Új Szó, 1985. június (38. évfolyam, 127-151. szám)
1985-06-03 / 128. szám, hétfő
EB előtti beszélgetés férfi kosárlabda-válogatottunk edzőjével Sikerül-e javítanunk a franciaországi bizonyítványon? A csehszlovák férfi kosárlabda-válogatott az elmúlt hetekben lázasan készült a június 5-én kezdódó NSZK-beli Európa-bajnok- ságra. Két évvel ezelőtt Franciaországban csak tizedik lett csapatunk, csorbát ejtvén ezzel a sportág hazai hagyományain. Tavaly viszont javított a bizonyítványon: a moszkvai Barátság-tornán ezüstérmes lett, majd megnyerte a svédországi B-csoportos Európa-bajnokságot. Vajon tudja-e folytatni a sikersorozatot, kiköszörülni a Franciaországban esett csorbát - ez lesz a tét a küszöbön álló kontinensbajnokságon. Hogy mit tettek ennek érdekében, arról kérdeztük a válogatott főedzőjét, Pavel Peterát a Bratislava Nagydíjáért rendezett tornán. • Milyenek a franciaországi emlékek két év távlatából? Mit tett a sportág szakvezetése annak érdekében, hogy ne érje hasonló balsiker a csapatot?- Tény, a legutóbbi EB emlékei nem túl szépek. A sikertelenség okait többször boncolgattuk azóta. Röviden úgy fogalmazhatnám meg: a liga nem megfelelő színvonala, a felkészülés során a nemvalami újat, s ezt nekünk is követnünk kell. Gondolok itt az edzésterhelésre, a készségek (erő, gyorsaság, ügyesség) fejlesztésére. Egy kosárlabdázónak manapság nem elég a testmagasság, újabban az erős, atlétikus felépítésű játékosok érvényesülnek világszerte. Visszatérve a változásokhoz: a védelmi játékon sokat módosítottunk, és lényeges javulást A válogatott magva (balról) felső sor: Petera edző,'Vyoral, Matičky, Kropilák, Skála, Okáč, Rajniak. Guggolnak: Böhm, Havlík, Brabenec, Žuffa. (Vojtíšek és ČSTK-felvétele) zetközi összecsapások hiánya, továbbá Kos távolmaradása. Emellett természetesen közrejátszott az is, hogy a csapattagok kivétel nélkül tudásuk alatt szerepeltek. Nos, hol tartunk ma? Az első tényező, a ligaszínvonal tekintetében nem sok javulás történt, a nemzetközi kapcsolatok terén viszont lényeges. E tekintetben csaknem optimális volt a felkészülés: kezdetben gyengébb, majd fokozatosan jobb és jobb ellenfelekkel mértük össze erőnket. • Az említetteken kívül másban is eltért az idei felkészülés a két évvel ezelőttitől?- Természetesen. Az edzéselmélet napról napra fejlődik, hoz A harmincon felüliek kihívása? ÚJ SZÚ 1985. VI. 3. A 70-es évek közepén a tizenéves tornászlányok térhódításával mindenütt a gyermeksportoíók felé fordult a sportvilág érdeklődése. A ,,tizen túliak társasága" hadat üzenni látszott a konvencióknak, a hagyományos értékrendnek. Egy ideje új jelenség észlelhető: 30 éven túliak is döntik a világcsúcsokat. Itt álljunk meg egy pillanatra. Mindig voltak olyanok, akik hosszas és eredményes sportpályafutásukkal példát szolgáltattak. Úgy is mondhatnánk, minden sportágnak, minden országnak megvannak a maga ,,nagy öregjei", akiket időnként példaként állítanak a fiatalok elé. Arra már kevés példa akad, hogy jóval a harmincon túl, inkább a negyvenhez közel megdöntsék a világcsúcsot, nagy versenyeket nyerjenek sorozatban, mind nagyobb számban kerüljenek dobogóra a mai kiélezett sportviszonyok közepette. Tavaly a 34 éves olasz Moser néhány nap leforgása alatt kétszer döntötte meg az egyórás kerékpározás világcsúcsát, aztán néhány hónappal később megnyerte az olasz körversenyt: a 38 esztendős portugál Lopes az elmúlt másfél évben egyedülálló sorozatot vitt véghez, olimpiai és világbajnokságot nyert, a maratoni futásban a világ legjobb idejét érte el. A 33 éves szovjet Raisza Szmetanyina idei bravúrja egy világbajnoki cím a 4x5 km- es női sífutóváltóban, Juha Mieto, a finnek 36 éves sífutója egy évtizede szerepel a világversenyek díjazottjai között. Rendkívüli tehetségek? Tényként kell elfogadni, hogy sífutásban, atlétikában, a hosszútávfutók, illetve a dobók az átlagosnál később érik el maximális teljesítőképességük határát, de ettől a világcsúcsok, a nagy győzelmek még messze vannak. A kerékpározás pedig legfeljebb jóindulattal nevezhető a harmincon túliak sportjának is. Érthető okokból. Érdekesnek Ígérkezik a sportág két legnagyobb teljesítményének vizsgálata. A Moser-ügy tavaly nagy port kavart. Moser a múlt év januárjában speciális felépítésű kerékpárjával kétszer döntötte meg az egyórás világcsúcsot. A sportvilág nemtetszését azonban nem a csodakerékpár, hanem az a mód váltotta ki, hogy Moseren vércséről hajtottak végre. Világcsúcs-kísérletében olasz sportorvosok is segédkeztek. A gyanú akkor erősödött meg, amikor kiderült, hogy egy bizonyos professzor, a vérdopping olasz atyja irányította a felkészülést. Moserre semmit sem lehetett rábizonyítani, s az olasz néhány hónappal később országúton is bizonyított, megnyerte a Giro d'ltaliát. A 36 éves Kuiper 15 nap leforgása alatt két nagy versenyen diadalmaskodott kerékpározásban. Vajon csak egyszerű nekibuzdulásból? Tény, hogy az orvostudomány és a technika ma már annyira az edzésmódszerekkel összefonódva jelentkezik, hogy szétválasztásuk szinte lehetetlen. Nehéz pontos és főleg megnyugtató határvonalat húzni a megengedhető és tiltott módszer között. A korszerű edzésmódszerekre esküszik, ennek döntő szerepét hangsúlyozza Lopes edzője. Mit ígér a jövő? Tíz évvel ezelőtt elfogadtuk a tizenévesek kihívását, most el kell fogadnunk a harmincon túliakét is. Tudomásul kell vennünk, hogy a harmadik x-en túllévő sportoló is mindinkább képes lesz a kiugró teljesítményre. Talán eljön az idő, amikor az orvostudomány és a technika vívmányait kizárólag a sportoló, a sport érdekében használják fel, amikor nyugodt lelkiismerettel hirdethetjük, hogy a győzelemnek nincs kora... (ml) ba. Ez már előrejelzés lenne az összeállítást illetően, vagy csak taktikai húzás?- Is-is. Matický sérült, igy nem küldhettem egyszerre pályára a két legtapasztaltabb embert, Kropilákot és Skálát. Amennyiben véletlenül kipontozódnak, akkor Okáé mellé az újonc Krejči marad. S ehhez nem kell kommentár. Egyébként a felállítás az előző tojnák alapján alakult ki. A végleges keret kijelölése viszont így sem könnyű. • Mit tudunk az ellenfelekről?- Az olaszokról és a nyugatnémetekről semmit, nincsenek videofelvételeink. Megkértem a jelenleg Olaszországban tartózkodó Miroslav Rehákot, hozza magával a velencei torna néhány mérkőzésének felvételét. Ott mindkét csapat szerepel. Izraellel VB-selejte- zőn találkoztunk, ismerjük játékstílusukat. A legtöbbször a bolgárokkal mérkőztünk, legutóbb a Szófia Kupán, s elmondhatom, hogy óriásit fejlődtek az utóbbi időben, kellemetlen ellenfelek lesznek. A hollandokat köd fedi. Az ott működő Vladimir Hegr edző sem tudta, ki jön meg az Amerikában tanulók közül. így az is előfordulhat, hogy az EB-n abszolút meglepetéssel szolgálnak. • Ismerjük a csoportbeosztást, tudjuk, hogy négyen juthatnak tovább. Van reményünk, hogy közöttük legyünk?- Van, s el is várják tőlünk. A csoportunk nem rossz, igaz, hogy a jó formába lendült bolgárok helyett kiegyeztem volna inkább a románokkal, ók a másik csoportban biztos „outsiderek“. Az olaszok biztos továbbjutónak tűnnek, a többi csapat viszont kiegyensúlyozott erőviszonyokat képvisel. Ennek ellenére remélem, hogy mi is ott leszünk a négy továbbjutó között. S aztán? A hetedikig bármelyik hely egyikével elégedett lennék! Sok sikert, és köszönöm a beszélgetést. URBÁN KLÁRA Remélem, sikerül kiköszörülni a hírnevünkön esett csorbát - mondja Pavel Petera, s fél szemmel azért az ellenfelek játékára figyel Oto Zaremba olimpiai bajnok sérülése után még nincs a legjobb formában, de az Európa-bajnokságon nyújtott teljesítményével elégedett volt a válogatott edzője. (ČSTK-felv.) Súlyemelés Reménytkeltő Európa-bajnoki szereplés Csehszlovákia súlyemelő-válogatottja az idény első felében kimondottan a katowicei Európa- bajnokságra készült, ennek rendelte alá a nemzetközi versenyeken való részvételt, illetve a nem indulást. Ez jó taktikának bizonyult, a versenyzők időzíteni tudták formájukat a csúcstalálkozóra. Ilyen értelemben értékelte az Európa-bajnokságon elért eredményeket Emil Brzoska, a válogatott vezető edzője is. Ehhez csak any- nyit tehetünk hozzá, hogy egynél több érmet az összetettben utoljára az 1982-es ljubljanai világbajnokságon szereztek a csehszlovák súlyemelők. Minden jó, ha a vége jó. A katowicei seregszemlén várakozáson felül sikerült az utolsó versenynap a csehszlovák színek képviselőinek. A két hét múlva 34. születésnapját ünneplő Anton Baraniak (a 110 kilogrammosok súlycsoportjában) az utóbbi években a megbízhatóság példaképe, kitűnően képes időzíteni formáját (talán csak a tavalyi várnai verseny képezett kivételt), s ezt hozni is tudja a pódiumon. Mellette méltó utódként nő fel a fiatal Miloš čiernik. Lengyelországba a legutóbbi kontinensbajnokság (Vittora) ezüstérmeseként utazott (egyedül ó szerepelt sikeresen súlyemelőink közül a spanyolországi EB-n), és annak ellenére, hogy egy fokkal lejjebb csúszott a dobogón, nem • okozott csalódást. A pillanatnyilag két legjobb csehszlovák versenyzőt egy súlycsoportban szerepeltetni az első pillanatra kockázatos dolognak tűnt. Most azonban már felesleges arról meditálni, hogy Čiernik ezüstérmet nyert volna, ha a 100 kilogrammosok között indul. Az elért eredménye alapján a dobogó második fokára állhatott volna. De ki tudhatta, hogy a szovjet csapatot ilyen nagyméretű formahanyatlás éri, hogy a magyar Szanyi sem lesz képes hozni megszokott teljesítményét. Ráadásul egy súlycsoportban kettőnek mindig könyebb versenyezni, különböző taktikai Egy falu, ahol szeretik a sportot Ipolybalogon (Balog nad Ipľom) verőfényes napsütésben került soraspartaki- ád helyi bemutatójára, melyet a helyi sportszervezet rendezett a pártszervezet, a hnb és az efsz vezetőségének támogatásával. Magasmajtény (Hrušov), Ipolynyék (Vinica), és Ipolybalog alapiskoláinak 356 tanulója impozáns, szemet és lelket gyönyörködtető gyakorlataikat gyakran tapsviharral jutalmazta a 2500 főnyi közönség. A tanítók becsületes munkáján meglátszott, hogy a testnevelés magasztos gondolata és politikai eszméje, tömegeket mozgósító ereje magában hordozza társadalmi tevékenységünk insipá- ciós jellegét, örvendetes tény, hogy községünkben színes és sokrétű sporttevékenység folyik, s a testnevelés a felszabadulás óta napjainkig dinamikus tömegsportmozgalommá fejlődött. A község lelkes polgárai, az alapiskola szorgalmas tanulói a fellépést megelőző hetekben kitartó társadalmi tevékenységgel készültek erre a sport, szépség, egészség tömegmozgalmi bemutatójára. A község lakossága a hnb és a sportszervezet kezdeményezését támogatva aktív társadalmi összefogással fejezte ki erkölcsi és politikai hozzáállását a spartakiád ügyéhez. A sportpálya új ruhát öltött, iskolás gyerekek, fiatalok, középkorú és idősebb polgárok varázsolták széppé a létesítményt. A spartakiádot megelőző szombaton 20 kőműves, 48 felnőtt és ifjúsági sportoló, sok diák vette ki részét a társadalmi munkából. Tettüket élethűen igazolja: a sport a község lakossága életének szerves részét képezi. Az ipolybalogi alapiskola diákjai mellett ott lesznek Prágában az országos spartakiádon az ipoly- nyéki lányok is, akik felkészülésükkel, ügyességükkel kiérdemelték a megtiszteltetést. ILLÉSJÓZSEF manőverek választhatók, egyik „fedezi“ a másikat és nem elhanyagolható a kölcsönös pszichikai „dopping“ sem. Emil Brzoska vezető edző igy értékelte az Európa- bajnoki szereplést: „ Teljes mértékben elégedett vagyok a katowicei eredményekkel. Ha belegondolunk, hogy hat kiváló acélemberünk maradt itthon (Zubrický, Braum, Dudás, Vymazal, Studnička és Bartoň - ők az augusztusban Svédországban sorra kerülő világbajnokságon indulnak), Rusznyák András pedig közvetlenül súlycsoportjának rajtja előtt sérült meg, akkor igazán nem lehet okom a panaszra. Teljes mértékben elégedett vagyok a két ezüstérmes teljesítményével és hozzáállásával, küzdőszellemével, akárcsak Rusznyák Imre, Ko- pecký, Janula és Zaremba szereplésével; az utóbbi például verseny közben sérült meg, mégis pontot szerzett. Pešta, Kajba és Bangó viszont elmaradt a várakozástól. Kajba és Bangó fiatalok, tehetségesek, nem szabad felettük pálcát törni; azt azonban elvárjuk tőlük, hogy intenzivebben, nagyobb akarással végezzék az edzéseket, a gyakorlatokat... Az Európa-bajnokság kilencven érmén mindössze hét ország súlyemelői osztoztak. A legtöbb érmet (ide számítva a szakítást és a lökést is) a Szovjetunió szerezte (25), rögtön utána Bulgária következik (17), ráadásul a bolgár sportolók nyerték a legtöb bajnoki címet. Csehszlovákia képviselői hat érmet hoztak haza. Ez hízelgő mérleg, ha tudatosítjuk, milyen szerény célkitűzésekkel utazott a csapat Katowicébe. A nemzetek pontversenyében megelőztük Romániát és nagyjából Magyarország és Lengyelország szintjére kerültünk. Ennyit a pozitívumokról. Nem szabad azonban elkendőznünk a hiányosságokat sem. Mert ezekre is rámutatott a katowicei súlyemelő-fesztivál. Például: míg a felsőbb súlycsoportokban lépést tartunk az európai élmezőnnyel, az alacsonyabbakban nyilvánvaló a lemaradásunk. Továbbra is kicsi a kiválasztás lehetősége. Elegendő egy apróbb bonyodalom, egykét sérülés, s egyszerre komoly gond jelentkezik: kinek is adni a címeres mezt. Ami súlyemelőink egészségi problémáit illeti, az elmúlt esztendőkhöz képest javult a helyzet, kevesebb a súlyos sérülés. Olyanok mint például Zaremba könyök-, Matykiewicz váll- és Limberko térdsérülése. Természetesen a súlyemelés fájó sport. Az edzéseken és a versenyeken is. Ahogy a bolgár, szovjet, NDK-beli és magyar szakvezetők elmondták, csak százszázalékosan egészséges embereket küldenek a pódiumra. Ám ezekben az országokban nagyobb a kiválasztás lehetősége, de azért a csapat kijelölésénél nálunk sem ártana jobban mérlegelni: van-e reménye a súlyemelőnek a jó helyezésre (ne csak a „futottak még“ kategóriát erősítse) és ami még fontosabb, teljesen egészséges-e. Ez az eset, amikor arra is gondolni kell, hogy a kevesebb néha több... (T. V.) látok a gyors ellentámadások terén. Legalább is igy láttam május elejéig... • Miért, most másképp látja? Valamelyest. A spanyolországi, a szófiai tornán komolyabb ellenfeleket kaptunk, ezek jobban próbára tették a fiúkat. S kiderült, hogy elég kisebb lélektani megterhelés, s máris visszatáncolnak a beidegzódött rossz szokásokhoz. Azt hittem, sikerült őket leszoktatni ezekről, rávezetni a jóra, most viszont kiderült, ehhez hosz- szabb időre lesz szükség. • A bratislavai tornán Kropilák mellett Okáč kapott helyet a kezdő ötösben. Skála csak cserejátékosként jött számítás-
