Új Szó, 1985. június (38. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-28 / 150. szám, péntek

Diplomáciai erőfeszítések a bejrúti túszügyben (ČSTK) - A Bejrutban fogva tar­tott 39 amerikai túsz ügyében foly­tatódnak az intenzív diplomáciai tárgyalások. Franciaország közölte az izraeli kormánnyal, hogy kész az ameri­kai túszok csoportját átvenni bej­rúti nagykövetségén, de csupán két nap tartamára. Ezt az izraeli rádió jelentette. Roland Dumas francia külügyminiszter azonban tegnap a francia rádióban hangsú­lyozta, hogy Franciaország ebben az esetben „nem fogad el semmi­lyen feltételt a géprablók részéről és nem hajlandó a nevükben tár­gyalni“. A svájci kormány tegnap meg­erősítette, hogy Nabih Berri liba­Az ENSZ-főtitkár évfordulós beszéde (ČSTK) - San Franciscóban ünnepségen emlékeztek meg az ENSZ Alapokmánya aláírásának 40. évfordulójáról Az összejöve­telen mondott beszédében Javier Pérez ce Cuellar, a világszerve­zet főtitkára rámutatott arra: az Alapokmány megtartása a jelenle­gi időszakban mindenekelőtt a bé­ke biztosítását jelenti a nukleáris leszerelés útján. A legfontosabb feladatnak a fegyverzetcsökkentést minősí­tette és leszögezte, hogy az ENSZ mindig fontos szerepet töltött be e rendkívül időszerű probléma megvitatása során. Emlékeztetett arra, hogy a világszervezet tevé­kenyen részt vesz az országok közötti bizalom megszilárdítását és a kölcsönös megértés erősíté­sét célzó intézkedések meghoza­talában. Hangsúlyozta azt is, hogy az ENSZ nagymértékben hozzájá­rul a viták és a válsághelyzetek békés megoldásához. Javier Pérez de Cuellar elitélte a terrorizmust és egyeztetett fellé­pésre szólította fel ellene a világ kormányait. Müholdromboló fegyverek Képviselőházi „nem“ (ČSTK) - Az amerikai törvényhozás képviselöháza 229:193 arányban a műholdromboló fegyverek kísérlete­inek betiltása mellett szavazott. Ez a tila­lom mindaddig érvényben lesz, amíg a Szovjetunió nem hajt végre kísérletet ilyen fegyverrel. Szovjet részről már régebben indítványozták, hogy a két nagyhatalom szerződésben mondjon le a műholdromboló fegyverek kifej­lesztéséről. * Mint ismeretes, a törvényhozás má­sik háza, a szenátus ezt megelőzően engedélyezett három ilyen kísérletet. Most, hogy a képviselőház lényegében a szenátusi döntés ellen foglalt állást, a közös álláspont kialakításáról a Kongresszus két házának vegyesbi­zottsága tárgyal majd. nőni igazságügy-minisztertől, a síi­ta Amal mozgalom elnökétől kére­lem érkezett hozzá, hogy a 39 amerikai túszt vegye át nagykö­vetségén. A svájci kormány képvi­selője kijelentette, hogy a kormány most tanulmányozza e lehetősé­get. Svájc és Franciaország volt Szíriával együtt a legvalószínűbb jelölt a közvetítő szerepre ebben a túszkonfliktusban, amely újból növelte a feszültséget a közel- keleti térségben. George Shultz amerikai kül­ügyminiszter hangsúlyozta, hogy az USA a Libanonban fogvatartott összes amerikai azonnali és felté­tel nélküli szabadonbocsátását követeli. Az USA külügyminisztéri­uma rámutatott, hogy ebben az ügyben érintkezésben áll Szíri­ával. Aktívaértekezlet Kijevben (ČSTK) - Kijevben tegnap aktí­vaülést tartott a köztársasági párt- szervezet, amelyen részletesen megtárgyalták azon határozatok gyakorlati érvényesítésének kér­déseit, amelyeket az SZKP KB- nak a tudományos-műszaki hala­dás meggyorsításáról tartott ta­nácskozásán dolgoztak ki, vala­mint azokat a feladatokat, ame­lyek az 1985. évi gazdasági és szociális fejlesztési terv sikeres befejezésére és az egész ötéves tervidőszakra vonatkoznak. Az aktivaülésen Vlagyimir Scserbickij, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, az Ukrán KP KB első titKára terjesztett elő be­számolót. Az ü'ésen beszédet mondott Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára. Mihail Gorba­csov ugyanazon a napon elutazott Kijevből és visszatért Moszkvába. Ma kezdődik Milánóban az EGK-csúcs (ČSTK) - Az Európai Közössé­gek Bizottsága befejezte az ún. Európa-tanács ülésének az előké­szítését, amelyen Milánóban a tíz közöspiaci ország állam- és kor­mányfői is részt vesznek. Jacques Delors, a bizottság elnöke a legfontosabb megoldásra váró kérdésnek annak megvitatá­sát minősítette, hogy a csúcsszin- tú tanácskozásokon az egyhangú szavazás elvétől áttérjenek-e a többségi döntéshozatalra. Az Európai Közösségek Bizottsága az utóbbi időben egyre gyakrab­ban lép fel ezzel a követeléssel. A bizottság világos választ vár a tagállamoktól az ún. „közös bel­ső piac“ létrehozását célzó javas­latára. Ennek megteremtése lehe­tővé tenné, hogy a tiz tagállam gazdaságai jobban szembeszáll­hatnának a japán és az amerikai konkurenciával és csökkenthetnék a tőkés világ említett két centru­mával szemben tapasztalható nyugat-európai műszaki lemara­dást. Delors a La Libre Belgique című lapnak adott interjújában szorgal­mazta a közöspiaci csúcstalálko­zók számának a csökkentését. Szerinte az évi három csúcs he­lyett csak egyet kellene tartani. A spanyol képviselöház egy­hangúlag jóváhagyta azt a tör­vényt, amellyel ratifikálta Spanyol- ország belépését a Közös Piacba a jövő év január elsejétől. A tör­vényt még a szenátusnak is jóvá kell hagynia. Ulster Londoni döntés (ČSTK) - A brit parlament újabb fél évvel meghosszabbította az Észak- írország felett érvényben levő közvet­len londoni önkényt. Ez a helyzet már 1972 óta tart Észak-Írországban, s 1969-től brit katonaság tartózkodik ezen a területen. Az ulsteri probléma azóta sem rendeződött, sőt, még in­kább bonyolódott. Azóta, hogy a brit egységek Ulsterben tartózkodnak, több mint 2500 személy esett a véres erőszak áldozatául. A londoni konzervatív kormány a fe­lelősséget a kialakult helyzetért az ún. ír Köztársasági Hadseregre (IRA) pró­bálja áthárítani, amely a londoni ön­kényre fegyveres akciókkal és terrorral reagál. Voigt az SPD és az NSZEP javaslatának visszhangjáról (ČSTK) - Az NSZK-ban a szo­ciáldemokraták, a szakszervezeti és békeaktivisták, sőt még a kon­zervatív körök is nagyfokú egyet­értéssel fogadták az NSZEP és az SPD által kidolgozott közös indítványt európai vegyifegyver- mentes övezetek létrehozására. Ezt Karsten Voigt, az SPD parla­menti csoportjának külpolitikai kérdésekben illetékes képviselője hangsúlyozta az ADN hírügynök­ségnek adott nyilatkozatában. A politikus, aki egyúttal pártja vegyi leszerelési kérdésekben ille­tékes munkacsoportjának az elnö­ke is, kijelentette, hogy a nyugat­német SPD a dokumentumot már megküldte a Szocialista Internaci- onáléba tömörült európai pártok­nak is. Ezek már megkezdték a szöveg fordítását és tanulmá­nyozását, s az eddigi visszhang nagyon pozitív. Nicaraguai javaslat Costa Ricának Ramirez alelnök Caracasban tárgyal ü J SZÓ 1985. VI. 28. (ČSTK) - A Contadora-csoport országaiban (Panama, Kolumbia, Venezuela és Mexikó) körúton tar­tózkodó Sergio Ramirez nicara­guai alelnök Bogotából továbbuta­zott Caracasba. Bogotából történt elutazása előtt tartott sajtóértekezletén hangsúlyozta, hogy Közép-Ameri- kában a Contadora-csoport béke­törekvéseinek köszönhetően nem mélyült tovább a katonai konflik­tus. A nicaraguai alelnök rámuta­tott arra, hogy a térségben az utóbbi időben a Reagan-kormány- zat egyre agresszívabb politikája még jobban kiélezte a helyzetet. Mint ismeretes, a Fehér Ház gaz­dasági blokád alá helyezte Nicara­guát és a kongresszus az elnök erőteljes nyomásának hatására újabb dollármilliókat szavazott meg az ellenforradalmi zsoldosok támogatására. A washingtoni kor­mányzat mindemellett változatla­nul elutasítja az ő hibájából meg­szakadt kétoldalú tárgyalásokat, amelyeken békés eszközökkel rendezhettek volna minden vitás kérdést. Mindez azt igazolja, hogy az Egyesült Államok a katonai erő alkalmazásáról sem mond le, sőt, nem kizárt a közvetlen intervenció sem. A nicaraguai partok közelé­ben változatlanul ott tartózkodnak az észak-amerikai hadihajók, s a hondurasi-nicaraguai határ közelében mind gyakoribbak az amerikai részvétellel megvalósuló hadgyakorlatok. Ramirez Kolumbia előtt Pana­mában tárgyalt, mostani caracasi tartózkodása idején megbeszélést folytat a Latin-amerikai Gazdasági Rendszer (SELA) titkárával a wa­shingtoni bojkott miatt a nicaragu­ai népgazdaságot ért kedvezőtlen következményekről. Daniel Ortega nicaraguai ál­lamfő üzenetet intézett Luis Al­berto Monge Costa Rica-i állam­főhöz, amelyben közölte vele: Ni­caragua kész semleges demilitari- zált övezetet létrehozni nemzetkö­zi ellenőrzés alatt a két ország közötti határövezetben még ab­ban az esetben is, ha Costa Rica a maga részéről nem hajlandó ugyanilyen intézkedésekre. A Szovjetunió kész gyökeres fegyverzetcsökkentési intézkedésekre (ČSTK) - Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára szerdán talál­kozott a dnyepropetrovszki kohá­szati üzem dolgozóival. Beszédé­nek külpolitikai részében emlékez­tetett arra, hogy a szovjet párt és kormány óriási erőfeszítéseket tesz a béke megvédése, az atom- báhorú elhárítása érdekében. Em­lékeztetett Lenin szavaira, aki an­nak idején találóan jellemezte a szovjet állam elvi álláspontját, amikor kijelentette: ígérjük a mun­kásoknak és földműveseknek, hogy mindent megteszünk a bé­kéért. Azóta hosszú idő telt el, népünk sok nehéz évet, háborús megpró­báltatásokat élt át. Államunk évről évre szilárdul és erősödik. Ma már olyan világhatalom, amely készen áll szembeszállni minden agresz- szorral, s ma még hangsúlyozot­tabban ígérjük a munkásoknak és földműveseknek, hogy mindent megteszünk a békéért. Mihail Gorbacsov a továbbiak­ban aláhúzta, ha a jelenlegi felté­telek között a világbéke megszilár­dítására törekszünk, mindeneke­lőtt arra kell gondolnunk, hogyan erősítsük a szocialista országok pozícióit a világban, miként járul­junk hozzá ezen országok kölcsö­nös, sokoldalú együttműködé­séhez. Korábban már volt alkalmunk szólni a Kínai Népköztársasághoz fűződő kapcsolatunkról - folytatta Gorbacsov elvtárs. • Úgy gondo­lom, az idő mindkét fél számára bizonyította, hogy egyik fél szá­mára sem hasznos az elszigetelt­ség, s méginkább nem az ellensé­ges és gyanúsítgató magatartás, s hogy lehetséges és kívánatos is a jó együttműködés. Ami bennün­ket illet, készek vagyunk aktivan elősegíteni azt, hogy a szovjet-ki- nai kapcsolatokban a negatív idő­szakot, a mesterséges akadályo­kat felszámoljuk. Meggyőződé­sem, hogy ez végül is igy fog történni. Napjainkban állandóan növek­szik azon államok nemzetközi szerepe, amelyek nemrégiben szabadultak fel a gyarmati vagy félgyarmati függőség alól, s az önálló fejlődés útjára léptek. A vi­lág fejlődésében sok függ majd attól, hogyan alakul ezen államok sorsa, milyen kapcsolatokat alakí­tanak ki velük a fejlettebb államok. A Szovjetunió számára ez a kér­dés teljesen világos. A gyarmati uralom alól felszabadult nemzete­ket barátainknak, egyenjogú part­nereinknek tekintjük a békéért és haladásért vívott harcban, teljes mértékben szolidárisak vagyunk velük a függetlenségük, szuvere­nitásuk megszilárdulására, sza­badságuk megvédésére irányuló törekvéseikben. Az egyenjogú együttműködés keretében, és le­hetőségeinknek megfelelően, se­gítséget nyújtunk nekik a korszerű nemzetgazdaság kiépítéséhez. Egész más politikát valósítanak meg az imperialista államok. Év­századokon keresztül kizsákmá­nyolták a gyarmatokat, természeti kincseit, nyomorban tartották a gyarmati nemzeteket. Most min­den eszközzel, gazdaságival, ka­tonaival, fenyegetésekkel, lefize­tésekkel stb. a kapitalista rend­szerhez akarják csatolni ezeket az államokat. Az SZKP KB főtitkára a továb­biakban rámutatott: a nemzeteket és a világbékét fenyegető veszély legnagyobb forrása ma az, hogy az agresszív imperialista erők nem ismerik el minden állam jogát a függetlenségre, a szuverenitás­ra, s arra, hogy szabadon válasz­szák meg saját fejlődésük útját. Ma kulcsfontosságú feladat a lá­zas fegyverkezés megállítása, a felhalmozott fegyverek csök­kentése. Hiszen ahhoz, hogy nor­mális kapcsolatokat építsünk ki a kapitalista államokkal, egyálta­lán nipcs szükségünk sem nukleá­ris, sem pedig más fegyverekre, természetesen akkor, ha a tőkés világ is lemond a Szovjetunióval és más szocialista országokkal szembeni agresszív szándékairól. Készek vagyunk megállapodni nem csupán.a lázas fegyverkezés megállításáról, hanem a fegyverek maximális csökkentéséről is, egé­szen az általános és teljes lesze­relésig. Most tárgyalásokat folyta­tunk Genfben az Egyesült Álla­mokkal. Ezek célja - ahogy a szovjet vezetés értelmezi - a lá­zas fegyverkezés megállítása a Földön és megakadályozása a világűrben. Azért ültünk tárgya­lóasztalhoz, hogy valóban el is érjük ezt a célt. De úgy tűnik, az USA kormánya és katonai-ipari komplexuma - melyet ez a kor­mány kiszolgál - mindezt nem kívánják. A komoly megállapodá­sok elérése nyilvánvalóan nem fe­lel meg a terveiknek. Folytatják az újabb tömegpusztító fegyverfajták gyártásának kiterjedt programjait, azt remélve, hogy sikerül fölénybe kerülniük a szocialista országok­kal szemben, és diktálhatnak nekik Az amerikaiak nemcsak, hogy nem terjesztettek elő Genfben ko­moly javaslatokat a lázas fegyver­kezés korlátozására, hanem ép­pen ellenkezőleg, olyan lépések­hez folyamodnak, amelyek lehe­tetlenné teszik a korlátozást. Az úgynevezett „csillagháborús“ programra, a támadó kozmikus fegyverek programjára gondolok. Azok a szónoklatok, melyek sze­rint ezek állítólag „védelmi“ jelle­gűek, csupán a mai embereknek szóló mesék. A szándékuk az, hogy megkíséreljék a Szovjetunió stratégiai fegyvereit veszélyeztet­ni, s biztosítsák maguknak a bün­tetlen atomcsapás lehetőségét or­szágunk ellen. Ez a kérdés lényege, ezt kell tekintetbe vennünk. Ha a Szovjet­uniót reális fenyegetésnek teszik ki a világűrből, akkor meg fogja találni a módját annak, hogy ezzel hatékonyan szembeszálljon. S tel­jes határozottsággal mondom, eb­ben senkinek sem kellene kétel­kednie. Eddig egyetlen dolog vilá­gos, éspedig az, hogy az amerikai űrfegyverkezési program olyan gátat jelent, amely akadályozza a megállapodások elérését Genfben. Az USA kormánya militarista politikájával, súlyos felelősséget vállal magára az emberiséggel szemben. Hozzá kell fúznöm, ha úgy döntene, hogy ésszerűbb ma­gatartást tanúsít, akkor olyan köl­csönösen elfogadható megállapo­dásról lehetne szó, amely elvezet­ne a messzemenő, valóban radi­kális nukleáris csökkentéshez mindkét oldalon. Megnyílna az út e fegyverek teljes felszámolásá­hoz, az atomháborús veszély el­hárításához, úgy, ahogy azt a vi­lág nemzetei óhajtják. Ha a genfi tárgyalásokon part­nereink folytatják politikájukat, húzzák az időt, kitérnek a megol­dás elől, akkor felül kell vizsgálni az egész helyzetet. Egyszerűen nem engedhetjük meg, hogy a tár­gyalásokat ismét az emberek fél­revezetésére, háborús készülődé­sek leplezésére, s arra használják ki, hogy biztosítsák az Egyesült Államoknak a stratégiai fölényt és a világuralmat. Meggyőződésem, hogy e szándékok elleni harcunk­ban a világ összes békeszeretö erői, s az egész szovjet nép is támogat bennünket. A párt központi bizottsága nagy megelégedéssel állapítja meg, hogy békés külpolitikánk az egész szovjet nép megértésével és tá­mogatásával találkozik. Ami a leg­fontosabb, a szovjet emberek nemcsak jóváhagyják ezt, hanem tetteikkel, munkájukkal támogatják is. Minél sikeresebb ez a munka, annál gazdagabb és erősebb a mi hazánk és annál jelentősebb a mi hozzájárulásunk a világbékéhez, az emberiség haladásához. A managuai repülőtéren elhelyezett egyik légvédelmi üteg (Telefoto - ČSTK) Mihail Gorbacsov külpolitikai kérdésekről

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents