Új Szó, 1985. május (38. évfolyam, 102-126. szám)

1985-05-28 / 123. szám, kedd

Közép-amerikai körúton az ENSZ-főtitkár O’Neill bírálja Shultz harcias kijelentését • Amerikai farmerek delegációja Nicaraguában (ČSTK ) - Javier Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkár a Prensa Latina hírügynökségnek nyilatkoz­va kijelentette, hozzá kíván járulni közép-amerikai konfliktus megol­dását célzó tárgyalások intenzi­vebbé tételéhez. Mint mondotta, az ENSZ teljes mértékben támo­gatja a Contadora-csoport békés rendezést célzó erőfeszítéseit. Cuellar találkozni kíván Nicaragua és az USA, valamint más közép­amerikai országok vezetőivel. A világszervezet főtitkára ma indul körútra, melynek során ellátogat Kubába, a Dominikai Köztársa­ságba, valamint Trinidad és Toba- góba, s ezt követően ül tárgyaló- asztalhoz a managuai és a wa­shingtoni vezetőkkel. Mindenek­előtt azt fogja szorgalmazni, hogy a két fél újítsa fel a manzanillói tárgyalásokat. Thomas O’Neill, az amerikai kongresszus képviselőházának elnöke bírálta a Reagan-kormány közép-amerikai politikáját. Szem­behelyezkedett George Shultz külügyminiszter azon véleményé­vel, mely szerint az a tény, hogy a képviselőház elutasítja a nicara­guai ellenforradalmároknak szánt anyagi támogatást, azzal a ve­széllyel jár, hogy amerikai katoná­kat küldenek Közép-Amerikába. A scrantoni egyetemen mondott beszédében O’Neill hangsúlyozta, Világszerte tiltakoznak az USA Nicaraguával szemben hozott gaz­dasági embargó-intézkedései ellen. A fenti felvétel Amszterdamban készült, ahol több százan vonultak az amerikai konzulátus elé (ČSTK felvétele) az USA-nak mindent meg kell ten­nie azért, hogy elkerülje a csapa­tok kiküldését. Felszólította a Fe­hér Házat, fogadja el Managua javaslatát a párbeszéd felújításá­ra, majd hozzáfűzte, hogy támo­gatni fog bármilyen béketárgyalá­sokat Nicaraguával. Victor Hugo Tinoco, a nicara­guai külügyminiszter helyettese Iraki gépek Teheránt bombázták Kuvaitban megszüntették a rendkívüli intézkedéseket (ČSTK) - Iraki repülőgépek va­sárnap este ismét bombázták Te­heránt. Az ÍRNA iráni hírügynök­ség szerint a főváros elleni három vasárnapi légitámadás legkeve­sebb 13 emberáldozatot követelt. Irak ezen kivül vasárnap repülő­gépekkel és rakétákkal intézett tá­madást további hat iráni város és három katonai tábor ellen. Az ÍRNA szerint nagyon sok polgári személy vesztette életét vagy se­besült meg. A bombázásokra válaszul Irán Amara iraki várost bombázta és azzal fenyegetőzött, hogy Bagda- dot is megtámadja. Az iráni külügyminisztérium va­sárnap visszautasította azt az iraki állítást, hogy Iránnak köze lett vol­na a Kuvaiti emir ellen szombaton végrehajtott sikertelen merénylet­hez. Hozzáfűzte, hogy a merény­letet Irak csak ürügyként használja a polgári célpontok elleni támadá­sokhoz. Javier Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkár nagyfokú nyugta­lanságának adott hangot a polgári célpontok elleni támadások miatt és ismét az ellenségeskedés azonnali beszüntetésére szólította fel Irákot és Iránt. A kuvaiti hatóságok vasárnap visszavonták a Dzsabir Ahmed Dzsabir Szabah sejk elleni szom­bati sikertelen merénylet kapcsán meghirdetett rendkívüli intézkedé­seket. A repülőterek és a kikötők lezárásával meg akarták akadá­lyozni a merénylet bűnrészesei­nek eltávozását az országból. Állí­tólag néhány személyt letartóztat­tak, de ezt hivatalosan nem kö­zölték. Az emír, aki a merénylet során csak könnyebb sérülést szenve­dett, vasárnap már visszatért szo­kásos kötelességei teljesítéséhez. A merényletért felelősséget vál­laló Iszlám Szent Háború nevű szélsőséges szervezet azonban vasárnap Bejrútban azzal fenye­getőzött, hogy folytatja a hasonló akciók végrehajtását. Salvadori partizánsikerek ÓJ SZÓ 3 1985. V. 28. (ČSTK) - A salvadori partizán­adó, a Radio Venceremos közle­ménye szerint a kormány újabb offenzivát indított a hazafias erők ellen Chalatenango tartomány­ban. A két utóbbi nap során a Fa- rabundo Marti Nemzeti Felszaba- ditási Front egységei 40 kormány­katonát tettek harcképtelenné. Fő­leg az Atlacatl elit zászlóalja tag­jait, akiket az USA katonai tanács­adói képeztek ki. A rádióadó szerint Morazán és San Miguel tartományokban is si­kerrel verték vissza a partizánok Hongkong Brit-kínai okmánycsere (ČSTK) - A ratifikációs okmá­nyok kicserélésével tegnap ér­vénybe lépett az a Kína és Nagy- Britannia között megkötött szerző­dés, amelynek értelmében Hong­kong jelenlegi brit gyarmat 1997- től kinai fennhatóság alá kerül. Az erre vonatkozó jegyzőkönyvet teg­nap Pekingben irta alá Nagy-Bri­tannia pekingi nagykövete és a ki­nai külügyminisztérium titkára. A Hongkong jövőjére vonatkozó megállapodás Thatcher brit kor­mányfő tavalyi decemberi pekingi látogatása idején jött létre. A két ország közös, 18 tagú bizottságot hozott létre, amely a brit gyarmatnak a kinai hatósá­gok kezébe történő átadásával összefüggő gyakorlati kérdések­kel foglalkozik majd. a hadsereg támadásait. Ezt köve­tően a kormány légiereje értelmet­len módon polgári célpontokat bombázott. A salvadori főváros börtönében folytatja az éhségsztrájkot az a több tucat fogoly, akik a törvény­telen bebörtönzés és az emberte­len körülmények ellen tiltakoznak. Az éhségsztrájkot tartók közül többnek válságos az egészségi állapota. Vasárnap hazatért 10 napos Washingtoni „munkalátogatásá­ról“ Jósé Napoleon Duarte Sal­vadori elnök. Megérkezése utáni sajtótájékoztatón elmondta, Rea­gan elnök és más amerikai veze­tők „nagy megértést tanúsítottak Salvador igényei iránt“, s meg­ígérték a katonai támogatás növe­lését. közölte, a sandinista néphadsereg tagjai az idén összesen 1100 olyan ellenforradalmi banditát tet­tek harcképtelenné, akik a hondu- rasi és Costa Rica-i támaszpon­tokról indítottak akciókat Nicara­gua ellen. Az összecsapások so­rán a határ menti tartományokban nagy mennyiségű fegyvert és lő­szert zsákmányoltak, ezekét az ellenforradalmárok a CIA-tól kapták. A Reagan által meghirdetett embargó ellenére az észak-ameri­kai farmerek továbbra is folytatják a kereskedelmet Nicaraguával - jelentette ki az Amerikai Farme­rek Szövetségének delegációja, amely a közép-amerikai ország­ban járt. Ez a szövetség március­ban megállapodást kötött a mana­guai kormánnyal, amelynek értel­mében amerikai traktorokat és kombájnokat szállítanak Nicara­guába, cserébe gyapotot és kávét kapnak. Afrikai konferencia Dél békéjéről (ČSTK) - Arushában öt afrikai ország - Mozambik, Zimbabwe, Tanzánia, Kenya és Nigéria - és más kontinensek országainak több mint 70 képviselője vesz részt azon a nemzetközi konferen­cián, amely Afrika déli részének békéje és biztonsága kérdéseivel foglalkozik. A konferencián felszólalt Szé­lem Ahmed Szalem tanzániai mi­niszterelnök és kijelentette, hogy a világközösségnek új kötelező szankciókat kellene bevezetnie a pretoriai rezsimmel szemben, elsősorban le kellene állítani a fegyver- és olajszállításokat és a tőkebefektetéseket Dél-Afri- kában. Adják ki Nimerit! (ČSTK) - A szudáni fővárosban megkezdték tevékenységüket azok a bizottságok, amelyek az április elején megdöntött Nimeri- rezsim vezetőinek népellenes te­vékenységét vizsgálják. A fő vád­lott Dzsafar Nimeri, aki jelenleg Egyiptomban tartózkodik. Port Sudanban a város lakói hatalmas tüntetésen követelték Nimeri azonnali kiadatását és bí­róság elé állítását rezsimje veze­tőivel együtt. Jaromír Obzina tokiói tárgyalásai (ČSTK) - Jaromír Obzina, a szövetségi kormány alelnöke, a tudományos-műszaki és beru­házásfejlesztési állami bizottság elnöke több napos munkalátoga­tásra Tokióba érkezett. Jaromír Obzina a megérkezés után találkozott a Sanyo Electric Company konszern képviselőivel, s elsősorban a közszükségleti elektronikai cikkek gyártása terén való együttműködésről tárgyalt ve­lük. A kétoldalú gazdasági együtt­működés bővítéséről volt szó a Murato Keidzsiróval a japán külkereskedelmi és ipari minisz­terrel, és Szuzuki Eidzsivel, a csehszlovák-japán gazdasági bizottság-elnökével megtartott tár­gyalásokon. Leszögezték, hogy meg vannak a feltételek a kölcsö­nösen előnyös kétoldalú gazdasá­gi együttműködés elmélyítéséhez. Jaromír Obzina a délutáni órák­ban a Micui konszern vezetőivel és Inajama Josihiróval, a Japán Gazdasági Szervezetek Szövet­ségének elnökével találkozott. Hét szűk esztendő után... ... vajon hogyan alakulnak a jö­vőben a Szovjetunió és az Egye­sült Államok gazdasági és keres­kedelmi kapcsolatai? Várható ala­kulásuk némileg körvonalazható a két nagyhatalom kormányközi vegyes bizottságának a múlt hét elején megtartott moszkvai ülését követően, amely hétéves szünet után ült ismét össze. A kényszerkihagyást az idézte elő, hogy Washington 1979-ben egyoldalúan felfüggesztette az öt évvel korábban létrehozott testület munkáját. Addig a bizottság éven­te ülésezett, és tulajdonképpen megszabta, hogy a kétoldalú ke­reskedelmi és gazdasági együtt­működés milyen mederben foly­jon. Ajánlásai és döntései az eny­hülés éveiben, vagyis a hetvenes évek derekán nagyban hozzájá­rultak ahhoz, hogy az USA a Szovjetunió második legfonto­sabb tőkés partnere lett. A kétol­dalú forgalom 1979-ben érte el a csúcsot, a 4,1 milliárd dollárt. (Ezen belül az Egyesült Államok 3,7 milliárd dollár értékben expor­tált a Szovjetunióba, mig mindösz- sze 873 millió dollárért vásárolt partnerétől). Ekkor, a csúcson következett be a törés: a fehérházi vezetés politikai okokra - elsősorban Afga­nisztánra - hivatkozva diszkrimi­nációs és tiltó intézkedéseket ren­delt el. Hatásukra már a következő évben lényegesen megcsappant a forgalom, s éveken át a lehető­ségektől messze elmaradt. 1983- ban például mindössze 1,9 milliárd dollárt ért el, majd a következő évben bizonyos élénkülés volt ta­pasztalható, ami mindenekelőtt az eladási nehézségekkel küszködő amerikai cégek szovjet piacok felé fordulásával magyarázható. Ta­valy a mérleg már 3,1 milliárd dolláros forgalmat mutatott. A for­galom élénkülésével párhuzamo­san sűrűsödtek a korábbi években szinte teljesen elmaradt szemé­lyes érintkezések. Tavaly az Egyesült Államokban járt a szovjet mezőgazdasági miniszter, idén ja­nuárban pedig Lionel Olmer ame­rikai kereskedelmi miniszterhe­lyettes látogatott Moszkvába. Az ő látogatása idején került szóba a kormányközi bizottság munkájának a felújítása, de az amerikai diplomata akkor még nem látta ehhez megérettnek a feltételeket. A későbbiekben a két minisztérium állandó kap­csolatban állt egymással, s az idő múlásával amerikai részről is mó­dosítottak az eredeti állásponton, s úgy vélték: megtarthatják a szovjet-amerikai gazdasági bi­zottság ülését. Márciusban a két fővárosban egyidejűleg jelentették be, hogy május derekán összeül a két nagyhatalom gazdasági fó­ruma. A gazdasági elhidegülés - amely politikai elhidegúléssel is párosult - hét szúk esztendeje után últek tehát tárgyalóasztalhoz a két ország kereskedelmi minisz­terei. Maga Mihail Gorbacsov leg­felsőbb szovjet pártvezető is „mélyhűtött“ hét évről beszélt Malcolm Baldrige amerikai keres­kedelmi miniszterrel megtartott eszmecseréjén. Az SZKP KB főtit­kára hangsúlyozta: nem kielégítő a kétoldalú gazdasági kapcsolatok jelenlegi helyzete, ami az amerikai kormányzat politikájának a követ­kezménye. E politika lényegi jel­lemzőjének nevezte a Szovjetűnió- val szembeni hátrányos megkü­lönböztetést, a belügyekbe való beavatkozási kísérleteket, vala­mint a kereskedelemnek a politikai nyomás eszközeként való felhasz­nálását. Gorbacsov ezúttal is nyomaté­kosan hangsúlyozta amerikai ven­dége előtt, hogy Moszkva stabil viszonyt akar az egyenlőségre, egymás törvényes érdekeinek a figyelembevételére alapozva. A következő megállapítását a vi­lág szinte valamennyi hírügynök­sége idézte. ,,ltt az ideje felmele­gíteni a szovjet-amerikai együtt­működést, megállítani a fegyver­kezési versenyt, az ellenségeske­dés eszkalációját“. Baldrige előtt ezt több ízben is hangsúlyozták: többek között szovjet kollégája, Patolicsev külkereskedelmi mi­niszter is kijelentette, ebben sze­repük lehet az üzleti kapcsolatok­nak, de csakis az egyenlőség, a kölcsnönös előnyök alapján, mentesem mindenféle megkülön­böztetéstől. Amerikai részről hangsúlyozták, hogy szintén érdeklődést mutat­nak a bizottság munkájának a fel­újítása, valamint a kereskedelem felélénkítése iránt. A megbeszélé­seken megállapodtak abban, hogy a bizottság következő ülésére jö­vőre Washingtonban kerül sor, ta­nácskozásokat folytatnak egy ten­gerészeti egyezmény megkötésé­ről, továbbá néhány albizottság is felújítja a munkáját. Úgy tűnik tehát, hogy a két nagyhatalom gazdasági párbe­széde a hétéves szünet után ismét folyamatos lesz Moszkvában en­nek kapcsán viszont felhívják a fi­gyelmet arra, hogy a moszkvai ülésen nem történt áttörés, sem gyökeres fordulat, mindössze kis, reménykeltő egyezségek szület­tek. Alapvető változásról nem le­het szó, hiszen a legfontosabb vitás kérdésekben minden marad a régiben: az Egyesült Államok továbbra sem adja meg a Szovjet­uniónak a legnagyobb kedvez­mény elvét, arról sincs szó, hogy washingtoni részről a jövőben csökkentenék a COCOM-bizott- ság exporttilalmi listáján szereplő áruk számát. A washingtoni kor­mányzat politikája ilyen vonatko­zásban sem módosul tehát. A moszkvai ülést értékelve leszö­gezhető, hogy legfontosabb ered­ménye az eddig szünetelt rend­szeres gazdasági érintkezés hely­reállítása. önmagában már a gaz­dasági dialógus folytatása is pozi­tívum a Reagan-kormányzat hibá­jából kiéleződött jelenlegi nemzet­közi helyzetben, olyan időszak­ban, amikor a szovjet-amerikai kapcsolatokban nagyfokú elhide­gülés történ. A vegyes bizottság szerdán be­fejeződött ülését értékelve a TASZSZ hírügynökség megálla­pította, hogy a kereskedelmi hely­zet javulása ugyan nem oldja meg a szovjet-amerikai kapcsolatok alapvető problémáit, de kedvező­en befolyásolhatja e problémák­nak a későbbiekben történő ren­dezését. P. VONYIK ERZSÉBET Reagan nyilatkozata az II Tempónak Washington megvalósítja űrfegyverkezési programját (ČSTK) - A Fehér Ház közzé­tette annak az interjúnak a szöve­gét, amelyet Reagan adott az II Tempo olasz napilapnak. Ebből kitűnik, hogy a washingtoni kor­mányzat nem kíván változtatni a genfi tárgyalásokon eddigi állás­pontján és folytatni kívánja űrfegy­verkezési programjának megvaló­sítását. Reagan nyilatkozatában ismét azt állította, hogy jelentős előrelépést szeretne elérni Genf­ben. Emellett teljesen kiforgatta a szovjet álláspontot, s azt szeret­te volna bizonygatni, hogy nem az USA-t, hanem a Szovjetuniót ter­heli a felelősség, amiért az első fordulóban nem szúlettek konkrét eredmények. A Reagan-interjú egyben meg­erősítette, az USA nem kívánja megtartani azt a megállapodást, amely Washington és Moszkva között jött létre a genfi tárgyalások témájáról és céljairól. Mint ismere­tes, ez a megállapodás kimondja, hogy az atom- és úrfegyverek kér­dését összefüggéseiben kell vizs­gálni. A Fehér Ház vezetője ismét védelmezte a csillagháborús ter­veit, azt állítva, hogy az úgyneve­zett amerikai hadászati védelmi kezdeményezés nem mond ellent a rakétaelháritó rendszerek korlá­tozásáról 1972-ben megkötött szovjet-amerikai szerződésnek. Az elnöki nyilatkozattal ellentét­ben tudósok és amerikai leszere­lési szakértők is elismerték, hogy az űrfegyverkezéssel kapcsolatos kutatási program gyakorlati meg­valósítása lényegében e szerző­dés felrúgását jelentené. Az ame­rikai vezető az interjúban úgy akarta beállítani a helyzetet, mint­ha Nyugat-Európa egyöntetűen támogatná az űrfegyverkezést.

Next

/
Thumbnails
Contents