Új Szó, 1985. június (38. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-18 / 141. szám, kedd

Levelezőink írják Bővült a választék Nagy áruválasztékkal várja a vásárlókat a felújított ruházati szaküzlet Rimaszombatban (Ri­mavská Sobota). A régi üzletház átépítését és a hozzátartozó lakások tatarozá­sát a járási építőipari vállalat szak­emberei 1,5 millió korona ráfordí­tással határidőre elvégezték. A 430 négyzetméter alapterületű eladótérrel rendelkező szaküzlet­ben az elárusítók tizenöt tagú kol­lektívája női és férfi ruházati cik­kek, valamint bundák nagy válasz­tékával igyekszik kielégíteni a vá­sárlók igényeit. Torpis József Értékes vállalások A SZISZ dunaszerdahelyi (Du­najská Streda) járási bizottságára értékes felajánlások érkeztek ha­zánk felszabadulásának 40. évfor­dulója tiszteletére. A járás fiataljai vállalták, hogy környezetük szépítésénél nyolc­ezer órát dolgoznak társadalmi Szúrós szépségek Érsekújvárban (Nové Zámky) már ötödik éve tevékenykedik a kaktusz­kedvelők klubja. A huszonhat tagú klub munkáját Fábián László irányítja. Szá­mos különleges kaktuszt is ápolnak a tagok. Legértékesebbek a kényes Scelocactus, Echinomastus és Nebel- manniana, melyek szabadban csak az Egyesült Államok területén nőnek. Ki­állításokon ezekkel mindig nagy sikert aratnak. Tavaly szúrós szépségeiket bemutatták a brnói, idén pedig a zvole­ní kiállításon. Legutóbb több mint 400 fajta kaktuszt állítottak ki az érsekújvári rendezvényükön, s a járás egész terü­letéről érkeztek az érdeklődők. Juhász Milan Egyre nagyobb területeket öntöznek A hozamnövelés szempontjá­ból a komáromi (Komárno) járás mezőgazdasági üzemei maximáli­san kihasználják az öntözés lehe­tőségeit. A nyári záporok ellenére folyamatosan öntözik a takar­mánynövényeket, réteket, legelő­ket és a gyümölcsösöket, illetve zöldségkerteket. A cukorrépa és a szemes kukorica egy részét is öntözéses gazdálkodással ter­mesztik. Jelenleg 20 ezer hektár terület öntözésére van lehetőség, és még ebben a hónapban a járás keleti körzetében az új csőrend­szer átadásával további 3100 hek­tárral növelik az öntözött területek nagyságát. Javulnak a lehetősé­gek Gyulamajor (Ďulov Dvor), He- tény (Chotín), Marcelháza (Marce­lová) és Naszvad (Nesvady) kör­nyékén. Valamennyi gazdaságban a szakképzett vezetők fó felada­tuknak tartják az öntözést idejé­ben, szükséges mennyiségben végezni. Krascsenics Géza munkában. A tavaszi, nyári és őszi mezőgazdasági csúcsmunkák idején harmincezer órát segítenek a mezőgazdasági üzemeknek. Az ifjúsági szocialista munkabrigádok a termelésben rendkívüli műsza­kok szervezésével négyezeröt­száz órát dolgoznak. Népgazda­ságunknak negyven tonna ócska­vasat, tíz tonna papírhulladékot és egy tonna textíliát gyűjtenek össze. A SZISZ-tagok soraiból ti­zenöt önkéntes véradót toboroz­nak. Az év folyamán nyolc újítási javaslatot nyújtanak be. Hazánk felszabadulásának 40. évfordulója tiszteletére négy alka­lommal szerveznek előadással egybekötött műsoros rendezvé­nyeket. Kartai Edit Módszertani nap A Nyugat-szlovákiai Kerületi Pedagógiai Intézet rendezésében szakmai megbeszélés, módszer­tani nap színhelye volt a Komáro­mi (Komárno) Művészeti Alapisko­la, mely Szilva József igazgatóhe­lyettes irányításával zajlott le. Az akció mottójául Szabó Gyula grafi­kája Békét a világ minden gyerme­kének fametszet szolgált. A bemu­tató óra témája a sokszorosító grafika új lehetőségei voltak. Az ideológiai nevelés célját a hazánk felszabadulásának 40. évforduló­jára készülő plakátok képezték. Bognár Margit A rozsnyói (Rožňava) járásban a nyári hónapokban ezertíz közép- iskolás munkájára számítanak. Százhuszonhat diák az olomouci Zora csokoládégyárban fog se­gédkezni, a többiek a rozsnyói járás hét mezőgazdasági üzemé­ben segítenek az idénymunkák el­végzésében. A járás SZISZ-tagjai is aktivan részt vesznek a moszkvai XII. Vi­lágifjúsági Találkozó előkészítésé­ben. Erre az alkalomra a rozsnyói Tatrasvit üzem SZISZ-tagjai hulla­A nyitrai (Nitra) és az NDK- beli bernburgi járások közöt­ti baráti kapcsolat keretében ötnapos munkalátogatáson hazánkban tartózkodott a Willi Barabas vezette NDK- küldöttség, mely itt-tartóz- kodása idején különféle vál­lalatokat, üzemeket és szö­vetkezeteket látogatott meg. A felvételen a vendégek a Dolná Nitra-i Efsz paňai állattenyésztési részlegét te­kintették meg. Pavol Matis felvétele A Nyugat-szlovákiai Vízellátási és Csatornázási Vállalat bratislavai víztávve­zeték-építő és fenntartó fióküzeme somorjai (šamorin) gazdasági részlegé­nek szocialista munkabrigádja egymás után háromszor lett az üzemen belül a szocialista munkaverseny győztese. A Ladislav Pastorik (a felvételen) vezette bronzjelvényes szocialista munkabrigád tagjai amellett, hogy rendszeresen kiváló eredményeket érnek el példásan rendbe tartják munkakörnyezetüket is. Ján Čikovský felvétele dékanyagból 203 fesztiválbábút készítettek. A revúcai Lykotex ifjú­sági kollektívája száz gyékényt készített a fesztivál emblémájával. A slavošovcei papírgyár SZISZ- szervezetének tagjai ötszáz darab papírabroszt készítettek szintén a fesztivál emblémájával. Az emlí­tett emléktárgyak a fesztivál ideje alatt Moszkvában a csehszlovák kultúrközpontban lesznek kiállítva. Május a rozsnyói vasércbá­nyákban az újítók hónapja volt. Az üzem dolgozói ebben a hónapban harminc újítási javaslatot nyújtot­tak be. Hat újítási javaslattal a leg­tevékenyebb Marian Slavkay mér­nök volt. Újításait hamarosan be­vezetik a termelésbe. A tudományos diákköri munká­ba hatvannyolc középiskolás kap­csolódott be tizenhét szakmában a járásban. A kerületi fordulóba 42 munka jutott be. A szlovákiai elő­döntőbe egy ökológiával foglalko­zó munka elismerésben részesült, további két dolgozatot - egy egészségüggyel és egy társada­lomtudománnyal kapcsolatosat - az országos döntőbe továb­bítottak. Tóth Rozália Szépítik lakhelyüket Falvaink és városaink csinosítására, szépítésére irányultak a kötelezettség­vállalások, melyeket a lakosság tett hazánk felszabadulásának 40. évfor­dulója tiszteletére. A Nyitracsehi (Nit- rany) Hnb dolgozói a kertbarátok helyi szervezetének tagjaival szintén falu- szépítési akciót szerveztek az ünnep kapcsán. Százan mintegy hétszáz órát dolgoztak. Rendbe hozták a temetőt és az óvoda épületét, udvarát. Karasz Tibor Szavatossági jogok G. M.: 1984 végén gázkályhát vettünk s felszereltettük. Amikor észrevettük, hogy a kályha rossz, kértük a kicserélését. Azt vála­szolták, hogy a csere nem szüksé­ges, mert a hiba kijavítható. Vala­milyen alkatrészt ugyan kicserél­tek, de a kályha rossz maradt (szivárog a gáz), pedig többször is javították már. Persze, a javítás sem megy simán, Legalább két­szer kell bejelenteni a hibát, hogy kijöjjenek. Jogunk van egy másik kályhához? A vásárló szavatossági jogait a Polgári Törvénykönyv 248-255. paragrafusai szabályozzák. Ezek a rendelkezések lényegében két­féle hibát különböztetnek meg: el- távolithatót és eltávolíthatatlant. Amennyiben olyan kijavíthatatlan hibáról van szó, amely megakadá­lyozza, hogy az eladott dolgot hi­bátlanként lehessen használni, a vásárlónak joga van a cserére vagy a szerződéstől való elállásra. A kályha kicserélésére azonban akkor is joga van, ha a hiba - a gázszivárgás - eltávolítható ugyan, de legalább két javítás után ismét előbukkant, vagy ha a kályhának legalább három eltá­volítható hibája van. Mivel a leve­léből kitűnik, hogy a gázszivárgást az eddigi javítások nem tudták megakadályozni (vagy a gázszi­várgás mindig kiújult), nézetünk szerint ennek a hibának újabb elő­fordulásánál joggal kérheti a hibás termék kicserélését. Ajánljuk, követeléséről írásban értesítse annak az üzletnek veze­tőjét, ahol a kályhát vette. Az ilyen nyilatkozat tartalmára és formájá­ra nincsenek külön előírások. Tulajdonképpen írásban is csak azért ajánlatos megtenni, hogy utólag bizonyítani lehessen meg- történését. Ez a nyilatkozat ugyanis nagyon fontos jogkövet­kezményekkel jár (nem módosít­hatja; nem kérheti a kályha kijaví­tását, nem állhat el a szerződéstől a hibára hivatkozva, nem kérhet vételárcsökkentést, s ekkor kelet­kezik az eladónak az a kötelessé­ge, hogy a hibás árut hibátlanra cserélje ki). Amennyiben az üzlet vezetője nem teljesítené követelé­sét, ön az illetékes járásbíróságon kérheti, hogy kötelezzék az eladó vállalatot a kályha kicserélésére. Szabadságok sorrendje N. J.: Az első gyermekem szüle­tése után otthon maradtam gyer­mekgondozási szabadságon. A munkaviszonyomat nem szakí­tottam meg. Tavaly decembertől a második gyermekemmel vagyok szülési szabadságon. Azt szeret­ném tudni, hogy a szabadságom milyen hányadára van jogom? A Munka Törvénykönyve 100. §-ának 1. bekezdése alapján üdü­lési szabadságra annak a dolgo­zónak van jogigénye, aki már leg­alább 5 hónapja van munkavi­szonyban megszakítás nélkül, s legalább 75 napig dolgozott. A múlt évben, ha gyermekgondo­zási szabadságon volt, nem telje­sítette a 75 nap ledolgozásának feltételét, s igy nem keletkezett igénye üdülési szabadságra. 1985-ben valószínűleg teljesí­teni fogja a fent említett feltétele­ket, még akkor is, ha - mint levelé­ből kitűnik - ismét otthon maradna a gyermek két- vagy hároméves koráig. A Munka Törvénykönyve végrehajtására kiadott 54/1975 sz. kormányrendelet 64. §-ának 2. bekezdése szerint a szülési (tehát nem a gyermek második életévé­nek betöltéséig nyújtott fizetetlen gyermekgondozási) szabadság idejét ledolgozott időnek, illetve napoknak kell tekinteni az üdülési szabadságra vonatkozó jogigény elbírálásánál. Ez azt jelenti, hogy szülési szabadsága leteltekor már jogigénye lesz idei üdülési sza­badságára még akkor is, ha ez idén tulajdonképpen nem is dolgo­zott. Ajánljuk, üdülési szabadságá­nak kiadását úgy kérje, hogy az közvetlenül a szülési szabadsága után kezdődjön meg. A munkálta­tója köteles a kérésének eleget tenni (lásd a Munka Törvénykönyve 106. §-ának 5. bekezdését.) A fi­zetetlen gyermekgondozási sza­badságot csak üdülési szabadsá­ga letelte után kérje. A szabadságok fent említett sorrendje az üdülési szabadság hosszát befolyásolhatja. így ugyanis az egész évi szabadságát kiveheti (ez valószínűleg 3 hét az ön esetében). Az üdülési szabad­ság a gyermekgondozási szabad­ság miatt le nem dolgozott munka­napokért nem rövidíthető, ha az egészet még a gyermekgondozási szabadsága megkezdése előtt ki­vette. Nyugdíj és munkabér T. J.: Rokkantsági nyugdíjas vagyok. Idén töltöm be 55. élet­évemet. Szeptemberben szeret­nék a cukorgyárban dolgozni né­hány hétig. Ezt a munkát - úgy érzem - el tudnám végezni egész­ségi állapotom romlása nélkül. Érintené ez valahogy a nyugdí­jamat? A rokkantat akkor is megilleti a rokkantsági nyugdija, ha dolgo­zik, tehát a munkaviszonyból szár­mazó jövedelme nem befolyásolja nyugdija folyósítását. Ebből a szempontból csak egészségi ál­lapota játszik döntő szerepet. A rokkantsági nyugdíj élvezőjének egészségi állapotát a járási nem­zeti bizottság társadalombiztosítá­si véleményező bizottsága utólag is megvizsgálhatja, s a vizsgálat eredményeképpen megváltoztat­hatja korábbi döntését (ez a nyug­díj csökkentésével vagy megvo­násával járhat). A rokkantságról szóló korábbi döntés megváltozta­tása főleg akkor indokolt, ha olyan személy dolgozik, akit a múltban vagy azért nyilvánítottak rokkant­nak, mert a véleményező bizott­ság megítélése szerint képtelen volt állandó munkavégzésre, vagy azért, mert a bizottság feltételezé­se szerint az állandó jellegű mun­kavégzés károsan befolyásolná egészségi állapotát, s ez huzamo­sabb ideig tartó munkavégzés után sem következett be. Biztosítás és tartásdíj Sz. F.: Férjem az első házassá­gából származó gyermekére havi 450 koronát fizet. Ezenkívül a fér­jem fizetéséből vonják le a gyer­mek életbiztosítását - havonta 126 koronát. Azt szeretném tudni, kötelezhetik-e a férjemet az élet- biztosítás fizetésére? Továbbá, a férjem munkahelyet változtatott, s mivel az új munkáltatója nem vonta le a fizetéséből a tartásdíjat, ezt postán küldte el. A vállalat azonban gondolt egyet, s mire mi észbe kaptunk, már három hóna­pig lett kétszer kifizetve a tartásdij. Az a kérdésem, miként lehetne visszakapni azt a három havi tar­tásdíjat, amely kétszer lett kifi­zetve? Ami a biztosítási dijat illeti, né­zetünk szerint a férjét nem köte­lezhetik ennek fizetésére. A tar­tásdíj az egyetlen és kizárólagos teljesítés a tartásra jogosult és a kötelezett között. Ez az egyik oldalon azt jelenti, hogy a tartásdij megállapításánál figyelembe kell venni a jogosult minden reális szükségletét, a másik oldalon pe­dig azt, hogy a jogosult nem kér­het további pénzösszegeket vagy hozzájárulásokat valamilyen szük­séglete kielégítésére. Alapjában véve a tartásdíj is csak a személyi szükségletek fedezését szolgálja, s nem azt, hogy valamilyen tarta­lékalapot képezzenek belőle, tör­ténjen ez akár személyi biztosítás révén. Levelében sajnos nem em­líti, hogy férje munkáltatója milyen jogcím alapján fogja le a biztosítá­si díjat férje fizetéséből. A három hónapig duplán fizetett tartásdij visszafizetését illetően próbáljanak megegyezni a gyer­mek anyjával. Ha ez nem sikerül­ne, kérhetik, hogy az illetékes já­rásbíróság kötelezze őt a jogalap nélkül átvett pénzösszegek visz- szafizetésére. (m-n.) ÚJ SZÓ 6 1985. VI. 18. Egy járás életéből

Next

/
Thumbnails
Contents