Új Szó, 1985. május (38. évfolyam, 102-126. szám)

1985-05-30 / 125. szám, csütörtök

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KOZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA CSÜTÖRTÖK 1985. május 30. XXXVIII. évfolyam 125. szám Ára 50 fillér Intenzív fejlesztéssel írta: Štefan Pevný, az SZLKP KB munkatársa Gazdaságpolitikánk alapvető irányvonalát a gazdaság haté­konyságának és intenzitásának növelése képezi. Ezt a nyolcva­nas évek konkrét feltételeinek megfelelően a CSKP XVI. kong­resszusának határozatai is megerősítették. A hosszú távú gaz­dasági stratégia alapja - amint azt Gustáv Husák elvtársnak, a CSKP KB főtitkárának a szavai kifejezték - a gazdaság intenzív fejlesztésre való irányítása, hatékony szerkezeti változások végrehajtása, a termelési potenciál ésszerű kihasználása, a magas fokú gazdaságosság mindennemű forrás hasznosítá­sában, az irányítás tökéletesítése, a dolgozók munkakezdemé­nyezésének széles körű fejlesztése, valamint gazdaságunk mélyebb bekapcsolása a szocialista gazdasági integrációba és a nemzetközi munkamegosztásba. Az intenzív jellegű újratermelésre való áttérés folyamatát nem lehet elképzelni a tudomány és a technika gyorsító képességé­nek kihasználása nélkül. A tudomány közvetlen termelőerőként való érvényesülése, s a tudományos-technikai forradalom felté­teleket és lehetőségeket nyújtanak az olyan jellegű gazdasági növekedés fokozatos eléréséhez, amelynél az új technika beve­zetésével egyaránt csökken az élő és a tárgyiasult munka szükséglete, s a termelő fogyasztás relatív csökkenése mellett ugrásszerűen növekszik a munka termelékenysége. A tudományos-műszaki haladás meggyorsítása tehát szük­ségszerűvé teszi az alapjául szolgáló szakágazatok és termelé­si irányzatok kiemelt fejlesztését, ami az eddigiektől eltérően tartós folyamattá válik. További jelentős és pótolhatatlan intenzifikációs tényező gazdaságunk mélyebb bekapcsolása a KGST-országok gazda­sági integrációjába és a nemzetközi munkamegosztás kihaszná­lása. A szocialista gazdasági integráció keretében népgazdasá­gunk intenzív fejlesztésének nélkülözhetetlen feltétele a Szovjet­unióval folytatott sokoldalú együttműködés. Eddigi tapasztalatainkból arra lehet következtetni, hogy a gaz­daság intenzív fejlesztésére való áttérés rendkívül igényes és körülményes folyamat. Igényességét többek között egyes külső hatások is fokozzák, mint például a nyersanyagok és egyes termékek új árarányai, s főleg a tudományos-műszaki haladás világméretű meggyorsulása, ami igényes követelményeket támaszt gazdaságunkkal szemben. Ez törvényszerű irányzat a reális szocializmus általános szociális-gazdasági fejlettségének jelenlegi szintjén. Tudatosí­tanunk kell, hogy az intenzifikáció folyamata a fejlett szocializ­mus építési Időszakának egyetlen lehetséges politikai-gazda­sági stratégiája. Ilyen széles társadalmi-gazdasági összefüggé­sekben kell értelmezni és természetesen magyarázni is a szocia­lista gazdaság extenzív és intenzív fejlődése közötti történelmi dialektikus kapcsolatokat és ellentmondást. Az extenzívről az intenzív fejlődésre való áttérést nemcsak a termelési tényezők fejlődésében szükséges változások szem­pontjából kell értékelni, hanem szélesebb összefüggésekben is. Ez azt jelenti, hogy társadalmi-gazdasági folyamatról van szó, amelyben a termelőerők és a termelési viszonyok kölcsönha­tása tükröződik vissza olyan feltételek között, amikor a termelő­eszközök társadalmi tulajdonban vannak. Az újratermelési folyamat intenzifikálásának a fogalma alatt ezért olyan alapvető változásokat kell érteni, amelyek az egész gazdasági mechaniz­mus tökéletesítésére, a társadalmi és gazdasági hatás kölcsö­nösen összefüggő fejlesztésére irányulnak. Mindez a törvény­szerű változások egységében nyilvánul meg a termelésben, a fogyasztásban és az emberek életmódjában, amelyek a mun­katermelékenység elért színvonalát, az innovációs folyamat intenzitását, valamint a termelés és a fogyasztás szerkezetében bekövetkezett változásokat fejezik ki. Amint azt az elméleti elemzések és a történelmi tapasztalatok bizonyítják, a bővített újratermelés intenzív formája a szocialista gazdasági rendszer sajátossága. A termelőeszközök társadalmi tulajdona objektív feltételeket teremt a források hatékony kihasználásához, s a magas fokú gyártási színvonal eléréséhez. A párt gazdaságpolitikájában mindig nagy jelentősége volt a termelés és a munkatermelékenység növelésének, s az anyagi források minél takarékosabb felhasználásának. Ma azonban az intenzív fejlesztés feladatai nemcsak időszerűbbek, mint eddig, hanem maga a probléma is bizonyos mértékig új. Ugyanis minél magasabb szintet ér el a szocializmus gazdasági rendszere, annál következetesebben irányul a termelés fejlesztése az élet- színvonal emelkedésével és a sokoldalú személyi fejlődéssel összefüggő feladatok megoldására. Abból indultunk és indulunk ki, hogy a sokoldalú intenzifiká- cióra való törekvés a pártmunka fő tartalmát képezi, s ennek megfelelő helye van a gazdasági nevelésben és propagandában is. Ezt elsősorban arra kell irányítani, hogy elmélyüljön a dolgo­zóknak a párt gazdaságpolitikájába vetett bizalma, ezért állan­dóan bővíteni kell politikai, szakmai, s nem utolsósorban gazda­sági ismereteiket. Emellett mozgósítani kell minden elérhető forrást, a kis és a nagy tartalékokat, ki kell használni az állóeszközöket, a munkaidőt, a szakképzettséget, s a dolgozók tapasztalatait és ismereteit a népgazdaság hatékonyságának átfogó növelésére. A figyelmet emellett az irányítási rendszer javítására, a dolgo­zók munkakezdeményezésének és aktivitásának jobb kihasználá­sára kell irányítani, hogy a termelési gyakorlat rugalmasabban alkalmazkodjon az új gazdasági jelenségekhez, s a nemzetközi integrációs folyamatok fejlesztéséhez. Következetesebben kell kialakítani a feltételeket a tudományos-műszaki fejlesztéshez „A tudomány és a technika kihasználásával többet, jobbat és olcsóbbat“ jelmondat jegyében. A CSKP KB, a Szövetségi Gyűlés és a szövetségi kormány állásfoglalása a szovjet vezető testületek felhívásáról (ČSTK) - Csehszlovákia Kommunista Pártjá­nak Központi Bizottsága, a Szövetségi Gyűlés és a szövetségi kormány megvitatta azt a felhí­vást, amelyet az SZKP Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksé­ge és a Szovjetunió Minisztertanácsa a második világháború befejeződésének 40. évfordulója al­kalmából minden ország népeihez, parlamentjé­hez és kormányához intézett. Ebben a Szovjet­unió legfelsőbb párt-, törvényhozó és állami szervei felszólítják a népeket és az államokat, parlamentjüket és kormányukat, hogy tegyenek meg mindent a lázas űrfegyverkezés elhárításá­ért, a földi fegyverkezés megállításáért, az atom­fegyverek korlátozásáért, csökkentéséért és vé­gül teljes megsemmisítéséért. Csehszlovákia nemzetei nemrég népünk nemzeti felszabadító harca betetőzésének és hazánk szovjet hadse­reg általi felszabadításának 40. évfordulója kap­csán ismét a háborús tragédiára emlékeztek, felidézték a nagy győzelem dicső perceit, s kife­jezték hálájukat a Szovjetuniónak, amely meg­határozó mértékben járult hozzá a fasizmus szétzúzásához és az emberiségnek a rabságtól való megmentéséhez. A háború minden népet elsősorban arra taní­tott meg, hogy az agresszió ellen határozottan és egységesen kell küzdeni, mielőtt még felcsap a háború lángja. Ez most különösen fontos, mert az új világháború általános pusztuláshoz vezet­ne. A világ népeinek meg kell hiúsítaniuk azok terveit, akik a világot atomkatasztrófába sodor­ják. A béke és a haladás erői most nagyobbak, mint a reakció és az agresszió erői, az eltérő társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének elve egyre inkább utat tör a nemzetközi kapcsolatokban. A CSKP-nak, Csehszlovákia kormányának és népének továbbra is célja az általános és teljes leszerelés, a tartós és igazságos béke. Ezért támogatjuk a Szovjetuniónak arra irányuló felhí­vását, hogy az atomfegyverekkel rendelkező nagyhatalmak bizonyos normákhoz tartsák ma­gukat, s kötelezzék magukat arra, hogy elsőként nem vetnek be atomfegyvereket, s nem bővítik állományukat, hanem éppen ellenkezőleg, csök­kentik e fegyverek állományát teljes megsemmi­sítéséig. Csatlakozunk ahhoz a szovjet felhívás­hoz, hogy az európai államok, valamint az Egye­sült Államok és Kanada kormánya tegyenek hatékony lépéseket az európai atomfegyverek teljes eltávolítására, beleértve a közepes hatótá­volságú és a harcászati fegyvereket egyaránt. Európát a vegyi fegyverektől is meg kell szaba­dítani. Síkraszállunk azért, hogy atomfegyver­mentes övezeteket hozzanak létre, csökkentsék a katonai kiadásokat és a fegyveres erők állo­mányát. Meggyőződésünk, hogy az SZKP Központi Bizottságának, a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csa Elnökségének és a Szovjetunió Miniszterta­nácsának a felhívása pozitív visszhangra és teljes támogatásra talál az államférfiak, parla­mentek, kormányok és az egész nemzetközi közvélemény körében. A népeknek, parlamen­teknek és kormányoknak az ész szavára keli hallgatniuk, közös akciókkal kell megszüntetni­ük a nukleáris katasztrófa veszélyét. A Népi Kamarának és a Nemzetek Kamarájának 18. együttes ülése A Szövetségi Gyűlés ratifikálta a Varsói Szerződés meghosszabbításáról szóló jegyzőkönyvet (Parlamenti tudósítónktól) - Tegnap délelőtt 10 órakor a Szö­vetségi Gyűlés üléstermében megtartotta 18. együttes ülését a Népi Kamara és a Nemzetek Kamarája. A legfelsőbb népképvi­seleti testület ülésén egy napirendi pont szerepelt: a kormány javasla­ta a Varsóban 1955. május 14-én aláírt barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés időbeli meghosszabbí­tásáról szóló, 1985. április 26-án Varsóban aláirt jegyzőkönyv ratifi­kálása. A tanácskozást Alois Indra, a CSKP KB Elnökségének tagja, a Szövetségi Gyűlés elnöke nyi­totta meg. Üdvözölte a legfelsőbb törvényhozó testület ülésén meg­jelent Gustáv Husákot, a CSKP KB főtitkárát, a CSSZSZK elnökét. Ľubomír Štrougal elvtárs beszéde Azért jöttünk össze a Szövetsé­gi Gyűlésnek, hazánk legfelsőbb törvényhozó szervének ülésén, hogy áttekintsük és megerősítsük a barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szer­ződés érvényességének meg­hosszabbításáról szóló jegyző­könyvet, azt a dokumentumot, amelyet hét európai szocialista ál­lam párt- és állami vezetőinek 1985. április 26-án Varsóban tar­tott találkozóján hagytak jóvá, s amelyet népünk akaratából, va­lamennyiünk képviseletében Gus­táv Husák elvtárs, a CSKP KB főtitkára, köztársasági elnökünk írt alá. Tanácskozásunk történelmi je­lentőségű. Hiszen harminc év múltán ismét kifejezzük odaadá­sunkat, támogatásunkat és hűsé­günket azon vívmányok internaci­onalista védelmére irányuló köte­lezettség iránt, amelyek nemzete­ink legjobb fiainak vére árán jöttek létre. Nemzeteink úgy döntöttek, hogy valóra váltják a forradalmá­rok számtalan nemzedékének vá­gyait, és felépítik a világ legjobb társadalmát, a szocializmust. Ezért a testvéri Lengyelország fő­városában, ahol a nemzetközi helyzet minden szempontjának ér­tékelése után egyöntetű döntés született a szövetséges országok egységének és összeforrottságá- nak további szilárdításáról, a szo­cializmus nemzetközi pozícióinak és a megbízható európai békének közös védelméről, teljes össz­hangban tárgyaltak Csehszlovákia létérdekeivel. Jelképes, hogy a jegyzőkönyv megvitatása és jóváhagyása cél­jából a Szövetségi Gyűlés május­ban ült össze, amikor Csehszlová­kia és egész Európa felszabadulá­(Folytatás a 7. oldalon) Jelen • volt az ülésen Ľubomír Štrougal szövetségi miniszterel­nök, továbbá Peter Colotka, Ka­rel Hoffmann, Miloš Jakeš, An­tonín Kapek, Josef Kempný, Jo­sef Korčák és Jozef Lenárt, a CSKP KB Elnökségének tagjai, Josef Haman és Miloslav Hruš- kovič, a CSKP KB Elnökségének póttagjai, Mikuláš Beňo, Josef Havlín, František Pitra és Jind- ŕich Poledník, a központi bizott­ság titkárai, valamint Marie Kabr­helová, a CSKP KB Titkárságá­nak tagja. A szövetségi parlament ülésén részt vettek továbbá a CSSZSZK kormányának elnökhelyettesei és miniszterei, a Nemzeti Frontba tö- (Folytatás a 2. oldalon) Nagykövet kinevezése (ČSTK) - Gustáv Husák köz- társasági elnök Zdenék Pulcot, kinevezte hazánk rendkívüli és meghatalmazott surinamei nagy­követévé. Egyidejűleg felmentette tisztsége alól Antonín Fornőse- ket, az eddigi nagykövetet. A Szovjetunió megerősíti korábbi javaslatait Mihail Gorbacsov megbeszélései Bettino Craxival (ČSTK) - Moszkvában tegnap magas szintű szovjet - olasz esz­mecserékre került sor, Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára fogadta Bettino Craxi olasz mi­niszterelnököt, aki kedden érke­zett a szovjet fővárosba. Az esz­mecseréken szovjet részről jelen volt Nyikolaj Tyihonov kormány­fő, Andrej Gromiko külügyminisz­ter, olasz részről pedig Giulio Andreotti külügyminiszter. A megbeszéléseken mindkét fél síkra szállt a meglévő hosszútávú megállapodásokkal összhangban a kereskedelmi, gazdasági és tu- dományos-műszaki együttműkö­dés kiszélesítése mellett. Bettino Craxi olaszországi láto­gatásra hívta meg Mihail Gorba- csovot. Szovjet részről a látoga­tást köszönettel elfogadták. Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára Bettino Craxi olasz kor­mányfő tiszteletére rendezett va­csorán pohárköszöntőjében rámu­tatott: (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents