Új Szó, 1985. június (38. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-06 / 131. szám, csütörtök

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ■ ■■ II SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA CSÜTÖRTÖK 1985. június 6. XXXVIII. évfolyam 131. szám Ára 50 fillér Nem lazíthatunk a normázásban Egyetlen gazdaság sem engedheti meg magának, hogy több munkaidőt vegyen igénybe, több alapanyagot használjon fel a termelésben, mint amennyi valóban szükséges. A sokéves gyakorlat bebizonyította, hogy a célszerű idő-, anyag- és energiagazdálkodás egyik hatékony eszközét a normázás ké­pezi. A muhkanormáknak és a műszaki-gazdasági normáknak régi hagyományai vannak már vállalatainknál. Ez a tény sok helyen sajnos feledésbe merült, vagy nem gondoskodtak a normák további fejlesztéséről, s így a normák érvényesítése nem vált mindig és mindenhol a jobb munkaszervezési formák keresésé­nek, a dolgozók igazságos értékelésének és ösztönzésének eszközévé. A 7. ötéves tervidőszak kezdetén a normák és a normázás színvonala nem felelt meg a gazdaságunk előtt álló feladatoknak. A munkanormák 1980-ban végrehajtott elemzése például kimutatta, hogy a termelési ágazatokban ezek szerint dolgozott a dolgozók 46 százaléka, ezen belül a termelő munká­sok 38,7, a kiszolgáló alkalmazottak 3,1, valamint a műszaki- gazdasági dolgozók 3,8 százaléka. Emellett a munkanormák nem csekély hányada lényeges mértékben elavulttá vált a tény­leges munkafeltételekhez viszonyítva, amint azt egyes normák 120 százalékot is elérő túlteljesítése is bizonyította ágazati átlagban számítva. Az sem volt ritka eset, hogy egyes műhelyek­ben a normákat 160 százalékon felül teljesítették. Hasonló fogyatékosságok fordultak elő az anyag- és az energiafogyasz­tási normák területén, amelyek így kényelmes helyzetet terem­tettek a vállalatok számára a túlméretezett anyagfelhasználás igazolásával. Ilyen feltételek között a bérrendszer hatékonyságának növelé­sét célzó program első szakaszának egyik fő feladatává vált a munkanormák egyszeri általános objektivizálása, valamint a normák nélkül alkalmazott dolgozók létszámának 15 százalé­kos csökkentése. Hasonló fordulatot kellett elérni a műszaki­gazdasági normák kidolgozásában és érvényesítésében is. Az előirányzott feladatot alapjában véve sikerült teljesíteni, de ez egyáltalán nem jelentheti azt, hogy most már a normázás kérdése lekerülhet a napirendről. A program továbbra is számol a normák rendszeres objektivizálásával, évente legalább a nor­mák ötödrésznyi terjedelmében, s a nem normázott dolgozók létszámának évente 10 százalékos csökkentésével. Amennyiben egy kis késéssel ugyan, de mennyiségi vonatko­zásban eleget tettünk az első szakaszban ennek a feladatnak, e munka minőségi színvonalával nem lehetünk minden esetben elégedettek. A normák objektivizálása ugyan megtörtént, de az új normákat nem vezették be idejében a gyakorlatba, s ezek nemritkán a fiókba kerültek. A normák objektivizálása sem érte el a kívánt színvonalat, mert nem elemzési módszerekkel, hanem csak hozzávetőlegesen állapították meg, gyakran azzal a érveléssel, hogy 'a rossz norma még mindig jobb, mint a semmilyen norma. Az ellenőrzés folyamán olyan esetekre is fény derült, amikor az irányszámok teljesítése érdekében meg- normázták a takarítónők munkáját, de az olyan fontos részlege­ken, mint a karbantartás, a raktárgazdálkodás és a szerszámké­szítés továbbra is normák nélkül dolgoztak. Miben rejlik az ilyen fogyatékosságok oka? Elsősorban abban, hogy a vezető dolgozók nem értették meg a normázás jelentőségét, s hogy igyekeznek elkerülni esetleges konfliktusos helyzeteket a munkahelyeken. Az igazsághoz tartozik, hogy a felettes szervek ezt a magatartást gyenge ráhatásukkal és nem eléggé következetes ellenőrző munkájukkal többé-kevésbé eltű­rik. A normázásban foganatosított intézkedések felülről lettek elrendelve, mert abban az időben a vállalatokra és a termelési­gazdasági egységekre még nem nehezedett olyan gazdasági nyomás, amely a belső tartalékok feltárására ösztönzött volna. Az említett helyzet még jelentős mértékben fennáll. Ott, ahol könnyen jutnak termelési forrásokhoz, beruházási eszközökhöz, munkaerőhöz, vagy ahol indokolatlanul módosítják a tervet, valóban kevés okuk van arra, hogy a normák gyors objektivizá- lására törekedjenek. Ugyanakkor a munkaidő kihasználásában még mindig aránytalanul nagy fogyatékosságok vannak, s a fel­mérések szerint egyes munkahelyeken a kihasználatlan munka­idő részaránya a 20 százalékot is eléri. A műszaki-gazdasági normák szintén jelentős anyag- és energiafelhasználást enged­nek meg, ezért a felettes gazdasági szervek valamint a pártszer­vek és -szervezetek nem tűrhetik el az alkudozást ezekben a kérdésekben. Nem fér hozzá kétség, hogy a normázás továbbra is nagyon érzékeny és konfliktusokkal járó terület marad. Egy sor fölösle­ges veszteség azonban abból származik, hogy nem mindenhol tudják helyesen értelmezni, de még a dolgozóknak sem nyújt senki kellő felvilágosítást. A normák javítása semmi esetre sem jelent bérszínvonal elleni támadást. Egyébként ezért lettek jóváhagyva a bérkiegyenlítési intézkedések is azokban az ese­tekben, ahol sor került a normák szilárdítására. Csupán arról van szó, hogy minden munkahelyen annyi munkaidőt és anyagot használjanak fel, amennyi éppen szükséges. Ahol javul a tech­nológia, s a dolgozótól függetlenül növekszik a munka termelé­kenysége, ott az eredeti normák megtartása egyesek számára hasznos lehet ugyan, de vállalati, ágazati és népgazdasági szinten veszteségekhez vezet. Ezért az ilyen egyéni érdekeket néző szemlélet nagyon rövidlátó. Az sem mellékes, hogy a normák változatlansága mellett nehéz felszámolni a javadalmazásban megnyilvánuló egyenlős- diséget. Az elavult norma jogtalanul növeli a keresetet azokéval szemben, akiknél a munka feltételeiben nem történt változás. A munka, az anyag- és energiafogyasztás stb. normázásában tehát nem kevés feladat vár még ránk. A normák javításánál megnyilvánuló fölösleges késlekedés csak veszteségeket okoz­hat népgazdaságunknak, az ellenkezője pedig mindannyiunk javára szolgál. (RUDÉ PRÁVO) A CSKP KB Elnöksége Gustáv Husák elvtárs szovjetunióbeli látogatásának eredményeiről (ČSTK) - A CSKP Központi Bizottságának El­nöksége megtárgyalta annak a hivatalos baráti látogatásnak a lefolyásáról és eredményeiről szó­ló jelentést, amelyet Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, a CSSZSZK elnöke 1985. május 30-31 -én tett a Szovjetunióban az SZKP KB-nak, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének és a Szovjetunió Minisztertanácsának meghívá­sára. Teljes egyetértését nyilvánította a megbeszélé­sek eredményeivel, amelyeket Gustáv Husák elv­társ, Mihail Gorbacsov elvtárssal, az SZKP KB főtitkárával folytatott. Nagyra értékelte a CSKP és az SZKP teljes nézetazonosságát a csehszlovák -szovjet kapcsolatok fejlődése tekintetében és a két párt akaratát, hogy tovább szilárdítják és mélyítik a kölcsönös együttműködést és szövet­séget. Főként azokat az új ösztönzéseket üdvö­zölte, amelyeket a megbeszélések a két ország kooperációja és termelési szakosodása bővítésé­nek, valamint közös erőfeszítéseinek adtak a tu­dományos-műszaki fejlesztés progresszív irány­zataiban. , A CSKP KB Elnöksége hangsúlyozta a CSSZSZK és a Szovjetunió között 2000-ig szóló hosszú távú gazdasági és tudományos-műszaki együttműködési program aláírásának rendkívüli fontosságát. E program következetes megvalósí­tása, amelyre a CSKP KB Elnöksége különös hangsúlyt helyezett, elvi jelentőségű népgazda­ságunk további dinamikus fejlődése, intenzifiká- lásának meggyorsítása és műszaki-gazdaságos- sági színvonalának emelése szempontjából. A CSSZSZK és a Szovjetunió, valamint a KGST- ben tömörült többi szocialista ország termelési és tudományos-műszaki potenciáljának egyesítése hozzájárul sikeres társadalmi-gazdasági fejlődé­sünkhöz. A CSKP KB Elnöksége egyúttal hangsúlyozta a CSSZSZK és a Szovjetunió teljes nézetazonos­ságának jelentőségét a jelenlegi nemzetközi hely­zet megítélése tekintetében, és teljes támogatásá­ról biztosította a Szovjetunió békekezdeményezé­seit. Kifejezte meggyőződését, hogy továbbra is szilárdítani kell a szocialista közösség államainak egységét a marxizmus-leninizmus és a szocialis­ta internacionalizmus elvei alapján, együttműkö­désüket politikai, gazdasági és más területeken, érdekeikkel és a jelenlegi feladatokkal össz­hangban. A CSKP KB Elnöksége az illetékes párt- és állami szervek feladatává tette azoknak a felada­toknak a következetes megvalósítását, amelyek Gustáv Husák elvtárs szovjetunióbeli látogatása eredményeiből következnek. Üdvözlő táviratok Gustáv Husák elvtársnak (ČSTK) - Gustáv Husáknak, a CSKP KB főtitkárának a CSSZSZK elnökévé való újramegválasztása alkalmából további országok képviselői küldtek jókívánságokat. Fidel Castro Ruz, a Kubai KP KB első titkára, a Kubai Köztársa­ság Államtanácsának és Minisz­tertanácsának elnöke. Souphanouvong, a Laoszi Né­pi Demokratikus Köztársaság el­nöke, Babrak Karmai, az Afganisztá­ni Népi Demokratikus Párt KB fő­titkára, az Afgán Demokratikus Köztársaság Forradalmi Tanácsa Elnökségének elnöke, Mathieu Kerekou, a Benini Né­pi Forradalmi Párt KB elnöke, a Benini Népköztársaság elnöke, a Nemzeti Végrehajtó Tanács el­nöke, Hernan Silez Zuazo, a Bolíviai Köztársaság elnöke, Jókívánságok (ČSTK) - Gustáv Husák köz- társasági elnök üdvözlő táviratot küldött XVI. Károly Gusztáv svéd királynak országa nemzeti ünnepe alkalmából. Gustáv Husák köztársasági el­nök üdvözlő táviratot küldött Alan Garcia Pereznek, a Perui Köztár­saság elnökének tisztségébe való megválasztása alkalmából. Jósé Sarney, a Brazil Szövet­ségi Köztársaság elnöke, Mohamed Hoszni Mubarak, az Egyiptomi Arab Köztársaság elnöke, Hirohito, Japán császára, Nakaszone Jaszuhiro, Japán miniszterelnöke, Samora Moises Machel, a FRELIMO párt elnöke, a Mo­zambiki Népköztársaság elnöke, Richard von Weizsäcker, az NSZK elnöke, Daniel Ortega Saavedra, a Ni­caraguai Köztársaság elnöke, Antonio Ramalho Eanes, a Portugál Köztársaság elnöke, Hrisztosz Szárcetakisz, a Gö­rög Köztársaság elnöke, Ronald Reagan, az USA el­nöke, Julius Kambarage Nyerere, a Tanzániai Egyesült Köztársaság elnöke, Kenan Evren, a Török Köztár­saság elnöke, Edouard Saouma, az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének főigazgatója, Amadou Mokhtar M’Bow, az UNESCO főigazgatója, II. János Pál pápa. A varnsdorfi Velveta vállalatnál a SZISZ I. kongresszusa nevét viselő szocialista munkabrigád tagjai a moszkvai XII. Világijfúsági Találkozó tiszteletére összesen 3620 kilométer fonalat gyártanak megtakarított anyagból. A szocia­lista munkabrigád átlagosan 104 százalékra teljesíti feladatait. Ké­pünkön: Zdenka Švorcová kiveszi a gépből a tele orsókat. (Libor Zavoral felvétele - ČTK) MEGALAPOZOTT BIZAKODÁS Gazdag aratásra számítanak a legjobb közép-szlovákiai gabonatermesztők (Tudósítónktól) - Az Ipolygal- sai (Holiša) Május 1. Egységes Földművesszövetkezet dolgozói aratási eredményeik alapján régó­ta a Közép-szlovákiai kerület leg­jobb gabonatermesztői. Kellő szak­értelemmel és példamutató gon­dossággal megművelt földjeik ta­valy hektáronként átlagosan 6,2 tonna kiváló minőségű szemester­ménnyel hálálták meg a korszerű gépi eszközökkel dolgozó földmű­vesek szorgalmát. Ennek köszön­hetően az egyéb gazdálkodási ágazatokban és élenjáró efsz tel­jesítette a 7. ötéves tervidőszak elmúlt négy esztendejére kitűzött gabonaeladási feladatokat.- Az idén aggódtunk a tavasz megszokottnál jóval későbbi be­köszöntése miatt, de a májusi esők és melegek után a nagyon Ígéretesen fejlődő növénykultúrák mindenütt azt mutatják, hogy a természet már bepótolta a kez­deti lemaradást-összegezte a leg­utóbbi határszemle tapasztalatait tegnap délután Nyeste Kálmán elnök. - Nincs egyetlen olyan parcellánk sem, ahol a gabona állapota rosszabb volna, mint a rendkívül sikeres tavalyi év júni­usában volt. Ami gondot, többlet- munkát és -kiadást okozott az idő­járás a takarmánynövények mos­tani, első kaszálásakor, azért bő­ven kárpótolhat a gabonatermés, ha nem éri elemi csapás aratásig. A Május 1. Efsz dűlőit minded­dig szerencsésen elkerülték a zi­vatarok és a Losonci (Lučenec) járás több gazdaságának nem kis károkat okozó jégverés. Igy az egész határban szemet gyönyör­ködtető az éppen kalászba szök­kenő, dús árpa- és búzatáblák látványa. ígéretesen zöldell, növe­kedik a kukorica és a cukérrépa is. Az őszi árpa fejlődése alapján úgy véljük, hogy az idén július első napjaiban indulhatnak el a kom­bájnok - forgatta a naptár lapjait az elnök. - Az aratásra azonban már most üzemképes minden egyes gép. A termés késedelem nélküli veszteségmentes betakarí­tását jól megszerveztük. Igy csak jó idő kell ahhoz, hogy szövetke­zetünk teljesítse a 7. ötéves terv­időszak hátralévő gabonater­mesztési feladatait. -ly-

Next

/
Thumbnails
Contents