Új Szó, 1985. május (38. évfolyam, 102-126. szám)

1985-05-12 / 109. szám, vasárnap

Jozef Lenárt elvtárs beszéde (Folytatás a 4. oldalról) musban nyilvánul meg - a vissza­verése tőlünk a politikai elvszerü- séget, az eszmei szilárdságot, a kérdések alkotó megoldását, a marxizmus-leninizmus alapelvei revidiálására irányuló törekvések elleni szüntelen harcot követeli meg. A jobboldali veszély elleni harc feltétlen szükségszerűségét indo­kolja meg továbbá az a tény, hogy a fejlett szocializmus építésének új feladatait kell megoldanunk. Ez alkotó hozzáállást, útkeresést és kísérletezést kíván meg. Az opti­mális megoldás kidolgozása nem könnyű dolog, mivel konfliktusok­kal jár és le kell küzdeni a maradi- ság erejét. Ebben a küzdelemben nem érünk el sikert, ha olyan ki- utakat és eljárásokat választunk, amelyek ugyan divatosnak tűn­nek, a valóságban azonban visz- szafelé, a régihez és a túlhaladott­hoz vezetnek. Az ilyen gyakorlat irányzataival nem egyszer találko­zunk azokban az esetekben, ami­kor nem elég tudományos a meg­ismerés, nem tartják tiszteletben a materialista dialektika módszer­tanát, nincs elegendő forradalmi felelősségérzet és kitartás a párt politikájának megvalósításában. Számunkra a fő kiutat a szocia­lizmus törvényszerűségeinek és alapelveinek ismerete adja, amely érett időszakában új, habár nem mindjárt megismert lehetőségeket és előnyöket nyit. Ezeket a tör­vényszerűségeket mélyenszán- tóbban tanulmányoznunk kell, el kell sajátítanunk és felhasznál­nunk a gyakorlatban. Az SZKP KB legutóbbi ülése, Gorbacsov elv­társnak, a párt főtitkárának jelen­tős beszéde új erővel szemléltetik, hogyan törekszenek a szovjet kommunisták a kérdések ilyen al­kotó, valóban lenini megoldására, a társadalom előrehaladására. A fejlett szocializmus látóhatárá­ból indul ki, összekapcsolja a kommunista távlatot a mai reali­tással, s a társadalom új minőségi színvonalának elérésére irányul, mégpedig a szó legtágabb értel­mében. Sok kulcsfontosságú kér­dés megoldásáról van szó. Vonat­kozik ez a népgazdasági terve­zésre, amelyet a szocializmus nagy előnyeként tovább kell töké­letesíteni a kibernetikai ismeretek felhasználásával és a szövetségi kapcsolatok rendszerével. Vonat­kozik ez a javadalmazásra, ahol nem szabad átugrálnunk a fejlő­dési szakaszt, hanem következe­tesen és szigorúan alkalmazni kell az érdemszerűséget a kollektívák és az egyének munkaeredményei­nek pontos nyilvántartásával és mérésével. Vonatkozik ez az egész gazdasági mechanizmus tökéletesítésére, hogy kifejezően gyorsítsa a termelőerők fejleszté­sét. Azonban nemcsak a termelő­erők fejlesztése a cél, hanem a termelési és általában a társa­dalmi kapcsolatok tökéletesítése is. Éppen ezzel függ össze a szo­cialista államiság és demokrácia, az önigazgatás és a politikai rend­szer valamennyi láncszeme mű­ködése tökéletesítésének szük­ségszerűsége. A CSKP Központi Bizottsága alkotó eljárások keresésére és al­kalmazására hívja fel az egész irányító szférát, a tudósokat, a tár­sadalmi szervezetek tisztségvise­lőit, a dolgozók széles körét. Min­den szinten, a társadalom életé­nek valamennyi területén nagy szükség van az ilyen hozzáál­lásra. Teljes mértékben sikert kívá­nunk a genfi szovjet-amerikai tár­gyalásoknak. Ha azonban az USA kormánya NATO-beli szövetsége­seivel együtt továbbra is katonai fölény megszerzésére igyekszik, akkor mindent megteszünk a stra­tégiai egyensúly megőrzéséért. Ebben az értelemben aktívan szi­lárdítani fogjuk az európai szocia­lista országok katonai-politikai szövetségét, amint azt kifejeztük a Varsói Szerződés érvényessége meghosszabbításának aláírásá­val, s az ebből eredő valamennyi kötelezettségünk teljesítésével. Tudatában vagyunk a lenini felhí­vás szüntelen érvényességének, miszerint minden forradalomnak csak akkor van értéke, ha véde­kezni képes! A tegnapi ünnepi ülésen Husák elvtárs kifejezte államunk külpoliti­kájának alapvető álláspontját. Biz­tosítjuk a CSKP Központi Bizott­ságát és a Csehszlovák Szocialis­ta Köztársaság kormányát arról, hogy teljes mértékben támogatjuk ezt a politikát, amely országunk és a Szovjetunió kapcsolatainak to­vábbi erősítésére, a szocialista közösség egységének szilárdítá­sára, a világ békemozgalmának, a haladó erőknek és az antiimperi­alista küzdelem hazafias erőinek támogatására irányul. Tisztelt elvtársak! Legfelsőbb párt- és állami szer­veinknek történelmi évfordulónk alkalmából közzétett felhívásában egyebek között a következőket ol­vashatjuk: ,,Az az ország, amely hazánk, amely egész nemzedé­kek munkájára és álmaira épült, amelynek mai arculata döntő mér­tékben az elmúlt negyven év szo­cialista törekvéseinek eredménye, ez az ország közös tulajdonunk. Tőlünk, a mi mostani törekvése­inktől függ holnapi arculata, né­pünk boldog jövője. Ne szalasszuk el ezt a lehetőséget, s teljesítsük ezt a küldetésünket. Tetteinkkel fejezzük ki szeretetünket gyönyö­rű hazánk és odaadásunkat a szo­cializmus iránt.“ Engedjék meg, hogy erről a helyről is kijelentsem: Szlovákia népe - a munkások, a földműve­sek, az értelmiségiek, az idősebb és a fiatalabb nemzedék tagjai mindent megtesznek azért, hogy tovább vigyék az eddig létrehozott művet. Ez a mű a csehek, a szlo­vákok és a nemzetiségek tagjai egyetértő munkájának, közös igyekezetének eredménye. E jubi­leum alkalmából még mélyebben átérezzük nemzeteink és nemzeti­ségeink minőségileg új, valóban elvtársi kapcsolatainak jelentősé­gét. Ezeket a kapcsolatokat egyre jobban áthatja a kölcsönös tiszte­let, a testvéri együttműködés és az internacionalista segítség. Kifejez­zük eltökéltségünket arra, hogy védelmezzük, rendszeresen el­mélyítjük és erősítjük ezeket a kapcsolatokat, mint köztársasá­gunk egységének és erejének egyik alapvető pillérét. Járuljunk hozzá, hogy szülőhazánk, Szlová­kia még gyümölcsözőbben, hatha­tósabban segítse elő drága Cseh­szlovák Szocialista Köztársasá­gunk fejlődését. Dicsőség a győzelmes Szovjet­uniónak, dicsőség a szovjet nép­nek és lenini kommunista pártjá­nak, dicsőség fegyveres erőinek, a béke, a demokrácia, a szocializ­mus és a haladás védőpajzsának! Erősödjön a szocialista közös­ség országainak egysége! Dicsőség a szabadság és a füg­getlenség csehszlovákiai harco­sainak, dicsőség az új élet épí­tőinek! Dicsőség a munkásosztálynak és forradalmi élcsapatának - Csehszlovákia Kommunista Pártjának! Erősödjön tovább a csehek, a szlovákok és nemzetiségeink egysége! Győzedelmeskedjen a béke! (Alcímek: Új Szó) Elvtársak! Amikor negyven év telik el a második világháború óta, hadd említsem meg a háború és a béke kérdésére vonatkozóan azt a ta­nulságot, felismerést, hogy a há­ború ellen akkor kell harcolni, ami­kor még nem kezdődött meg. Min­dent meg kell tenni azért, hogy elháruljon az új tragédia, hogy a háborút kizárják az államok közti nézeteltérések megoldásának eszközeiből. Csehszlovák Szocia­lista Köztársaságunk, a szocialista közösség - melynek élén a Szov­jetunió áll - szilárd részeként min­dent elkövet azért, hogy enyhüljön a nemzetközi feszültség, hogy ér­vényre juttassák az államok és a nemzetek közti becsületes együttműködést, hogy győzedel­meskedjen a békés egymás mel­lett élés elve. Napjainkban kiváltképpen sür­gető a küzdelem ennek az alap­elvnek, a világon a biztonság ke­zességének érvényre juttatására. Abban az időben, amikor az impe­rializmus legreakciósabb körei ka­tonai konfrontációra törekednek, felemeljük szavunkat a fegyverke­zés új fordulójának megindítása és a világűrbe történő átvitele, Eu­rópában további közepes hatótá­volságú, a Szovjetunióra és szö­vetségeseire irányuló rakéták el­helyezése ellen, a fegyverek to­vábbi felhalmozása ellen, akkor, amikor csökkentésükről tár­gyalnak. Nyugtalanít továbbá bennünket a nyugati szomszédainknál levő helyzet. Az NSZK uralkodó körei egyre nyíltabban támogatják a re- vansisták durva, arcátlan tetteit. A szlovákiai közvélemény nevé­ben tiltakozunk az ellen, hogy a revansizmus ismét hivatalos po­litikává váljon Európában. Felhá­borodással elítéljük azt, hogy az NSZK területén meggyalázzák a nácizmus áldozatai millióinak emlékét, amint azt Reagan Bitt- burgban tette. Az efféle tények kifejezően bizonyítják, miképpen destabilizálja a nemzetközi hely­zetet az USA militarista politikájá­nak összekapcsolódása a nyugat­német revansizmussal. A szovjet nép mindenkor a csehszlovák nép hű barátja és megbízható szövetségese JUfllJ KANDALOV ELVTÁRS BESZÉDE ÚJ SZÚ 1985. V. 12. Tisztelt Jozef Lenárt elvtárs! Tisztelt Peter Colotka elvtárs! Tisztelt elvtársak, barátaim! Engedjék meg, hogy a főkonzu­látus és a többi bratislavai szovjet intézmény nevében szívélyes jókí­vánságaimat fejezzem ki Szlová­kia valamennyi dolgozójának a nagy ünnep, a csehszlovák nép nemzeti felszabadító harca bete­tőzésének és Csehszlovákia fel­szabadításának 40. évfordulója al­kalmából. Engedjék meg, hogy őszinte köszönetét mondjak Jozef Lenárt elvtársnak, a CSKP KB Elnöksége tagjának, az SZLKP KB első titkárának azokért a kedves szavakért, amelyeket az SZKP, a szovjet állam és a szovjet nép címére mondott, valamint a szov­jet hadsereg felszabadítói küldeté­se, a megbonthatatlan szovjet -csehszlovák barátság és sok­oldalú együttműködés nagyra ér­tékeléséért. A fasiszta Németország felett aratott győzelem 40. évfordulóját a testvéri szocialista országok né­pei és a világ haladó közvélemé­nye velünk együtt ünnepli, kifejez­ve a szovjet nép iránti rendkívüli tiszteletet, hiszen ez a nép viselte a második világháború legna­gyobb terhét. Attól a perctől kezd­ve, amikor Németország megtá­madta a Szovjetuniót, a második világháború túlnőtte az imperialista államok közötti ellentétek kereteit, s két ellentétes társadalmi rend­szer - a kapitalizmus és a szocia­lizmus - konfrontációjává vált. A fasiszta Németországgal folyta­tott harcokban teljes mértékben megmutatkozott a szocializmus legyőzhetetlen életképessége, ha­talmas politikai, szociális, gazda­sági, ideológiai és szellemi lehető­ségei s tagadhatatlan előnyei a kapitalizmussal szemben. A Nagy Honvédő-Háború a párt és a nép egységét, a munkásosztály, a parasztság és a dolgozó értelmi­ség megbonthatatlan szövetségét, valamint a Szovjetunió nemzetei­nek barátságát és testvériségét demonstrálta. A szovjet nép és fegyveres erői a kommunista párt vezetésével megvédte a szocialis­ta haza szabadságát és független­ségét, megvédte Nagy Október örökségét. Döntő mértékben járul­tak hozzá a fasiszta Németország és szövetségesei feletti győzelem­hez, az európai népeknek a fa­siszta iga alóli felszabadításához, a világ civilizációjának védelmé­hez, és becsülettel teljesítették hazafias és internacionalista köte­lességüket. Ebben rejlik legna­gyobb érdemük az emberiség szempontjából. A győzelem elérésében a Hit- ler-ellenes koalíció országai is részt vettek. A fasiszta betolako­dók ellen hősiesen harcoltak szá­mos európai ország katonai és partizánegységei s az ellenállási mozgalom résztvevői. Harci dicső­ség övezte Ludvík Svoboda első csehszlovák hadtestének katonáit, akik a szovjet hadsereggel vállvet­ve harcoltak mind a Szovjetunió területén, mind pedig Csehszlová­kia felszabadítása során. Az anti­fasiszta harc történetébe beírták nevüket a CSKP vezetői, s dicső fejezetként vonult be a Szlovák Nemzeti Felkelés és a Cseh Nép Májusi Felkelése. A közös harc­ban edződött és szilárdult a szov­jet-csehszlovák barátság, amely kiállta az idő próbáját, s ma is a két ország érdekeit szolgálja. Ha értékelni akarjuk a háború utáni időszakot és azokat az ered­ményeket, amelyeket a szovjet és a csehszlovák nép a szocialista és a kommunista építésben elért, tel­jes joggal elmondhatjuk, hogy a győzelem és a felszabadulás nevében hozott áldozatok nem voltak hiábavalóak. A gazdaság, a tudomány, a kultúra fejlesztésé­nek, a művelődésnek, a szovjet és a csehszlovák nép szellemi szín­vonala és anyagi gazdagsága emelésének évei voltak ezek. A szocialista közösség létrejötté­nek és megszilárdulásának idő­szaka volt, amely közösség ma az imperializmus agresszív erőivel szembeszálló fő erőt képezi, amely nagy történelmi rendeltetést teljesít: megőrizni a békét, s elhárí­tani az atomkatasztrófa veszélyét. Elvtársak! A szocializmusnak a világ tár­sadalmi fejlődésére gyakorolt ha­tása az elmúlt négy évtized alatt a szó legnemesebb értelmében forradalmasító, mély és sokoldalú volt. Ennek eredményeként a vi­lágban a szocializmus javára alap­vetően megváltozott a kölcsönös erőegyensúly. Az imperializmus­nak nem volt többé lehetősége, hogy korlátlanul és büntetlenül döntsön a népek sorsáról. Ám a legreakciósabb imperia­lista erők az Egyesült Államokkal az élen nem békéitek meg a má­sodik világháború befejezése utá­ni történelmi fejlődéssel. A kapita­lizmus általános válságából úgy próbálnak kiutat találni, hogy ki­élezik a nemzetközi helyzetet, kez­deményezik a lázas fegyverke­zést, s a szocializmus és a kapita­lizmus közötti ellentétet katonai erő alkalmazásával akarják meg­oldani. Az ideológiai harcban ugyanakkor igyekszenek igazolni az imperializmust, csökkenteni a Szovjetunió szerepét, félrema­gyarázni a szocialista közösség békés külpolitikáját s felülbírálni a jaltai és a potsdami egyezményt. Ilyen körülmények között a Szovjetunió és a testvéri szocia­lista országok a reakciós imperia­lista erők törekvéseivel szembeál­lítják a békepolitikát, a vitás kérdé­sek tárgyalásos rendezését, a bé­kés egymás mellett élés lenini po­litikáját. A Szovjetunió és a szocia­lista közösség többi országa már nemegy békejavaslatot terjesztett elő, amely az emberiségnek az atomháborútól való megmentését, valamint a békés jövő biztosítását célozta. Az imperializmus agresszív szándékainak útjában álló legyőz­hetetlen akadály a Varsói Szerző­dés szervezetébe tömörülő test­véri szocialista országok harci szövetsége. Az élet meggyőzően bizonyította, hogy ez a szövetség már harminc éve szilárdan őrködik népeink történelmi vívmányai fe­lett, és kedvezően hat a világ ese­ményeinek alakulására. Ezért a Varsói Szerződés érvényessé­gének meghosszabbításáról szóló jegyzőkönyv, amelyet a testvéri országok vezetői Varsóban írtak alá, elismerése volt a szervezet pozitív szerepének, s kifejezte, hogy a Varsói Szerződés gondos­kodik a szocialista közösség né­peinek és államainak biztonságá­ról. A nemzetközi imperializmus, főleg az Egyesült Államok vezető körei felelősek azért, hogy a nem­zetközi helyzet továbbra is feszült.' Elvtársak! A szovjet nép a fasiszta Német­ország felett aratott győzelem 40. évfordulóját az SZKP köré tömö­rülve a munkasikerek és a politikai felemelkedés légkörében üdvözli, és sikeresen teljesíti azt a szociá- lis-gazdasági fejlesztési progra­mot, amelyet az SZKP XXVI. kongresszusa és a központi bi­zottság ezt követő ülései határoz­tak meg. A Szovjetunió történelmi­leg rövid idő alatt óriási gazdasági potenciállal rendelkező, hatalmas szocialista nagyhatalommá vált, s a termelés, a tudomány és a technika számos területén világ- viszonylatban vezető helyet foglal el. Jelenleg a szovjet ipar 16 nap alatt termel annyit, mint az 1940- es évben. A szovjet emberek joggal büsz­kék az elért eredményekre, és bizalommal tekintenek a jövőbe. A Szovjetunió a szociális-gazda­sági és politikai fejlődés olyan szintjét érte el, amely új, a fejlett szocializmus tökéletesítését, a tu- dományos-müszaki haladás ered­ményeinek mielőbbi felhasználá­sát, a népgazdaság intenzív fej­lesztését, valamint a dolgozók jó­létének további fokozását célzó még nagyobb szabású célok kitű­zésére jogosít fel. Ezért az SZKP soron következő, XXVII. kong­resszusa országunk fejlődésének mérföldköve lesz, s határozataira a feladatok nagysága lesz jel­lemző. A kommunista párt és a szovjet nép a békés tervek kidolgozása során nem feledkezik meg a vé­delmi képesség megszilárdításá­ról, s szüntelenül gondoskodik ró­la. Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára a központi bizottság ápri­lisi ülésén kijelentette: ,,A jövőben sem fogjuk sajnálni az erőt annak érdekében, hogy a Szovjetunió fegyveres erőinek minden szüksé­ges meglegyen hazánk és szövet­ségeseink megbízható védelmé­hez, hogy semmi sem érhessen bennünket felkészületlenül.“ Elvtársak! A szovjet emberek őszintén örülnek a testvéri csehszlovák nép sikereinek, amelyeket a fejlett szo­cialista társadalom építése és a CSKP XVI. kongresszusa hatá­rozatainak teljesítése során elért. Csakis a szocializmusban érhet­tek el Szlovákiában olyan eredmé­nyeket, amelyekről az ipar, a me­zőgazdaság, a kultúra, a tudo­mány és a művelődés eddig nem látott fejlődése tanúskodik. Orszá­gaink sikereinek egyike a szocia­lista és a kommunista építés során dinamikusan fejlődő és szilárduló szovjet-csehszlovák együttmükö­dés a szovjet-csehszlovák barát­sági, együttműködési és kölcsö­nös segítségnyújtási szerződés értelmében, amely szerződés alá­írásának 15. évfordulójáról az el­múlt napokban emlékeztünk meg. A szovjet és a csehszlovák nép a hitleri fasizmus felett aratott győ­zelem és a felszabadulás 40. év­fordulójára békés építőmunka kö­zepette emlékezik, s együtt halad a békéért, a jelenlegi és az eljö­vendő nemzedékek nagyszerű jö­vőjéért vívott küzdelemben. Eb­ben a harcban a szovjet nép min­dig a csehszlovák nép hü barátja és megbízható szövetségese volt, és az is marad. Népeink emlékez­nek a második világháború tanul­ságaira, és mindent megtesznek azért, hogy a háború ne ismétlőd­jön meg. Éljen a Szovjetunió Kommunis­ta Pártja és Csehszlovákia Kom­munista Pártja! Éljen a szovjet és a csehszlo­vák nép megbonthatatlan barát­sága! Éljen a béke! Mindent meg kell tenni a béke megvédéséért

Next

/
Thumbnails
Contents