Új Szó, 1985. április (38. évfolyam, 77-101. szám)
1985-04-30 / 101. szám, kedd
KITÜNTETÉSEK MÁJUS ELSEJE ALKALMÁBÓL (Folytatás a 4. oldalról) lalat adamovi gépgyára marósának; Miroslav Zettlnek, a Prága- Nyugat Állami Gazdaság kombáj- nosának; Pavol Zibrin mérnöknek, építőművésznek, a tudományok doktorának, a bratislavai Állami Város- és Településfejlesztési Intézet igazgatójának; Viktor Žabenský mérnöknek, a prievidzai Bányaipari Építkezések n. v. igazgatójának; a prágai Armabeton n. v. dolgozói kollektívájának; a prágai Cseh Hidrometeoro- lógiai Intézet dolgozói kollektívájának; a Hradec Králové-i Csehszlovák Autóközlekedési Vállalat n. v. dolgozói kollektívájának; a Csehszlovák Vasutak ostravai fűtőháza dolgozói kollektívájának; a Csehszlovák Vasutak Ústí nad Labem-i üzemrészlege dolgozói kollektívájának; a prágai Československý spi- sovatel kiadóvállalatnak; a libušini Klement Gottwald Bánya konszernvállalat dolgozói kollektívájának; a páskoví Paskov Bánya kon- szernvállalat dolgozói kollektívájának; a Kralupy nad Vltavou-i Kau- csuk konszernvállalat Chemo- petrol üzeme dolgozói kollektívájának; az ostravai Janáček Filharmóniának; a Kostelec u Holeáova-i Békevédők Efsz dolgozói kollektívájának; a budéckoi Győzelmes Február Efsz dolgozói kollektívájának; a tábori Jiskra n. v. dolgozói kollektívájának; a déčíni járásnak; a chomutovi járásnak; a Liptovský Mikuláä-i járásnak; a poprádi járásnak; a príbrami járásnak; a sokolovi járásnak; a žilinai járásnak; a Letohrad-ZSE (Prága) Orli- cei Elektrotechnikai Müvek konszernvállalat dolgozói kollektívájának; a Duklaalji Ukrán Népművészeti Együttesnek, Prešov; a teplicei Észak-Csehországi Erdőgazdaság dolgozói kollektívájának; a prágai Csokoládégyár szakágazati vállalat holešovi Sfinx üzeme dolgozói kollektívájának; a Dolní Beneáov-i Sigma konszernvállalat dolgozói kollektívájának; a plzeňi Silnice n. v. dolgozói kollektívájának; a bratislavai Távközlési Igazgatóságnak; a Znojmoi Állami Gazdaság dolgozói kollektívájának; Trnava városnak; a kassai (Košice) Kelet-szlovákiai Erdőgazdasági Vállalat dolgozói kollektívájának; az Erősáramú Elektrotechnikai Kutatóintézet dolgozói kollektívájának, Praha-Béhovice; a prágai Díszlakatos Üzem dolgozói kollektívájának; NEMZETI MŰVÉSZEK A Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke a nemzeti művész címet adományozta: Gabriela Beňačková-Čápová érdemes művésznek, prágai operaénekesnek kiemelkedő művészi tevékenységéért, hazai és külföldi hangversenyeiért; Albin Brunovský érdemes művésznek, bratislavai festőművésznek kiváló képzőművészeti alkotásaiért; Oldrich Flosman érdemes művésznek, prágai zeneszerzőnek, magas színvonalú jelentős zeneműveiért; Tibor Frešo érdemes művésznek, a bratislavai Szlovák Nemzeti Színház operatársulata karmesterének, a zeneművészet terén kifejtett kiemelkedő művészi tevékenységéért; Karéi Gott érdemes művésznek, prágai énekesnek, a könnyűzene fejlesztéséhez való hozzájárulásáért és művészetünk hazai és külföldi reprezentálásáért; Jan Habart érdemes művésznek, Uherské Hradišté-i szobrász- művésznek, a szocialista képzőművészet gazdagításáért, monumentális szobrászati alkotásaiért; Karéi Hofman érdemes művésznek, Vei ké Karlovice-i festőművésznek, a szocialista képzőművészet gazdagításáért, kiváló tájképeiért és figurális festményeiért; Jana Jonášová érdemes művésznek, a prágai Nemzeti Színház operatársulata magánénekesének, kiemelkedő művészi tevékenységéért és művészetünk külföldi reprezentálásáért; Radom ír Kolár érdemes művésznek, prágai festőművésznek és grafikusnak a szocialista képzőművészet gazdagításáért, kiemelkedő festészeti alkotásaiért; Miloš Kopecký érdemes művésznek, a prágai Vinohrady Színház tagjának, a színházban, a filmekben és a televízióban nyújtott kiváló színészi alakításaiért; Július Lenko érdemes művésznek, költőnek, kiváló költői és műfordítói tevékenységéért; dr. Ján Pilár docensnek, érdemes művésznek, költőnek sokéves társadalmi szempontból kiemelkedő költészetéért; Ladislav Snopek professzornak, érdemes művésznek, szobrászművésznek kiváló alkotásaiért; Vera Soukupová érdemes művésznek, a prágai Nemzeti Színház operája magánénekesének, kiemelkedő művészeti teljesítményéért, a csehszlovák szocialista kultúra példás külföldi reprezentálásáért; Antonin Švorc érdemes művésznek, a prágai Nemzeti Színház operája magánénekesének, kiemelkedő művészeti tevékenységéért, a csehszlovák művészet példás reprezentálásáért; Václav Zitka érdemes művésznek, a prágai Nemzeti Színház operája magánénekesének, kiváló művészeti tevékenységéért, a csehszlovák szocialista kultúra példás reprezentálásáért; KLEMENT GOTTWALD ÁLLAMI DÍJAK A Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke kiváló teljesítményekért a Klement Gottwald állami díjat és a Klement Gottwald állami díjas megtisztelő címet adományozta tudományos munkáért dr. Jaroslav Nešetŕilnek, kandidátusnak, a prágai Károly Egyetem Matematikai-Fizikai Kara munkatársaknak. dr. Vojtéch Rödl kandidátusnak, a prágai Cseh Műszaki Főiskola Nukleáris és Fizikai-mérnöki kara munkatársának a kombinációs struktúrák elméletében elért kutatási eredményekért; dr. Peter Moráveknak, a Geo- industria n. v. Prága munkatársának, dr. Zdenék Poruba profesz- szornak, a tudományok doktorának, a Károly Egyetem Természettudományi Kara munkatársának, a cseh hegyvidék aranylelőhelyei új fémgenetikai koncepciójának kidolgozásáért; Miloslav Frumar mérnöknek, professzornak, a tudományok doktorának, dr. Jirí Klikorka mérnöknek, professzornak, a tudományok doktorának, a pardubicei Vegyipari Technológiai Főiskola munkatársainak, Ladislav Tichý mérnöknek, kandidátusnak, a Csehszlovák Tudományos Akadémia prágai Fizikai Intézete munkatársának, a félvezető és kalko- gén üvegekkel kapcsolatos új ismeretekért; dr. Ján Bubeniknak, a tudományok doktorának, a Csehszlovák Tudományos Akadémia prágai Molekuláris Genetikai Intézete munkatársának, a daganatellenes immunreakció mechanizmusára és szabályozására vonatkozó új ismeretekért; dr. Ladislav Kováč docensnek, a tudományok doktorának, a Szlovák Tudományos Akadémia kassai Fiziológiai Intézete Ivanka pri Dunaji-i részlege munkatársának, a mitokondrium molekuláris genetikájának fejlesztéséhez való hozzájárulásért; Anton Kováčik mérnöknek, professzornak, a tudományok doktorának, a Csehszlovák Tudományos Akadémia levelező tagjának, a Prága-Ruzyné-i Növénytermelési Kutatóintézet munkatársának, az