Új Szó, 1985. június (38. évfolyam, 127-151. szám)
1985-06-27 / 149. szám, csütörtök
Vita az SZLKP Központi Bizottságának ülésén FRANTIŠEK KARLOVSKÝ elvtársnak, az SZLKP KB tagjának, a Rudňanyi Vasércbánya dolgozójának felszólalása Járásunkban, a Spišská Nová Ves-i járásban a dolgozók közül kezdeményezésben az élen a_szocialista munkabrigádok járnak, amelyek a legnagyobb érdemeket szerezték a tervfeladatok teljesítésében - túlteljesítésében. Példamutató a rekorderek mozgalma, amelynek keretében a szocialista munkabrigádok tagjai az ötéves tervidőszak elmúlt éveiben 27 csúcsteljesítményt értek el. A mozgalomba bekapcsolódott az ércfejtők, a tárnahajtók és a fúrógépkezelők minden kollektívája. A szocialista munkabrigádok mozgalmában az egész járásban a dolgozók 46,3 százaléka vesz részt, vagyis több mint 21 ezer dolgozó, számarányuk 1980 óta hat százalékkal emelkedett. Ugyancsak fejlődött a komplex racionalizációs brigádok mozgalma: e brigádok száma 1980 óta 36 százalékkal nőtt. Jelenleg 115 ilyen brigád tevékenykedik 1274 taggal, s munkájuk évente 10-11 millió korona társadalmi hasznot hoz. Ugyancsak jelentős sikereket ért el járásunkban a feltaláló- és újítómozgalom. Száz dolgozóra jelenleg 5,4 újítási javaslat jut, szemben az 1980. évi 3,6-del. A tudományos-műszaki fejlesztés gyorsításában fontos szerepük van a műszaki dolgozók és a vezetők személyes és csoportos alkotó terveinek. Maximális figyelmet fordítunk a CSKP KB 8. ülésén a tudományos-műszaki fejlesztés kérdéseiről elfogadott határozatokra. A járás jelentős tudományos kutatási alappal rendelkezik, de ilyen jellegű intézményei csak néhány fejlesztési és technológiai szakterületen tevékenykednek, mintegy 300 dolgozóval, akik közül 102-nek főiskolai végzettsége van. Ezek a munkahelyek szorosan együttműködnek a Csehszlovák és a Szlovák Tudományos Akadémia intézeteivel, a felsőoktatási intézményekkel és néhány külföldi szervezettel. Ennek köszönhetően több siker született. Például jelentős eredményeket ért el a krompachyi Szlovákiai Elektrotechnikai Művek optoelektronikai kapcsolók terén, amelyeket a prešovi Fémipari Kutatóintézet fejlesztett ki, továbbá a Spišská Nová Ves-i Atomtechnikai Fejlesztés Termelőüzem mérőműszereket gyárt a többdetektoros gammaszámlálókhoz. A Rudňanyi Vasércbányában a csehszlovákiai ércbányászat történetében először fejtőgépet és teljes profilú szellőztetőfúró berendezést alkalmaztak. További fúróberendezést fejlesztettek ki a fejtési munkákhoz, és alkalmazni kezdték a higanytartalmú hulladékanyagok feldolgozásának új technológiáját. A Prachovcei Nehézgépipari Üzemben jelenleg a fémek hőmegmunkálását végző berendezést szerelnek fel. Egyebek között ennek köszönhetően nem keletkeznek mérgező hulladékok. A Spišská Nová Ves-i Nový domov Bútorgyárban sikeresen alkalmazzák a préselt pozdorjalemezek új fajtáját. Ezenkívül a másodlagos nyersanyagok feldolgozásával pótolják az importált fafajtákat. Ennél a vállalatnál az ötlettől kezdve a prototípus elkészítéséig évente 8-12 önálló feladatot realizálnak. Üzemünk dolgozói az idén nagy súlyt helyeznek vállalt kötelezettségeik sikeres teljesítésére, sőt túlszárnyalására. A személyes és a csoportos szocialista felajánlások, valamint az üzemi vállalás az 1985. évi végrehajtási terv feladatainak határidő előtti teljesítésére irányulnak. A felajánlási mozgalom új fellendülésének alapja a 7. ötéves tervidőszak kezdetén az általam vezetett kollektíva felhívása volt. Ebben a Kelet-szlovákiai kerület minden kollektívájához fordulunk, hogy határidő előtt teljesítsék a 7. ötéves terv feladatait. Az volt a célunk, hogy a felhíváshoz csatlakozzon minden kollektíva, s az ötéves tervidőszak minden évének feladatait 11 hónap alatt, az egész ötéves terv feladatait pedig négy és fél év alatt váltsa valóra. A felhívás visszhangra talált az üzemek, vállalatok, a járás, sőt az egész kerület kollektíváinál. Csak a mi üzemünkben 16 bányászkollektíva - járásunkban 84 - csatlakozott hozzá. Milyen eredményeket értünk el mi? Az egész brigád kezdeményező és áldozatos munkájának köszönhetően az egész ötéves tervidőszak folyamán határidő előtt teljesitettük feladatainkat. Kötelezettségvállalásunk megvalósítását már az idén februárban jelentettük. További kollektívák is szép sikereket mutattak föl. A legnagyobb problémát üzemünkben most az érc rossz minősége jelenti. Ezért 1983-ban a vezetőség minden dolgozóhoz azzal a felhívással fordult, hogy az előírt minőséget illető feladatokat kezdeményező munkával növeljük. A felhívás kedvező fogadtatásra talált a dolgozóknál, és segítségével e téren javulás következett be. A jó tapasztalatok és a munkakezdeményezés fejlesztésének eredményei alapján kollektívánk a CSKP XVII. kongresszusának összehívását új felajánlással akarja köszönteni, amelyben megígértük, hogy a 8. ötéves tervidőszak minden évének végrehajtási tervét 11 hónap alatt teljesítjük, s ezzel elérjük az egész ötéves terv feladatainak határidő előtti megvalósítását. Erre ismét fel akarjuk hívni a Kelet-szlovákiai kerület kollektíváit. Az igényes gazdasági feladatok csak a pártszervezetek vezetésével és ellenőrzésével teljesíthetők. Üzemi pártbizottságunk és üzemünk tiz pártalapszervezeti bizottsága állandóan nagy figyelmet fordít a párt gazdasági befolyásának elmélyítésére. A bizottsági ülésen és a nyilvános pártgyúlések napirendjén állandóan szerepel a végrehajtási tervek kidolgozásának, megvalósításának és eredményeinek, valamint számos részfeladat teljesítésének átfogó értékelése, például annak az elbírálása, mennyire gazdaságos az energia-, fűtőanyag- és üzemanyag-felhasználás. Ugyancsak jó tapasztalatokat szereztünk a gépek javításainak időtartamára és lebonyolítására alakult ideiglenes pártcsoportok munkájával. E csoportoknak tagjai más gazdasági központok dolgozói s az üzem- és a vállalatvezetőség tagjai is. örülünk annak, hogy sikerült leküzde- nünk Nižná Slanában a korszerű kohászati technológia bevezetésének problémáit. Az idén és a jövő évben határozott lépéseket teszünk a műszaki fejlesztésre, hogy elérjük a tervezett szintet a mennyiségi és a minőségi mutatók terén egyaránt. Vállalatunk kollektívája ezze! is hozzájárul a CSKP közelgő XVII. kongresszusa tiszteletére kibontakoztatott aktivitásához. Vállalatunk és - azt mondhatom - az egész Ércbánya- és Magnezitipari Tröszt egyik legfontosabb feladata, hogy mágneses szeparátorokat szállítsunk a Krivoj Rogban épülő vasércfeldolgozó kombinát számára. Készen állunk a termelés megkezdésére a szovjet dokumentáció alapján, s ezzel együtt arra, hogy bekapcsolódjunk a szocialista nemzetközi gazdasági integrációba. örömmel fogadtuk, hogy az a hosszú távú együttműködési program, amelyet május 31-én Husák elvtárs, a CSKP KB főtitkára Moszkvában irt alá, kiemeli ezen együttműködés fontosságát a vasérckitermelés és -feldolgozás területén is. HERBERT ĎURKOVIČ elvtársnak, az SZLKP KB tagjának, az SZLKP KB Marxizmus-Leninizmus Intézete vezető tudományos munkatársának felszólalása ÚJ szú 1985. VI. 27. A gazdaságunk előtt álló nagyméretű szerkezeti változások több szempontból sürgető fontosságúak. Elsősorban olyan szerkezetváltásról van szó, amely termelési struktúránkat nagymértékben előmozdítaná a korszerű, haladó ágazatok, szakágak és gyártmányok irányában, amelyek manapság a legkorszerűbb tudomány, technika, technológia és munkaszervezés erőteljes hatásának vannak kitéve. Továbbá olyan szerkezeti változásokról van szó, amelyek erőforrásokkal, főleg az anyag- és energiaigényességével szembeni követelményeinek gazdaságunk képes megfelelni. Ezen túlmenően olyan változások ezek, amelyek a munka struktúrájával szemben támasztott új igények következtében ahhoz vezetnének, hogy a termelésben a jelenlegihez képest általában és lényegesen nagyobb lenne a munka intellektualizálása és a magas fokú képesítést igénylő hányada. Végül rendkívül fontos jelentősen szűkíteni termelési struktúránkat, hogy az megfeleljen egy kis ország feltételeinek és megvalósítható legyen. E változások szintjét illetően jelentős szerkezetváltásra van szükség a makro-, a közép- és a mikrostruktúra minden vonatkozásában, mégpedig változásokra az ágazatokon, a szakágakon és a gyártmánystruktúrákon belül, illetve kölcsönös kapcsolataikban. Milyenek tulajdonképpen a hazai körülményei a tudomány érvényesülésének a gépipari termelés technikájában és technológiájában? Először vessünk egy pillantást a termékszerkezetre. A világ gépipari gyártmányainak választékában a hetvenes évek derekán mintegy 600 000 tipusegy- ség szerepelt. Akkoriban az iparilag legfejlettebb országok, az Egyesült Államok és a Szovjetunió mintegy 300 000, Nagy-Britannia és az NSZK hozzávetőleg 100 000, Japán és Olaszország hozzávetőleg 80-100 000 típust gyártott. Ugyanakkor a csehszlovák gépipar nagyjából 100 000- et. Típusválasztékunk tehát megfelel a miénknél jóval nagyobb országok választékának. Értékelésében a következő nézettel is találkozhatunk: „Egybehangzó szovjet és amerikai források szerint az Egyesült Államokban az egybevethető gyártmányválasztéknak „csak“ ötven, az NSZK-ban mintegy húsz, sót, Japánban csak a tizenhét százalékát gyártják. Noha a csehszlovák gépipari választékról szóló adatok eltérőek (60-75 százalék), bizonyos, hogy ez a választék túl széles, a termelés atomizált. Az SZLKP KB Marxizmus-Leninizmus Intézetében Az SZSZK jelenlegi társadalmi helyzete és fejlődésének kilátásai elnevezésű feladat megoldása során megkíséreltük felmérni a csehszlovák gazdaság lehetőségeit, hogyan tud megbirkózni ezzel a műszaki és gazdasági szempontból széles gyártmányválasztékkal. A feladat az volt, hogy a gépipar példája alapján határozottan megválaszoljuk, mennyire reális nálunk az adott termelési szerkezet mellett, a termelés minőségében és gazdasági színvonalában nagyobb sikereket elérni, egybevetve lehetőségeinket a minőség és a hatékonyság világszintjével. Például olyan tények felméréséről volt szó, hogy kutatási-fejlesztési bázisunk egy részének jellege „fenntartó“ és nem kutatási-fejlesztő. Rendkívül nagy a hatása annak, hogy csekély a rutin- és a kiszolgáló munka műszaki ellátottsága, aminek következtében ennek a bázisnak nagy létszámú a segédszemélyzete és a dolgozók összlétszámához képest rendkívül alacsony a tudósok és a mérnökök száma; az alkotó dolgozók képzettségi szintje és általában hivatásbeli felkészültsége nem éri el a világ legfejlettebb munkahelyeinek szintjét; a szervezési struktúra rendkívül nagy tagoltsága jelentős mértékben csökkenti eredményességét; a fejlesztési-kutatási bázis szerkezete nem felel meg a szakágazatok és szakágak progresszivitásának; aránytalan a nők foglalkoztatása, és a ku- tatási-fejlesztési bázis a társadalomban szociális szerepet is betölt; az alkotó munka műszaki ellátottsága nagyon alacsony szintű; a hetvenes évek bérpolitikája következtében jelentős mértékben tovább nivel- lálódott a kutatás és a fejlesztés dolgozóinak javadalmazása a többi dolgozói kategóriához képest; a jelenlegi ösztönző rendszerek nem felelnek meg, hatástalanok és a legfejlettebb országokhoz viszonyítva többszörösen kisebb a műszaki átvétel, a szellemi gazdagság megvásárlása szabadalmak útján. A kutatási-fejlesztési bázis reális nagyságrendjét ezeknek a tényezőknek szakemberek általi mennyiségbeli felmérésével állapították meg. A szakemberek kiválasztása úgy történt, hogy a szakvélemények kidolgozásával Szlovákia egyes kiválasztott gépipari, elektrotechnikai és elektronikai kutatásifejlesztési munkahelyeinek vezető dolgozóit bízták meg. Hét kutatási-fejlesztési munkahelyet választottak ki, s ez reprezentatív mintának tekinthető. E szociológiai felmérés eredményeinek értékelése lehetővé teszi annak alapvető meghatározását, hogy valósan milyen nagyságrendet kellene elérnie kutatási-fejlesztési bázisunknak, ha egybe akarjuk vetni a legfejlettebb országokkal. Az említett eljárás szerint tudományos-műszaki potenciálunk adott nagyságrendje mintegy 45 000 dolgozó, az 1980. évi 180 000 főnyi nominális nagyságrend mellett. Vagyis a tudományos-műszaki potenciál a nominális nagyságrendnek egynegyede. Megállapíthatjuk, hogy a CSSZSZK tu- dományos-műszaki potenciálja az adott termelési szerkezet mellett mélyen aládimenzionált. A laboratóriumi, a kísérleti technika műszereivel, a fejlesztési műhelyekkel való ellátottságát tekintve pedig többszörösen elmarad a legfejlettebb országok mögött. Mit tegyünk hozzá ehhez? Az elemzés eredményei nem tartanak igényt az abszolút igazságra és tévedhetetlenségre. Természetesen bizonyos előfeltételekre, általánosításokra és pontatlanságokra épülnek. Az az alapvető megállapítás azonban, hogy tudományos-műszaki potencionálunk mélyen aládimenzionált az adott termelési szerkezethez képest, nyilván megfelel a valóságnak. A számítások kimutatják, hogy nálunk az alkotó dolgozók száma az NSZK-hoz képest 4,5-szörösen, Nagy-Bri- tanniához viszonyítva 3-szorosan, Francia- országhoz képest 3,5-szeresen stb, alacsonyabb. Az alkotó munka műszaki ellátottsága pedig erőforrásait tekintve az NSZK-hoz képest 6,2-szeresen, Nagy-Bri- tanniához viszonyítva 3,6-szorosan, Franciaországhoz képest 4,6-szorosan alacsonyabb. Hogyan tovább tehát? Tudományosműszaki potenciálunk nagyságrendje növelésének legjelentősebb erőforrása a széles választék csökkentése, gazdaságunk nagyobb mérvű beilleszkedésével a világ munkamegosztásába, mivel ez a részvételünk másokkal egybevetve rendkívül alacsony. Gazdaságunk szakosodása, főleg a gépiparban a szocialista gazdasági integráció útján a legvalósabb módja a gyártmányválaszték csökkentésének és hazánkban a tudományos-műszaki fejlődés teljesebb kibontakozásának. A termelés szakosítása összpontosításához, a kutatá- si-fejlesztési kapacitás szűkebb területre történő koncentrálásához, a gazdasági integráció előnyeinek hasznosításához vezet. Ez megnyilvánulna nemcsak a kutatási-fejlesztési tevékenységben, a fejlesztett gyártmányok műszaki színvonalának emelkedésében, hanem a termelés csoportosításának, jelenleg nálunk a gépipari termelésben csak szórványosan tapasztalható gazdaságos sorozatgyártásnak eredményeiben is. Ennek köszönhetően általában magasabb minőségi szintre emelhetnénk a termelési folyamatokat, amely megfelelne a nagy igényeknek, a tudomány, a technika a munka technológiája és szervezése legkorszerűbb ismereteinek. Következményeiben nagy gazdasági eredményekről van szó, amelyek híján (Folytatás a 6. oldalon) Felvételünk az SZLKP KB ülésén készült. (Magda Borodáčová - ČSTK)
