Új Szó, 1985. április (38. évfolyam, 77-101. szám)

1985-04-30 / 101. szám, kedd

KITÜNTETÉSEK MÁJUS ELSEJE ALKALMÁBÓL (Folytatás a 4. oldalról) lalat adamovi gépgyára maró­sának; Miroslav Zettlnek, a Prága- Nyugat Állami Gazdaság kombáj- nosának; Pavol Zibrin mérnöknek, építő­művésznek, a tudományok dokto­rának, a bratislavai Állami Város- és Településfejlesztési Intézet igazgatójának; Viktor Žabenský mérnöknek, a prievidzai Bányaipari Építkezé­sek n. v. igazgatójának; a prágai Armabeton n. v. dol­gozói kollektívájának; a prágai Cseh Hidrometeoro- lógiai Intézet dolgozói kollektí­vájának; a Hradec Králové-i Csehszlo­vák Autóközlekedési Vállalat n. v. dolgozói kollektívájának; a Csehszlovák Vasutak ostra­vai fűtőháza dolgozói kollektí­vájának; a Csehszlovák Vasutak Ústí nad Labem-i üzemrészlege dol­gozói kollektívájának; a prágai Československý spi- sovatel kiadóvállalatnak; a libušini Klement Gottwald Bánya konszernvállalat dolgo­zói kollektívájának; a páskoví Paskov Bánya kon- szernvállalat dolgozói kollektí­vájának; a Kralupy nad Vltavou-i Kau- csuk konszernvállalat Chemo- petrol üzeme dolgozói kollektí­vájának; az ostravai Janáček Filhar­móniának; a Kostelec u Holeáova-i Bé­kevédők Efsz dolgozói kollektí­vájának; a budéckoi Győzelmes Feb­ruár Efsz dolgozói kollektívá­jának; a tábori Jiskra n. v. dolgozói kollektívájának; a déčíni járásnak; a chomutovi járásnak; a Liptovský Mikuláä-i já­rásnak; a poprádi járásnak; a príbrami járásnak; a sokolovi járásnak; a žilinai járásnak; a Letohrad-ZSE (Prága) Orli- cei Elektrotechnikai Müvek kon­szernvállalat dolgozói kollektí­vájának; a Duklaalji Ukrán Népművé­szeti Együttesnek, Prešov; a teplicei Észak-Csehországi Erdőgazdaság dolgozói kollek­tívájának; a prágai Csokoládégyár szak­ágazati vállalat holešovi Sfinx üzeme dolgozói kollektívájának; a Dolní Beneáov-i Sigma kon­szernvállalat dolgozói kollektí­vájának; a plzeňi Silnice n. v. dolgozói kollektívájának; a bratislavai Távközlési Igaz­gatóságnak; a Znojmoi Állami Gazdaság dolgozói kollektívájának; Trnava városnak; a kassai (Košice) Kelet-szlo­vákiai Erdőgazdasági Vállalat dolgozói kollektívájának; az Erősáramú Elektrotechni­kai Kutatóintézet dolgozói kol­lektívájának, Praha-Béhovice; a prágai Díszlakatos Üzem dolgozói kollektívájának; NEMZETI MŰVÉSZEK A Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke a nemzeti művész címet adományozta: Gabriela Beňačková-Čápová érdemes művésznek, prágai ope­raénekesnek kiemelkedő művészi tevékenységéért, hazai és külföldi hangversenyeiért; Albin Brunovský érdemes mű­vésznek, bratislavai festőművész­nek kiváló képzőművészeti alkotá­saiért; Oldrich Flosman érdemes mű­vésznek, prágai zeneszerzőnek, magas színvonalú jelentős zene­műveiért; Tibor Frešo érdemes művész­nek, a bratislavai Szlovák Nemzeti Színház operatársulata karmeste­rének, a zeneművészet terén kifej­tett kiemelkedő művészi tevé­kenységéért; Karéi Gott érdemes művész­nek, prágai énekesnek, a könnyű­zene fejlesztéséhez való hozzájá­rulásáért és művészetünk hazai és külföldi reprezentálásáért; Jan Habart érdemes művész­nek, Uherské Hradišté-i szobrász- művésznek, a szocialista képző­művészet gazdagításáért, monu­mentális szobrászati alkotásaiért; Karéi Hofman érdemes mű­vésznek, Vei ké Karlovice-i