idegen beporzású növények genetikájával és a növénynemesítésben való alkalmazásukkal kapcsolatos új ismeretekért; A nemzeti felszabadulásért, az új köztársaságért 1938-1945 és az 1944. évi Szlovák Nemzeti Felkelés története című müvek szerzői kollektíváinak; kiváló felfedezésekért a technika fejlesztésében elért alapvető változásokért és új gyógymódokért: Ladislav Filip mérnöknek, kandidátusnak, Václav Janda mérnöknek, kandidátusnak, Josef Kott mérnöknek, docensnek, kandidátusnak, Jaroslav Lavička okleveles technikusnak, Stanislav Štepánek mérnöknek, kandidátusnak, a plzeňi Škoda konszernvállalat Energetikai Gépgyára munkatársainak, a VVER 440 atomreaktorok termelési technológiájával kapcsolatos kutató- és fejlesztési munkákért; Karéi Zvérina mérnöknek, a Csehszlovák Tudományos Akadémia prágai Plazma Fizikai Kutatóintézete munkatársának, a folyadékkal stabilizált plazmaégő fejlesztéséért és ipari alkalmazásáért; Vladimir Mišut mérnöknek, kandidátusnak, Rudolf Holiček mérnöknek, kandidátusnak, Anton Koledának, a Seredi Nikkelkohó dolgozóinak, dr. Milan Štompfemnak, Jirí Marko mérnöknek, kandidátusnak, a slanyi Batéria konszernvállalat munkatársainak, a speciális tulajdonságú nikkelpor kutatásáért és a Ni-Cd akkumulátorok gyártásának fejlesztéséért; Ján Vosolsobé mérnöknek, professzornak, kandidátusnak, Antonin Šimeček mérnöknek, kandidátusnak, a prágai Vegyipari Technológiai Főiskola munkatársainak, Ivan Harmaniak mérnöknek, a Slovchémia termelési gazdasági egység vezérigazgatósága munkatársának, Július Sabadoš mérnöknek, kandidátusnak, Mikuláš Čollák mérnöknek, Ján Šver- dának, a strážskéi CHEMKO n. v. dolgozóinak, a nitrogénsav gyártásában bevezetett új katalitikus rendszer kutatásáért és fejlesztéséért; Miroslav Dédek mérnöknek, docensnek, a tudományok doktorának, a prágai Élelmiszeripari Kutatóintézet munkatársának, Vladimir Huško mérnöknek, kandidátusnak, a prágai Tejipari Kutatóintézet munkatársának, dr. František Doležal kandidátusnak, a Frýdek-Mistek-i Állami Állatorvosi Felügyelet munkatársának új oltóanyagok kutatásáért és a sajtgyártásban való alkalmazásáért; dr. Jozef Laurinčiknak, mérnöknek, professzornak, kandidátusnak, a trenčíni Juhtenyésztési Kutatóintézet munkatársának; Milan Gajdošík docensnek, mérnöknek, kandidátusnak, a nit- rai Mezőgazdasági Főiskola munkatársának; Vendelín Longauernek, a trenčini Juhtenyésztési Kutató- intézet Munkatársának egy új juh- fajta kinemesítéséért; dr. Vladimir Kočandrle professzornak, a tudományok doktorának, dr. Juraj Fábián profesz- szornak, a tudományok doktorának, dr. Pavel Firt professzornak, a tudományok doktorának, a prágai Klinikai és Kísérleti Orvostudományi Intézet munkatársainak, a szívátültetés programjának kidolgozásáért Csehszlovákiában; dr. Jiŕí Bednár kandidátusnak, dr. Ján Nemecnek, a tudományok doktorának, dr. Václav Zamrazil kandidátusnak, a prágai Endokrinológiai Kutatóintézet munkatársainak és dr. Vladimír Nahodil professzornak, a tudományok doktorának, a Prága-Motol-i Egyetemi Kórház sebészeti klinikája munkatársának, a pajzsmi- rigyrák diagnosztikájával és gyógyításával kapcsolatos felfedezésekért; az irodalom, a zene, a képzőművészet és a film területén alkotott müvekért, illetve elért eredményekért: Véra Adlová érdemes művésznek, prágai írónőnek, Az ősz fanyar illata című regényéért; Ján Solovič érdemes művésznek, bratislavai írónak, a Harang torony nélkül című színművéért, tekintettel az utóbbi években kifejtett jelentős alkotó munkájára; Marian Lapšanskýnak, a Szlovák Filharmónia szólistájának, Szergej Prokofjev 3. zongorahangversenyének előadásáért, a csehszlovák művészet külföldi reprezentálásáért; a Cseh Filharmonikus Zenekarnak, a cseh zene éve keretében bemutatott cseh zenemüvek tolmácsolásáért; Rudolf Svoboda érdemes művésznek, prágai szobrászművésznek, a Pečkyben emelt Klement Gottwald emlékművért; Jaroslav Bálik nemzeti művésznek, a Barrandovi Filmstúdió munkatársának, az Atomkatedrá- lis című film rendezéséért, figyelembe véve az utóbbi években kifejtett elkötelezett művészi tevékenységét. Még a huszonnegyedik órában is Kommunista funkcionáriusok terezíni kivégzésének 40. évfordulójára ÚJ szú 1985. IV. 30. Negyven évvel ezelőtt, május elsején még csak elkezdődött Csehország felszabadítása, de az emberek mindennap a szovjet hősöket várták. De ki gondolhatta volna, hogy épp május elején, pontosabban május 2-án, a megszállás utolsó napjainak egyik legszörnyűbb drámája zajlott le? Azon a napon Terezínben a nácik a Predvoj nevű illegális kommunista szervezet 52 tagját végezték ki. Szemtanúk szerint május 2-án a Predvoj tagjai egymástól elkülönített cellákban voltak. Az akció villámgyorsan és váratlanul jött, hiszen Terezínben is tudtak már a szovjet hadsereg gyors és győzelmes előrenyomulásáról, s arról, hogy a szenvedések hamarosan véget érnek. Ezért a folyosóról hirtelen beszűrődő zaj, kiáltások, a Predvoj-fogolytársak búcsúszavai megriasztották, de meg is lepték őket. Az SS-legények ugyanis cellától celláig járva az ablakokon át egyik-másik Predvoj-tag nevét kiabálták. A szervezet tagjait 1944 őszétől kezdve egészen 1945. március 14-ig fokozatosan tartóztatták le. Kiabáltak azok előtt a cellák előtt, amelyekben a Predvoj tagjai voltak, majd továbbmentek. Az első pillanatban még nem volt világos, miről van szó. Néhá- nyan ezt-azt magukkal akartak vinni az ismeretlen útra. A kivégző osztag elsó sortüzét követő pillanatban azonban már teljesen világos volt, hogy az egyik legaktívabb és legnagyobb forradalmi szervezet tagjain akarnak kegyetlen bosszút állni. A cellákban elbúcsúztak egymástól a halálraítéltek. Haláluk biztos volt. Erről a megismétlődő vezényszavak és lövések győzték meg őket. Kik voltak valójában a Predvoj tagjai? A Predvoj a fiatal kommunista értelmiség és a forradalmi munkásifjúság szervezeteként vonult be a nemzeti felszabadító mozgalom történetébe. A fiatal értelmiségiek és a munkások egyesülésére és együttműködésére csak azért nem került sor, mert a fasizmus elleni egységes fellépés ezt akkor igy követelte meg, s a kegyetlen körülmények véletlen egybeesése folytán a diákok jelentős része a főiskolák bezárása után a gyárakba és az üzemekbe került. A Predvoj forradalmi csoport 1943-ban alakult. Kezdetben elsősorban Prágában működött, de fokozatosan más városokban is sikerült híveket szereznie, különböző üzemekkel és partizáncsoportokkal vette fel a kapcsolatot. A Predvoj tagjai kapcsolatot teremtettek a párt III. illegális központi vezetőségével, konkrétan a központi vezetőség tagjaival, Rudolf Vetiškával. Amikor a Gestapo felszámolta a párt III. illegális központi vezetőségét, Rudolf Vetiška azt ajánlotta a Predvojnak, hogy átmenetileg szakítsa meg a kapcsolatot a párttal, szervezetileg váljon külön és a forradalmi fijúság különleges csoportjaként dolgozzon; küzdjön a nemzeti felszabadulásért, azután ismét egyesüljön a párttal, de csak akkor, amikor eljön az ideje. 1944 nyarán a Predvoj ismét felvette a kapcsolatot a párt IV. illegális központi vezetőségével. A Predvoj bátor, rugalmas és eszmeileg képzett tagjainak (Karéi Hiršl, Jan šesták, Josef Stanék) köszönhetően valóban figyelemreméltó aktivitást mutatott. Nem kevés fiatal dolgozott a Predvoj- ban. A kétezer forradalmi antifasiszta harcos valóban hazaszeretetről, az elnyomók iránt érzett gyűlöletről és arról tett tanúbizonyságot, hogy kész mindent megtenni, minden kockázatot vállalni a nemzeti felszabadító mozgalom megerősítéséért. A fiatal antifasiszták, akik magukénak vallották a Predvoj irányvonalát és programját, ún. csendes szabotázsokban vettek részt, plakátokat, felhívásokat és folyóiratot terjesztettek. 1944 márciusában ugyanis megjelent a Predvoj című folyóirat első száma, s egészen 1944 októberéig rendszeresen megjelent, vagyis addig, amíg a fasiszta üldözés szét nem verte a csoport és a folyóirat vezetőségének nagy részét A folyóirat 500 példányszámban jelent meg, de természetesen lényegesen nagyobb számú olvasóközönségnek szólt. A Predvoj önfeláldozó tagjai éjszakánként írták a cikkeket, sokszorosították a folyóiratot, s Prágában, valamint a környék városaiban és falvaiban terjesztették. Amikor Szlovákiában kirobbant a Felkelés, a Predvoj szeptemberi száma Szlovákia és ellenállásunk címmel cikket közölt, amely többek között ezt írta: ,,A szlovák nép harcba indul szabadságáért. A szlovák dolgozók százezrei ragadtak fegyvert és nyíltan a náci betolakodók elleni fegyveres ellenállás frontjáról indultak. Vállvetve harcol velük a Szovjetunióban megalakult csehszlovák felszabadító hadsereg és a különböző nemzetek harcosai, akiknek közös céljuk: legyőzni és gyökerestül kiirtani a német nácizmust és általában a fasizmust." A felkelők számának pontatlan becslésén kívül - amelyet valószínűleg az információ hiánya és az okozott, hogy túlságosan is várták már a leszámolást a fasizmussal - nemcsak az említett idézet, hanem az egész cikk is azt bizonyítja, hogy a szlovákiai antifasiszta harcosok elsősorban a cseh nemzeti felszabadító mozgalom kommunista tagjainál találtak erkölcsi támaszra. Az egyik velős mondás szerint az ember nem lesz kisebb azáltal, hogy levágják a fejét. Az ismeretlen bölcs valószínűleg olyan helyzetekre és tényekre gondolt, amikor az erőszak áldozata épp már- tírságával hangsúlyozza életének és azon eszméknek az értelmét, amelyekért szenvedett. Ezt a gondolatot azonban nem lehet fenntartások nélkül elfogadni. Különösképpen a fiatalok esetében nem. Lehetetlen főhajtás nélkül gondolni kioltott életükre, áldozat- vállalásukra. Lehetetlen nem kívánni azt, hogy a fiatal, értelmes emberek éljenek, dolgozzanak és alkossanak. ZDENKA HOLOTÍKOVÁ