Új Szó, 1985. május (38. évfolyam, 102-126. szám)
1985-05-20 / 116. szám, hétfő
Magasan a mérce az első járási spartakiádbemutató után Két nap, amely megdobogtatta a szíveket Holota Károly (baloldalt) egyik társával beszéli meg a történteket Köszönet illeti a földműves szövetkezeteket, üzemeket, iskolákat és intézményeket, hogy segítettek bennünket, némely esetben létesítményeiket is a rendelkezésünkre bocsájtották. A sok szemet gyönyörködtető bemutató remélhetőleg némi kárpótlásul szolgált a fáradozásukért. Külön dicséret illeti az Agrostav dolgozóit, akik rekordidő alatt felépítették a DAC- stadion új lelátóját, így a seregszemle méltó keretek között folyhatott, és egy ilyen káprázatos bemutatóval ünnepelhettük meg hazánk felszabadításának 40. évfordulóját, mint a járási bemutató. • Hogy tetszett a bemutató a törzskar elnökének és mint alkalmi nézőnek?- A törzskar elnöke egy kicsit izgult, hogy minden jól sikerüljön Szerencsére minden majdnem hibátlanul zajlott, ami a sok száz önkéntes sportszervező érdeme, s még az időjárás is kegyeibe fogadott bennünket. Teljesen elégedett vagyok a tömeges bemutatók és a keretműsorok lefolyásával. Úgy hiszem, hogy a többi járásnak jól feladtuk a leckét. Kívánom nekik, hogy náluk is legalább úgy sikerüljön a járási bemutató, mint nálunk. Mint nézőt elbűvöltek az egyes gyakorlatok, a csöppségek, a szüleikkel fellépő gyermekek, az erőtől duzzadó fiúk és csinos lányok bemutatója, a Honvédelmi Szövetség és a hadsereg tagjainak fellépése, amelyből erő, bátorság sugárzott. Jól sikerültek a keretműsorok, a béke- és barátságváltó első évfolyama, a járási bemutató előestéjén rendezett barátsági est és a sportolók látványos felvonulása is. Végső soron tehát teljes mértékben elégedettek lehetünk az első nagy járási seregszemlével. Akik a sikert megalapozták Nem tudom, ki izgult jobban az egyes fellépések előtt: a tornászok vagy az oktatók. Nehéz lenne ezt lemérni, de az arcokból ítélve talán az utóbbiak. Pedig jó néhá- nyan már többször átestek a tűzkeresztségen, csinálták végig az országos spartakiádot. Baloghné Lély Magda, a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) gimnázium testnevelő tanára minden strahovi rendezvényt megjárt. Az első idején még diák volt, maga is gyakorlatozott. A másodikon a kisgyerekek, a rákövetkezőkön a középiskolás lányok oktatója volt. Jól ismeri a spartakiád légkörét, ilyen és olyan minőségben is. Hogy melyik szerepet tartja nehezebbnek? „A, gyakorlatozóké szép és gondtalan - vallja -, leszámítva a velejáró lámpalázat. De ez az első nyilvános fellépés, majd az igazi, a legnagyobb izgalommal járó strahovi esemény főpróbája után általában elmúlik. Addigra beideg- ződik minden mozdulat, tökéletessé válik az összhang.“ Aki valaha megjárta a prágai előadást, bizonyosan igazat ad a tanárnőnek. Igaz, Baloghnénak ezen a járási fellépésen sem volt miért szégyenkeznie. A pályára lépő 576 lány - közülük 288-an voltak hazaiak, a többi vendégként Galán- táről (Galanta) érkezett - precízen, szépen, esztétikusán mozgott a pattogó ütemű zenére. A lassúbb első részt felváltó lírai betét - amelyben szalagokkal tornáznak a lányok - is rendkívül kifejező. A gyakorlat a klasszikus torna és a modern tánc elemeire, a mozgási, zenei és koreográfiái ellentétekre épül. A nehéz feladatot jól oldották meg a középiskolások, bemutatójukat végig vastaps kísérte. Baloghné a fellépés után fellélegzett, s már széles mosoly- lyal fogadta kollégái gratulációját. A kikapcsolódás csak rövid ideig tartott, percek múlva már a főbe- mutatóra gondolt:,,Minden iskolából csak tizennyolcán jutnak el a Strahovra, s nem könnyű igazságosnak lenni, kire essen a választás. Pedig már most döntenünk kell, hiszen ott új egységbe osztanak bennünket, ezért azonnal meg kell kezdenünk az átképzést.“ A spartakiád egyik legszebb vonása a tömegjelleg, a sokrétűség. Mindkét nemet és minden korosztályt leköt. Természetesen az annak leginkább megfelelő elemekkel. A katonák erőtől duzzadó, fizikai rátermettségről számot adó produkciója szigorú fegyelmet kö- . vetel. Nincs üres járat, a másodperc minden töredékében történik valami. A lévai (Levice) vendégek oktatója, Milan Glogovský főhadnagy elárulta, hogy naponta hatszor is végigismételték a fiúk az egész számot, míg a jelenlegi magas szintre eljutottak. A legnehezebb, legbonyolultabb elem a piramisból trampolinba érkezés: itt a katonáknak bizony számolniuk kell, hogy elkapják a leérkezőt, mert a fogók maguk is mozgásban vannak, s egy másodpercnyi késés is komoly sérülést okozhat. Hiba lenne, ha már ezen a járási premieren tökélyt vártunk volna valamennyi gyakoriatozótól. Nem tettük, s a valós képhez az is hozzátartozik, hogy kisebb hibák szinte minden bemutatóba becsúsztak, egyesekbe kisebbek, másokba komolyabbak. De ettől vált még spontánabbá a hangulat. így például az ipari tanulók bevonulása kisebb zűrzavart okozott, de a sportszerű közönség megtapsolta az azonnal korrigáló fiúkat, lányokat. Marián Tesárik mindjárt meg is magyarázta a bizonyítványt, mondván rendkívül igényes ez a rész, s a társaság csak a nagy nap reggelén tartotta első együttes főpróbáját a helyszínen A somorjai (šamorin) pincér- és szakácstanulóknak legközelebb nyilván jobban megy majd. A lányok Dunaszerdahelyen varró-, fonó- és fodrásztanulók. Oktatójuk, Pázmány Anna elégedett volt védenceivel. „Tudjuk, hogy még nem minden rész tökéletes, hiszen elég későn kezdtük a betanulást, de a lányok fegyelmezettségből, akaratból, odaadásból jelesre vizsgáztak ezen a napon. “ Tegyük hozzá, nemcsak ók, valamennyi gyakorlatozó. S természetesen az a sok-sok oktató is, akik a sikert megalapozták. Emberek - pillanatképek A MEGNYITÓ. Oldalakat lehetne írni az első járási spartakiád szereplőiről és eseményeiről, de akkor sem lehetne hűen, kézzelfoghatóan érzékeltetni azt a csodálatos színes kavalkádot, amely a DAC stadionjában lezajlott. Nem is értem, hogy fér ennyi szemet gyönyörködtető, lelket vidító látvány két délutánba. Már a megnyitó magávaí ragadta, hangulatra keltette a közönséget. Ez a szám nem is szerepel a csehszlovák spartakiád hivatalos műsorában. 100 zászlós, 144 leány és 60 nö futott ki a zöld gyepre és jó negyedórán át káprázatos élőképekkel, nagyszerűen alakított gyakorlatokkal szórakoztatta a közönséget. Utólag tudtam meg, hogy a megnyitó Csibrey István koreográfiájára készült. Ha valaki kitüntetést érdemelne a dunaszerdahelyi spartakiád példás előkészítéséért és lebonyolításáért, az éppen ő lehetne. „Civilben“ a jnb tervezési osztályának vezetője, az utóbbi hónapokban társadalmi munkában a férfiak járási gyakorlatvezetője volt. Nappal a munkáját végezte, esténként fáradhatatlanul járta a falvakat és tornatermeket, hogy segítsen kicsiszolni a gyakorlatokat. Ki tudja, mit érezhetett, amikor a nézők szűnni nem akaró tapssal a tömeges fellépések járási helyettes vezetőjét. Amíg a csöppségeket, a fehér trikóba, zöld szok- nyácskába öltözött kislányokat néztük, beavatottabbtól meg sem kérdezhettem, hogy kit nehezebb betanítani: az apróságokat vagy a felnőtteket.- A felnőtteket. A gyerekeknek vérében van a mozgás, kreatívabbak, érzik a ritmust. A legtöbb baj a férfiakkal volt. Először nem akartak gyakorolni, nem voltak elegen, aztán a gyakorlatokat sem sajátították el tökéletesen. Láthatta az imént, hogy mennyire hiányzott az összhang. Szóval, a férfiak nehéz fiúk. NEHÉZ FIÚK. Karácsony Gyula szavai adták az ötletet, hogy elvegyüljek a tömegben, és találomra megszólítsak valakit a „nehéz fiúk“ közül, akik már éppen gyakorlat után voltak. Alkalmi ismerősöm, Holota Károly vendégfellépő volt. Harminchatodmagával a ga- lántai (Galanta) járásból jött. A vágsellyei (Šaľa) Duslo szaktanintézetének mestere, nős, két gyermek apja, negyvenegy éves.- Nem értem férfitársaimat - fakadt ki -, hogy ennyire tunyák. Világéletemben áhítottam a mozgást. Sokáig a Duslóban fociztam, ma is focizgatok, kézilabdázók vagy röplabdázok. A spartakiádra is habozás nélkül jelentkeztem. A legkisebbeké rendre a legnagyobb siker jutalmazták a megnyitó élőképét. A taps talán némileg kárpótolta a fáradozását. AZ ÜGYELETES. A spartakiád két napján sokan izgultak. A rendezők és a gyakorlatozok egyaránt, nehogy hiba csússzon a bemutatóba, a műsorba. De talán mindenkinél jobban izgult Karácsony Gyula, a tömeges fellépések - ha lehet így mondani - ügyeletese. A viharos szurkolásokról ismert B-középnél állt a függöny előtt, kezében a műsorfüzettel, noha emlékezetből is ismerte a műsort. Fél szemmel a szemközti lelátó tetején „székelő“ „főparancsnokságot“ leste, időnként telefonösszeköttetésbe lépett a főrendezővel és menet- rendszerű pontossággal küldte pályára a gyakorlatozókat. Az első napi program derekán kérdeztem tőle, hogy zajlik a műsor. Kitérővel válaszolt.- Nyugtával dicsérd a napot, de eddig szerencsére zökkenőmentesen. Most már megdicsérhetjük mindkét napot. Karácsony Gyula egyébként járási tanfelügyelő, az utóbbi időben úgyis ismerték, mint Jobb igy, mint súlyfelesleggel, infarktusveszéllyel bajlódni. A család meg sem érezte azt a heti két- három óra gyakorlást. Ránk még vár a galántai járási bemutató, remélem, ott már jobban fog menni a gyakorlat. A NÉZŐ. Ugyancsak találomra választottunk ki a nézők közül egy házaspárt, amely két napon át élénk érdeklődéssel figyelte a bemutatókat, időnként elragadtatással tapsolt. Divinec István és felesége nyugdíjasok Dunaszerda- helyról.- A menyem gyakorolt a nők között - mondta Divinec bácsi. - De nem ezért jöttünk ki. A nejemmel általában minden nagy sporteseményen, futballmeccsen ott vagyunk. Ez a járási spartakiád pedig egyedülálló esemény. Nagyon jó volt a nők, a katonák, s a legkedvesebb a kislányok gyakorlata. Felemelő érzés számunkra, hogy mindig nálunk rendezik az ország első járási spartakiádját. Egész hazánk népe meggyőződhet róla, hogy e járás nemcsak a mezőgazdaságban, hanem a sportban és a testnevelésben is jeleskedik. Váradi Pál megnyitja az első járási bemutatót Az oldalt írta. PALÁGYI LAJOS és URBÁN KLÁRA A felvételeket Palágyi (3) és Tóth- pál készítette hogy ne csak gazdasági téren bizonyítsuk járásunk fejlettségét, hanem a testnevelési és sport- mozgalomban is, s a járási spartakiádbemutató nagyszerű alkalmat nyújt erre. Az az érzésem, hogy nem vallottunk szégyent, és a stadiont mindkét nap színültig megtöltő nézők és a televízió jóvoltából hazánk több ezer, sőt több millió lakosa előtt jól vizsgáztunk. A két napba összesűrített látvány azt hiszem megdobogtatta a szíveket. Köszönet jár érte a gyakor- latozóknak és a szervezőknek egyaránt. • Hogyan készültek fel az első járási bemutató ilyen tökéletes lebonyolítására?- Ehhez szükség volt az egész járás, az állami és társadalmi szervek összefogására. Minden tőlünk telhetőt megtettünk a spartakiád sikeréért. Mindenekelőtt sikerült kellő számú gyakorlatozót és megfelelő feltételeket biztosítani a gyakorlatok betanulásához. ÚJ SZÚ 5 1985. V. 20. Ifjúságról, szépségről, táncról, a mozgás öröméről szól a középiskolás lányok bemutatója A Csallóköz szíve, Dunaszer- dahely (Dunajská Streda) a Csehszlovák Spartakiád első járási bemutatójának megszervezésével és lebonyolításával ország és világ előtt ismét jelesre vizsgázott. A mintegy hétezer gyakorlatozó fellépése felejthetetlen élményt nyújtott, de a szervezők is kitettek magukért. Szocialista testnevelésünk e nagyszabású seregszemléjéről beszélgettünk a bemutató után a járási spartakiád-törzskar elnökével, az SZLKP járási bizottságának titkárával, Váradi Pállal: • Mit jelent Csallóköz székhelyének és a járásnak, hogy hagyományosan itt rendezik az ország első járási spartakiád- bemutatóját?- Nagy megtiszteltetést és annak elismerését, hogy városunk és járásunk jó eredményeket ér el a sport és a testnevelés fejlesztésében éppúgy, mint a társadalmi és a gazdasági élet minden területén. Mi ugyanis arra törekszünk,
