Új Szó, 1985. május (38. évfolyam, 102-126. szám)

1985-05-17 / 114. szám, péntek

• Nicaraguai javaslat a Contadora-konferencián A béketerv rögzítse a regionális biztonság elveit (ČSTK) - Vietor Hugo Tinoco nicaraguai küldött Panamaváros­ban a Contadora-csoport és to­vábbi közép-amerikai országok képviselőinek találkozóján java­solta, hogy a Contadora-csoport által kidolgozott békeprogramban rögzítsék a regionális biztonság koncepcióját. A nicaraguai kor­mány szerint ennek feltétele, hogy vessenek véget az Egyesült Álla­mok katonai jelenlétének Közép- Amerikában és az amerikai kor­mány szüntesse be a Honduras- ban és Costa Ricában állomásozó somozista ellenforradalmárok anyagi és katonai támogatását. A javaslat ellen foglaltak állást a salvadori és a hondurasi Ameri- ka-barát rezsim képviselői, ame­lyek Washington egyetértésével azt szorgalmazzák, hogy a nicara­guai kormány kezdjen „párbeszé­det“ az ellenforradalmi bandák képviselőivel, amelyek a CIA zsoldjában terrorista és diverzáns tevékenységet folytatnak Nicara­gua területén. A nicaraguai küldött ugyancsak javasolta, hogy a Contadora-cso- port hozzon létre egy különbizott­ságot azoknak az incidenseknek a kivizsgálására és megoldására, amelyekre a nicaraguai-hondurasi határon került sor a somozisták hibájából. Victor Tinoco rámutatott arra is, hogy a térségben a feszült­séget jelentős mértékben növelik az ún. közös hadgyakorlatok, amelyeket a Pentagon már hosz- szabb ideje szervez Hondu- rasban. A közelmúltban Managuában kiállították azokat az amerikai fegyvereket, amelyeket a sandinista hadsereg tagjai vettek el az ellenforradalmároktól. Ebből az alkalomból Humberto Ortega honvédelmi miniszter elmondta, az USA hordozható légvédelmi rakétafegyvereket adott az ellenforradalmárok­nak, s így vállalnia kell a felelősséget az esetleges terrorista akciókért, amelyeket polgári repülőgépek ellen követhetnek el. Felvételünk a kiállításon készült. (ČSTK-felvétel) A TASZSZ a CIA provokációjáról (ČSTK) - A TASZSZ hírügynökség szerdán tájékoztatott Vlagyimir Iva- novnak, a szovjet külkereskedelmi mi­nisztérium dolgozójának esetéről, akit az USA különleges szolgálata a fülöp- szigeteki fővárosból, Manilából elrabolt és a müncheni amerikai katonai tá­maszpontra hurcolták őt. Az eset ez év január 20-án történt. A TASZSZ beszámolt arról, miként kábították el Ivanovot és hogyan hur­colták el titokban, a fülöp-szigeteki ha­tóságok tudta nélkül a müncheni tá­maszpontra. Ivanov itt hiába tiltakozott és hiába kérte, hogy azonnal tegyék számára lehetővé a szovjet képvise­lőkkel való találkozást, szögesdrót mö­gött tartották és rafinált pszichológiai eszközökkel fejtettek ki rá nyomást. Azzal fenyegették, hogy fizikailag is megsemmisítik. Az USA különleges szolgálatának emberei durva módon hazaárulásra akarták kényszeríteni, be akarták szer­vezni saját szolgálatukba, s emellett nagy fizetést ígértek neki. A CIA magas rangú funkcionáriusai - „orvosok" kí­séretében is segédkeztek nekik. A CIA visszataszító provokációja ez alkalommal sem sikerült - szögezi le a TASZSZ. A szovjet szervek kezébe kerültek bizonyítékok arról, hogy Vla­gyimir Ivanovot erőszakkal tartották fogva az amerikai támaszponton, s a kémszolgálat központjának gengszterei kénytelenek voltak őt átadni a Nyugat-Berlinben lévő szovjet képviselőknek. Honecker-Vogel találkozó (ČSTK) - Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az NDK Ál­lamtanácsának elnöke tegnap Berlinben fogadta Hans-Jochen Vogelt, a nyugatnémet Szociálde­mokrata Párt parlamenti frakciójá­nak elnökét. Véleménycserét foly­tattak a két ország és a két párt kapcsolatainak alakulásáról. A britek részvételén túl a pénzükkel is számolnak A Pentagon elképzelései a szövetségesek bevonásáról a „csillagháborús“ programba ÚJ SZÚ 1985. V. 17. (ČSTK) - Az Egyesült Államok folytatni kívánja a műholdromboló fegyverekkel kapcsolatos kutatá­sokat. Az AP hírügynökség közöl­te, hogy az újabb kísérletre július­ban kerül sor. A két korábbi kísér­letet az úrbeli objektumok meg­semmisítésére nagy magasság­ban repülő F 15-ös repülőgépből hajtották végre. Júliusban a tervek szerint a, múholdromboló rakétát egyenesen a kozmikus térségbe lövik ki, ahol el kell találnia azt a speciális célbolygót, amelyet jú­niusban bocsátanak Föld körüli pályára. James Abrahamson tábornok, a stratégiai védelmi kezdeménye­zés (SDI), vagyis az úrfegyverke­zési program igazgatója a TBS tévétársaságnak adott- nyilatkoza­tában felszólította Tokiót: „nyújt­Nincs megállapodás az erőszakhullám megfékezéséről (ČSTK) - Bejrutban tegnap éjszaka fokozódtak a tűzpárbajok az ellensé­ges csoportok között. Rádiójelentések szerint két polgári személyt megöltek, további 11 megsebesült. A már 18 napja tartó összecsapások folytatása azt jelenti, hogy egyelőre nem született megállapodás a jelenlegi erőszakhullám megfékezéséről Da­maszkuszban, ahol a libanoni síiták és drúzok, valamint Gemajel államfő kép­viselője folytat tárgyalásokat Abdel Halim Khaddam szíriai alelnökkel. New Yorkban az ENSZ-főtitkár nyugtalanságát fejezte ki amiatt, hogy Bejrútban elrabolták Eden Welshet, a palesztin menekültek segélyezésével foglalkozó ENSZ-ügynökség igazgató helyettesét. Az Iszlám Szent Háború nevű szél­sőséges szervezet „utoljára“ tette köz­zé az általa elrabolt hat külföldi állam­polgár szabadonbocsátásának feltéte­leit. Elsősorban a terrorcselekménye­kért Kuvaitban fogva tartott néhány muzulmán szabadon bocsátását köve­teli. Hasonló követeléssel álltak elő tavaly decemberben azok a terroristák is, akik tavaly Teheránba térítettek el egy kuvaiti repülőgépet 150 személlyel a fedélzetén. A géprablás során 5 em­bert lelőttek. son segítséget“ az USA-nak az úrfegyverek gyártásához. Felso­rolta azt is, hogy melyik területeken számítanak japán közreműködés­re - ez pedig a számítástechnika, az elektronikai és optikai berende­zések gyártása, valamint a lézer- technika. Az amerikai űrfegyver­kezési programot védelmébe vette Nakaszone japán miniszterelnök legutóbbi tévényilatkozatában is, azt állítva, hogy e program nélkül az USA nem folytathatna leszere­lési tárgyalásokat Genfben. A Pentagon a brit kormányt is tájékoztatta arról, hogy rnely terü­leteken számolnak London rész­vételével az űrprogramban. Mint ismeretes, a Thatcher-kormány sokáig húzódozott az úrfegyverke­zéstől, s végül is beleegyezett ab­ba, hogy a „csillagháborús“ prog­ramot csak a kutatási szakaszban fogja támogatni. A közelmúltban Washingtonban járt Richard Nor­man professzor, a brit hadügymi­nisztérium tudományos tanács­adója. A tengeren túlon tájékoztat­ták arról, hogy a kezdeti szakasz­ban a brit közreműködésnek „csak“ az optikára és a lézertech­nikára kellene szorítkoznia. Az el­lentétek akkor ütköztek ki, amikor a londoni kormány megbízottja kö­vetelte, hogy e részvétel költségeit az amerikai katonai költségvetés­ből fedezzék. A Pentagon viszont - amely keményen küzd a „csil­lagháborúra“ fordítandó újabb és újabb összegekért - értésre adta, hogy a britek részvételén túl a britek pénzére is számítanak. Állítólag London számára is hasz­not hajt az űrfegyverkezési prog­ram megvalósítása. A Thatcher-kormány egyelőre ragaszkodott ahhoz az álláspont­hoz, hogy nem fog fizetni. Á brit közvélemény azonban már meg­szokhatta, hogy fegyverkezési ügyekben London sorozatos en­gedményeket tesz Washing­tonnak. EMLÉKÉRMEK ÁTADÁSA (ČSTK) - Mihail Szolomen- cev, az SZKP KB Politikai Bizott­ságának tagja a Szovjetunió ha­vannai nagykövetségén 64 kubai párt- és állami személyiségnek átadta Az 1941-1945-ös Nagy Honvédő Háborúban aratott győ­zelem 40 éve emlékérmet. A ki­tüntetettek között volt Fidel Cast­ro, a kubai párt és állam legfel­sőbb vezetője is. Szolomencev beszédében emlékeztetett a Szovjetunió döntő szerepére a fasizmus leverésében. Peresz lemondással fenyegetőzik, ha nem faragják le a közjóléti programokat (ČSTK) - Az Izraeli Kommunis­ta Párt, az Egyesült Munkáspárt és a Mozgalom a Polgári Jogokért a parlamentben bizalmatlansági indítványt terjesztett elő szerdán a kormány gazdaságpolitikája mi­att. A kormánypárti többség azon­ban mind a három indítványt elve­tette. A három ellenzéki párt min­denekelőtt azért bírálja a kor­mányt, hogy korlátozza a költség- vetési kiadásokat az oktatásra és az egészségügyre, és ezzel ve­szélyezteti az ifjúság jövőjét és az egészségügyi rendszer hatékony­ságát. Röviddel a bizalmatlansági in­dítvány beterjesztése előtt Peresz kormányfő a parlament pénzügyi bizottságának tagjaival való talál­kozóján lemondással fenyegető­zött, ha mielőbb nem hagyják jóvá ezeket a korlátozásokat. A kormány azt állítja, hogy erre a külföldi adósság és a magas infláció csökkentése miatt van szükség. Semmi esetre sem haj­landó azonban korlátozni a fegy­verkezési kiadásokat. Izraelben szerdán közölték, hogy 19,4 százalékkal emelkedtek április folyamán a szolgáltatások díjai és a fogyasztási cikkek árai, míg márciusban az infláció „csak“ 12,1 százalékos volt. Az év eleje óta Izraelben 53,3 százalékkal csökkent a fizetőeszköz értéke. Lehetőségek V isszafogott várakozás. Tö­mören így lehetne jellemez­ni a keddi Gromiko-Shultz találko­zó előtt a nemzetközi sajtóban megjelent eszmefuttatásokat. Visszafogott - különösen ha a négy és fél hónappal ezelőtti, a januári találkozójukra gondo­lunk, akkor hetekkel előtte és utá­na is az volt a világlapok központi témája. A januári találkozóról még a legmérsékeltebb lapok is úgy irtak, mint az év legfontosabb kül­politikai eseményéről. És az is volt, hiszen akkor állapodtak meg az új genfi tárgyalások megkezdé­séről, s a felek között megegyezés szúletett azok témájáról és céljai­ról. Alapvető kiindulópont volt až, hogy az atom- és űrfegyverekről komplex módon, összefüggéseik­ben kell véleményt cserélni és megállapodni. Ezt akkor Washing­ton is elfogadta. Nem véletlenül emlékeztetünk a januári találkozó eredményeire, hiszen éppen az ezekhez való viszonyulás magyarázza a már említett visszafogottságot. A felek eltérően ítélik meg a fegyverzet­korlátozással kapcsolatos kérdé­seket, Washington a januári meg­állapodással ellentétes lépések egész sorozatát hajtotta végre. Ezért például a párizsi Le Matin a mostani találkozó lényegét ab­ban látta, hogy a párbeszéd folyta­tódik, egyben utalva arra a nem éppen derűlátást keltő hétfői Weinberger-nyilatkozatra, hogy az USA semmilyen körülmények kö­zött sem hajlandó lemondani az úrfegyverkezési programról. Lapértékelések szerint Andrej Gromiko és George Shultz kedden váratlanul hosszú, több mint ható­rás tárgyalásokat folytatott. Az eléggé szűkszavú sajtójelentések szerint a megbeszélést mindkét részről szükségesnek és hasz­nosnak tartották. A TASZSZ kö­zölte: szovjet részről hangsúlyoz­ták, erélyes erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy megállítsák a kedvezőtlen tenden­ciákat a világpolitikában, és ked­vező fordulat álljon be a szovjet­amerikai viszonyban. Ezzel kap­csolatban a szovjet külügyminisz­ter bírálta Washington általános politikáját, mindenekelőtt a bizton­sági kérdésekben, s aggodalom­mal szólt arról, hogy az USA nem tanúsít konstruktív hozzáállást a genfi tárgyalásokon. Andrej Gromiko ismét azt hang­súlyozta, hogy szigorúan ragasz­kodni kell a januári megállapodás­hoz, vagyis az úrfegyverkezés megakadályozásának és a földi fegyverkezési verseny megállítá­sának kérdéseit összefüggéseik­ben kell vizsgálni. Emlékeztetett arra, hogy a genfi tárgyalásokon fontos első lépés lenne a Mihail Gorbacsov által előterjesztett ja­vaslat megvalósítása: kölcsönö­sen hirdessenek átfogó moratóriu­mot az atom- és űrfegyverek fej­lesztésére és telepítésére. Mint ismeretes, ezt a javaslatot az SZKP KB főtitkára azt követően tette, miután az amerikai törvény- hozás jóváhagyta az újabb MX rakéták gyártásához szükséges összeget, s a Fehér Ház fokozta erőfeszítéseit arra, hogy szövet­ségeseit is bevonja a „csillaghá­borús“ program megvalósításába. M ost pedig, a külügyminiszte­ri találkozóval párhuzamo­san olyan hirek érkeztek Wa­shingtonból, hogy az egy hónap múlva újabb startra készülő Disco­very amerikai űrrepülőgép az űr­fegyverkezés részét képező ki- sérletsorozatba kezd. Ezért jelen­tős Andrej Gromikónak az a meg­állapítása, hogy a javasolt morató­riumhoz való amerikai viszony egyben megmutatja azt is, milyen Washington politikai irányvonala, milyen szándékai vannak katonai téren. A TASZSZ megállapítja: ,,Shultz külügyminiszter kijelenté­seiből nem lehetett olyan követ­keztetést levonni, hogy az ameri­kai fél kész lenne a gyakorlati politika nyelvére átültetni az Egye­sült Államok kormányzatának a fegyverkezési hajsza korlátozá­sára vonatkozó megnyilatkozá­sait.“ Gromiko és Shultz bécsi tárgya­lásain a kétoldalú szovjet-ameri­kai kapcsolatok is szóba kerültek. Ezzel összefüggésben a felek megerősítették, hogy erőfeszíté­seket tesznek e kapcsolatok struk­túrájának helyreállítására és konk­rét tartalommal való megtöltésére. E téma kapcsán a nyugati sajtó­ban ismét megjelentek - az utóbbi hónapokban nem először - talál­gatások a szovjet-amerikai csúcs- találkozó lehetőségéről. A hírügy­nökségek beszámolnak arról, hogy Vlagyimir Lomejko, a szovjet külügyminisztérium szóvivője az ezzel kapcsolatos kérdésekre kije­lentette: a felek álláspontja ismert, bizonyos érdeklődés mindkét fél részéről tapasztalható. A moszkvai vélemény lényege az, hogy egy legfelsőbb szintű találkozót jól elő kell készíteni, s akkor van csak értelme, ha gya­korlati eredményeket hoz, konst­ruktívan hozzájárul a problémák megoldásához. A szovjet vezetés nemegyszer hangsúlyozta, min­denkor kész a gyümölcsöző pár­beszédre, az együttmúködés javí­tására. A szovjet-amerikai csúcsta­lálkozók története azt tanú­sítja, hogy azok rendszerint konk­rét megállapodásokhoz - nem egy esetben leszerelési megállapodá­sokhoz - vezettek. Az pedig, amit a genfi tárgyalások jelenlegi állásáról tudunk, nem az álláspon­tok közeledését és a gyors siker lehetőségét jelzi. A Szovjetunió nem köti feltételekhez a csúcsta­lálkozót, de természetesen ered­ményességre törekszik, ugyanis az emberiség többségének elvá­rásaival összhangban felelőssé­get érez a világ sorsáért. Érdekes nyilatkozatot tett még márciusban Armand Hammer, az ismert ame­rikai közéleti személyiség. Szerin­te ha a genfi tárgyalásokon még az idén a haladás jelei mutatkoz­nának, akkor sor kerülhetne a csúcstalálkozóra. Ezek persze csak találgatások. A lényeg az, ki mit tesz. Reagan legutóbbi lépései szöges ellentét­ben állnak kegyeletteljes retoriká­jával. S most nemcsak arra gon­dolunk, hogy nemrégiben a világ haladó közvéleménye előtt lejárat­ta magát a bitburgi látogatással. (Egyébként ez sem volt éppen bizalomgerjesztő lépésnek tekint­hető.) Hanem arra, hogy nyugat­európai kőrútján ismét felmelegí­tette a „szovjet fenyegetésről“ szóló demagóg téziseit. Bizalmatlanságra nem lehet egyoldalú bizalommal felelni. Aki ellen fegyverkeznek, akit fenye­getnek, annak meg kell védenie magát. A fasizmus felett aratott győzelem 40. évfordulója alkalmá­ból mondott beszédében Mihail Gorbacsov azt hangsúlyozta, hogy van lehetőség a háborús veszély elhárítására, a fegyverke­zés megakadályozására. E cél ér­dekében a szovjet vezető együtt­működésre szólított fel mindenkit. Tehát az USA-t is, de nem csak őt. A szovjet vezetés nagy jelen­tőséget tulajdonít a Wa­shingtonhoz fűződő viszonya nor­malizálásának, a becsületes tár­gyalásoknak, viszont nem feled­kezik meg arról - amiről a Fehér Házban viszont nagyon szívesen megfeledkeznek hogy a világ nem csak az Egyesült Államokból áll Azaz: a szovjet-amerikai vi­szony rendkívül fontos a keletT nyugati kapcsolatok egésze szempontjából, ez utóbbiak azon­ban nem szűkíthetők le csak a szovjet-amerikai párbeszédre. Ez kiérezhető volt például azokból a tárgyalásokból is, amelyeket Gromiko még márciusban folyta­tott Rómában és Madridban. S tegnap is fontos megbeszélése­ket folytatott a nyugatnémet, az olasz és a brit külügyminiszter­rel. MALINAK ISTVÁN

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents