Új Szó, 1985. május (38. évfolyam, 102-126. szám)

1985-05-23 / 119. szám, csütörtök

Gustáv Husák elvtárs életrajza ÚJ SZÚ 1985. V. 23. Gustáv Husák elvtárs 1913. ja­nuár 10-én a ma már Bratislavá- hoz tartozó Dúbravka községben született munkáscsalád negyedik gyermekeként. A társadalmi vi­szonyok és környezete, valamint a marxista-leninista irodalom ta­nulmányozása hatására kialakult haladó politikai gondolkodásmód­ja. Tizenhatévesen, 1929-ben be­lépett a Kommunista Ifjúsági Szö­vetségbe és dolgozni kezdett a forradalmi ifjúsági mozga­lomban. 1933-ban, miután tanulni kez­dett Bratislavában a Komenský Egyetem Jogi Karán, belépett Csehszlovákia Kommunista Párt­jába. Aktívan dolgozott főleg a fia­talok körében. A CSKP szlovákiai vezetősége azon szervének tagja lett, amely az ifjúság és a diákság körében kifejtett munkát irányítot­ta. A Szocialista Akadémikusok Szövetségének tisztségviselője, majd elnöke volt. A szlovák és a csehszlovák diákszövetség ve­zető tisztségviselőjeként 1935. februárjában hozzájárult a demok­ratikus, fasisztaellenes blokk kia­lakításához ebben a szervezet­ben. A szlovák ifjúság antifasiszta szövetségének alapítója volt 1936 végén. Szorosan együttműködött a pártsajtóval, főleg a Ľudový den- níkkel, a DAV-val és 1936-tól a Slovenské zvesti-vel. Intenzíven dolgozott a Szovjetunióval Való Gazdasági és Kulturális Közele­dés Társaságban. 1937-től 1938 októberéig, a szervezet feloszlatá­sáig a társaság szlovákiai titkára volt. Mint következetes csehszlovák hazafi és a Szovjetunió őszinte barátja a müncheni szerződés el­fogadása után tiltakozott e haladó szervezet betiltása miatt. Már ak­kor felhívta a figyelmet arra, hogy csakis Csehszlovákia és a világ első szocialista országa szövetsé­gi kapcsolatainak fejlesztése alap­ján szavatolható az állam külpoliti­kai helyzete és függetlensége. Gustáv Husák politikai állásfog­lalását a CSKP V. kongresszusá­nak irányvonala, a lenini párt épí­tésére, a munkásosztály és a többi kizsákmányolt és nemzetiségileg elnyomott tömeg kapitalizmus el­leni forradalmi küzdelme kibonta­koztatására vonatkozó irányvonal formálta. Minden erejét és képes­ségét a burzsoázia elleni harcra fordította, a köztársaság védelmé­ért, a külföldi és hazai fasizmus ellen folytatott küzdelem szolgála­tába állította. A kommunista párt betiltása és a Csehszlovák Köztársaság szét­verése után Gustáv Husák a kom­munista párt illegális szervezetei­ben dolgozott. Bratislavában tagja lett az illegális pártvezetőségnek. Bekapcsolódott a pártsajtó kiadá­sába és terjesztésébe, az értelmi­ség és a fiatalok illegális csoport­jainak szervezésébe. Kommunista tevékenységéért üldözték és több ízben bebörtönözték. 1943 nyarán Karol Šmidke, Gustáv Husák és Laco Novo- meský megalakította az SZLKP 5. illegális Központi Bizottságát, amelynek tevékenysége döntő fordulatot hozott Szlovákiában a fasisztaellenes, nemzeti felsza­badító küzdelemben. Ez a vezető­ség felújította a párt szervezeti struktúráját, amelyet a fasiszta ül­dözés nagymértékben megbon­tott. A fasisztaellenes küzdelem legjelentősebb, szervezett, nagy létszámú és akcióképes erejévé, a nemzeti felkelés előkészítőjévé szervezték Szlovákia Kommunista Pártját. Az SZLKP 5. illegális Központi Bizottsága a CSKP moszkvai ve­zetőségének irányvonalával össz­hangban arra törekedett, hogy az antifasiszta erőket közös fellépés­re egyesítse a fasizmus ellen. Eb­ben a szellemben az SZLKP ille­gális vezetőségének megbízásá­ból Gustáv Husák döntő mérték­ben hozzájárult a legmagasabb szintű nemzeti egységes ellenállá­si központ, a Szlovák Nemzeti Ta­nács megalakításához. Részt vett annak a programnak a kidolgozá­sában, amelyet a Szlovák Nemzeti Tanács 1943 decemberében ha­gyott jóvá s amelyet a történelem Karácsonyi Egyezményként ismer. A fasisztaellenes erők ebben a programban célul tűzték ki, hogy fegyveres népi felkeléssel meg- döntik a fasiszta rendszert Szlová­kiában, és felújítják a Csehszlovák Köztársaságot mint egységes népi és valóban demokratikus államot, amelyben igazságosan megoldják a munkásosztály és a többi dolgo­zó gazdasági és szociális követel­ményeit, amelyben a csehek és a szlovákok kapcsolatainak alap­ját az egyenjogúság elvei képezik majd és amelynek külpolitikája a Szovjetunióval való szövetségre és barátságra irányul majd. Gustáv Husák, az SZLKP köz­ponti vezetőségének, és a Szlo­vák Nemzeti Tanácsnak többi tag­jával együtt részt vett a nép fasisz­taellenes nemzeti felkelésének előkészítésében és a szlovák nemzeti felkelés kitörésétől legje­lentősebb vezetői közé tartozott. A Szlovák Nemzeti Tanács Elnök­ségének tagja és alelnöke s bel­ügyi megbízott lett. Tevékenysé­gével jelentős mértékben befolyá­solta a csehszlovák nemzeti és demokratikus forradalom első szakaszának jellegét és lefolyását Szlovákia szabad felkelő terü­letén. 1944. szeptember 17-én a szlo­vák nemzeti felkelés központjá­ban, Banská Bystricában valósult meg az SZLKP kongresszusa, amelyen egyesültek a szociálde­mokráciával, és intézkedéseket hoztak a párt- és a nép mozgósí­tására a felkelés támogatására és a felkelés területén az élet meg­szervezésére. Gustáv Husákot, aki részt vett a kongresszus előké­szítésében és lefolyásában, meg­választották a Központi Bizottság és elnöksége tagjává, az SZLKP alelnökévé. Jelentősen hozzájá­rult a munkásosztály egyesítésé­hez azáltal, hogy megalapozta az egységes szakszervezeti mozgal­mat, erre 1944. október 15-én Podbrezovában, az üzemi szak- szervezeti bizottságok konferenci­áján került sor. Hozzájárult a Pravda, az SZLKP központi sajtószerve, vala­mint a Nové slovo hetilap megje­lentetéséhez, amely 1944 szep­tember 24-től jelenik meg. Miután a felkelőket visszaszorí­tották a hegyekbe, Gustáv Husák folytatta a fasisztaellenes és nem­zeti felszabadító küzdelem szer­vezését. Miután áttért a szovjet hadsereg által felszabadított terü­letre, 1945 januárjában Klement Gottwald meghívására Moszkvá­ba utazott ahol tájékoztatott a helyzetről, a nemzeti felszabadí­tó mozgalom lefolyásáról. Moszk­vában részt vett a fasizmus végle­ges vereségéért folytatott harc és a nemzeti demokratikus forrada­lom fejlesztésével kapcsolatos fel­adatok kidolgozásában. 1945. február 20-án hazatért, s Kelet-Szlovákiában a szovjet hadsereg által felszabadított terü­leten tevékenykedett. Bekacsoló­dott az SZLKP tevékenységének felújításába, április 12-ig a Köz­ponti Bizottság élén állt, február 28-tól március 1 -ig ő vezette Kas­sán (Košice) a párt első konferen­ciáját, amelyen ő tartotta a főbe­számolót. 1945 márciusában a Szlovák Nemzeti Tanács küldöttségének tagjaként Moszkvában részt vett a külföldi csehszlovák ellenállás képviselőivel a csehek és a szlo­vákok Nemzeti Frontja első kor­mányának programjáról és össze­tételéről folytatott tárgyalásokon. A felszabadulás után az SZLKP KB Elnökségének tagja volt, és továbbra is különböző vezető álla­mi funkciókat töltött be Szlovákiá­ban, amelyekkel még a szlovák nemzeti felkelés idejében bízták meg. Miután 1945 áprilisában a CSKP vezetősége megérkezett a felszabadított területre, fagja lett a CSKP ideiglenes központi bi­zottságának. Az ideiglenes Nem­zetgyűlés képviselője volt. Mindenekelőtt az új néphatalom kiépítésére és a háború által el­pusztított gazdaság felújítására tett erőfeszítéseket. Jelentős sze­repet töltött be a Csehszlovákia belpolitikai és külpolitikai irányvo­naláért a reakcióval folytatott osz­tályharcban, a munkások, a föld­művesek és a többi dolgozó jogos és igazságos követeléseiért foly­tatott küzdelemben. Az 1946 májusi választások után az Alkotmányozó Nemzet- gyűlés tagja és a Megbízottak Testületének elnöke lett. Döntő szerepet töltött be 1947 őszén a szlovákiai politikai válság megol­dásában, a demokratikus pártban egyesült reakciós erők legyőzésé­ben és a dolgozó nép 1948-as februári győzelmében Szlováki­ában. A győzelmes február után részt vett a szocialista építés fő irányvo­nalának kimunkálásában, és min­den erejével bekapcsolódott kö­vetkezetes megvalósításába. Ma­gas pártfunkciókat töltött be, és a megbízottak testületének elnöke volt. 1949 januárjától megbízták az Élelmezésügyi Megbízotti Hi­vatal vezetésével, majd 1949 má­jusától az SZLKP Központi Bizott­sága mezőgazdasági osztályának irányításával. A CSKP IX. kong­resszusán, 1949 májusában a CSKP KB tagjává, júniusban a CSSZBSZ szlovákiai elnökévé és a szervezet csehszlovákiai alelnökévé választották. Alaptalan bírálat és koholt vá­dak alapján 1950-ben Gustáv Hu­sákot fokozatosan megfosztották párt- és állami funkcióitól, 1951 februárjában letartóztatták, és 1954 tavaszán egy törvénysértő perben életfogytiglanra ítélték. Életének ebben a legnehezebb szakaszában is szilárd és hű ma­radt kommunista meggyőződésé­hez. Tanújelét adta erkölcsi szi­lárdságának, hazafiságának és a Szovjetunió iránti őszinte szere- tetének. „Az a kívánságom, hogy Csehszlovákia dolgozó népének jobb jövője legyen, őszintén, be­csületesen népi demokratikus rendszerünk és a szocializmus fel­virágoztatását kívánom“ - mon­dotta az ellene folytatott per során. 1960-ban közkegyelem alapján feltételesen szabadon bocsátot­ták, és három évig egy bratislavai üzemben dolgozott. 1963-ban a Gustáv Husák elle­ni pert koholmánynak és törvény­ellenesnek minősítették, s Husák elvtársat teljes mértékben rehabili­tálták. 1968-ig a Szlovák Tudomá­nyos Akadémián dolgozott. Gus­táv Husák elvtárs aktivan küzdött azon fogyatékosságok, hibák és deformációk ellen, amelyek elmé­lyítették a válságot a pártban és a társadalomban. Párttagként elv­hű harcot folytatott a felgyülemlett problémák marxista-leninista megoldásáért. 1968 áprilisában a csehszlovák kormány alelnöke lett. 1968 au­gusztus végén részt vett a cseh­szlovák és szovjet vezetők moszk­vai tárgyalásain. Következetesen küzdött a mély társadalmi és politi­kai válság elvhű megoldásáért a marxista-leninista, szocialista és internacionalista elvek alapján. Ennek az irányvonalnak a szelle­mében befolyásolta 1968 augusz­tusa végén az SZLKP rendkívüli kongresszusának második részét, amelyen az SZLKP KB első titká­rává választották. A CSKP Köz­ponti Bizottságának ülésén, 1968 augusztus végén a CSKP Köz­ponti Bizottságának és Elnöksé­gének tagjává választották. 1968 és 1971 között a Szlovák Nemzeti Tanács és a Szövetségi Gyűlés Nemzetek Kamarájának képvise­lője volt, 1971-1975-ben pedig a Szövetségi Gyűlés Népi Kama­rájának képviselője. 1969. április 17-én a CSKP KB plenáris ülésén, amely a fordulat kezdetét jelentette a párt politiká­jában és az új pártvezetőség kia­lakításában, Gustáv Husákot vá­lasztották meg a CSKP KB első titkárává. A párt élére széles látó­körű, önfeláldozó és merész szer­vező, olyan kommunista került, aki mindig alkotóan, a további fejlődés távlataival összhangban tudta megoldani a felgyülemlett társa-^ dalmi és politikai problémákat. A párt és a társadalom mély válsága megoldásának marxista -leninista koncepciója alapján - amelyet a CSKP KB 1969 májusi plénuma hagyott jóvá - a pártban sikerült egyesíteni a marxista-le­ninista erőket, megtisztítani sorait, felújítani eszmei, szervezeti és ak­cióegységét és kapcsolatát a nép­pel, felújítani és elmélyíteni a CSKP és az SZKP, valamint a többi kommunista párt testvéri kapcsolatait. Az új pártvezetőség - Gustáv Husákkal az élén - történelmi ér­deme, hogy Csehszlovákia Kom­munista Pártja ismét a csehszlo­vák társadalom forradalmi vezető politikai ereje lett. A jobboldali és szocialistaellenes erők legyőzése után Csehszlovákia a fejlődés út­jára lépett, eredményesen fejlődő szocialista ország lett, amelyet szilárd külpolitikai szövetség fűz a Szovjetunióhoz és a szocialista közösség többi országaihoz. Gus­táv Husák érdeme az is, hogy a CSKP kezdeményezésére kidol­gozták és 1969. január elsejétől meg is valósítjuk a két nemzet együttélésének lenini koncepcióját a csehszlovák szocialista föderá­ció keretében. A CSKP XIV. kongresszusa 1971 májusában megerősítette a CSKP KB 1969 áprilisától meg­valósított politikai irányvonalának helyességét, és kidolgozta a cseh­szlovák szocialista társadalom to­vábbi sokoldalú fejlesztésének programját. Meghatározta a dina­mikus társadalmi és gazdasági fejlődésnek, a szocialista rendszer megszilárdításának és fejleszté­sének, a szocialista demokrácia elmélyítésének, a nép anyagi és kulturális színvonala emelésének irányvonalait és céljait. Ezen a kongresszuson Gustáv Husákot a CSKP KB főtitkárává válasz­tották. 1975-ben és 1980-ban a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság elnökévé választották. 1976-ban, a CSKP XV. kongresszusán és 1981-ben a CSKP XVI. kongresz- szusán - amelyek továbbfejlesz­tették a fejlett szocialista társada­lom építésének programját - ismét a CSKP Központi Bizottságának főtitkárává választották. 1971-től a CSSZSZK Nemzeti Frontja Köz­ponti Bizottságának elnöke és 1969-től a népi milícia főparancs­noka. A CSKP XIV., XV. és XVI. kong­resszusán kitűzött irányvonal megvalósítása során jelentős si­kereket értünk el gazdasági, politi­kai, szociális és kulturális téren is. Megszilárdult a párt egysége, ak­cióképessége és kapcsolata a néppel. Megerősödött a nép, államunk nemzeteinek és nemze­tiségeinek egysége. A népgazda­sági tervek feladatainak teljesítése lehetővé tette, hogy megszilárdít­suk és továbbfejlesszük a szocia­lista társadalom anyagi-műszaki alapját, a nép létbiztonságát és életszínvonalát. A Szovjetunióval és a szocialista közösség többi országával testvéri szövetségben megszilárdult államunk nemzet­közi helyzete, függetlensége és biztonsága. Elmélyült a szocialista aemokrácia. A CSKP vezetésével, a Nemzeti Front valamennyi szer­vezetének aktiv részvételével olyan eredményeket értünk el, amelyekre a csehszlovák nép jo­gosan büszke lehet. A külső és belső feltételek bo­nyolultsága, a csehszlovák társa­dalom további szocialista fejlődé­sének távlatai tovább növelik a CSKP vezető szerépének érvé­nyesítésével szemben támasztott igényeket a társadalmi élet vala­mennyi területén. Gustáv Husák a CSKP és a csehszlovák állam élén nagy erőfeszítéseket tesz, hogy az új szükségletekkel össz­hangban szüntelenül emelkedjen a párt-, állami, gazdasági és tár­sadalmi szervek és szervezetek irányító- és szervezőtevékenysé­gének színvonala, offenziven old­juk meg a társadalmi fejlődés új szakaszával kapcsolatos feladato­kat Ez elsősorban a gazdaság és a politikai rendszer fejlesztése di­namikájának meggyorsítására, a tudomány és a technika ered­ményeinek gyorsabb alkalmazá­sára, a népgazdaság intenzív fej­lesztésére, a nemzetközi szocia­lista gazdasági integrációban való részvételre, az irányítás és szer­vezés további tökéletesítésére, a szocialista demokráciának és az embereknek az irányításban való részvételének az elmélyítésére vonatkozik. Gustáv Husák elvtárs állandó figyelmet szentel népünk békés élete szavatolásának, an­nak, hogy a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság részt vegyen a háborús veszély elhárításáért és a béke biztosításáért folytatott küzdelemben. Nagy érdeme van Gustáv Hu­sák elvtársnak, a CSKP KB főtit­kárának, a CSSZSZK elnökének a CSKP reális politikájának kimun­kálásában és megvalósításában, a Szovjetunióval és a többi testvéri országgal való barátságunk és szövetségünk elmélyítésében. Ezért a kommunista pártban, az egész társadalomban, a nemzet­közi kommunista és munkásmoz­galomban és az egész világközvé­lemény előtt jogosan tiszteletet, bizalmat és tekintélyt élvez. Megkezdett utunk következetes folytatása, az eredmények továbbfejlesztése és szocialista társadalmunk további sikeres fej­lesztése érdekében Gustáv Husák elvtársat, a CSKP KB főtitkárát Csehszlovákia Kommunista Pártja és a CSSZSZK Nemzeti Frontja közös jelöltjeként a Szövetségi Gyűlés 1985. május 22-én ismét a CSSZSZK elnökévé választotta. Gustáv Husák elvtárs forradal­mi mozgalomban kifejtett sokéves tevékenységének, a pártpolitika megvalósításáért folytatott küzdel­mének részét képezi számos ta­nulmány és több könyv, amelyek közül a legismertebb A holnapért folytatott küzdelem, amely bővített kiadásban a Máért folytatott har­cokból címmel jelent meg; a szlo­vákiai parasztkérdéssel foglalkozó tanulmány, valamint a Tanúságté­tel a szlovák nemzeti felkelésről. 1972-től megjelennek Husák elv­társ válogatott beszédei és írásai. A nemzeti felszabadító harcban való részvételéért, párt- és állami tevékenységéért Gustáv Husák elvtárs több csehszlovák és külföl­di kitüntetést kapott - a Csehszlo­vák Hadikeresztet (1945-ben), a Szlovák Nemzeti Felkelés Ér­demrend I. fokozatát (1945-ben), az 1948 Február 25. Érdemrend I. fokozatát (1949-ben), a Klement Gottwald Érdemrendet - A szocia­lista haza építéséért (1968-ban, 1973-ban, 1983-ban), a CSSZSZK Hőse címet (1969- ben, 1973-ban, 1983-ban), a Le- nin-rendet (1969-ben, 1973-ban, 1983-ban), a Szovjetunió Hőse cí­met (1983-ban), a Köztársasági Érdemrendet (1978-ban), az Ok­tóberi Forradalom Érdemrendet (1978-ban); a Szovjetunió Tudo­mányos Akadémiája Marx Károly Aranyérmét (1981-ben) és a test­véri szocialista és baráti országok számos más magas kitüntetését. Gustáv Husák elvtárs ez év április 30-án a prágai várban kitüntetett dolgozókkal beszélget. (CSTK-felvétel)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents