Új Szó, 1985. június (38. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-01 / 127. szám, szombat

Megérdemelték a vándorzászlót A nyugat-szlovákiai és a dél- morvaországi kerület párt- és gaz­dasági szerveinek kapcsolata év­ről évre szorosabbra fűződik. Két évvel ezelőtt meghirdették a leg­jobb termelési eredményeket elé­rő mezőgazdasági vállalatok ver­senyét. A múlt évi eredmények alapján nemrég értékelték a szo­cialista munkaversenyt. A nyugat­szlovákiai kerületi pártbiztottság és a kerületi mezőgazdasági igaz­gatóság vörös vándorzászlaját a Zd’ár nad Sázavou-i járási me­zőgazdasági igazgatóság, az Uherské Hradište-i járásban gaz­dálkodó Bánovi Efsz és a Krome- ŕiži Állami Gazdaság nyerte el. A dél-morvaországi kerületi párt­biztottság és a kerületi mezőgaz­dasági igazgatóság vándorzászla­ját pedig a trenčini járási mező- gazdasági igazgatóságnak, a He- gyétei (Kútniky) Efsz-nek és a Gabčíkovói Csehszlovák-Szov- jet Barátság Állami Gazdaságnak adományozta. A nemes verseny nagyon igé­nyes és az értékelés is alapos. A legjobbak közül is igazán csak a legjobbak kerülhettek az élre. Olyan vállalatok, mint például a gabčíkovói gazdaság, amely példásan teljesíti termelési és szo­ciális programját. Jó feltételeket teremtett a 8. ötéves tervidőszak feladatainak megvalósítására is. A zászló átvevésekor Kováts Gyu­la mérnök, a gazdaság igazgatója néhány mondatban vázolta, mi­lyen módon sikerült a növényter­mesztésben és az állattenyész­tésben ilyen nagymértékben fo­kozni a termelést; hogyan hasz­nálták ki a feltételeket a nagyobb hozamok elérésére. Kiemelte, hogy sokat tesznek a föld termőké­pességének növelése és további termőterületek szerzése érdeké­ben. Eddig már 110 hektárnyi par­lagon heverő földet tettek termő­vé. A Piešťanyi Növénytermeszté­si Kutatóintézettel együttműködve kidolgozták az optimális trágyázá- si tervet. Erre kedvezőek a lehető­ségeik, mert száz hektárra számít­va több mint száz szarvasmarhát tartanak, tehát elegendő szerves trágyát készíthetnek. Évente négymillió koronát fordítanak talaj- javítási munkákra. Az intenzív gazdálkodás kialakítását segíti elő, hogy 1836 hektáron kedvező feltételeket teremtettek az öntö­zéshez. Növénytermesztésük eredmé­nyei országos méretekben is fi­gyelemre méltók. Az iparszerű ku­koricatermesztési rendszerrel ter­melt szemes kukorica hektárhoza­ma (591 hektáron) 8,7 tonna volt. Tavaszi árpából 6,5, őszi búzából 7,6, cukorrépából 45,2, silókukori­cából 50,1 tonnát takarítottak be hektáronként. Állattenyésztésük szintén közismerten nagy hasz­nossági A múlt évben tehenen­ként átlagosan 4511 liter tejet fej­tek. A hízósertések napi átlagos súlygyarapodása 54, a hízómar­háké 68 dekagramm volt. Az in­tenzitás magas fokát bizonyítja, hogy egy hektárra átlagosan 1436 liter tej és 488 kilogramm hús termelése jut. Szintén figyelemre méltó, hogy egy liter tej előállítá­sához csupán 26 dekagramm ab­raktakarmányt használnak fel. A marha- és a sertéshús termelé­se is aránylag kevés abraktakar­mány felhasználásával történik. Jelentős az is, hogy a 7. ötéves tervidőszak négy évében a bruttó mezőgazdasági termelés tervét 112 százalékra teljesítették, s nyereségük is nagyobb volt a tervezettnél. Jut tehát pénz bő­ven a dolgozók bérezésére és a legjobb teljesítményt elérők kü­lön megjutalmazására is. Szociális téren szintén nagyok a vívmá­nyok. BALLA JÓZSEF Politikai hozzáértéssel, tudással és érzékkel Dudás Kálmán, a JNB elnöke gratulál a kitüntetetteknek. Az energia maradjon a falakon belül! Hőszigetelés az építőiparban ÚJ SZÚ 1985. VI. 1. N em is olyan régen még nem volt döntő szempont az energiatakarékosság az építőipar­ban, ha egy-egy új megoldást kel­lett bevezetni. Persze, az energia- takarékos megoldások hiánya má­sutt is érezhető volt. Egy évtized alatt azonban gyökeres változás következett be, és ma már nincs egyetlen olyan népgazdasági ága­zat, amelyben ne éppen a takaré­kosabb energiafogyasztás lenne az egyik fő szempont. Nagyon lényeges, hogy az energia a lehe­tő legnagyobb hatásfokkal szol­gálja azt a célt, amiért megterme­lődött. Ha ez fűtésre, melegítésre szolgál - akkor lehetőleg marad­jon a falakon belül. Eme szándék markánsan mutatkozott meg a nemrégiben megrendezett CO- NECO ’85 építőipari szakkiállítá­son Bratislavában, ahol még a já­rulékos iparágak is szinte minden­ben energiaközpontú termékeket vonultattak föl. Az építőiparban a hószigete­lést, azaz az energia falakon belüli megtartását a megfelelő hőszige­telő tulajdonságú falaknak kell biz­tosítaniuk, hiszen az épületek homlokzati felületének nagyobbik részét ezek alkotják. Függetlenül attól, hogy a helyszínen a kőmű­vesek klasszikus munkája révén avagy elóregyártott épületelemek­ből készülnek. Ha az előbbi mó­don, akkor az új szigorú előírások­nak megfelelő CD-TI és DC-IN A-A elnevezésű téglatípusok a legin­kább javasoltak, amelyeknek bel­ső üregei nemcsak a jó hőszigete­lést biztosítják, de jóval könnyeb­bek, mint korábbi, testvéreik“. A hőszigetelt házelemek közül a Bratislavai Magasépítő Vállalat KND 310 típusú erkélypanelje kel­tett figyelmet, amelyben 8 centi­méter vastag polisztirén biztosítja, hogy a hő ne szökjön meg. Van még egy előnye, hogy alkalmazá­sával lakásegységenként 4 mun­kaóra takarítható meg, s ez az építés idején tulajdonképpen to­vábbi jelentős energiamennyiség „visszafogását“ jelenti. Tovább javítható a falak hószi­getelése, ha vakoláskor a nemes­vakolat alá hőszigetelő alapvako­latot használunk, amely lehet perlit vagy polisztirol alapanyagú. Ilye­nek például a NOVADOL-készit- mények. Persze, nem mindenütt készül a külső falak borítása a hagyomá­nyos módon. Gyakran különböző fémborítás kerül az épületek hom­lokzatára, amely alá a bratislavai Szlovák Műszaki Üveggyár kínálja különböző üvegvatta- és kőzet- gyapot-készítményeit, s ezek a hangszigetelés céljaira is kitűnő­en megfelelnek. Ezért a felhasz­nálási területük is nagyon sokrétű. Készülnek belőle hullámpapírhoz erősítve „szőnyegek“ és különbö­ző szélességű szalagok - asze­rint, milyen céllal használják. Fa­épületek szigeteléséhez pedig az Izomin elnevezésű lapok készül­nek ugyanitt; elsősorban erre ajánlják, mivel túzállóak. Egyre in­kább tért hódít az építőiparban a polisztirén, amelyből kőzetgya­pottal keverve a Szovjetunióban üreges azbesztcement falelemeket állítanak elő. A hőszigetelő anyag az elemek üregeibe kerül, s így biztosítja az energiamegtakarítást. Az épületek födémkonstrukciói­nak hőszigetelésére pedig olyan elemek készülnek a két említett szigetelőanyag felhasználására, amelyek legfelső rétege aszfaltbe­ton, s ez vízhatlanná teszi a szer­kezetet. Családi házak és hétvégi házak tetejének hószigetelésére a legalkalmasabb gázbetonzúza- lék; falak, födémek utólagos hő- és hangszigetelésére pedig a So- botkai Efsz Porofen nevű szigete­lőanyaga. A narancssárga lapokat az első látásra dekorációs elemek­nek hinné valaki, de fával, fémmel, falazóanyaggal társítva kitűnő erre a célra. Nem ég el, nem szívja magába a nedvességet és nagyon könnyű. Egy köbméternek mind­össze 30 kilogramm a tömege. Mivel könnyen formálható, csövek hószigetelésére is alkalmas. Nem kevésbé fontos a nyílás­zárók hőszigetelése, hiszen az épületek „hófényképein“ megál­lapítható, hogy éppen az ablakok és ajtók pontatlanságai révén ve­szik el túl sok energia. Az ablakok és erkélyajtók - legyenek fából, műanyagból, vagy műanyag-fa és alumínium-fa társításban - szi­getelés nélkül ma már nem gyárt­hatók. Az alumínium-fa kivitelben készült ablakok háromsoros üve­gezéssel készülnek, és tulaj­donképpen a dupla ablakok elvén alapulnak. A külső ablakrész a fém, míg a belső, faablakrész- ben helyezték el a dupla üveget. Ezek az ablaktípusok a toronyhá­zakban használatosak, s még ide soroljuk a DITERM-típusű dupla­üvegezést, amelynek két tábla­üvege hermetikusan zárt teret biz­tosit az üveglapok között. Ha már itt tartunk, akkor meg kell említenünk azt az ablakfelújító módszert, amelyre a hazai műem­lékvédelem szakemberei is felhív­ják a figyelmet. A Budapesti Közé­pületépítő Vállalat a Biglas elne­vezésű duplaüvegelemekkel biz­tosítja a régi épületek nyílászárói­nak energiatakarékos felújítását, miközben a használható fakeretek megmaradnak a helyükön, és az épület a felújítás után is megtartja korábbi jellegét. A módszer lénye­ge, hogy az ablakszárnyak régi üvegezését, gittelését és osztó­bordáit eltávolítják, pontos méretet vesznek a helyszínen, majd alu- miniumprofilból a műhelyben elké­szítik a keretet, amelybe a dupla üveg kerül a két üveglap közötti légüres (!) térrel. így az ún. termo- pán üveg az alumíniumkerettel. még erősíti is az esetenként 80-100 éves vagy idősebb ablak­szárnyat, amelybe végül takaró­léccel fogatják be. Ezúttal csak néhány új és érde­kes energiamegórzési módozatra hívtuk föl a figyelmet, hogy illuszt­ráljuk, manapság mennyire nem lehet senkinek sem közömbös az energiagazdálkodásban a gazda­ságosság elve. Igaz ugyan: a gaz­daságos hőmegőrzési mód az építőiparban gyakran drágább az elavult, szinte rendre pazarló megoldásoknál. Mégis - a CONE- CO ’85 kiállításon is lépten-nyo- mon tapasztaltuk: szigetelni ol­csóbb, mint az utcát fűteni. Méghozzá kétszeresen is: fö­löslegesen nem fogy a fűtőanyag, a megteremtett hőenergia pedig nem veszik kárba. Két alapvető szempont, amely az építőipar jó­voltából is mindinkább érvényesül a gyakorlatban. MÉSZÁROS JÁNOS Baráti beszélgetés közben, vagy éppen taggyűlésen - eseten­ként az is szóba kerül, hogy mi­lyen tulajdonságokkal szükséges rendelkeznie a kommunistának, a jó pártmunkásnak. A témát fel­vetők általában nem csupán a füg­getlenített pártmunkásokra gon­dolnak ilyenkor, hanem mindazok­ra, akik választott testületek tagjai­ként magasabb szinten pártszerv vagy alapszervezet tisztségviselő­jeként, aktivistájaként munkál­kodnak. Általában egyetértenek abban, hogy ma egyetlen kommunista sem végezhet eredményes mun­kát megfelelő hozzáértés, képzett­ség nélkül. Korunk pártmunkásá­nak ez az egyik legjelentősebb, legszembetűnőbb jellemvonása. Arról azonban már megoszlanak a vélemények, hogy milyen jellegű hozzáértés szükséges, mit kell el­várni ebben a tekintetben a kom­munista párt tagjaitól, felelős akti­vistáitól. A kérdés időszerűségét csak aláhúzza Mihail Gorbacsov elvtársnak, az SZKP KB főtitkárá­nak a leningrádi pártaktiva érte­kezleten nemrég elhangzott be­széde, melyben többek között rá­mutatott: „A népgazdaság irányí­tási rendszerének tökéletesítése során arra is gondolni kell, hogy a pártbizottságok és pártszerve­zetek munkájának formái és mód­szerei, szervezeti felépítésük mind jobban feleljenek meg az új felada­toknak és tegyék lehetővé a párt terveinek eredményes megvalósí­tását“. Nálunk már nagyon régen szin­tén erőteljes hangsúlyt kapott a szakmai ismeretek szükséges­sége. Ez teljesen érthető és jogos, hiszen a szocialista építés konkrét - a CSKP XVI. kongresszusa do­kumentumaiban és a KB ülései­nek határozataiban körvonalazott céljait elsősorban a mindennapi munkában, az egyes munkahelye­ken kell megvalósítani. Márpedig ehhez megfelelő szakismeret kell, mert hozzáértés híján a kommu­nista pártmunkások nem segíthet­nék és nem ellenőrizhetnék ér­demben a vállalatok, szövetkeze­tek, hivatalok, kulturális intézmé­nyek munkáját. Megfelelő tekin­télyt, elismerést sem tudnának ki­vívni maguknak, hiszen az embe­rek azt becsülik meg igazán, aki értője és ismerője saját munkate­rületének, szakterületének. Per­sze mindez mégsem vezethet az „oklevéllel bizonyítható“ szakis­meretek szerepének eltúlzásához. Egy-egy párttestület színvonala sosem mérhető egyedül azon, hány diplomás szakembert vá­lasztottak meg soraiba. Ez odave­zethetne, hogy a párttestület ta­nácskozását alig lehetne megkü­lönböztetni egy műszaki konferen­ciától. Pedig a feladat távolról sem azonos. Egy-egy pártbizottság vagy pártalapszervezet elsősorban po­litikai munkát végez, a politikai összefüggések oldaláról közelíti meg a felmerülő kérdéseket. Em­berekkel foglalkozik, s nem a ter­melési folyamatok vagy a hivatali ügyintézés irányításával. S ha ez igy igaz, akkor ennek a kommu­nista pártmunkásoktól igényelt hozzáértés elbírálásában is ki kell fejeződnie. Sorrendet állítani alig­hanem mesterkélt dolog lenne, de annyi bizonyos, hogy a kommu­nista pártmunkásoktól ma is min­denekelőtt a politikai hozzáértést, tudást, érzéket kell elvárni, megkí­vánni. A politikai hozzáértésnek alap­ja, feltétele a CSKP politikája elvi alapjának a marxista-leninista el­mélet alapjainak, lényegének megismerése. Pártunk, a CSKP mindig nagy gondot, megkülön­böztetett figyelmet fordított tagjai­nak, aktivistáinak ilyen irányú kép­zésére. Jelenleg pedig még erő­teljesebben törekszik erre. De leg­alább ennyire fontos, hogy a párt­munkásokban állandóan meg le­gyen az igény a folyamatos ön­képzésre, ismereteik szüntelen gyarapítására. Ha a dolgot így közelítjük meg, könnyebben választ tudunk adni arra - az itt-ott felvetődő problé­mára is, hogy képes-e ma a párt­munkás a gazdasági, szövetkeze­ti, intézményi vezető „partnere“ lenni. Maga a kifejezés persze nem valami szerencsés, több ok­ból nem az, s nem utolsósorban éppen azért, mert a viszony egyol­dalú felfogását sugalmazza. Ha ugyanis az egyenrangú „partner­ség“ feltételének valaki azt tekin­tené, hogy a pártmunkás értsen annyit a technológiai problémák­hoz, mint a mérnök, igazgató, a fő­mérnök vagy főkönyvelő, akkor nemcsak irreális igényekkel lépne fel, hanem rosszul értelmezné a pártbizottságok, a pártmunkások feladatának lényegét. Nem az ilyen dolgok megtárgyalásában kell „partnernek" lennünk, hanem a gazdálkodás, a műszaki fejlesz­tés, az innováció politikai össze­függéseinek és hatásainak elem­zésében. Ehhez pedig, mint már említettük, szükség van bizonyos szakismeretekre is, de mindenek­előtt a politikai-elméleti tudás hoz­záértő hasznosítására. Természetesen mindezek mel­lett van még egy képesség, amely nélkülözhetetlen a pártmunkás számára. Nem más ez, mint az emberekkel való kapcsolatterem­tés, bánni tudás képessége. Olyan vizony kialakítását jelenti ez, amelyben természetes, hogy gondjaikkal, kétségeikkel, esetle­ges problémáikkal a kommunistá­hoz fordulnak az egyének, aki ké­pes nekik tanácsot és segítséget adni. Képes eloszlatni kétélyeiket, meggyőzni és megnyerni őket a közös ügy szolgálatára. A párt­munkás, a politikai vezető számá­ra, nélkülözhetetlen jellemvonás ez. Kialakítása és folyamatos fej­lesztése bizonyos társadalomtu­dományi, szociológiai, pszicholó­giai, pedagógiai ismeretek elsajá­títását is igényli. S itt bizonyos jellembeli tulaj­donságoktól sem lehet eltekinteni. Tanulhat ugyanis valaki akár­mennyi pszichológiát - ha gőgös, nagyképü, beképzelt, mások gondjai iránt közömbös, ha önnön érdekeit hajlamos mindenek elé helyezni -, nem lesz képes jó emberi kapcsolatok kialakítására. Sok minden módosul a fejlődés során, de az a követelmény, hogy a pártmunkás legyen embersé­ges, önzetlen, áldozatkész, segí­tőkész és példamutató, ma is épp­úgy érvényes, mint bármikor. S ennél a pontnál a hozzáértés már egészen szorosan kapcsoló­dik a magatartáshoz. Hiszen vég­eredményben pártunk, a CSKP, de az emberek többsége is azt tekinti jó pártmunkásnak, aki a ta­nult elveket saját életvitelében is következetesen érvényesíti. KANIZSA ISTVÁN Kriokauternek hívják azt a be­rendezést, amelyet legújabban daganatos és nem daganatos betegségek gyógyítására hasz­nálnak. Működésének lényege, hogy egy-egy szövetet hirtelen mínusz 196 fokra lehűt, s ezzel elpusztulnak a beteg szövet nemkívánatos sejtjei. A beren­dezést a rakovníki kórházban is használják: Tavaly 223 beteget kezeltek vele. A képen: dr. Jan Stránský KCH-3A/B típusú krio- kauterrel dolgozik. (Petr Matička felvétele - ČTK)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents