Új Szó, 1985. június (38. évfolyam, 127-151. szám)
1985-06-26 / 148. szám, szerda
(Folytatás az 1. oldalról) Az SZKP Központi Bizottságának áprilisi ülésén előterjesztették az ország gazdasági és szociális fejlesztése meggyorsításának átfogó programját. Ennek legfontosabb eleme a tudományos-mü- szaki fejlesztés. Az ezzel összefüggő kérdéseket alaposan megvitatták az SZKP Központi Bizottságának közelmúltban megtartott tanácskozásán. Mihail Gorba- csovnak, az SZKP KB főtitkárának beszámolója tartalmazta az ország gazdasági és szociális helyzetének részletes elemzését. A beszámoló kitűzte a dinamikus gazdaságfejlesztés útjait a legközelebbi évekre és hosszabb távlatban is. Gyors ütemű előrelépésről van szó a stratégiai fontosságú irányokban, ágazati szerkezetváltásról, az intenzív gazdaságfejlesztésre való áttérésről, hatékony irányítási formákról és a szociális problémák jobb megoldásáról. Éppen ilyen szempontból folyik a Szovjetuniónak az 1986-1990- es évekre, illetve a 2000-ig szóló gazdasági és szociális fejlesztése alapvető irányainak a kidolgozása. E tekintetben a küszöbönálló 12. ötéves tervidőszaknak mérföldkövet kell jelentenie. Meg kell, hogy adja az egész hosszú távú perspektíva hangnemét. Hasonlóképpen sürgetőek ezek a feladatok a szocialista közösség egészét tekintve is. Ezek megoldását célozza a moszkvai legfelsőbb szintű gazdasági értekezleten kidolgozott és elfogadott stratégia is. A társadalmi és gazdasági fejlesztés meggyorsításának szükségességét diktálja az is, hogy az imperializmus hibájából továbbra isNfeszült a nemzetközi helyzet. Az Egyesült Államok agresszív politkája, a fegyverkezési hajsza újabb fordulója, mindenekelőtt az atomfegyverkezésé, amelyet az USA indított el, a világűr militari- zálására irányuló kísérletek - mindez lényegesen kiélezte a nemzetközi feszültséget. Az imperializmus fokozza a szocialista országok ellen irányuló felforgató akcióit politikai, gazdasági, ideológiai és katonai téren egyaránt. Szemléletesen igazolta ezt a hét Nyikolaj Tyihonov beszéde legfejlettebb tőkés ország bonni legfelsőbb szintű tanácskozása. Elsősorban a szocializmus gazdasági meggyengítésére, a baráti országok egységének megbontására törekednek. Ez minket arra kötelez - amint azt a Varsói Szerződés tagállamainak legfelsőbb képviselői áprilisi értekezletükön leszögezték hogy még szorosabbra fűzzük együttműködésünket, a meglévő katonai-stratégiai egyensúly megőrzése, a nukleáris katasztrófa elhárítása és a Nyugat részéről ránk nehezedő gazdasági nyomás elhárítása érdekében még határozottabban és koordi- náltabban törekedjünk a szocialista közösség gazdasági erejének a megszilárdítására. A belső és a külső körülmények egyaránt szükségessé teszik, hogy új, fontos lépéseket tegyünk a testvéri országaink népgazdasága és együttműködése fejlesztésében. A KGST 38. ülésszakán intézkedések születtek a gazdasági értekezlet döntéseinek a megvalósításáról. A mostani ülésszak elé terjesztett végrehajtó bizottsági beszámoló már részletesen szól az ez irányú munka első eredményeiről. Egyetértünk a beszámoló megállapításaival és a benne foglalt értékeléssel. A szocialista közösség országai az értekezlet határozatainak teljesítése során előreléptek a gazdaságpolitika egyeztetésében. A tagállamok többsége már aláírta a 2000-ig szóló kétoldalú gazdasági -és tudományos-műszaki együttműködési programokat. A következő ötéves tervidőszakra szóló népgazdasági tervek egyeztetése a zárószakaszhoz érkezett. A KGST-országok tüzelő- és nyersanyagszükségleteinek észszerű biztosítása céljából folyamatban van azon hosszú távú együttműködési tervezetek kidolgozása, amelyek olyan fontos objektumokat foglalnak magukban, mint a Krivoj Rog-i ércfeldolgozó üzem vagy a Szovjetunió nyugati határait a jamburgi földgázlelö- hellyel összekötő gázvezeték. A KGST szervei az új technika és a legújabb technológiák közös kifejlesztését és alkalmazását célzó több megállapodás előkészítésén dolgoznak. A jelenlegi ülésszakon két fontos keretmegállapodást írunk alá, egyrészt a rugalmas gyártórendszerekről, másrészt pedig a földgáz kihasználásáról a kisebb mennyiségben rendelkezésre álló kőolajipari termékek helyett. Tömören mondva tapasztalhatjuk, hogy a gazdasági értekezlet döntései megvalósulnak a gyakorlatban. Kötelességünk azonban, hogy még gyorsabban haladjunk előre és az eddiginél lényegesen többet tegyünk ez irányban. Ezzel összefüggésben hangsúlyozni szeretném a testvérpártok gazdasági kérdésekkel foglalkozó központi bizottsági titkárai tanácskozásának a nagy jelentőségét. Ez a tanácskozás megmutatta, hogy a pártbefolyás fokozása lényegesen meggyorsíthatja az integrációt és garantálhatja a gazdasági fejlődés gyakorlatának mélyebb kölcsönös tanulmányozását és a testvéri országoknak a gazdasági hatékonyság növelésére, a fejlődés ütemének a meggyorsítására irányuló törekvéseivel összefüggő legjobb eredmények hasznosítását. Erőfeszítéseinket mindenekelőtt arra kell összpontosítanunk, hogy alapvető fordulatot érjünk el a tudományos-műszaki haladás meggyorsítását célzó feladatok teljesítésére irányuló együttműködésben. Alapvető fontosságú annak a komplex programnak a közös kidolgozása, amely 2000-ig előirányozza a közös akciókat a tudo- mányos-múszaki fejlesztés kulcs- fontosságú területein. Ennek megvalósításával kapcsoljuk össze az áttérést az új generációjú technikához és a korszerűbb technológiai eljárásokhoz, a termelési alapok felújítását, valamint további gazdasági és szociális feladatok megoldását. Ezért ennek olyan akcióprogramnak kell lennie, amely konkrét feladatokat és határidőket tűz ki, pontosan kell irányulnia A forradalmi világfolyamat fő tényezője (Folytatás a 3. oldalról) felnagyítják a Szovjetunió és több testvérország kapcsolatainak történetében az „igazságtalanságokat“ és a „fehér foltokat“. A szocialista országok gyakorlata igazolja, hogy a marxista-leninista irányvonaltól való eltérések ilyen vagy olyan módon összefüggésben vannak a nacionalista tendenciákkal. Belpolitikai szempontból ez a marxista-leninista ideológia hatásának gyengüléséhez, a „nemzeti kommunizmus“ modifikált elméleteinek terjedéséhez, a nemzetiségi kérdés kiéleződéséhez vezethet. A más szocialista országokhoz fűződő kapcsolatok szempontjából a nacionalista megnyilvánulások kétségtelenül gyengíthetik az internacionalista kötelékeket. A nacionalizmus, amely burkoltan, s esetenként nyíltan is oroszgyúlöletbe és szov- jetellenességbe torkollik, megbontja a szocialista nemzetek összeforrottságát, károkat okoz egyrészt az egész szocializmusnak, másrészt pedig minden egyes országnak is. Pártunk abban látja feladatát, hogy minden ország marxistáival -leninistáival közösen, kellő tapintattal, de szilárdan és elvszerúen harcoljon a nacionalista tendenciák ellen, amelyek ellentétesek a szocializmus objektív törvényeivel, és abban, hogy elősegítse a szocializmus iránt odaadó, eszmeileg meggyőződéses internacionalisták formálását. Közös érdekünk, hogy a testvérpártokban növekedjen a Dimitrov, Thálmann, Gottwald és más kiváló kommunisták hagyományait követők száma. Az antikommunista teoretikusok és az opportunisták rágalmazzák a proletár internacionalizmust, „elavultnak“ nevezik, s valamilyen „új egység“ úttörőinek szeretnék magukat beállítani. A kom- munistákat-internacionalistákat hazafiatlansággal vádolják, azt állítva, hogy hazájukkal és nemzetükkel szemben könnyelműek. Ezeket a rágalmazásokat már a nagy Lenin is felháborodottan elutasította. Rámutatott, hogy éppen a proletariátusra jellemző az igazi hazafiság és egyúttal az internacionalizmus. Az élet alátámasztja, hogy a proletár internacionalizmus nem absztrakt doktrína. Azért létezett és létezik ma is, mert a munkás- osztály lényegéből, az egész világ munkássága alapvető érdekeinek egységéből fakad. Lenin azt mondta, hogy egyáltalán nem könnyű az internacionalizmus elveihez tartani magunkat. „De éppen ezért, mert ez nem könnyű dolog, csak azokkal kell azt véghezvinni, akik akarják azt, és nem félnek teljesen szakítani a sovinisztákkal és a szociálsovi- nizmus védőivel.“ (Lenin Művei, 21. kötet, 90. old.) Lenin követelte azoknak a leleplezését, akik csak szavakban ismerik el az internacionalizmust. Szerinte az igazi nemzetközi szolidaritásra az jellemző, hogy konkrét tettekben nyilvánul meg, és a forradalmi világfolyamat elmélyítését szolgálja. Minden kommunista politikai magatartásának tisztasága, marxista-leninista világnézetének egyértelműsége különlegesen fontos ma, amikor az ideológiai élet felszínére kerülnek a különböző revizionista, nacionalista és klerikális koncepciók. A forradalmi elmélet természetesen nem áll egyhelyben. Az igazi marxisták-leninisták feladata alkotó módon és merészen felvetni azokat a kérdéseket, amelyek bármely területen összefüggnek a szocializmus világának fejlődésével napjainkban, azonban egyetlen nélkülözhetetlen feltétellel - ez pedig a marxizmus-leni- nizmus alapelvei iránti törhetetlen hűség A testvérországok nemzeteinek a szocialista építés útján elért jelentős sikerei világosan bizonyítják a marxista-leninista eszmék helyességét, az új társadalmi rendszer erejét. Az SZKP és a testvérországok marxista-leninista pártjai méltó módon ünnepelték meg az olyan jelentős eseményeket, mint a hitleri fasizmus felett aratott győzelem, valamint több szocialista országban a szocialista és a népi demokratikus forradalmak 40. évfordulóját. Ezek a dicső évfordulók ismét tanúsítják államaink történelmi sorsának azonosságát, forradalmi kötelékeinek szilárdságát. A történelem hatékony tanulságai elősegítik a dolgozók szocialista hazafiságra és internacionalizmusra való nevelésének javítását, valamint annak a tudatosítását, hogy a közösség nemzetei közös felelősséget viselnek a világszocializmus sorsáért, s hogy állandó készenlétben kell állni vívmányainak megvédésére. Pártunk, amely a XXVII. kongresszus előtt áll, és annak programdokumentumait készíti elő meggyőzően valósítja meg az ország szociális és gazdasági fejlesztésének meggyorsítását célzó irányvonalat, mégpedig a tudományos-műszaki haladás alapján. A testvérpártokkal közösen internacionalista kötelességének tartja a szocialista közösség egységének sokoldalú szilárdítását, erejének és ne'mzetközi befolyásának a növelését. Más testvérországok is hatalmas feladatokat tűznek ki: egyesült igyekezettel meggyorsítani a tudományos-műszaki haladást, a lehető legrövidebb időn belül elérni az élvonalbeli színvonalat a tudományban, a technikában és a technológiában, s úgyszintén a nagyon magas világszínvonalat a társadalmi munka termelékenységében. A szocialista közösség szilárdságától, minden országban az épitőmunka sikereitől, a testvérországok nemzetközi téren követett összehangolt eljárástól döntő mértékben függ a béke és a társadalmi haladás sorsa. a végeredmények elérésére. A KGST tudományos-műszaki együttműködési bizottságának a kötelessége, hogy szavatolja e program idejében és megfelelő minőségben történő előkészítését, hogy azt jóváhagyhassuk a KGST következő ülésszakán. Valamennyi népgazdasági ágazatnak a tudományos eredmények alapján történő korszerűsítésében döntő szerep jut a gépiparnak, mindenekelőtt alapvető ágazatainak, a megmunkálógépek és műszerek gyártásának, az elektrotechnikának, főleg az elektronikának, továbbá, a számítástechnikai berendezések és robotok gyártásának. Az említett ágazatok egyeztetett fejlesztését hivatott hatékonyan irányítani a KGST nemrég létrehozott gépipari együttműködési bizottsága. A bizottságnak a legnagyobb figyelmet a szakosítás és a kooperáció kérdéseinek kell szentelnie olyan gépek és berendezések gyártásában, amelyek képesek forradalmi változásokat előidézni a termelésben, továbbá lehetővé teszik a korszerű technológiák bevezetését, a munkatermelékenység sokszoros növelését és az anyagigényesség lényeges csökkentését. Mindennek a széles körű szabványosításból és a KGST- normák kihasználásából kell kiindulnia. Enélkül nem érhető el a termelés meghatározott volumene, tehát a munkatermelékenység szükséges növekménye sem. Figyelmet érdemelnek az Inter- elektro keretében megvalósuló együttműködés során szerzett tapasztalatok, ahol már megvalósul az egész ciklus, kezdve a kutatásoktól a sorozatgyártáson át egészen a kölcsönös szállításokig. Rendkívül fontos, hogy más ágazatokban is, mindenekelőtt az elektronikában, a rádiótechnikában, a műszerek és megmunkálógépek gyártásában kihasználják a termelési és tudományos-mű- szaki együttműködés leghatékonyabb formáit. A tudományos-műszaki haladás meggyorsítása és a termelés hatékonyságának a növelése elválaszthatatlanul összefügg a termelés minőségi mutatóinak a fokozásával. A minőség problémájának megoldása egyúttal a mennyiségi probléma megoldását is jelenti, tagállamaink szükségletei teljesebb kielégítésének és a hiányok felszámolásának a megbízható útját is jelenti. A közös munka gyakorlatának részévé kell hogy váljon a termékek állandó összehasonlítása a megfelelő legjobb színvonalú termékekkel. Itt az ideje, hogy leállítsuk azt a termelést, amely nem felel meg a világszínvonalnak. Az együttműködés további fő iránya a nyersanyagforrásokkal való takarékoskodás. Ez a tüzelőanyag- és nyersanyagprobléma megoldásának leggazdaságosabb útja. A közösség több országa szempontjából a megtakarítások már nemcsak a termelés hatékonysága fokozásának, hanem a szükséges források biztosításának alapvető tényezői is. Országunkban, például, az utóbbi időben a nemzeti jövedelem képzésénél meggyorsult a fém- és energiafelhasználás csökkentése. 1985-ben az 1970-es esztendőhöz viszonyítva 117 millió tonna tüzelőanyag-megtakarítást érünk el, a gépiparban és az épitőpar- ban több mint 7 millió tonna hengerelt fémet takarítunk meg. Azt tervezzük, hogy az új ötéves tervidőszakban megtakarításokból fedezzük a népgazdaság tüzelőanyag-, energia és egyéb alap- anyag-szükségletek növekményének csaknem háromnegyedét. E téren még sok a tartalék. Nagy fontosságot tulajdonítunk a 2000-ig szóló nyersanyag-takarékossági együttműködési programnak, amelyet az ülésszak elé terjesztünk. A tagállamok ez irányú törekvéseit lényegesen kiegészíti olyan fontos kollektív intézkedésekkel, amelyek anyagtakarékos technológiák és berendezések kifejlesztését és széles körű alkalmazását, új anyagok felhasználását irányozzák elő. Szükséges, hogy az egyeztetett intézkedéseket időben és következetesen valósítsák meg a gyakorlatban. A KGST anyagi-műszaki ellátási együttműködési bizottsága e tevékenység szervezője kell, hogy legyen. Úgy véljük, hogy az együttműködés aktívan elősegítheti a szociális feladatok teljesítését. A következő ötéves tervidőszakban részben növekednek az élelmiszerek és ipari közszükségleti cikkek szállításai. A munka- megosztásban rejlő lehetőségeket azonban még távolról sem merítettük ki. A tervegyeztetések zárószakaszában kiegészítő intézkedéseket kell foganatosítani az élelmi- szeripari termékekkel és közszükségleti iparcikkekkel való jobb ellátás és a megfelelő ágazatok felszereltségének a javítása érdekében. Perspektivikus formának tekintjük a lakosság szükségleteinek kielégítésére szolgáló termékeket előállító vállalatok rekostrukciója és korszerűsítése terén megvalósuló együttműködést. A testvéri országoknak több javaslatot tettünk, beleértve a kulcsra kész létesítmények építésével kapcsolatos indítványt is. Véleményünk szerint ez jelentős mértékben elősegítené a kölcsönös árucsere bővítését. Ha a közösség internacionalista érdekeiből indulunk ki, szögezte le Nyikolaj Tyihonov, akkor aktivizálni kell együttműködésünket Vietnammal, Kubával, és Mongóliával. Ezek az országok rendkívül nehéz feltételek között építik a szocializmust, szükségük van a mi segítségünkre és támogatásunkra. Magától értetődő, hogy ezt a lehető leggondosabban és leghatékonyabban kell kihasználni, s egybe kell kapcsolni a belső források legteljesebb kihasználásával. A Szovjetunió az új ötéves tervidőszakban az említett országoknak a létfontosságú ágazatok - beleértve az exportra termelő ágazatokat is - létrehozásához és fejlesztéséhez nyújtott támogatást bővíteni kívánja. Természetesen a KGST keretében is bővíteni kell az együttműködést az ez irányú feladatok megoldásánál. A szovjet delegáció támogatja a Vietnammal, Mongóliával és Kubával való munkamegosztás elmélyítésével összefüggő kérdések külön áttekintését a KGST ülésszakán. Üdvözöljük azon fejlődő országok képviselőit, akik részt vesznek a mi tanácskozásunkon. Ismét hangsúlyozni szeretnénk hűségünket az azon országokkal fenntartott sokoldalú együttműködés politikája iránt, amelyek elnyerték függetlenségüket, hűségünket irányvonaluk iránt, amellyel támogatjuk küzdelmüket az imperializmus ellen, függetlenségük megszilárdításáért és népgazdaságuk fejlesztéséért. A Szovjetunió a többi testvéri országgal közösen a helsinki Záróokmány szellemében normális' egyenjogú kapcsolatokra törekszik a kapitalista országokkal és azok gazdasági tömörüléseivel. A KGST e tekintetben nemrég új javaslatot tett az európai gazdasági közösségnek, hogy létesítsenek kapcsolatokat a kölcsönös előnyök alapján. Meggyőződésünk, hogy az ilyen együttműködés megfelelne mindkét fél érdekeinek és hasznos lenne az európai és a nemzetközi helyzet javítása szempontjából is. A mostani ülésszakon megvitatjuk együttműködésünk elmélyítésének időszerű feladatait, tapasztalatcserét folytatunk és a moszkvai gazdasági értekezleten elfogadott megállapodások és határozatok szellemében közösen keressük a haladás meggyorsításának útjait. A megvitatásra előterjesztett dokumentumok olyan gyakorlati intézkedéseket tartalmaznak, amelyek megvalósítása hozzájárul közösségünk országai erőfeszítéseinek további egyesítéséhez. Nyikolaj Tyihonov befejezésül kijelentette: testvéri országaink kommunista és munkáspártjainak marxista-leninista politikája, eszmei egysége, népeink összefor- rottsága és a közös ügyhöz való méltó hozzájárulásra való törekvés szilárd garancia arra, hogy a szocialista és a kommunista építés történelmi feladatait sikeresen teljesítjük. ÚJ SZÚ 4 1985. VI. 26.