festő­művésznek, a szocialista képző­művészet gazdagításáért, kiváló tájképeiért és figurális festménye­iért; Jana Jonášová érdemes mű­vésznek, a prágai Nemzeti Szín­ház operatársulata magánéneke­sének, kiemelkedő művészi tevé­kenységéért és művészetünk kül­földi reprezentálásáért; Radom ír Kolár érdemes mű­vésznek, prágai festőművésznek és grafikusnak a szocialista kép­zőművészet gazdagításáért, ki­emelkedő festészeti alkotásaiért; Miloš Kopecký érdemes mű­vésznek, a prágai Vinohrady Szín­ház tagjának, a színházban, a fil­mekben és a televízióban nyújtott kiváló színészi alakításaiért; Július Lenko érdemes mű­vésznek, költőnek, kiváló költői és műfordítói tevékenységéért; dr. Ján Pilár docensnek, érde­mes művésznek, költőnek sok­éves társadalmi szempontból ki­emelkedő költészetéért; Ladislav Snopek professzor­nak, érdemes művésznek, szob­rászművésznek kiváló alkotásai­ért; Vera Soukupová érdemes mű­vésznek, a prágai Nemzeti Szín­ház operája magánénekesének, kiemelkedő művészeti teljesítmé­nyéért, a csehszlovák szocialista kultúra példás külföldi reprezentá­lásáért; Antonin Švorc érdemes mű­vésznek, a prágai Nemzeti Szín­ház operája magánénekesének, kiemelkedő művészeti tevékeny­ségéért, a csehszlovák művészet példás reprezentálásáért; Václav Zitka érdemes művész­nek, a prágai Nemzeti Színház operája magánénekesének, kiváló művészeti tevékenységéért, a csehszlovák szocialista kultúra példás reprezentálásáért; KLEMENT GOTTWALD ÁLLAMI DÍJAK A Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke kiváló telje­sítményekért a Klement Gottwald állami díjat és a Klement Gottwald állami díjas megtisztelő címet adomá­nyozta tudományos munkáért dr. Jaroslav Nešetŕilnek, kan­didátusnak, a prágai Károly Egye­tem Matematikai-Fizikai Kara munkatársaknak. dr. Vojtéch Rödl kandidátus­nak, a prágai Cseh Műszaki Főis­kola Nukleáris és Fizikai-mérnöki kara munkatársának a kombiná­ciós struktúrák elméletében elért kutatási eredményekért; dr. Peter Moráveknak, a Geo- industria n. v. Prága munkatársá­nak, dr. Zdenék Poruba profesz- szornak, a tudományok doktorá­nak, a Károly Egyetem Termé­szettudományi Kara munkatársá­nak, a cseh hegyvidék aranylelő­helyei új fémgenetikai koncepció­jának kidolgozásáért; Miloslav Frumar mérnöknek, professzornak, a tudományok doktorának, dr. Jirí Klikorka mér­nöknek, professzornak, a tudomá­nyok doktorának, a pardubicei Vegyipari Technológiai Főiskola munkatársainak, Ladislav Tichý mérnöknek, kandidátusnak, a Csehszlovák Tudományos Aka­démia prágai Fizikai Intézete mun­katársának, a félvezető és kalko- gén üvegekkel kapcsolatos új is­meretekért; dr. Ján Bubeniknak, a tudo­mányok doktorának, a Csehszlo­vák Tudományos Akadémia prá­gai Molekuláris Genetikai Intézete munkatársának, a daganatellenes immunreakció mechanizmusára és szabályozására vonatkozó új ismeretekért; dr. Ladislav Kováč docens­nek, a tudományok doktorának, a Szlovák Tudományos Akadé­mia kassai Fiziológiai Intézete Ivanka pri Dunaji-i részlege mun­katársának, a mitokondrium mole­kuláris genetikájának fejlesztésé­hez való hozzájárulásért; Anton Kováčik mérnöknek, professzornak, a tudományok doktorának, a Csehszlovák Tudo­mányos Akadémia levelező tagjá­nak, a Prága-Ruzyné-i Növényter­melési Kutatóintézet munkatársá­nak, az idegen beporzású növé­nyek genetikájával és a növény­nemesítésben való alkalmazásuk­kal kapcsolatos új ismeretekért; A nemzeti felszabadulásért, az új köztársaságért 1938-1945 és az 1944. évi Szlovák Nemzeti Felkelés története című müvek szerzői kollektíváinak; kiváló felfedezésekért a techni­ka fejlesztésében elért alapvető változásokért és új gyógymódo­kért: Ladislav Filip mérnöknek, kan­didátusnak, Václav Janda mér­nöknek, kandidátusnak, Josef Kott mérnöknek, docensnek, kan­didátusnak, Jaroslav Lavička ok­leveles technikusnak, Stanislav Štepánek mérnöknek, kandidá­tusnak, a plzeňi Škoda konszern­vállalat Energetikai Gépgyára munkatársainak, a VVER 440 atomreaktorok termelési technoló­giájával kapcsolatos kutató- és fejlesztési munkákért; Karéi Zvérina mérnöknek, a Csehszlovák Tudományos Aka­démia prágai Plazma Fizikai Kuta­tóintézete munkatársának, a fo­lyadékkal stabilizált plazmaégő fejlesztéséért és ipari alkalmazá­sáért; Vladimir Mišut mérnöknek, kandidátusnak, Rudolf Holiček mérnöknek, kandidátusnak, An­ton Koledának, a Seredi Nikkel­kohó dolgozóinak, dr. Milan Štompfemnak, Jirí Marko mér­nöknek, kandidátusnak, a slanyi Batéria konszernvállalat munka­társainak, a speciális tulajdonságú nikkelpor kutatásáért és a Ni-Cd akkumulátorok gyártásának fej­lesztéséért; Ján Vosolsobé mérnöknek, professzornak, kandidátusnak, Antonin Šimeček mérnöknek, kandidátusnak, a prágai Vegyipari Technológiai Főiskola munkatár­sainak, Ivan Harmaniak mérnök­nek, a Slovchémia termelési gaz­dasági egység vezérigazgatósága munkatársának, Július Sabadoš mérnöknek, kandidátusnak, Miku­láš Čollák mérnöknek, Ján Šver- dának, a strážskéi CHEMKO n. v. dolgozóinak, a nitrogénsav gyár­tásában bevezetett új katalitikus rendszer kutatásáért és fejleszté­séért; Miroslav Dédek mérnöknek, docensnek, a tudományok dokto­rának, a prágai Élelmiszeripari Ku­tatóintézet munkatársának, Vladi­mir Huško mérnöknek, kandidá­tusnak, a prágai Tejipari Kutatóin­tézet munkatársának, dr. Franti­šek Doležal kandidátusnak, a Frýdek-Mistek-i Állami Állator­vosi Felügyelet munkatársának új oltóanyagok kutatásáért és a sajt­gyártásban való alkalmazásáért; dr. Jozef Laurinčiknak, mér­nöknek, professzornak, kandidá­tusnak, a trenčíni Juhtenyésztési Kutatóintézet munkatársának; Milan Gajdošík docensnek, mérnöknek, kandidátusnak, a nit- rai Mezőgazdasági Főiskola mun­katársának; Vendelín Longauernek, a trenčini Juhtenyésztési Kutató- intézet Munkatársának egy új juh- fajta kinemesítéséért; dr. Vladimir Kočandrle pro­fesszornak, a tudományok dokto­rának, dr. Juraj Fábián profesz- szornak, a tudományok doktorá­nak, dr. Pavel Firt professzornak, a tudományok doktorának, a prá­gai Klinikai és Kísérleti Orvostudo­mányi Intézet munkatársainak, a szívátültetés programjának ki­dolgozásáért Csehszlovákiában; dr. Jiŕí Bednár kandidátusnak, dr. Ján Nemecnek, a tudomá­nyok doktorának, dr. Václav Zam­razil kandidátusnak, a prágai En­dokrinológiai Kutatóintézet mun­katársainak és dr. Vladimír Na­hodil professzornak, a tudomá­nyok doktorának, a Prága-Motol-i Egyetemi Kórház sebészeti klini­kája munkatársának, a pajzsmi- rigyrák diagnosztikájával és gyó­gyításával kapcsolatos felfedezé­sekért; az irodalom, a zene, a képző­művészet és a film területén alko­tott müvekért, illetve elért eredmé­nyekért: Véra Adlová érdemes mű­vésznek, prágai írónőnek, Az ősz fanyar illata című regényéért; Ján Solovič érdemes művész­nek, bratislavai írónak, a Harang torony nélkül című színművéért, tekintettel az utóbbi években kifej­tett jelentős alkotó munkájára; Marian Lapšanskýnak, a Szlo­vák Filharmónia szólistájának, Szergej Prokofjev 3. zongora­hangversenyének előadásáért, a csehszlovák művészet külföldi reprezentálásáért; a Cseh Filharmonikus Zene­karnak, a cseh zene éve kereté­ben bemutatott cseh zenemüvek tolmácsolásáért; Rudolf Svoboda érdemes mű­vésznek, prágai szobrászművész­nek, a Pečkyben emelt Klement Gottwald emlékművért; Jaroslav Bálik nemzeti mű­vésznek, a Barrandovi Filmstúdió munkatársának, az Atomkatedrá- lis című film rendezéséért, figye­lembe véve az utóbbi években kifejtett elkötelezett művészi tevé­kenységét. Még a huszonnegyedik órában is Kommunista funkcionáriusok terezíni kivégzésének 40. évfordulójára ÚJ szú 1985. IV. 30. Negyven évvel ezelőtt, május elsején még csak elkezdődött Csehország felszabadítása, de az emberek mindennap a szovjet hő­söket várták. De ki gondolhatta vol­na, hogy épp május elején, ponto­sabban május 2-án, a megszállás utolsó napjainak egyik legször­nyűbb drámája zajlott le? Azon a napon Terezínben a nácik a Predvoj nevű illegális kommu­nista szervezet 52 tagját végezték ki. Szemtanúk szerint május 2-án a Predvoj tagjai egymástól elkülö­nített cellákban voltak. Az akció villámgyorsan és váratlanul jött, hiszen Terezínben is tudtak már a szovjet hadsereg gyors és győ­zelmes előrenyomulásáról, s arról, hogy a szenvedések hamarosan véget érnek. Ezért a folyosóról hirtelen beszűrődő zaj, kiáltások, a Predvoj-fogolytársak búcsúsza­vai megriasztották, de meg is lep­ték őket. Az SS-legények ugyanis cellától celláig járva az ablakokon át egyik-másik Predvoj-tag nevét kiabálták. A szervezet tagjait 1944 őszétől kezdve egészen 1945. március 14-ig fokozatosan tartóz­tatták le. Kiabáltak azok előtt a cellák előtt, amelyekben a Pred­voj tagjai voltak, majd továbbmen­tek. Az első pillanatban még nem volt világos, miről van szó. Néhá- nyan ezt-azt magukkal akartak vinni az ismeretlen útra. A kivégző osztag elsó sortüzét követő pilla­natban azonban már teljesen vilá­gos volt, hogy az egyik legaktí­vabb és legnagyobb forradalmi szervezet tagjain akarnak kegyet­len bosszút állni. A cellákban elbú­csúztak egymástól a halálraítéltek. Haláluk biztos volt. Erről a megis­métlődő vezényszavak és lövések győzték meg őket. Kik voltak valójában a Predvoj tagjai? A Predvoj a fiatal kom­munista értelmiség és a forra­dalmi munkásifjúság szervezete­ként vonult be a nemzeti felszaba­dító mozgalom történetébe. A fia­tal értelmiségiek és a munkások egyesülésére és együttműködé­sére csak azért nem került sor, mert a fasizmus elleni egységes fellépés ezt akkor igy követelte meg, s a kegyetlen körülmények véletlen egybeesése folytán a diá­kok jelentős része a főiskolák be­zárása után a gyárakba és az üzemekbe került. A Predvoj forradalmi csoport 1943-ban alakult. Kezdetben első­sorban Prágában működött, de fo­kozatosan más városokban is si­került híveket szereznie, különbö­ző üzemekkel és partizáncsopor­tokkal vette fel a kapcsolatot. A Predvoj tagjai kapcsolatot te­remtettek a párt III. illegális központi vezetőségével, konkrétan a köz­ponti vezetőség tagjaival, Rudolf Vetiškával. Amikor a Gestapo fel­számolta a párt III. illegális köz­ponti vezetőségét, Rudolf Vetiška azt ajánlotta a Predvojnak, hogy átmenetileg szakítsa meg a kap­csolatot a párttal, szervezetileg váljon külön és a forradalmi fijúság különleges csoportjaként dolgoz­zon; küzdjön a nemzeti felszaba­dulásért, azután ismét egyesüljön a párttal, de csak akkor, amikor eljön az ideje. 1944 nyarán a Predvoj ismét felvette a kapcso­latot a párt IV. illegális központi vezetőségével. A Predvoj bátor, rugalmas és eszmeileg képzett tagjainak (Karéi Hiršl, Jan šesták, Josef Stanék) köszönhetően valóban figyelem­reméltó aktivitást mutatott. Nem kevés fiatal dolgozott a Predvoj- ban. A kétezer forradalmi antifa­siszta harcos valóban hazaszere­tetről, az elnyomók iránt érzett gyűlöletről és arról tett tanúbizony­ságot, hogy kész mindent megten­ni, minden kockázatot vállalni a nemzeti felszabadító mozgalom megerősítéséért. A fiatal antifa­siszták, akik magukénak vallották a Predvoj irányvonalát és prog­ramját, ún. csendes szabotázsok­ban vettek részt, plakátokat, felhí­vásokat és folyóiratot terjesztet­tek. 1944 márciusában ugyanis megjelent a Predvoj című folyóirat első száma, s egészen 1944 októ­beréig rendszeresen megjelent, vagyis addig, amíg a fasiszta üldö­zés szét nem verte a csoport és a folyóirat vezetőségének nagy ré­szét A folyóirat 500 példányszám­ban jelent meg, de természetesen lényegesen nagyobb számú olva­sóközönségnek szólt. A Predvoj önfeláldozó tagjai éjszakánként ír­ták a cikkeket, sokszorosították a folyóiratot, s Prágában, valamint a környék városaiban és falvaiban terjesztették. Amikor Szlovákiában kirobbant a Felkelés, a Predvoj szeptemberi száma Szlovákia és ellenállásunk címmel cikket közölt, amely töb­bek között ezt írta: ,,A szlovák nép harcba indul szabadságáért. A szlovák dolgozók százezrei ra­gadtak fegyvert és nyíltan a náci betolakodók elleni fegyveres ellen­állás frontjáról indultak. Vállvetve harcol velük a Szovjetunióban megalakult csehszlovák felszaba­dító hadsereg és a különböző nemzetek harcosai, akiknek közös céljuk: legyőzni és gyökerestül ki­irtani a német nácizmust és általá­ban a fasizmust." A felkelők számának pontatlan becslésén kívül - amelyet valószí­nűleg az információ hiánya és az okozott, hogy túlságosan is várták már a leszámolást a fasizmussal - nemcsak az említett idézet, ha­nem az egész cikk is azt bizonyít­ja, hogy a szlovákiai antifasiszta harcosok elsősorban a cseh nem­zeti felszabadító mozgalom kom­munista tagjainál találtak erkölcsi támaszra. Az egyik velős mondás szerint az ember nem lesz kisebb azáltal, hogy levágják a fejét. Az ismeret­len bölcs valószínűleg olyan hely­zetekre és tényekre gondolt, ami­kor az erőszak áldozata épp már- tírságával hangsúlyozza életének és azon eszméknek az értelmét, amelyekért szenvedett. Ezt a gon­dolatot azonban nem lehet fenn­tartások nélkül elfogadni. Külö­nösképpen a fiatalok esetében nem. Lehetetlen főhajtás nélkül gondolni kioltott életükre, áldozat- vállalásukra. Lehetetlen nem kí­vánni azt, hogy a fiatal, értelmes emberek éljenek, dolgozzanak és alkossanak. ZDENKA HOLOTÍKOVÁ

Next

/
Thumbnails
Contents