Új Szó, 1985. június (38. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-28 / 150. szám, péntek

Vita az SZLKP Központi Bizottságának ülésén (Folytatás a 4. oldalról) nak megvalósításába. Együttműködésün­ket arra orientáljuk, hogy hozzájáruljunk a két ország lakossága jó minőségű ipari fogyasztási cikkekkel szemben támasztott követelményeinek jobb kielégítéséhez. A 8. ötéves tervidőszakban 116 pontra kívánjuk növelni a Szovjetunióba irányuló exportunkat. A szovjet fél elsősorban az alsónemű és az ágynemű iránt tanúsít érdeklődést. A feladatok teljesítése megkí­vánja a vállalat állóalapjainak, a munkaidő­nek jobb kihasználását, valamint a terme­lési folyamatban a tudományos-műszaki fejlődés eredményeinek intenzivebb érvé­nyesítését. A' Szovjetunió fővárosában 1968-ban szerződést kötöttünk a Moszkva vállalattal. Ez a szerződés szabályozza együttműkö­désünket. A két ország 2000-ig szóló hosz­szú távú gazdasági és tudományos-mű­szaki együttműködése programjának szel­lemében főleg a tudomány és a technika területén kívánjuk együttműködésünket el­mélyíteni. Tisztában vagyunk ugyanis az­zal, hogy csak ez teszi számunkra lehetővé a 8. ötéves terv feladatainak teljesítését. Jelenleg a vállalat dolgozókollektívái az idei gazdasági tervfeladatok színvonalas teljesítésére összpontosítják figyelmüket. A dolgozók alkotó kezdeményezése kibon­takozásának köszönhetően eredményesen teljesíthetjük az idei tervfeladatokat. A gaz­dasági tervnél progresszívebb feladatokat is vállaltunk. Időszerű, halaszthatatlan és nem egyszerű feladat az 1986. évi terv kidolgozása. A 8. ötéves tervidőszakban azzal számolunk, hogy üzemeink termelé­si-műszaki bázisának korszerűsítésével biztosítjuk a termelés növekedését. LADISLAV SÁDOVSKÝ elvtársnak, az SZLKP KB póttagjának, az SZLKP KB osztályvezetőjének felszólalása ÚJ szú 1985. VI. 28. A CSKP KB 15. ülésén és az SZLKP KB mai ülésén is megállapítást nyert, az SZLKP kongresszusát és a CSKP XVII. kongresszusát olyan időkben tartjuk meg, amikor minden erőt összpontosítunk a 7. ötéves terv feladatainak méltó teljesíté­sére. Ennek az őszinte törekvésnek élesen ellentmondanak azok a jelenségek, ame­lyek ártanak közös ügyünknek, s ezért haladéktalanul, elvszerűen és meg nem alkuvóan ki kell őket küszöbölnünk. Azokra a jelenségekre célzok, amelyekről a CSKP KB Elnökségének 1983. februári levele szólt. Milyen tanulságokkal járt az e doku­mentummal kapcsolatos munkánk? A levél keltezése óta eltelt két év és négy hónap alatt felismertük - a szocialista törvényesség, erkölcs és fegyelem szilár­dítására való törekvésben a fordulat ará­nyos azzal, hogy ki milyen magatartást tanúsított e levéllel kapcsolatban. Felelős­ségteljeset, avagy formálisát. Nehéz azon­ban számszerűen feltérképezni ezt. Amennyiben tekintetbe vesszük, hogy az utóbbi időben a korábbinál összehasonlít­hatatlanul több gátló körülmény szűkítette le a különféle kedvezőtlen jelenségek érvé­nyesülésének területét, hogy nyilvánvaló ezen a területen az emberek nagyobb fokú elkötelezettsége, hogy nagyobb méretek­ben büntettük a könnyelműséget, a ha­nyagságot, a visszaéléseket és a nyerész­kedést, akkor megállapíthatjuk, hogy nö­vekszik a szocialista törvényesség, erkölcs és fegyelem híveinek száma. Ezt az erősö­dő össztársadalmi áramlatot azonban sok­oldalúan támogatni kell. Ez egyben jelt ad azoknak, akik még félreállnak, kerülik és lebecsülik ezt az elindult harcot, vagy akik környezetükben a történésnek csupán megfigyelői. Az ilyen emberek címére ki keli mondanunk, hogy passzivitásuk előbb vagy utóbb konfliktusba kerül a társada­lommal. Az utóbbi időben felgöngyölítettünk tár­sadalmilag magas fokúan veszélyes, évek­re visszanyúló eseteket. A Szlovák Szocia­lista Köztársaság bíróságai 1983 óta nap­jainkig több olyan esetet zártak le, ame­lyeknek jellege túllépte a szokványos ügyek kereteit és a bírósági gyakorlatban egyedülálló volt. Olyan esetekről van szó, amilyen a Cvrk és társai, Bielek és társai, Rafay és társai, továbbá a Marko-, a Ma- terňáková- és a Jankech-ügy volt. Mi jel­lemzi ezeket az ügyeket? Az, hogy lénye­gük a minél nagyobb személyes haszon elérésére való nyilvánvaló törekvés. Ennek érdekében különféle erők és érdekek egyesültek. Bíztak abban, hogy ébersé­günk elégtelen. Erről tanúskodik az az eset is, amellyel nemrég a bratislavai Városi Bíróság foglalkozott. Huszonnégyen ültek a vádlottak padján, s a tárgyalás csaknem három hétig tartott. Ennek során közvetle­nül kihallgattak 71 tanút és további 150 tanúvallomást felolvastak. Bebizonyították az összes vádlott jogsértő tevékenységét. Nagy méretekben üzérkedtek ezüsttel, va­lutával, Tuzex-utalványokkal és egyéb áru­val. Nem kis értékekről volt szó, ami abból is látható, hogy kezükben megfordult több száz kilogramm ezüst, több százezer dollár és további országok nagy összegű pénz­neme. Ezen túlmenően jogtalan előnyökre tettek szert a Csehszlovák Kereskedelmi Bank által nyújtott 20 százalékos bonifiká- cióból is. E megfontolt, szervezett „üzlet“ keretében a bűnelkövetők törvénytelenül több millió koronával gazdagodtak. A váro­si bíróság valamennyit bűnösnek mondot­ta. Az ítélettel kapcsolatos utolsó szava az SZSZK Legfelsőbb Bíróságának lesz. Hon­nan merítettek merszet ezek az emberek az ilyen cselekvéshez? Hányán segítették őket ebben közvetlenül, vagy közvetve? Hogyan tiporták sárba a szocialista törvé­nyességnek, erkölcsnek, humanizmusnak és az érdemek szerint javadalmazásnak alapelveit? Mélyen és komolyan el kell gondolkodnunk e kérdések fölött. További tanulság, hogy nagyobb gond­dal kell kezelnünk nemzeti vagyonúnkat. Ez különbség nélkül mindenütt, mindenkire vonatkozik. Ennek érdekében is az utóbbi időben valamennyi szocialista szervezet joggal fejt ki politikai nyomást önvédelmi rendszereinek tökéletesítésére és jobb fel­készítésére. Arról van szó, hogy konkrét módon mozgósítják erejüket, amellyel biz­tosíthatják a nemzeti vagyon érinthetetlen- ségét és megvédését bármiféle dézsmá­lással szemben. Ismeretes, hogy a magántulajdonosi vi­szonyok évszázadokon át építették általá­ban hatásos önvédelmi rendszereiket. A szocializmus feltételei között az önvédel­mi rendszerek a kollektív védelem elveire épülnek, amelyet meghatványoz minden becsületes dolgozó gondos gazdaként be­töltött szerepe. A nemzeti tulajdon eredmé­nyes védelme attól függ, hogy ezek a rend­szerek miképp működnek a szocialista szervezetekben. Bizony sok még a problé­ma, amiről az évről évre feltárt számos gazdasági bűncselekmény tanúskodik. Nyilvánvaló okaik közé tartoznak az irá­nyítás hiányosságai, a felületes leltározás, a nyilvántartás rendezetlensége, a formális ellenőrző tevékenység, az üzemelési ok­mányok alacsony színvonala, az előírások megkerülése, a munkahelyi elnéző légkör, s ezeknek a gyöngéknek felhasználása egyesek által, főleg saját szervezeteikben. Az eltelt időszak további tanulsága, hogy sikeresen lehet halászni a zavarosban ott, ahol az egyéni és a csoportérdek ellent­mondásba kerül a társadalmi érdekkel. Erről meggyőzött bennünket az egységes földműves-szövetkezetek melléküzemági termelésében előforduló törvénysértő cse­lekvés is. Szlovákiában 1980-tól 1984-ig e tekintetben mintegy 40 szövetkezet került konfliktusba a törvénnyel. Az ilyen termelés társadalmilag hasznos küldetésével he­lyenként visszaéltek fekete alapok létreho­zására, az elvégezetlen munkáért pénz­eszközök kicsikarására., egyes személyek meg ném érdemelt bérezésére stb. A nyilvánosság mind élesebben bírálja egyes testnevelési egyesületek, illetve cél- berendezések helyzetét is. Ezekben foko­zatosan olyan üzelmekre került sor, ame­lyek szöges ellentétben állnak az elnökség levelének céljaival. Az utóbbi években ilyen üzelmeket 23 testnevelési egyesületben lepleztek le. Ezek az egyesületek így becs­telen módon tettek szert anyagi eszközök­re és azokkal önkényesen sáfárkodtak. Társadalomellenes tevékenységet foly­tatott néhány párttag is. Többen közülük ezért bíróság előtt is feleltek. Pártalapszer- vezeteink nem minden esetben jártak el az alapszabályzat szerint. A bűntevékenység statisztikája könyörtelenül elmarasztal egyes vezető dolgozókat is. Nagyjából minden ötödik esetben, amelyben a bűnte­vékenység megkárosított szocialista szer­vezetet, benne volt a vezető dolgozó keze. Nem lenne nehéz a nevüket is felsorolni. Ez azonban nem lényeges. Lényeges az, hogy nem elég csupán egyetérteni az el­nökség levelével, hanem szükség van a párt tagjainak és a vezető dolgozóknak tetteire és személyes példaadására is. Az elnökség levele szellemében magas fokú elkötelezettséget tanúsítanak a biz­tonsági, az ügyészségi és a bírósági szer­vek. Nemcsak a munkájuk lett több, hanem a törvénnyel ellenkező jelenségek feltárá­sában és az ezzel kapcsolatos ügyintézés­ben a konfliktusok és a bonyodalmak szá­ma is. Még mindig nem sikerül fokozni a hatalmi szervek állami és gazdasági szférája illetékes szerveinek érdekeltségét. Továbbra is az a helyzet, hogy a Nemzet- biztonsági Testület nagyjából 90 százalé­kos hányadban veszi ki a részét a törvény­telenségek feltárásában. Nem jó jelenség, hogy a kivizsgálók munkájukban nem talál­nak mindenütt megértésre és támogatásra, ellenkezőleg, sok akadályba ütköznek, sőt, néha az ügy elkendőzésének, vagy elhall­gatásának törekvésébe, ami erkölcslazitó- an hat a közvéleményre. A közvélemény, akár akarjuk ezt, akár nem, az elnökségi levél céljai elérésére irányuló törekvésünknek bizonyos baromé­tere. E tekintetben előrelépést tapaszta­lunk elsősorban a megelőzés terén. Öröm­mel fogadtuk főleg a Pravda szerkesztő­sége és további tömegtájékoztató és pro­pagandaeszközök kommunistáinak foko­zott kezdeményezését. Még jobban el kell mélyíteni a dolgozókollektivákkal való sze­mélyes kapcsolatot, hogy színvonalas ér­veléssel bemutassuk az elnökség levele felhasználásának eredményeit. Erre alkal­munk nyílik az évzáró taggyűlések, a plé- numülések, a pártkonferenciák, az SZLKP kongresszusa és a CSKP XVII. kongresz- szusa előkészítésével kapcsolatban. így széleskörűen lehetővé válik a kommunis­ták és az összes dolgozó mozgósítása nemcsak arra, hogy támogassák az elnök­ség levelét, hanem arra is, hogy teljesítsük a CSKP KB és az SZLKP KB szerveinek határozatait, amelyek szervesen illeszked­nek ehhez a levélhez. ĽUDOVÍT LIPPAI elvtársnak, az SZLKP KB tagjának, a Királyhelmeci (Kráľovský Chlmec) Állami Gazdaság műszaki szolgáltatási részlegének vezetője A 8. ötéves tervidőszak a mezőgazda­ság és az élelmiszeripar fejlesztése szem­pontjából nagyon igényes lesz. A kitűzött célok megvalósítása a Tőketerebesi (Tre- bišov) járásban is az intenzív fejlesztési irányvonal energikusabb érvényre juttatá­sát követeli meg. Kompromisszum nélkül érvényt kell szérezni a gazdaságosságra, a veszteségcsökkentésre irányuló határo­zatoknak, s hatékonyan ki kell használnunk és értékesítenünk minden nyersanyag- és erőforrást. Sokkal jobban tudatában va­gyunk, mint azelőtt, hogy a mezőgazdasági termelést csakis a tudomány és a technika eredményeinek céltudatos alkalmazásával tudjuk intenzifikálni. A vállalatok gazdasági vezetősége a korábbiaknál sokkal jobban kihasználja a főiskolák, kutatóintézetek és más tudományos intézmények szakem­bereivel folytatott együttműködést, s ezen az úton fogunk a jövőben is haladni. Tudatában vagyunk, hogy a termelési tényezők hatásának nem komplex jellege, beleértve az emberek felkészültségét, va­lamint a termelés egész rendszerének, az anyagi-műszaki ellátottságnak nem komp­lex jellege nagymértékben gyengíti a ter­melés növelését és gazdaságosságát cél­zó törekvéseket. Ezért az előttünk álló fő feladat az, hogy biztosítsuk a termelési tényezők összhangját a mezőgazdasági vállalatok szintjén, a szolgáltatások terén, valamint az Agrokomplex többi láncszemé­ben és a szállítói vagy feldolgozó ágaza­tokban - a feladatok következetes teljesí­tésével. Járásunkban a mezőgazdasági terme­lés egyik követelménye az, hogy összhang legyen a termőföld, a növénytermesztés és az állattenyésztés között. A mezőgazdasá­gi termelés növekedésének alapja a nö­vénytermesztés intenzív fejlesztése. A nö­vekedés dinamikáját egyre inkább a termő­föld minősége, valamint a termények bioló­giai szempontból kiegyensúlyozott és a he­lyi viszonyoknak megfelelő rendszere ha­tározza meg. így jogos azoknak a mező- gazdasági dolgozóknak az igénye, akik a kelet-szlovákiai alföld bonyolult viszonyai között gazdálkodnak, hogy gyorsítsák meg a hosszú távú céltervek - a Bioprojekt és az Általános mezőgazdasági rendszer - végrehajtását. A kelet-szlovákiai alföldi viszonyok bonyolultsága ebben az évben még erőteljesebben mutatkozott meg, hi­szen több mint 3000 hektár szántóföld a mai napig nincs bevetve a felázott talaj miatt. Tovább kell folytatnunk a talaj termé­kenységének fokozásával kapcsolatos in­tézkedések megvalósítását. Elsősorban a szerves trágyázásra és a talajjavító me- szezésre, valamint a rétek és legelők rekul- tiválására kell fokozott figyelmet fordítani. Meggyorsítjuk és javítjuk a beruházásos meliorációt, különösen ami a vízrendszer módosítását illeti. Mindenekelőtt le kell csapolni a talajt az Ondava jobb partján, a Ronyva árterületén, a Bodrogközben és más területeken. A növénytermelés fő feladata a gabona- és a fehérjeprogram megvalósítása. 1985- ben és a 8. ötéves tervidőszak első évei­ben célunk a gabonahozamok stabilizálá­sa, majd a további években a növelése. Egyúttal a megfelelő szerkezetben és mi­nőségben jelentősen növelnünk kell a tö- megtakarmány-termelést. Csak igy érjük el a tömegtakarmányok termelési hatékony­ságának növekedését, ami végsősoron s szemestakarmányok hatékonyabb fel- használásának feltétele. A tömegtakarmá­nyok a járásban a mezőgazdasági földterü­letek 50 százalékát foglalják el, s termelé­sük növelése lehetővé teszi a marha- és a juhállomány, valamint az állathasznos­ság növelését. A Királyhelmeci (Kráľovský Chlmec) Ál­lami Gázdaság, amely 7060 hektáron gaz­dálkodik, meghatározó mértékben járul hozzá a Trebišovi járás mezőgazdasági feladatainak teljesítéséhez. Ezeket az igé­nyes feladatokat a 7. ötéves tervidőszak kezdete óta sikeresen megvalósítjuk. Gaz­daságunk átlagos évi nyeresége az ötéves tervidőszak kezdete óta másfél millió koro­na, a bruttó mezőgazdasági termelés évi terjedelme 98,5 millió, a teljesítmények terjedelme pedig 121 millió korona. A hete­dik ötéves terv feladatait állami dotáció nélkül váltjuk valóra. A politikai szervező, a káder-és az ellen­őrzőmunkában a gazdaság üzemi pártbi­zottsága nagy gondot fordít az állami gaz­daságok fejlesztésének fő irányait rögzítő dokumentumban kitűzött alapvető célok elérésére. Erre támaszkodva a CSKP XVI. kongresszusának és a CSKP KB 11. ülé­sének határozatait lebontottuk konkrét fel­tételeinkre. Rendkívüli figyelmet fordítunk a tervszerű irányítás tökéletesített rend­szerének érvényesítésére, a tervezés szín­vonalának emelésére, a gazdasági eszkö­zök felhasználására és arra, hogy elmélyít­sük a dolgozók anyagi érdekeltségét a munkaeredményekben. A pártszerveze­tek munkájában éppen e téren vannak még tartalékok, amire a hasonló feltételek kö­zött gazdálkodó üzemegységeink eltérő eredményei is utalnak. Annak ellenére, hogy nagy figyelmet fordítunk a kádertartalékok kihasználására és képzésére, ez a terület továbbra is kádermunkánk egyik gyengébb láncsze­me. Kevés a szakképzett állattenyésztő; növénytermesztő és gépesítő. A gazdaság minden dolgozóját részlete­sen tájékoztattuk a 8. ötéves terv feladatai­ról, hogy a bruttó mezőgazdasági termelést az előirányzott 9 százalékkal növelhessük. A kitűzött feladatok megvalósítása a gazdaságunkban tevékenykedő minden kommunistától felelősségérzetet, szemé­lyes példamutatást és állandó aktivitást követel meg. Fokozott erőfeszítéseket teszünk arra, hogy elmélyüljön dolgozóink részvétele az irányításban, fejlődjön munkakezdemé­nyezésük, és fokozódjék aktivitásuk. Párt- alapszervezeteink tevékenységének fon­tos alkotóeleme az ifjúság nevelése s a kommunisták és a pártonkivüliek egye­sítése és mozgósítása arra, hogy konkré­tan részt vegyenek az élelmiszer-önellátási program fokozatos megvalósításában. Pártalapszervezeteink, szakszervezeti és ifjúsági szervezetünk nagy erőfeszíté­seket tesznek a belső tartalékok mozgósí­tására, a fűtőanyagok, az energia, a takar­mányok és az alapanyagok hatékonyabb hasznosítására s főként a tudományos­műszaki fejlesztés eredményeinek felhasz­nálására a mezőgazdasági gyakorlatban. EMÍLIA KOPECKÁ elvtársnönek, az SZLKP KB póttagjának, a Dubnica nad Váhom-i Nehézgépgyár munkásnöjének felszólalása Amint az egész pártban és társadalom­ban, a jelenlegi időszakban vállalatunknál is megkezdjük a pártalapszervezetek év­záró taggyűlései és a pártkonferenciák anyagainak feldolgozását. Ezt a CSKP XVI. kongresszusán elfogadott határozat megvalósítása terén a mi feltételeink között elért eredmények mélyreható elemzései alapján tesszük. A kongresszus előtti akti­vitást teljes mértékben fel akarjuk használ­ni az idei év és az egész 7. ötéves tervidő­szak feladatainak sikeres teljesítésére. En­nek során támaszkodunk a tervfeladatok teljesítése során a 7. ötéves tervidőszak előző éveiben kialakult pozitív irányzatok- (Folytatás a 6. oldalon) \

Next

/
Thumbnails
Contents