Új Szó, 1985. április (38. évfolyam, 77-101. szám)

1985-04-11 / 85. szám, csütörtök

HATÉKONYABB MUNKÁVAL KÖZÖS CÉLJAINK ELÉRÉSÉÉRT EREDMÉNYEK Eredményes együttműködés Kulturális intézményünk politi­kai és társadalmi feladatai között jelentős helyen szerepel az is, hogy sajátos eszközeinkkel minél hatékonyabban járuljunk hozzá já­rásunk magyar nemzetiségű dol­gozó fiataljai tartalmas, szocialista eszményeinknek megfelelő műve­lődéséhez és szórakozásához. E fontos feladat teljesítését tartot­tuk és tartjuk szem előtt módszer­tani, kulturális-népművelő, szer­vezői, és nem utolsó sorban kiadói tevékenységünkben is. Munkán­kat pártunk kulturális politikájának szellemében, járásunk párt- és ál­lami szerveinek útmutatásai alap­ján végezzük. Célunk az, hogy mind jobb, korszerűbb lehetőséget teremtsünk a szabad idő értelmes eltöltéséhez, a dolgozók művelő­déséhez és szórakozásához, a szocialista életszemlélet mind széleskörűbb meghonosításához. Tevékenységünk során ezeknek az elveknek érvényesítésével együtt figyelembe vesszük a ma­gyar nemzetiségű dolgozók sajá­tos igényeit is. Munkánkban irány­tűként szolgál az a dokumentum, amely a lévai (Levice) járásban végzendő kulturális-népművelői munka legfontosabb céljait, fel­adatait szabja meg 1981 -tői ez év végéig. E fontos kultúrpolitikai, közművelődési célok teljesítése érdekében igyekeztünk minél ha­tékonyabban együttműködni a nemzeti bizottságokkal, a tö­megszervezetekkel, a kulturális intézményekkel, s természetesen a CSEMADOK járási bizottságá­val, illetve helyi szervezeteivel is. Az elmúlt években sokat javult és valóban gyümölcsözővé vált járási népművelési központunk és a CSEMADOK járási bizottsága közötti elvtársi kapcsolat, együtt­működés. Hasonlóan javuló együttműködés jellemzi a művelő­dési otthonok és a nemzetiségi kulturális szövetség helyi szerve­zeteinek tevékenységét is. Ezt a közös munkát városaink és fal- vaink egységes kulturális munka­terve rögzíti és határozza meg. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy a CSEMADOK helyi szervezetei javuló munkájának, az állami szer­vekkel, és más kulturális intézmé­nyekkel való eredményesebb együttműködésük eredményekép­pen járásunkban ma már szinte valamennyi kulturális munkaterv­ben szerepelnek a CSEMADOK rendezvényei is. Az együttműkö­dést elősegíti az a tény is, hogy járásunk kulturális intézményeinek magyar nemzetiségű dolgozói egyúttal a CSEMADOK helyi szer­vezeteinek, járási bizottságának tagjai, tisztségviselői is. Nem mel­lékes az a körülmény sem, hogy a nemzetiségi kulturális szövetség helyi szervezetének, járási szer­vének számos képviselője egyút­tal a művelődési otthonok, népmű­velési központok tanácsadó testü­letének tagjai is, s így könnyebb egyeztetni, összehangolni a kultu­rális-népművelői munkát. Az elmúlt esztendőben járá­sunk vegyes lakosságú falvaiban 28 alkalommal nyújtottunk mód­szertani segítséget az egységes kulturális munkaterv kidolgozásá­hoz. A nevelő és a közművelődési munkánkban megkülönböztetett figyelmet szenteltünk a fiatalok kommunista nevelésének. Bekap­csolódtunk a politikai-közmúveló- dési rendezvények szlovákiai ver­senyébe. Járásunkban 59 ilyen jellegű új összeállítás készült, örömünkre szolgált, hogy az ipolysági (Šahy) és a farnadi (Far- ná) magyar nyelvű politikai-köz­művelődési műsor járási méretben is a legszínvonalasabbak közé tartozott. Rendszeresen segítjük a polgári ügyek testületeinek mun­káját is. Tavaly több módszertani kiadványt jelentettünk meg ma­gyar nyelven is. Ezzel is iparko­dunk vonzóvá, színvonalasabbá tenni a PÜT tevékenységét. A szocialista életvitel meghono­sításában fontos szerepe van a dolgozók esztétikai nevelésé­nek, erkölcsi értékeik szüntelen gyarapításának. E felismerés ve­zérel bennünket akkor is, amikor a rendelkezéseinkre álló eszköze­inkkel segítjük a magyar amatőr csoport munkáját. Nagyra értékel­jük és továbbra is támogatjuk kul­turális intézményünk amatőr szín­játszócsoportjának művészi mun­káját, s járásunk többi magyar amatőr együtteseit is segítjük. Ta­valy 98 alkalommal nyújtottunk nekik módszertani, szakmai segít­séget, s megrendeztük a magyar szavalok, színjátszók, énekkarok, tánccsoportok helyi, körzeti és já­rási fesztiváljait is. Több nemzetiségi rendezvény­nek már szép hagyománya van, és a lakosság körében nagy nép­szerűségnek örvend. A Daloló Ipoly völgye elnevezésű fesztivál, amelyet évről évre Ipolyszakálla- son (Ipeľský Sokolec) rendezünk, nemcsak a Járási Népművelési Intézet és a CSEMADOK járási bizottsága eredményes együttmű­ködésének, hanem járásunk szlo­vák és magyar nemzetiségű la­kossága együvétartozásának, in­ternacionalista egységének, test­vériségének is egyik szép jelképe. Közösen segítjük az országos és a kerületi szerveket, intézménye­ket a zselizi (Želiezovce) országos népművészeti fesztivál előkészíté­sében és sikeres megrendezésé­ben is. A CSEMADOK járási bizottsá­gával karöltve rendezünk különbö­ző továbbképző tanfolyamokat, előadásokat a népművelők, s a magyar amatőr csoportok ren­dezői, művészeti vezetői részére is. Ehhez a munkához gyakran kapunk segítséget a Népművelési Intézettől és a CSEMADOK Köz­ponti Bizottságától. Néhány héttel ezelőtt a CSE­MADOK lévai járási konferenciá­ján is elismerően szóltak közösen végzett kulturális-népművelő munkánkról. Ez az elismerés is még jobb munkára ösztönöz ben­nünket. A jövőben még inkább azon fáradozunk majd, hogy pár­tunk lenini nemzetiségi és kulturá­lis politikájának elvei járásunkban gyümölcsöző valósággá váljanak, s az anyagi jólét mellett az is jellemezze járásunkat, hogy - a költővel szólva - a szellem napvilága ragyog be mind több ház ablakán. JÚLIUS RUBINSKÝ, a Lévai Járási Népművelési Központ igazgatója Évek óta figyelemmel kísérve a kialakult helyzetet és a járási népművelési központok tevékeny­ségét az egyes járásokban, azt kell állítanom, hogy a magyar nemzetiség lakta területeken nincs kialakult rendszere annak, hogy ez az intézmény miként telje­sítse feladatait a nemzetiségi nép­művelésben. Mivel a létszám és a szakterület meghatározott, nem lehet minden szakterületre két embert állítani, ezért van az, hogy a karének, a zene, a tánc, a szín­játszás, vagy a klubtevékenység, az esztétikai nevelés, a polgári ügyek stb. külön-külön szakelő­adóval képviselteti magát az intéz­ményen belül, és a nemzetiségi népművelésben egy-két ember­nek kell ellátnia az összes szakte­rületet. Néhány éve azonban köz­ponti és kerületi szinten is meg­szűntek a nemzetiségi osztályok. A tőketerebesi (Trebišov) járás­ban, ahol a lakosság majdnem negyven százaléka magyar nem­zetiségű, három nemzetiségi szak­előadó dolgozik. Az amatőr művé­szeti mozgalomban egy dolgozó végzi a vers- és prózamondás, színjátszás, ének, zene, tánc módszertani irányítását. Kétfajta tevékenység hárul az intézményre és dolgozóira. Egyik a szervezési (rendezvények, ver­senyek előkészítése, rendezése), a másik a szakmai. Ezért van az, hogy a nemzetiségi rendezvények többségét a CSEMADOK járási bizottsága készíti elő a nemzetisé­gi szakelőadó tanácsai szerint. A népművelésben viszont szinte kizárólagosan csak a módszertani anyagok közvetítése, illetve az egyes évfordulókra kiadott anya­gok magyar nyelvű mellékletének az elkészítése a szakelőadó fel­adata, így az egyes speciális szakterületekkel már nem tud kü­lön-külön foglalkozni. Az ideális az lenne, ha valamennyi alkalmazott mindkét nyelven szakemberként tudná a tanácsadást végezni, vagy a létszám emelésével leg­alább három-három nemzetiségi dolgozó között meg lehetne oszta­ni a munkát. Ez azonban az anya­gi lehetőségek, valamint az ér­vényben lévő előírások miatt meg­KAPUNK ÉS ADUNK ÚJ SZÚ 1985. IV. 11. Az utóbbi időben különböző kulturális fóru­mokon, de a sajtóban is mind több szó esik a népművelési intézmények szerepéről, mun­kájuk hatékonyságáról. Egyre gyakrabban hangzik el az a megállapítás, hogy a helyi művelődési házak és a társadalmi szervezetek kulturális-népművelő tevékenysége nagymér­tékben függ - az anyagi eszközök mellett - a népművelési intézmények által nyújtott módszertani segítség szintjétől. Ez így igaz; a szakszerűbb és hatékonyabb segítségnyúj­tást sürgető követelések jogosak. Az éremnek azonban két oldala van. A nép­művelési intézmények (központok) munkáját is két fontos tényező határozza meg elsősor­ban, az egyik az anyagi ellátottság, a másik a megfelelő szakmai tudással rendelkező szakemberek száma. Köztudott, hogy hazánk­ban, sajnos, a népművelők képzése, enyhén szólva is, alacsony színvonalon van. Középfo­kú iskoláinkban csak általános képzést kapnak a diákok népművelésből, főiskolai szintű okta­tása még gyermekcipőben sem jár. A Szovjet­unióban főiskolák sokaságán képeznek sza­kosított népművelőket, és Magyarországon is sokkal kedvezőbb a helyzet e téren. Ami az anyagi ellátottságot illeti, mi abban a szeren­csés helyzetben vagyunk, hogy járásunk párt­ós állami szervei tudatában vannak a kulturá­lis-népművelő munka jelentőségének, megbe­csülik ezt a munkát. Az erkölcsi támogatáson kívül még az elmúlt évek szűkösebb gazdasá­gi viszonyai között is megfelelő mértékben biztosították és biztosítják a népművelési köz­pontunk tevékenységéhez szükséges anyagi eszközöket. Országos kulturális találkozókon többször elhangzott már, hogy a dunaszerdahelyi (Du­najská Streda) járásban könnyű a társadalmi szervezeteknek, köztük a CSEMADOK-nak, mert a járási népművelési központ minden tekintetben segíti őket. Én azt hiszena, hogy a miénkhez hasonló központok mindenütt se­gítenek, hisz ez a feladatuk. Társadalmi szer­vezetek nélkül, tömegbázis nélkül légüres tér­ben lebegnénk. Járásunkban aránylag jó az együttműködés a Nemzeti Front szervezetei­vel, főként a SZISZ-szel, a CSSZBSZ-szel, a Nőszövetség szerveivel és szervezeteivel, ugyanígy a CSEMADOK-kal. Az elmúlt esztendő gazdag volt társadalmi­politikai eseményekben, ami hűen visszatük­röződött tevékenységünkben. Mindenekelőtt a Szlovák Nemzeti Felkelés 40. évfordulója volt az, ami motiválta rendezvényeinket, me­lyeket sokáig tartana felsorolni. Ezekkel pár­huzamosan, munkatervünk szerint, 303 ama­tőr művészeti együttesnek és 238 szakkörnek nyújtottunk módszertani segítséget; megszer­veztünk 33 járási versenyt, 7 különböző jellegű találkozót, illetve fórumot, köztük olyan rango­sat is, mint a nyárasdi (Topol’níky) képzőmű­vészeti tábor, vagy a Konkoly '84 nyári csilla­gászati tábor; ezenkívül mintegy másfél száz tanfolyamot és szemináriumot, több tanulmány­utat, 16 kiállítást és sok-sok előadást. Kia­dásunkban 76 különböző jellegű módszertani segédanyag jelent meg az egyes szakbizott­ságaink, a helyi nemzeti biztotságok, a polgári ügyek testületei, a híradóskörök, valamint az egyes népművészeti csoportok és szakkörök részére. Munkánkat 18 tanácsadói testület segíti, melyek az egyes osztályok keretében működnek. Szakelőadóink 713 módszertani látogatást abszolváltak az elmúlt évben. Intézményünknek öt osztálya van, a nép­művelési, a népművészeti, a kiadói-propagá- ciós, a szervezési és a gazdasági, valamint a csillagászati kabinet. A népművelési osztály dolgozói elsősorban a művelődési házak, a szakkörök, az ifjúsági klubok és a társadalmi szervezetek vezetőinek nyújtanak szakmai és módszertani segítséget. Sokrétű tevékenysé­gükből külön ki kell emelni részvételüket a po­litikai-nevelési formák kialakítására, mint ami­lyenek például a diafonikus összeállítások, tematikus tanulmányutak. A népművészeti osztály munkatársai többek között közremű­ködnek az amatőr művészek, illetve művészeti csoportok felkészítésében. Az ó munkájuk eredményeképpen is sokan értek el kitűnő eredményeket kerületi és országos versenye­ken. Szervezői voltak a XVII. Csallóközi Kultu­rális Napoknak, melyeken összesen 513 sze­replő lépett fel a járás 19 helységében. Itt elsősorban a módszertani tevékenység gya­korlatában vannak még tartalékaink. Az ama­tőr művészeti tevékenységbe jobban be kelle­ne vonni a mezőgazdasági és ipari vállalatok, valamint a szakmunkásképzők csoportjait. A szervezési osztály mindenekelőtt az 1984- es év fő feladatainak teljesítését követte figye­lemmel. A didaktikai kabinet segített többek között a politikai nevelési programok összeállí­tásában és részt vett e programok járási seregszemléjének lebonyolításában. A propa- gációs osztály tevékenysége a különböző poli­tikai társadalmi eseményekhez, évfordulókhoz kötődött, gazdag kiállítói tevékenységet is vé­gezve. A csillagászati kabinet rendezvényein, az 1983-as évhez képest, 12 százalékkal emelkedett a látogatottsági szint, e kabinet különböző munkaformái bevált eszközei az amatőr csillagászat népszerűsítésének és a tudományos világnézet terjesztésének az ifjúság soraiban. A tudomány és a vallás című audiovizuális program a járás csaknem valamennyi alapis­kolájába eljutott. Nagy öröm számunkra, hogy a kabinet számítógépét egy modern progra­mozóval és a hozzá tartozó tévékészülékkel, valamint adattároló magnetofonnal is sikerült kiegészítenünk. Ez elősegíti a tudományos tevékenységet, nem utolsósorban pedig lehe­tővé válik általa, hogy alapiskolás tanulóink, a csillagászati körök tagjai megismerjék a szá­mítógépek csodálatos világát; és bizonyára szerepet visz majd a tudományos világnézet kialakításában és elősegíti a pályaválasztást. Mi legalábbis nagyon szeretnénk, ha így lenne. HÉGER KÁROLY, a Dunaszerdahelyi Jásási Népművelési Központ igazgatója valósíthatatlan. Marad tehát a szükségletek hézagos kielégíté­se (vagy részleges pótlása a CSE­MADOK ugyancsak szűk lehető­ségein belül), vagy egy-két ember önkéntes többletmunkája. A tevékenység eddig is inkább csak felmérő-szervező jellegű volt: versenyek meghirdetése, a jelentkezések alapján történő megszervezése, illetve a működő csoportok meglátogatása. Ez utóbbi viszont az esti próbák és a közlekedés korlátozottság miatt szinte minimális. Sok műsorról csak a csoportvezetőktől szerzett információk alapján, avagy már csak a seregszemlén, mint kész tényről szerzünk tudomást. Ez pe­dig kevés. Az ilyen információk nagyrészét is a CSEMADOK szakbizottságainak tanácsko­zásain szerezzük be. A kerületi népművelési központban a szer­vezési osztály egyik dolgozóját bízták meg a nemzetiségi rendez­vények szervezésével, aki rend­szeres tanácsadótestületi ülések összehívásával szervezi ezeket. A szakemberek közvetítését is rajta keresztül intézzük. így válik esetlegessé az a munka, melynek eredményességét nem máról-holnapra és nem szerzett díjak vagy a csoportok létszámán tudjuk lemérni, hanem a széles tömegek politikai, erkölcsi, etikai, esztétikai magatartásán és érzé­kenységén. A jobbítás szándékával írom e sorokat, miközben a vers és prózamondás, színjátszók, kis- színpadok, bábosok járási verse­nyének értékelésén dolgozom, s a kerületi seregszemlére to­vábbjutottakat látogatva anyagiak híján, a legolcsóbb megoldások­ból igyekezünk jó előadást csi­szolni. Pár hét múlva a Tavaszi szél járási döntőjében kell majd esetleg félresiklott produkciókat is érzékenyen megbírálni, nehogy az eddig nem látott rendszeres pró­bák eredményeként összeková- csolódott csoport felbomoljon, akár egyetlen tapintatlan véle­mény miatt. Bár tanácsokat kap­nak akár körlevél formájában, akár a járási újságon keresztül de segí­teni, javítani a kezdetnél lehetne a legjobban. Egy kívülálló jelenlé­te, néha nem'is a szakvéleménye, csak a buzdító szava is elég ah­hoz, hogy elinduljanak, tovább lépjenek, hogy az együttes él­mény, a közös terv a közönség előtti fellépésre, méltányolhatóvá forrjon ki. Persze erre egyetlen ember ideje, ereje szétaprózott szakismerete kevés. Főleg, ha olyan embereken kellene segíte­nünk, akik mindennapi becsületes munkájuk mellett, néha családjuk vagy egyéb anyagi vagy szórako­zási lehetőségük rovására végzik mindazt, amit mások főállásban. Befejezésül néhány konkrét adattal szeretném alátámasztani állításaimat. A járásunk többségé­ben magyarok lakta helységeiben 6 bábcsoport, 8 gyermekszínját­szó csoport, 5 felnőtt kisszínpad és színjátszócsoport, 4 kórus, 8 éneklő csoport, 6 tánccsoport, 6 paraszt illetve citerazenekar és 3 hagyományőrző folklórcsoport tevékenykedik. Ezenkívül számos olyan falu van, ahol alkalmakhoz kötődve irodalmi összeállítást, nó­taestet, esztrádmúsort is rendez­nek. Mindezek irányítása vitatha­tatlan, hogy meghaladja egyetlen szakelőadó képességeit, tudását. Marad tehát a jószándék, a rend­szeres odafigyelés, a lelkesítő szó, amire leginkább szükség van. A járáson kívülről érkező segítség, módszertani tanács már eddig is rengeteget lendített csoportjaink munkáján. Ezért is várnánk na­gyobb figyelmet, megértést, támo­gatást valamennyi szakem­berünktől. MIHÁLYI MOLNÁR LÁSZLÓ, a Tőketerebesi Járási Népművelési Központ nemzetiségi szakelőadója PROBLÉMÁK TAPASZTALATOK JAVASLATOK Több szakmai segítséget

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents