoldani a háztartá­si hulladékok elszállítását, olyan­képpen, hogy az égetőkbe légszi­vattyúzással juttattuk volna el a házakból; többet akartunk adni az építészeti megoldásokra; a la­kások minőségére... Azonban tény, hogy több mint harmincezer lakásban, több mint százezer fó él Petržalkában, városunk legfiata­labb részében. • Ezzel újabb gondok merül­nek fel...- Természetesen, ez lényege­sen nagyobb igényeket támaszt a gyermekintézményekkel és az iskolákkal kapcsolatban. Azonban számunkra, a város tisztségviselői számára nagy örömet jelent a Du­na jobb partján fekvó fiatal köz­pont. • Petržalkát kiépítik, mi kö­vetkezik ezután?- Építészeink a tervezőkkel együtt az előző kormányintézke­désekkel összhangban további építési helyek változatait készítet­ték elő. Ezzel kapcsolatban nem könnyű a dolgunk. A város három állam - Csehszlovákia, Magyaror­szág és Ausztria - határán terül el. Átszeli a Duna, északról a Kárpá­tok határolja, keleten a repülőtér fekszik, másutt pedig mezőgazda- sági termőföldek vannak. Az ipar a város északkeleti és délkeleti részében összpontosul. A vegy­ipari vállalatok közvetlen közelé­ben nem lenne célszerű lakások építése. • Végül is hogyan dön­töttek?- Mindeddig bizonyos mérték­ben kompromisszumos megoldást fogadtunk el. A folyam jobb partján még mintegy tízezer lakást épí­tünk fel, az építkezés egy ideig még ott folyik. Ezalatt további épít­kezési helyet kell előkészítenünk. • A CSKP Központi Bizottsá­gának 12. ülésén azt mondta, hogy Bratislavában most több mint negyven helyen fognak építkezni. Beruházóik hogyan bir­kóztak meg az összpontosított építkezésről a szétforgácsolt építkezésre való áttéréssel?- Felszólalásomat némileg ki kell egészíteni. Néhány nagyobb területen több ezer lakást építünk, ugyanakkor kisebb területeken la­kások tucatjai épülnek. Tény azonban, s ez a mennyiség meg­felel ennek, hogy a város központ­jába kerülünk, védelmezzük a me­zőgazdasági földalapot, s azokat a helyeket használjuk ki, amelyek­re a múltban nem fordítottak fi­gyelmet. A beruházók és a kivite­lezők számára ez bonyolult feladat nemcsak a szétforgácsoltság mi­att, hanem az infrastruktúra és a munkaszervezés szempontjá­ból is. • Nem szóltunk eddig a kö­vetkezményes hatásról.- Ezt is meg kell oldani. A város központjában nem építhetünk nagyméretű panelekből amelyek nem lennének összhangban a környezettel, ezt a szúkebb tér­ség sem engedné meg. Azonban még számos más kérdés is tisztá­zásra vár. összhangba kell hozni a higiéniai normákat lehetősége­inkkel. Vannak olyan helyek, ahol a múltban lakások voltak. Az új építkezéssel kapcsolatban az egészségügyi szakemberek olyan kifogásokat támasztanak, hogy a környéket a közlekedés zaja fogja zavarni. A szűkebb utcákban nem lenne megfelelő a megvilágí­tás. A tervezők az előtt a kérdés előtt állnak, hogyan építsünk a központban a meglevő normák tiszteletben tartása mellett. • A normáknak és az építke­zéseknek összhangban kell len­niük.- Nem akarjuk a normákat mó­dosítani az egészség vagy a kör­nyezet rovására, hanem arról van szó, hogy a jövőbeni használatot összhangba hozzuk a jelenlegi fel­tételekkel. Az említett helyeken vagy átmeneti célokra szolgáló la­kásokat, kisebb lakásokat, egye­dülállók részére szolgáló lakáso­kat építünk, vagy pedig járulékos intézményeket, műtermeket és hasonlókat. Nem akarjuk azt, hogy ezek kisebb értékű lakások legye­nek, mivel tudjuk, hogy a központ­ban levő lakások iránt nagy az érdeklődés. • Vagyis a lakásokat valóban „méretre“ kívánják építeni.- Úgy gondolom, hogy ez kife­jező megállapítás, azonban alá kell húzni azt, hogy inkább a felté­teleket kell tiszteletben tartani, mint elfogadni a kivitelező rendel­kezésére álló lehetőségeket. A döntő tényező a feltétel. • Az egységes technikai eljá­rásból következő technológia talán nem veszi figyelembe d nasználók érdekeit?- Figyelembe kellene vennie, azonban néha fordított a helyzet. A lakótelepeken gyakran a kivite­lezőkhöz alkalmazkodunk. A köz­pontban ki kell tartanunk amellett, hogy a kivitelezők tiszteletben tart­sák szükségleteinket. • A központban folyó építke­zés azt is jelenti, hogy le kell bontani a nem megfelelő épüle­teket és gyakorta - ha átmeneti­leg is - a zöldterületet is igény­be kell venni. Hogyan lesz ez Bratislavában?- A történelmi városmagban a védett műemlékek - amelyeket az építési folyamat természetesen nem érint - mellett korszerűsítésre alkalmatlan épületek is találhatók. Ezek helyébe újakat építünk. A zöldterület felszámolásával kap­csolatos kérdésre csak egyetlen válasz lehetséges. Ilyesmit sem­milyen körülmények között nem akarunk megengedni. Ellenkező­leg. Az utóbbi időben megszigorí­tottuk a feltételeket. Az összefüg­gő erdőterületeken kívül minden fa kivágásához a nemzeti bizottság hozzájárulására van szükség. Ha ezt engedélyezi, akkor a kivitele­zőnek kétszer annyi fát kell kiültet­nie és a kiültetett fákról öt évig kell gondoskodnia. További célokat is kitűztünk a város belső területén a zöldterület bővítésére. • Az elmondottak rendkívül logikusnak tűnnek, lehetséges azonban, hogy a gyakorlatban mégsem lehet mindent össze­hangolni. Nemrégen viszonylag nagy teljesítőképességű építő- szervezetet létesítettek, mely­nek kapacitása teljes mértékben a város építését kell hogy szol­gálja. Mint beruházók, elegendő munkát készítenek elő a folya­matos építéshez?- Ezzel nem lehet polemizálni, mivel teljes mértékben megértjük a folyamatos építkezés jelentősé­gét. Ezért az építővállalat létreho­zása után prágai mintára műszaki­beruházási szervezetet létesítet­tünk. Magától értetődik, hogy évente több mint négyezer lakás felépítése a beruházónak a terve­zővel és a kivitelezővel való pon­tos együttműködését kívánja meg. Ezzel kapcsolatban előfordultak és ma is előfordulnak bizonyos nehézségek. Ezek egyrészt az in­gatlantulajdon új felértékelésének előkészítéséből, másrészt az épí­téshez kiválasztott helyekkel összefüggő tisztázatlan kérdések­ből eredtek. Egyes problémák a városi és a felettes szervek elté­rő elképzeléseiből adódtak. Több ilyen kérdést azonban már megol­dottunk. Tisztáztuk a lakások szá­mát, meghatároztuk a helyeket, azonban a folyamatban levő épít­kezéseken nincsenek olyan felté­telek, hogy nehézségek nélkül léphetnénk a nyolcadik ötéves terv­időszak első két esztendejébe. • Mi a helyzet a minőséget illetően?- Ezzel kapcsolatban mindenki­nek kissé más a véleménye. A leglényegesebb azonban az, hogy a kivitelezők megszabadul­tak sok olyan fogyatékosságtól, amely a használókat bosszantot­ta. Ezt elősegítette a beruházó, a kivitelező és a jövőbeni ingatlan­kezelő, illetve a használó szoros együttműködése is. A lakótelepe­ken tavaly átvettük a tervezett já­rulékos beruházásokat, színek szempontjából változatosabbak lettek a lakóházak, a terep az épületeknek legalább tíz méteres körzetében rendezett. Az ifjúsági szervezetek kezdeményezésének köszönhetően jobb a helyzet a zöldterületek létesítésében is. Az elért javulással nem elégszünk meg, az igények növekedéséhez alkalmazkodnunk kell. • Köszönöm a beszélgetést. MILOSLAV VLTAVSKÝ Nem teljesíthetetlen követelmény Látogatóban a komáromi (Komárno) Politikai Nevelés Házában Várni kellett Beke Józsefre, a Komáromi Politikai Nevelés Há­za igazgatójára - éppen gyakorla­tot vezetett a Marxizmus-Leniniz- mus Esti Egyeteme harmadik év­folyamában, a magyar osztályban. Eléggé szűkösen vannak, mind­össze két tantermet kaptak, ami­kor 1977-ben átköltöztek a járási pártbizottság székházába. Ilyen körülmények között lehetetlen ki­sebb létszámú szemináriumi cso­portokat alakítani, s kétséges, hogy ott, ahol sok ember ül egy helyiségben, élénk vita alakulhat ki. Kételyeimet Beke Józsefnek is elmondom.- Elég nehéz, de a nagy létszá­mú csoport nem lehet akadálya az élénk vita kialakulásának. Éppen olyan szemináriumról jöttem ki, amely igen jól sikerült, maguk a hallgatók vitatkoztak egymással. Beke József hat éve igazgatója a háznak. A hat év tapasztalatairól beszél:- Nyolcvankettőig volt érvény­ben a háromfokozatos pártoktatá­si rendszer. Három éve a tökélete­sített pártoktatási rendszer van ér­vényben - s több alakulatban fr lyik az oktatás. Kezdeményeztünk azóta bizonyos dolgokat, megpró­bálkoztunk elméleti szemináriu­mokkal, és gyarapítottuk a hallga­tók számát. Nem az esti egyete­men, mert ott kötve vagyunk. A két tanteremben ugyanis csak ötven­ötven ülőhely van, száznál több jelentkezőt nem vehetünk fel egy évfolyamba. Egy szlovák és egy magyar osztályunk van az esti egyetem mindegyik évfolya­mában. Pedig jelentkező lenne. A Politi­kai Nevelés Háza nyolcvanban körlevélben kérte a járás több mint kétszáz pártalapszervezetét, je­lentsék be, kiket szeretnének esti egyetemre küldeni. Annyi volt a je­lentkező, hogy három évig tartott, amíg fokozatosan mindenkire sor került. Ha legalább egy nagyobb helyiségük volna, több érdeklő­dőt is felvehetnének, hiszen az előadás esetében mindegy, hogy ötven vagy százötven ember ül a teremben, vélekedik az igazga­tó. A tagjelöltek bevezető ötnapos oktatását a komáromi járásban nyolcvan óta nem bentlakásos for­mában szervezik. Nyolctól kettőig folynak az előadások, így a járás legtávolabbi zugába is idejében hazaérhetnek a résztvevők. Éven­te 300 tagjelöltet oktatnak - ez öt-hat turnust jelent. Az ifjú kom­munisták kétéves iskoláját rajtuk kívül két üzemi pártszervezet, a hajógyáré és a cipőgyáré is megszervezte. Az elmúlt években főleg az elméleti szemináriumok számát növelte a ház. A pártaktíva szemináriumát az alapszervezeti pártbizottsági tagok látogatják; de a nemzetközi politika alapkérdései kétéves tanfolyama iránt is nagy az érdeklődés; a pártoktatás mód­szertana alakulatot az alapszerve­zetek olyan propagandistái és elő­adói számára nyitották, akiknek nincs pedagógiai végzettségük. Van a járásban ugyanis néhány nagyobb létszámú pártalapszer- vezet, ahol van elég esti egyete­met végzett párttag, és felkészült­ségük lehetővé tette, hogy önálló lektorcsoportot alakítsanak. Az idén a járási nemzeti bizott­ság művelődési osztálya kezde­ményezésére új alakulatot nyitot­tak - a harminckét hallgatónak a fele párttag -, melynek a témá­ja a CSKP kulturális politikájának alapjai. A hallgatók a művelődési otthonok dolgozói.- Az vezérelt bennünket ennek az új egyéves tanfolyamnak a megszervezésekor, hogy a járá­si művelődési központnak segít­sünk azoknak a népművelőknek a képzésében, akiknek nincs megfelelő végzettségünk. Hogy milyen eredményeket jelent majd ez a művelődési otthonok munká­jában, még nem tudjuk, de azok­nak a kezdő népművelőknek, akik hasonló tanfolyamon még nem vettek részt, feltétlenül sokat ad. A tapasztaltabba meg úgy van vele, hogy az itt elhangzottakból ugyan már sok mindent ismer, de azért más szemszögből világítjuk meg az ismerős témát. Az igazgatóval együtt öt politikai dolgozó szervezi és irányítja az oktatást, a lektorcsoportok mun­káját. A 320 lektor tíz csoportban működik. Van, akire három cso­port irányítása is jut, és az igazga­tónak is van feladata - a pártépí- tés lektorcsoportja az övé. A lektorcsoportok irányítása megköveteli, hogy a politikai dol­gozó ismerje azt a témakört, amely a gondja, méghozzá olyan szinten, hogy bármikor helyettesít­hesse az előadót. Ez azonban csak magasabb képzettséggel ér­hető el. Ezért szükséges, hogy a ház valamennyi dolgozója posztgraduális tanulmányokat folytasson a politikai főiskolán. Kedvező helyzetben vannak, hi­szen az igazgató a politikai főisko­la abszolvense, két dolgozó már elvégezte Prágában a posztgra­duális tanfolyamot, a másik kettő pedig most kezd hozzá.- Ilyenek a követelmények. - mondja Beke József. - Arról van szó, hogy a politikai dolgozó úgy tudja irányítani a lektorcsoportja munkáját, hogy fokozatosan be­dolgozza magát az egyes témakö­rökbe. Ehhez az szükséges, hogy bejárjon az előadásokra. Évek óta bevezettük azt a gyakorlatot - mi­vel bizottságok vizsgáztatnak hogy a háromtagú bizottság egyi­ke mindig a ház valamelyik dolgo­zója. Több témakörben is olyan szin­tet elérni, hogy bármikor megtart­hassa valaki a lektorcsoport tagja helyett az előadást - óriási felké­szültséget kíván. Ám Beke József szerint ez nem teljesíthetetlen kö­vetelmény. KOPASZ CSILLA Bratislava látképe (Ľubo Stacho felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents