Új Szó, 1985. június (38. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-05 / 130. szám, szerda

A hanyagság ára A lehetőségek, adottságok ki­használásának útja a termelés és általában a munka minőségének javítása. Sajnos, a hatékonyság és a gazdaságosság érvényesíté­sében még jelentősek a tartalé­kok. Még messze elmaradunk a világszínvonaltól a nyersanya­gok, anyagok és az energiahordo­zók hatékony hasznoszításában. Itt lehet és kell is a legtöbbet tenni, hiszen nemcsak belső gazdasági fejlődésünkkel, hanem a nemzet­közi piacokon való érvényesülé­sünkkel is szorosan összefügg. Jelenleg még mindig alacsony az első osztályba sorolt termékeink aránya a termékek összességé­hez viszonyítva. Mondanunk sem kell, hogy ez a tény kedvezőtlenül hat exporttevékenységünkre. S nem elég csupán a kutatóinté­zetekre támaszkodni, óriási lehe­tőségek rejlenek közvetlenül az üzemekben, vállalatoknál. A ter­melési problémákat lenn ismerik a legjobban, a megoldásra is leg­jobb a saját erőforrásokat mozgó­sítani. Ennek a megszervezése és céltudatos irányítása a jelen idő­szakban nem csupán gazdasági, hanem mindenekelőtt politikai fel­adat. S ez a kérdés az üzemi pártalapszervezetek év eleji tag­gyűlésein - nagyon helyeselhetö- en - az előtérben állt. Érdemes lenne elgondolkod­nunk azon is, hogyan lehetne csökkenteni azokat a károkat, amelyek a hanyag munka nyomán keletkeznek, a selejtet. Ugyanak­kor azok a dolgozók, akik hibás árut, selejtet gyártottak, vagy ab­ban közvetve részt vettek, a mun­kadíjukon alig érezték meg, hogy gazdasági kárt okoztak. Vegyük például a vasutat, ahol a dolgozóknak körülbelül négy-öt százaléka tartozik a hanyagok közé. Tőlük az államvasutak ter­mészetesen igyekeznek megsza­badulni. Mert ennek a néhány, munkáját hanyagul végző vasúti dolgozónak a számlájára írható az átlagban egy év alatt keletkező tízmillió korona kár. Ennek több mint a fele a szerelvények össze­állításánál, a tolatás során kelet­kezik, zömében hanyagságból, oda nem figyelésből. Tetemes, öt­millió korona körüli összegre rúg a rakodásnál és a szállításnál ke­letkező kár. Ennyit fizetnek az ál­lamvasutak szállítóiknak az áru megrongálódásának címén, kárté­rítésként. A tettesek, a károkozók a legtöbb esetben megússzák a dolgot. A nagy forgalmú állomá­sokon nehezebb megállapítani, kit terhel a felelősség. Ez viszont nem jelenti azt, hogy nem lehetne nyakon csípni a tetteseket, a mun­kájukat felelőtlenül végző szemé­lyeket. Csakhogy ehhez céltuda­tosabb, rendszeresebb és hatéko­nyabb ellenőrzésre lenne szükség. Számos hasonló példát sorol­hatnánk még fel a népgazdaság más ágazataiból is. Sajnos gazda­sági és társadalmi életünk majd­nem minden területen konkrét adatokkal lehetne alátámasztani a fegyelmezetlenség nyomán ke­letkező károkat. Minden üzemben- legyen az ipari, vagy mezőgaz­dasági - hivatalban, intézmény­ben, de még a tömegszervezetek­ben is statisztikailag kimutatható, hogy a dolgozóknak, illetve a tag­ságnak négy-öt százaléka- mondjuk ki kereken - hanyagul végzi munkáját. Az meg bizonyí­tott tény, hogy minden rossz hátte­rében fellelhető a felelősség és a hanyagság. Leggyakrabban erre vezethetők vissza a munka- és közúti balesetek. A meggondolatlan, könnyelmű és felelőtlen embereknek aránylag kis csoportja közvetve vagy köz­vetlenül milliárdos gazdasági és társadalmi károkat okoz. Az ő hi­báik, mulasztásaik következmé­nyeinek negatív hatását mindany- nyian megérezzük. Éppen ezért rajtunk is múlik, hogy ebben az évben csökken vagy növekszik a hanyagságból eredő károk ará­nya. SZABÓ TIBOR A lehetetlen küszöbén A hátgerincferdülés és más súlyos betegségek gyógyításának új módszerét dolgozták ki az llizarov doktor vezette kurgani (Dél-Urál) kísérleti és klinikai ortopédia és traumatológiai tudo­mányos kutatóintézetben A laboratóriumi szekrény üvegajtaja mögött hosszú, hajlott gerincű lény csontváza látható. Olyan, mint egy őshüllő maradvá­nya, csak jóval kisebb, akkora, mint egy közönséges kutya.- Az is volt, kutya - mosolyog llizarov.- De hát az állatoknak nincs púpjuk! Mesterségesen elő lehet idézni, aztán meggyógyítani. A híres traumatológus sebész elmondta, hogy az általa létreho­zott készülék segítségével nem­csak a törött kéz és láb csontjait lehet összeforrasztani, hosszukat növelni, hanem az izmok is rege­nerálhatok vele, sőt a koponya műtét utáni rései is „összehúzha­tok“. Végül (a szakorvos számára ez hihetetlenül hangzik) meg­nyújtható vele a gerinc, jelentős mértékben megváltoztatható a for­mája anélkül, hogy eközben a ge­rincvelő megsérülne.- Most különösen időszerűek ezek a kutatások - mondja llizarov professzor. - Az ülő életmód kö­vetkeztében egyre gyakoribb a hátgerincferdülés - a scoliosis. Hogy visszaadjuk az embernek a normális élet lehetőségét, gyak­ran kell bonyolult és rendkívül fáj­dalmas műtétekhez folyamod­nunk. Az általunk végzett kísérte­Klimatoterápia a Magas-Tátrában Jelentősen meggyorsítja és javítja a vasúti közlekedést a Lovinoba- ňa-Podkriváň szakaszon (losonci - Lučenec - járás) a második sínpár lefektetése, amelyet a Bratislavai Vasútépítő Vállalat 03-as számú kassai (Košice) üzemének dolgozói végeznek. 10 730 méter hosszúságban a régi pályát is felújítják, s ennek köszönhetően a szerelvények az eddigi 70 helyett, 100 kilométeres óránkénti sebességgel haladhatnak majd. A képen: Dezider Kandráč (jobbol­dalt elöl) és Milan Pecka a betonaljazatot erősíti meg. (Peter Lenhart felvétele - ČSTK) (ČSTK) - A klimatoterápiának a Magas-Tátrában több mint száz éves hagyománya van. Dr. Szon- tágh Miklós, e terápia propagátora és az első tátrai szanatóriumok tulajdonosa saját meteorológiai megfigyeléseiből kiindulva már 1882-ben bevezette kísérletileg a téli gyógykúrát. A kísérlet sikere újabb egész éven át nyitva tartó szanatóriumok építéséhez veze­tett. A látogatók nagybirtokosok, gyárosok, bankárok és magas rangú tisztviselők voltak, felerész­ben külföldről, elsősorban Német­országból és Ausztriából jöttek. A munkások számára, akik erre leginkább rászorultak volna, az ilyen gyógykezelés elérhetetlen maradt. A helyzet gyökeresen csak a felszabadulás után változott meg, amikor A Tátrát a dolgozók­nak! jelszóval a szanatóriumokat mindenki előtt megnyitották. Azóta a dolgozók széles rétegeinek pi­henését, üdülését és gyógykeze­lését szolgálják. A háború utáni években szük­ségessé vált a kapacitások lénye­ges bővítése. Számos új szanató­rium épült Tatranské Matliareban, Nová Poliankában és Csorbató üdülőtelepen. Az új tátrafüredi (Nový Smokovec) szanatóriumo­kat a légzőutak betegségeinek gyógyítására szakosították. Csor­bató üdülőtelepen 1976-ban adták át a korszerű Helios Szanatóriu­mot, s ez az újtátrafüredi, lučivnái és Vyšné Ružbachy-i szanatóriu­mokkal együtt a Csehszlovák Álla­mi Fürdőigazgatóság hatáskörébe tartozik. Évente csaknem tízezer beteget, köztük több száz gyerme­ket kezelnek itt. A dolgozókról való egészség- ügyi gondoskodás jelentőségét alátámasztja az, hogy az elmúlt negyven évben hazánkban több mint kétszeresére emelkedett a szanatóriumi férőhelyek száma. Állandóan javul a szanatóriumok anyagi-műszaki alapja, és emel­kedik szolgáltatásaik színvonala. A Helios Szanatóriumban az idén bővítik a szaunát, és több új gyógymódot vezetnek be. A Vyšné Ružbachy-i fürdőben új balneoterápiai központ épül. tek lehetővé teszik a különböző fokú gerincferdülésben szenvedő betegek „vértelen“ gyógyítását. Pontositanom kell: egyelőre még csak az állatkísérleteknél tartunk. Remélem, hogy a jövőben a vele­született vagy szerzett betegség folytán vált púposokat is gyógyíta­ni tudjuk majd. Hogyan sikerült a gerincferdülés gyógyításának módszerét kidolgozni? Először a károsodás keletkezésének leg­főbb okát igyekeztünk feltárni. Si­került megállapítani a következő törvényszerűségeket: minden csontszerv normális fejlődése a helyes vérellátástól, a terheléstől és a két tényező közti megfelelő kapcsolattól függ. A vérellátásnak a normálistól való bármilyen elté­rése vagy a terhelés megváltozta­tása elkerülhetetlen hatást gyako­rol a szerv szerkezetére vagy for­májára. Kidolgoztuk tehát a gerinc forma megváltoztatásának mód­szerét, és eddig hetvennégy ku­tyán próbáltuk ki. Ezek egyikének a csontvázát látja itt.- Hogyan sikerült elérniük, hogy ilyen erőteljes - több centi- méteres - nyújtás során a gerinc­velő nemhogy sértetlen maradt, de teljesen megőrizte valamennyi funkcióját?-A gerincvelő még ennél kü­lönb megterhelést is kibír. Jöjjön, mutatok még valamit. Lementünk llizarowal az állatok közé. A kórházi folyosón kutyákat láttam, a hátukon llizarov-készü- lékkel. Némelyik állat bal hátsó lába nyomorék volt, mások alig- alig vonszolták beteg lábukat, megint mások már elég jól mo­zogtak.- Ezek a pácienseim néhány nappal, héttel, illetve néhány hó­nappal vannak túl a műtéten. A gerincvelőt mindegyiküknél fele részben átvágtuk. Láthatja, hogy a mozgatófunkciók csaknem telje­sen helyreállnak. Megsajnáltam a kutyákat, és ezt meg is említettem llizarovnak.- Természetesen sajnálja őket az ember. Ami nekünk kísérlet, nekik az életük. De másként kell ezt a dolgot szemlélni. Ha a kísér­letek befejezése után segíteni tu­dunk majd bajba jutott embereken, akkor úgy érzem, hogy mint orvos megtettem a kötelességemet. VIKTOR VOSZTRUHIN (Trud) APRÓHIRDETÉS KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS BÜNTETÉS, VAGY TANDÍJ? Lakókörzetünkben ma kerül sor a képviselők és a választók találkozójára. Nagyjából ismerem a múlt ülésen elhangzott kéréseket, ezek egy részének megválaszolására most kerül majd sor. Azt is tudom, hogy fölmerül majd egy föld alatti kocsiszín megépítésének a kérdése. Szó­ba kerül nyilván a zöldségkereskedés hiánya is stb. Egyet azonban nem tudok előre „tippelni“: vajon mit mond majd az az illető... A múltkori találkozón ugyanis fölmerült az a probléma, hogy a lakókörzetben fiatalok ga­rázdálkodnak, akik autókat is feltörnek, kifoszta­nak, vagy jogtalanul használnak. Nem egy polgár vetette fel a kérdést olyan értelemben, hogy vajon mit csinálnak a rend őrei, ha ilyesmik sorozatosan megtörténhetnek. Az elmúlt időszakban fokozták éberségüket. Kiderült azonban, hogy az ügyben nemcsak a kifogásolt fiatalok az egyedüli ludasok: az autótulajdonosok számos esetben szinte tálcán kínálják az alkalmat a suhancoknak, mert lehúz­va felejtik az autóablakot, nyitva hagyják az ajtót a kocsin. A múlt éjszaka egy ilyen feledékeny kocsitu­lajdonost ébresztettek fél a rend őrei. Az illető eleget méltatlankodott a „zaklatás“ miatt, de amikor megtudta, hogy miről van szó, végre kapcsolt.- De honnan tudták, hogy az én kocsimról van szó - kíváncsiskodott.- Hiszen a kocsiban voltak a személyi okmá­nyai is, - hangzott a válasz. Fejét csóválva csodálkozott s menni készült, köszönetét mondva a fiatal rendőröknek.-Csak hogy nem megy olyan simán. Ezért a mulasztásért bírságot kell fizetnie - mondta a rendőr és elővette a bírságoló tömböt. A fele­dékeny kocsitulajdonos felpaprikázódott.- Ilyen kicsiségért fizessek büntetést, mikor ráadásul még éjnek idején föl is keltettek? Hiszen kötelességük, hogy őrködjenek. Ezt majd felhozom a ma esti gyűlésen...- Nem bánom, csak tessék; de ne úgy mond­ja, és ne is vegye úgy, hogy ez az ötvenes büntetés volt, hanem tandíj. Akkor minden rend­ben lesz. Nos, kíváncsi vagyok, hogyan adja majd elő a kedves lakótárs... PETRIK JÓZSEF ■ Fájadalomtól megtört szívvel mon­dunk köszönetét mindazoknak, akik 1985. április 18-án elkísérték utolsó útjára a pódatejedi (Povoda) temetőbe a felejthetetlen, drága jó férjet, fárad­hatatlan, dolgos kezű édesapát, apóst és szerető nagyapát, Janiga Lászlót, akit a halál váratlanul, 50 éves korában ragadott ki szerettei köréből. Köszöne­tünket fejezzük ki a megható búcsú­szavakért, a Kutníky Hnb polgári ügyek testületének, a Kutníky Efsz vezetősé­gének, a helyi tűzoltótestület alapszer­vezetének, a helyi segédrendőri szol­gálat alapszervezetének, továbbá ro­konoknak, szomszédoknak, ismerő­söknek, munkatársaknak, a falu lakos­ságának és mindazoknak, akik koszo­rúikkal, virágaikkal igyekeztek enyhíte­ni mély fájdalmunkat. örökké gyászoló felesége, lányai, veje, unokája, édesanyja, anyósa, testvérei, sógornői, sógorai. Ú-1432 ■ Hálás szívvel mondunk köszönetét minden kedves rokonnak, barátnak, munkatársnak, az efsz vezetőségének és tagságának, a falu lakosságának és mindazoknak, akik 1985. febr. 27-én elkísérték utolsó útjára a pozsonyeper- jesi (Jahodná) temetőbe az 59. évében váratlanul elhunyt szerető férjet, édes­apát, fiút, testvért, apóst, sógort, nagyapát, Nagy Nándort. Külön köszönetét mondunk a szép bú­csúbeszédekért, sok virágért és koszo­rúért, melyekkel igyekeztek enyhíteni mély fájdalmunkat. A gyászoló család. Ú-1439 ■ Hálás szívvel mondunk köszönetét a kedves rokonoknak, ismerősöknek, a hnb-nek, a falu lakosságának és mindazoknak, akik 1985. április 6-án elkísérték utolsó útjára a benkepatonyi (Horná Potôň) temetőbe a drága halot­tunkat, Sidó Jánosné Bernáth Irmát A gyászoló család Ú-1446 ■ Fájó szívvel mondunk köszönetét minden kedves rokonnak, ismerősnek, a volt munkatársaknak és a falu lakos­ságának, akik 1985. április 4-én elkí­sérték utolsó útjára az abafali (Abovce) temetőbe felejthetetlen, drága halot­tunkat, a drága jó férjet, édesapát, nagypapát, Czabán Béla nyugalmazott középiskolai tanárt, akit a halál életének 62. évében hosz- szan tartó, súlyos betegség után raga­dott ki szerettei köréből. Köszönetét mondunk a sok szép virágért, koszorú­ért és búcsúbeszédekért. Emlékét örökké őrző felesége, Mar- gitka, lánya, Anikó, veje és két kis unokája. Ú-1476 ■ Köszönetét mondunk a kedves ro­konoknak, hozzátartozóknak, ismerő­söknek és mindazoknak, akik részt vettek Bokros János temetésén Bakán. Köszönjük a búcsú­beszédet és a sok virágot mindazok­nak, akik így igyekeztek enyhíteni fáj­dalmunkat. A gyászoló család. Ú-1484 DJ SZÚ 1985. VI. 5.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents