Új Szó, 1985. május (38. évfolyam, 102-126. szám)
1985-05-15 / 112. szám, szerda
Alois Indra elvtárs beszéde (Folytatás az 1. oldalról) a békemozgalom aktivitását. A történelemhez való viszony tehát ismét a haladás vagy a visszahúzás megbizható mércéje... A burzsoá kormány idején, a müncheni árulásból és a náci megszállás szörnyűséges hat éve során szerzett keserű tapasztalatok után népünk a szocialista társadalom felépítése mellett döntött. A Szovjetunióval való szövetség, a Szovjetunió nemzetközi tekintélye, gazdasági és védelmi ereje a belügyeinkbe való imperialista beavatkozással szemben védel- mül szolgált számunkra. Ezt tette lehetővé a csehszlovák népnek, hogy éljen önrendelkezési jogával, egészen a társadalmi rendszer szabad megválasztásáig. Értelmetlen a „szocialista forradalom exportjáról vagy importjáról“ szóló szovjetellenes propaganda. Csehszlovákia sorsáról munkásosztálya, népe, kommunista pártja döntött. Közép- és Délkelet-Európa politikai térképét az egyes országokban tapasztalható társadalmipolitikai fejlődés változtatta meg - és ez megváltoztathatatlan realitás! A békés élet negyven évéért, azért, hogy az imperialistáknak nem sikerült kirobbantaniuk egy újabb háborús világégést, elsősorban a Szovjetuniónak és a Varsói Szerződésnek - mint politikai-ka- tonai védelmi szövetségnek - tartozunk hálával. Közismert, milyen körülmények között és milyen célból kötöttük meg a Varsói Szerződést. Az imperialistákat - elsősorban az USA-t - terheli a felelősség Európa szembenálló tömbökre való megosztásáért, mivel ők adtak az észak-atlanti szövetségnek támadó jelleget. Erkölcsi jogunk és kötelességünk volt kialakítani országaink közös védelmének feltételeit. Szerződésünk teljesen új típusú szövetség, a teljes egyenlőség, a kölcsönös elvtársi segítség és a tagállamok sokoldalú együttműködése elvein alapul. A Varsói Szerződés fenállásá- nak 30 éve alatt a tagállamok óriási erőfeszítéseket tettek a nemzetközi feszültség enyhítésére, az eltérő társadalmi rendszerű országok közti békés együttélés és kölcsönösen előnyös együttmúködés módjának megtalálására. A Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testülete több tucat kezdeményezést terjesztett elő, melyek lényege az volt, hogy elhárítsák a emberiség fölött Damoklész kardjaként függő új világháború veszélyét, amely a tömegpusztító fegyverek létezése mellett a világ pusztulását jelentené. A Szovjetunió és szövetségeseinek kitartó békeerőfeszítései vezettek el az európai biztonsági és együttműködési konferenciához. A helsinki Záróokmány aláírásával történt sikeres befejezésének 10. évfordulójáról az idén augusztus 1-én emlékezünk meg. Támogatjuk a Szovjetunió javaslatát, hogy a Záróokmányt aláíró országok ebből az alkalomból Helsinkiben ismét fejezzék ki hajlandóságukat, hogy készek enyhíteni a veszélyes feszültséget és fejleszteni a békés együttműködést, a konstruktív elveket a nemzetközi életben. Sajnos, a Varsói Szerződés törekvései, beleértve azt a javaslatot is, hogy egyidejűleg oszlassák fel a két katonai-politikai tömörülést, a NATO-ban nem találnak megfelelő visszhangra. Ez vonatkozik a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének 1983-as prágai nyilatkozatára is. A NATO- tagországok politikáját - elsősorban az USA jelenlegi kormányának eljárását - a katonai-stratégiai egyensúly megbontására, a Szovjetuniónak és szövetségeseivel szembeni fölény megszerzésére irányuló törekvések jellemzik. Az USA ezért nem ratifikálta mindeddig az 1979-es SALT-2 megállapodást. Ezért telepítenek Nyugat- Európa egyes országaiban közepes hatótávolságú amerikai rakétákat és robotrepülőgépeket. S mintha már ez magában nem lenne halálos fenyegetés az emberiség számára, az amerikai kormányzó körök döntést hoztak a „csillagháború“ előkészítésére. A lázas fegyverkezés állandó fokozása a békét még törékenyebbé teszi, közelebb hozza a nukleáris háború kirobbanásának lehetőségét. Nemcsak Európában, hanem valamennyi földrészen az USA fenntartja magának a jogot, hogy beavatkozzon független államok belügyeibe, megszabja életmódjukat, katonai fenyegetéssel és gazdasági nyomással zsarolja őket. Ennek legutolsó példája az az eljárás, ahogyan a Reagan-kor- mány a nemzetközi kapcsolatok valamennyi normájával ellentétben Nicaraguával szemben viselkedik. Éppen az USA és szövetségeseinek agresszív politikája az a táptalaj, amelyből az NSZK-ban a revansizmus és néhány további országban az újfasizmus hulláma nő ki. Mi Csehszlovákiában nagyon érzékenyek vagyunk ezekre a jelenségekre, nem hagyjuk magunknak bebeszélni, hogy csak „jelentéktelen ügyekről“ van szó, amelyeket nem kell figyelembe vennünk. Ez azért is merész követelés, mert az NSZK hivatalos képviselői egy lélegzetvétellel szólnak az úgynevezett „keleti szerződések“ megtartásáról és ezzel együtt valamiféle „nyitott német kérdésről“. Kinyilatkoztatják békevágyukat és részt vesznek az ún, „elüldözöttek“ revan- sista gyülekezeteinek összejövetelein. Ezeket a jelenségeket nem félelemből ítéljük el - nem írunk 1938-at és 1939-et -, hanem azt szeretnénk, ha Európában nem romlana tovább a helyzet, hogy a NATO-tagországok lakossága is tudatosítsa: az újfasizmus és a revansizmus számukra is komoly veszélyt jelent. Röviden szólva: az imperialista politika okozta a jelenlegi rendkívül súlyos nemzetközi helyzetet. Ilyen körülmények között Csehszlovákia népe üdvözölte a szövetséges országok legfelsőbb képviselőinek április 26-i varsói találkozóját, ahol aláírták a Varsói Szerződés meghosszabbításáról szóló jegyzőkönyvet. Ez a lépés az elkövetkező évekre Csehszlovákia számára is biztosítja a békét és a biztonságot. Számunkra tartós érvényességgel bírnak Gustáv Husák elvtárs szavai, aki a CSKP XVI. kongresszusán kijelentette, hogy a szocialista országoknak az emberiség békés jövője biztosítására tett közös erőfeszítéseiben pótolhatatlan szerepet játszik a Varsói Szerződés Szervezete. Továbbra is hozzájárulunk szervei tevékenységének tökéletesítéséhez, a szocialista országok külpolitikája egyeztetésének további elmélyítéséhez, valamint ahhoz, hogy katonai-politikai szövetségünk megbízhatóan védelmezze népeink vívmányait. Szövetségeseivel együtt Csehszlovákia továbbra is támogatni fogja a Szovjetunió békepolitikáját. A kétoldalú tárgyalásokon és a nemzetközi fórumokon is - beleértve parlamentünk nemzetközi kapcsolatait - a nemzetközi feszültség csökkentésére fogunk törekedni. A társadalmi rendszer különbözőségében nem akadályozza a politikai párbeszéd, a gazdasági és kulturális együttmúködés fejlesztését - a nemzetközi kapcsolatok általánosan elismert elvei alapján, s azoknak az elveknek a következetes védelmezése mellett, melyeken szocialista társadalmunkat építjük. Békeszeretö külpolitikánk elválaszthatatlan részének tekintjük a megfelelő mértékű éberséget és a felkészültséget arra, hogy védelmezzük országunkat és egész szocialista közösségünk érdekeit. Éppen saját történelmünk tanított meg minket arra, hogy a béke csak úgy védhető meg, ha következetesen szembeszállunk minden lehetséges agresszorral. Ezért minden szükségeset megteszünk azért, hogy a csehszlovák néphadsereg megbízható része legyen közös védelmi rendszerünknek, hogy politikai és harci felkészültsége a kívánt szinten legyen. Alkotmányunk értelmében, mielőtt a köztársaság elnöke ratifikálná a Varsói Szerződés érvényességének meghosszabbításáról szóló jegyzőkönyvet, megvitatja azt legközelebbi együttes ülésén a Szövetségi Gyűlés mindkét kamarája. Biztosíthatom önöket, tisztelt elvtársak, hogy képviselőink - összhangban választóink akaratával - egyhangúlag jóváhagyják a jegyzőkönyvet. A csehszlovák küldöttség nevében teljes támogatásunkat fejezem ki a valamennyi ország népeihez, parlamentjeihez és kormányaihoz intézett felhívás iránt, amelyet a második világháború befejeződésének 40. évfordulója alkalmából az SZKP Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége és Minisztertanácsa fogadott el. Küldöttségünk egyetért mai találkozónk közleményének javasolt szövegével és ajánlja, hogy ebben együttesen álljunk ki a Szovjetunió legfelsőbb párt- és állami szerveinek felhívása mellett. A kör négyszögesítése A hírmagyarázók előszeretettel hasonlítják ehhez a fajüldöző Délafrikai Köztársaság kormányának azt a szándékát, hogy mindenáron el szeretné fogadtatni a nemzetközi közvéleménnyel az apartheid-politikát. Az általános vélemény szerint ez épp oly meddő kísérletezés, mint a kör négyszögesítése. Hozzá kell azonban tenni: az események igazolják, hogy bár elfogadtatni nem sikerül a fajüldözést, fenntartani azonban még igen. Amint a legutóbbi TASZSZ- nyilatkozat is aláhúzta, elsősorban annak a támogatásnak köszönhetően, amelyben az egyes nyugati kormányok - mindenekelőtt az amerikai - részesítik Pretoriát. Ezek ahelyett, hogy tiszteletben tartanák a számos ENSZ-felhí- vást, BT határozatot, amelyek a fajüldöző rezsim bojkottálására szólítanak fel, éppen az ellenkezőjét teszik. A legújabb nemzetközi felháborodást az váltotta ki, hogy Pieter Botha pretoriai elnök bejelentette: „ korlátozott jogkörrel felruházott ideiglenes kormányt“ akar létrehozni Namíbiában, s ezt a lépést álszent módon a ,,Namíbia függetlenségének megadása felé irányuló lépésnek“ állítja be. A fajüldöző rezsim újabb taktikai fogásáról van szó, amelynek célja a közvélemény megtévesztése, a Namíbiára vonatkozó, sokat emlegetett 435-ös sz. ENSZ- határozat kijátszása. Ez a határozat - amelyet a Délnyugat-afrikai Népi Szervezet (SWAPO) is a rendezés kiindulópontjának tekint - felszólít a tűzszünetre, a délafrikai katonák távozására Namíbiából, a nemzetközi ellenőrzés mellett megrendezendő szabad választások megtartására, majd a független ország alkotmányának kidolgozására. Nem kétséges, miért akadályozza az ENSZ-határozat megvalósítását a Namíbiát törvénytelen katonai megszállás alatt tartó fajüldöző rezsim. Az ENSZ és az Afrikai Egységszervezet is a SWAPO-t ismeri el a namíbiai nép egyedüli törvényes képviselőjének. S az sem kétséges, ha szabad választásokra kerülne sor, a SWAPO elsöprő győzelmet aratna a kisebb, reakciós namíbiai pártok felett. A Botha-féle „rendezés“ azonban hallani sem akar szabad választásokról, s a 435-ös határozatban foglaltak sorrendjét is felrúgja. Választások nélkül a fajüldözőkkel kollaboráló kis pártokból akar létrehozni egy bábkormányt és valamiféle „nemzetgyűlést“, amellyel később egy saját szája ize szerinti alkotmányt is kidolgoztatna. Természetesen olyat, amely a politikai életből teljesen kizárná a SWAPO-t. Még a burzsoá sajtó egy része is megmosolyogta, hogy Botha az ilyen adminisztratív trükköt - amely a terror és a fajüldözés fenntartását szolgálja - „demokratizálási folyamatként“ szeretné beállítani. Nemrégiben, az el nem kötelezett országok koordinációs irodájának delhi ülésén teljes támogatásukról biztosították a namíbiai nép és az afrikai frontországok apartheid-ellenes harcát. Fladzsiv Gandhi indiai miniszterelnök felszólította a BT-t és a nemzetek közösségét, akadályozzák meg Pretoria újabb mesterkedéseit. Bejelentette, Delhiben teljes diplomáciai statútumot biztosítanak a SWAPO számára, s India újabb összeget fizet be az el nem kötelezettek Namíbia megsegítésére létrehozott alapjába. A szovjet álláspontot ismertető TASZSZ-nyilatkozat támogatta a delhi kezdeményezést, követelve, hogy a BT mielőbb kezdje meg a namíbiai helyzet megvitatását. Mindenekelőtt a fajüldözőkkel szembeni hatékony nemzetközi szankciókra van szükség, s arra, hogy ezeket az USA és szövetségesei is tartsák be. Tarthatatlan az az álláspontjuk is, hogy Namíbia függetlensége megadásának kérdését összekapcsolják az Angolában állomásozó kubai önkéntesek kivonásával. A kubai segítség Angola bel- ügye, erre a törvényes angolai kormány kérésére került sor. Pretoria ugyanis mindmáig nem teljesítette azt az ígéretét, hogy teljes mértékben kivonja csapatait Dél- Angolából, amelyet 1981-ben szállt meg. S ugyancsak Pretoria támogatja az UNITA kormányellenes bandáit, ezek módszereit a csehszlovák és más túszoknak is módjuk volt kitapasztalni. A lu- andai kormány sem a pretoriai betolakodókkal, sem a külföldről ösztönzött UNITA-bandákkal nem tudta egyedül felvenni a harcot, ezért fordult Havannához seqítsé- gért. Kuba és Angola többször is értésre adta: a csapatok kivonására akkor kerülhet sor, ha megszűnik az Angola elleni fenyegetés minden formája. A kubai jelenlétre való hivatkozás csupán ürügy arra, hogy a fajüldözők továbbra is gyarmati uralmuk alatt tartsák Namíbiát. MALINAK ISTVÁN Managua a Contadora-terv elfogadtatását szorgalmazza (ČSTK) - A Nicaragua ellen életbe léptetett washingtoni kereskedelmi embargó súlyosan érintette valameny- nyi közép-amerikai ország gazdasági és politikai érdekeit is. Erre mutatott rá Managuában Victor Hugo Tinoco nicaraguai külügyminiszter-helyettes azt megelőzően, hogy elutazott a Conta- dora-csoport képviselőinek Panamavárosban kezdődő tanácskozására. A nicaraguai diplomata hozzáfűzte, Nemzetközi jogászbizottság az „Antonov-ügyről“ Politikai manőverek, durva jogi tévedések (ČSTK) - A Nemzetközi Demokratikus Jogászszövetség kezdeményezésére 1984-ben létrehozott, az „Antonov-ügy“ kivizsgálásával foglalkozó bizottság képviselői Párizsban hétfőn sajtóértekezletet tartottak. Rámutattak arra, hogy komoly jogi hiányosságok, durva tévedések és a kulisszák mögött folyó megengedhetetlen politikai manőverek jellemzik az olasz igazságszolgáltatás eljárását a II. János Pál pápa ellen elkövetett merénylet kivizsgálása során. ÚJ SZÚ 1985. V. 15. öt nyugat-európai ország vezető jogászai tájékoztatták az újságírókat arról a terjedelmes jelentésről, amely Szergej Antonov bolgár állampolgári bünrészességgel vádolja a Mehmed Ali Agca török terrorista által 1981. május 13-án, vagyis 4 évvel ezelőtt végrehajtott merényletben. Hangsúlyozták, hogy a bizottság önállóan dolgozott, nem tartott fenn kapcsolatokat Antonov védelmével, a per egyes dokumentumaira, a hírközlő eszközökre és a megjelent publikációkra támaszkodott. A bizottsággal együttműködött többek között Sean MacBride, akit Lenin- és Nobel-békedíjjal tüntettek ki és Claude Lussan, az Ügyvédek Nemzetközi Szövetségének volt elnöke. A bizottság arra a következtetésre jutott, hogy bár az olasz törvények lehetővé teszik a hosszú idejű fogságot, Antonov esetében ezt jogilag nem indokolták. Megállapították, hogy a római főügyész által 1984 márciusában beterjesztett vádat politikai előítéletek befolyásolták. A vizsgálati aktát sem lehet objektiv- nek tekinteni, mivel majdnem kizárólag a merénylő, Agca ellentmondó kijelentéseiből indul ki, elfogult a megvádolt Antonov és a „vádló“ Agca személye iránt és a tanúkat nemzetiségük szerint diszkriminálja. így például a bolgár állampolgárok tanúvallomásait az irat eleve kétségbe vonja. Ugyancsak kiderül belőle, hogy nincsenek olyan tanúvallomások, sem tárgyi bizonyítékok, amelyek bizonyítanák, hogy Antonov letartóztatása előtt bármilyen találkozásra került volna sor Agca és a megvádolt bolgár állampolgárok között. A jelentés felhívja a figyelmet arra, hogy a pápa elleni merényletben a „bolgár nyom“ egész hipotézise olyan bizonyítási eszközökre támaszkodik, amelyeket nem lehet kielégítőnek tekinteni, sem az állampolgári és politikai jogokról szóló nemzetközi megállapodás, sem az emberi jogok európai konvenciója, de az olasz jog szempontjából sem. A vizsgálat emellett tudatosan megkerült több jelentős tényt, beleértve a fontos tárgyi bizonyítékok megszerzésének lehetőségét is. Luc Somer- hausen belga bíró például elmondta, hogy Agca egyes vallomásai szerint a terrorista a pápa elleni merényletért már megkapta az „előleget“, sőt azt is közölte, hogy melyik bankban. Ezt a vallomását sosem ellenőrizték. Vagy például tettestársaként említést tett valamilyen Musztafáról, aki szerinte egy bolgár cigarettagyár igazgatója. A vizsgálatot folytató olasz személyek ezt a „nyomot“ sem ellenőrizték, hasonlóan több tucat ilyen „tényhez“, amelyeket a bőbeszédű Agca bejelentett. A jogászbizottság jelentésében sürgetően felhívja a figyelmet a vizsgálati titoktartás durva megsértésére, a hírközlő eszközök dezinformációs kampányára és a titkosszolgálatok furcsa szerepére. A bizottság megállapítja, nem zárható ki, hogy kampányt készítettek elő Bulgária és népe ellen. Figyelmet érdemel a félrevezető kampány és Agca kijelentései közti meglepő hasonlatosság. Agca ugyanis csak két évvel letartóztatása után kezdett el beszélni. Miért várt ilyen sokáig? - tette fel a kérdést Luc Somerhausen. Marttal Laroque, francia jogász ezzel összefüggésben megállapította: az ügyész által előterjesztett vádiratból egyenesen „kikiabál“ személyes politikai meggyőződése, s az olasz hírközlő eszközök a vizsgálati titoktartás megszegésének köszönhetően már eleve előkészítették a talajt a Szergej Antonov elleni eljáráshoz. Sokkoló - mondotta -, hogy ez az eljárás valójában már lezajlott. Azoknak az esküdteknek, akik Antonov bűnösségéről fognak dönteni, már előre kialakult az egyértelmű véleménye. Ez megengedhetetlen. Itt egy egész népet vádolnak - jelentette ki Sean MacBride. Ha Antonovot fel is mentenék, a Bulgáriának, a Szovjetuniónak, a béke védelmének és az enyhülésnek okozott károk már meg- másithatatla^ok. hogy az Egyesült Államok világszerte tiltakozást kiváltott döntése nehezíti a Contadora-csoport által szorgalmazott politikai rendezési kísérleteket. Megerősítette, hogy országa a panamavárosi találkozón maximális erőfeszítéseket* tesz a Contadora-csoport által kidolgozott rendezési terv elfogadtatása érdekében. A nicaraguai kormány nyilatkozatban cáfolta azokat a hondurasi állításokat, miszerint az ország fegyveres erői tűz alá vették Arenales hondurasi határ menti települést. A dokumentum figyelmeztet arra, hogy Nicaragua következetesen megtart minden nemzetközi jogi normát, s tiszteletben tartja a szomszédos országok szuverenitását és területi integritását. Vonatkozik ez azokra az országokra is, amelyek - mint Honduras - lehetővé teszik, hogy területükről agresszív akciókat hajtsanak végre a managuai forradalmi vezetés megdöntése céljából. Daniel Ortega nicaraguai elnök tegnap befejezte 24 órás látogatását Franciaországban és Olaszországba érkezett Párizsban Francois Mitterrand elnökkel tárgyalt, s találkozott Georges Marchais-val, az FKP főtitkárával is, valamint a kormányzó Szocialista Párt képviselőivel. Ortega a tárgyalások végén tartott sajtóértekezleten kijelentette, hogy a Nicaragua ellen Reagan elnök által elrendelt gazdasági blokád kudarcra van Ítélve, mert az országok túlnyomó többsége nem ért egyet vele. Daniel Ortegát hivatalos látogatása során tegnap Rómában fogadta Alessandro Pertini, az Olasz Köztársaság elnöke, majd pedig Bettino Craxi miniszterelnökkel folytatott megbeszéléseket.
