Új Szó, 1985. április (38. évfolyam, 77-101. szám)

1985-04-03 / 79. szám, szerda

A lakosság szolgálatában Csaknem három év telt el a CSKP KB 6. és az SZLKP KB azt követő ülése óta, amelyeken átfogóan értékelték a nemzeti bi­zottságok munkáját. Járásunkban is intézkedéseket tettünk a két ülés határozatainak végrehajtásá­ra. Az eddigi eredményeket pozití­vaknak tekinthetjük. Növekedett a nemzeti bizottságok választott szerveinek, valamint a képviselők­nek és a lakosságnak az aktivitá­sa. A CSKP KB 6. és az SZLKP KB azt követő ülése határozatai­nak megvitatása során a városi és a helyi nemzeti bizottságok 264 képviselője, valamint más szemé­lyek szólaltak fel. összesen 124 javaslatot terjesztettek elő a lakos­sági szolgáltatások bővítésével, az üzleti ellátás javításával, gyer­mekintézmények, napközi és mű­velődési otthonok, egészségügyi létesítmények építésével, vízve­zetékek lefektetésével, valamint építési telkek kiutalásával kapcso­latban. 1982. július 1-től bővült a Nová Ľubovňa-i Helyi Nemzeti Bizottság hatásköre. A járási nemzeti bizott­ság átadta ügyvitelének egy ré­szét a nemzeti bizottságnak, s gondoskodott a munka egybe­hangolásáról. Hasonlóképpen nőtt ä Stará Ľubovňa-i és a Podolineci Városi Nemzeti Bizottság hatás­köre. Elemzést készítettünk a lakos­sági szolgáltatásokról, és kitűztük továbbfejlesztésük fő irányait. Cé­lunk nemcsak a helyi gazdálko­dás, hanem a kereskedelem, a közlekedés és az ipari szövetke­zetek munkájának javítása is. A szolgáltatóüzemek nagyban hozzájárulnak a lakossági szolgál­tatások fejlesztéséhez. Ilyen üzem működik Stará Ľubovňában, Po- dolinecben, Malý és Veľký Lipník- ben, Plavecben, Lubotinban és Vyšné Lužbachyban. Az üdülőket is szolgálják, mert szállás- és ét­kezési lehetőséget nyújtanak. A Malý és a Veľký Lipník-i helyi nemzeti bizottsággal együttmű­ködve sikerült több szolgáltató üzemegységet bővíteni. Malý Lip- níkben tavaly átadták a ruhatisztí­tó, valamint a cipőjavító üzem kö­zös felvevőhelyét, s rövidesen megnyitják a propánbutángáz-pa­lackok árusítóhelyét. A Veľký Lip­ník-i felvevőhelyet elektromos fo­gyasztási cikkek, valamint rádió-, és tévékészülékek javítására szol­gáló műhellyel bővítették ki. Ha­sonló fejlődés tapasztalható Lubo­tinban, ahol szolgáltatóház épült. Azóta a községben minden alap­szolgáltatást bevezettek. Dicsérő- en szólhatunk a Plaveci Helyi Nemzeti Bizottság kezdeménye­zéséről is, amely a kastély átalakí­tásával megfelelő szolgáltatási ka­pacitásokat biztosított. Épül a propán-bután palack­raktár Plavecben és Lubotinban. Még az idén új szolgáltatással bő­vül a választék: lehetővé válik a Tatramat mosógépek és a felvo­nók garanciális és egyéb javítása, s megkezdődik a termelés a nem­rég átadott fa-, fém- és bőrfeldol­gozási műhelyben. A következő évben Vyšné Ružbachyban szol­gáltatóközpont épül, amelyben gyorstisztító, fodrászüzem, koz­metikai szalon és a taxiszolgálat kap helyet. A lakásgazdálkodás színvona­lat is szeretnénk emelni. Már ké­szül a lakások gázellátásáról a tervdokumentáció. A kazánhá­zakat még az idén felszereljük mérő- és szabályozóeszközökkel. Állandó ügyelet van az üzemzava­rok bejelentésére. Egyidejűleg a karbantartók munkaidejét este nyolc óráig meghosszabbították, hogy adott esetben a fő munka­időn kívül is kiszállhassanak. A kemény tél tapasztalataiból kiin­dulva még az idén meg kell oldani a Stará Uubovňa-i nyugati lakóte­lep fűtési gondjait. A szolgáltatások iránti kereslet kielégítéséhez az ipari szövetke­zetek is nagyban hozzájárulnak. A Stará Ľubovňa-i Vzorodev sza­bóságot és ruhajavítót nyitott a já­rás székhelyén és Lubotinban. Tavaly Stará Ľubovňában új könyvkötő üzem és nyomda kez­dett működni. Esernyőjavító mű­hely is nyílt. Az idén a szolgáltatá­sokat varrógépek javításával, szőrme- és ágyneműtisztítással, valamint paplanvarrással bővítik. Az orlovi ipari szövetkezet az ön­erőből építkezők megrendelésére a szabályoktól eltérő fémtárgyak készítését is vállalja, az orlovi Ce- menta ipari szövetkezet pedig megrendelésre betonkeverékeket, kútgyúrüket szállít. A járási helyi üzemek közül si­keresen tevékenykedik a Malý Lipník-i és a Vyšné Ružbachy-i szolgáltatóüzem. De említsük meg azokat is, amelyek nem teljesítet­ték feladataikat. Közéjük tartozik a lokackovi helyi üzem: kandalló­kat kellene építenie magánszemé­lyek számára, de mindeddig csak kályhát árult. A Stará Ľubovňa-i helyi üzem nem képes vállalni ke­rékpárok, esernyők és varrógépek javítását, kések és ollók köszörü­lését. A hniezdnéi betervezte, de eddig nem vezette be a szőrme­tisztítást. Csak kevés üzem nyújt temetkezési szolgáltatásokat, pe­dig erre valamennyi képes lenne. Annak ellenére, hogy járásunk­ban még mindig elégtelen a szol­gáltatások anyagi-műszaki alapja, és kevés a szakképzett dolgozó, a legnagyobb gondot mégis az anyaghiány és a rendelkezésre álló anyagok rossz minősége okozza. Dr. ŠTEFAN POKRIVCÁK, a Stará Ľubovňa-i járási párt­bizottság elnökségének tagja, a járási nemzeti bizottság elnöke KOMMENTÁLJUK Azonos feltételek A Bratislavai Nemzetközi Nőnap Vállalat illésházi (Nový Život - Eliašovce) üzemét és a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) péküzemet sok kilométer választja el, és a két munkahely a termelés jellegével is különbözik egymástól. A kérdésre, hogy az év elején elfogadott határozatokból melyik a legfontosabb, a pártalapszervezetek elnökei mégis szinte azonos választ adtak. Illésházán és Dunaszerdahe- lyen is egyaránt a termelés hatékonyságának növelését említették az első helyen. Hangsúlyozták, hogy állandóan ellenőrzik a tervmutatók teljesítését, rendszeresen értékelik a hatékonyságot és a minőséget, ügyelnek és ösztönöznek az anyaggal és az energiával való takarékoskodásra. Azonos a feleletekben az is, hogy mindkét helyen jelen időben beszéltek. S nemcsak beszélnek a határozatokról, hanem teljesítik is azokat. A péküzemben azt is megértették, hogy az ötven tonna morzsa elkészítésével részben ellensú­lyozni lehet a kispékségek működésével összefüggő terme­léskiesést. Itt a dolgozók, meggyőződésből vállalják a több­letmunkát. Már megszervezték a májusi ünnepek előtti rend­kívüli műszakokat is. A cérnaüzemben nagy hangsúlyt helyeznek egyebek között az ellenőrzésre és takarékoskodásra. Az év eleji taggyűlés határozata szerint a kommunisták vállalták, hogy az év egy munkanapján a megtakarított anyagból és energiá­val fognak termelni. A nyilvános pártgyűlésen a dolgozók is elfogadták a felhívást. Hangsúlyozták, hogy mindent meg­tesznek e cél eléréséért. A példák önmagukért beszélnek és bizonyítanak. A terme­lőüzemekben az év eleji taggyűléseken szinte kivétel nélkül a gazdasági jellegű kérdések álltak a figyelem középpontjá­ban és a határozatok többsége is a termeléssel kapcsolatos. Ám, tudatosítani kell azt is, hogy a tárgyszerű és konstruktív határozat önmagában még nem old meg semmit. A feladat meghatározása és elfogadása még csak az első lépés a cél eléréséhez, de hogy elérjék, még sokat kell tenni. Minden dolgozóval meg kell ismertetni és értetni a határozat lénye­gét. Az is fontos, hogy a határozat konkrét legyen, vagyis pontosan megfogalmazott feladatot tartalmazzon. Hasonlóan fontos követelmény a feladat teljesítéséért felelős egyén név szerinti megjelölése és a teljesítés időpontjának a meghatá­rozása. A kellően megfogalmazott és részleteiben megmagyará­zott határozat a pártmunka egyik legfontosabb alapja. Fokozza a kommunisták aktivitását, erősiti a pártfegyelmet és növeli a dolgozók kezdeményezését. EGRI FERENC A béke és a szocializmus ügye érdekében VASIL BIĽAK: VÁLOGATOTT BESZÉDEI ÉS NYILATKOZATAI A közelmúltban jelent meg a Pravda könyvkiadó gondozásában VasiI Bi- l'aknak, a CSKP KB Elnöksége tagjának, a KB titkárának váloga­tott beszédei és nyilatkozatai. Ez a sorrendben második kötet tulaj­donképpen válogatás Vasil Bil'ak 1971-1980 között elhangzott be­szédeiből, nyilatkozataiból, elő­adásaiból, és a nemzetközi sajtó képviselőinek adott interjúiból. A kötet alaptémája többrétű. Szó van benne a nemzetközi poli­tikai kérdésekről ugyanúgy, mint az ideológiai nevelés, a kultúra kérdéseiről, az ifjú nemzedékek jelenéről és jövőjéről, a művészet­ről, a közélet demokratizálásának kérdéseiről is. Több írás elemzi a szocialista országok egységének, együttmű­ködésük szüntelen tökéletesítésé­nek jelentőségét. Kifejti, hogy en­nek alapja a Szovjetunió és a szo­cialista országok közötti sokoldalú kapcsolatok fejlesztése, a közös­ség országainak összeforrottsága és egysége. Több helyen nyoma­tékosan aláhúzza, a tények bizo­nyítják, hogy a testvérországok sokoldalú együttműködésének fej­lesztése és elmélyítése megfelel népeink érdekeinek. A nyilatkoza­tokból és beszédekből félreérthe­tetlenül kirajzolódik a Csehszlovák Szocialista Köztársaság külpoliti­kai vonalvezetése, nemzetközi te­vékenységének minden fontos jel­lemzője. Állandó mozzanat pl. az, hogy hazánk külpolitikai törekvé­seinek középpontjában a béke megőrzése áll, hogy ezáltal is ked­vező külső feltételeket teremtsünk szocialista építőmunkánkhoz. Jól tükrözik hazánk ama külpolitikai törekvéseit, hogy erőnkhöz, lehe­tőségeinkhez mérten hozzájárul­junk egy újabb világháború veszé­lyének elhárításához, a feszültség csökkentéséhez és a társadalmi haladás ügyéhez. Sokrétűen kife­jeződik bennük a fejlődő országok népei iránti szolidaritás. Félreért­hetetlenül megfogalmazódik az is, hogy kapcsolatainkat a fejlett kapi­talista országokkal a békés egy­más mellett élés elveinek megfe­lelően, az egyenjogúság és a köl­csönös előnyök alapján, a közös érdekek figyelembe vételével ala­kítjuk ki. A szerző aláhúzza, hogy hazánk a szocialista országok kö­zösségének szilárd tagja, szövet­ségeseivel egyeztetett külpolitikát folytat, s velük együtt kívánja elő­segíteni Európa és a világ békéjé­nek és biztonságának megóvását, az államok és nemzetek tevékeny együttműködését, a kölcsönösen előnyös politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatok erősítését. A Szovjetunióval és a többi test­véri szocialista országgal fenntar­tott kapcsolatainkat közös elveink, legfontosabb érdekeink és céljaink azonossága alapján, a szocialista internacionalizmus szellemében fejlesztjük az élet minden terüle­tén. Tudatosítjuk, hogy a jelenlegi bonyolult helyzetben a szocialista országok mind hatványozottabban járulnak hozzá kezdeményezően a nemzetközi kapcsolatok kedve­ző fejlődéséhez. Teljes joggal állít­ható, hogy a szocialista közösség jótékony hatást fejt ki a világ sor­sának alakulására. Mihail Gorba­csov, az SZKP KB főtitkára az SZKP KB legutóbbi rendkívüli ülé­sén is rámutatott: „Minden tölünk telhetőt megteszünk a szocialista országokkal való együttműködés kiszélesítéséért, azért, hogy növe­kedjék a szocializmusnak a világ ügyeiben való szerepe és befolyá­sa“. Ez természetesen nemcsak a Szovjetunió, hanem a közösség minden országának törekvése is. A szerző több helyen hangsúlyoz­za, hogy szükséges mind jobban tökéletesíteni a testvérországok sokoldalú politikai, gazdasági, ide­ológiai és egyéb téren megvalósu­ló együttműködését. T öbb helyen érinti a kötet a szocialista demokrácia kérdéskörét. Több beszéd és nyilatkozat elemzi azt az alap­vető gondolatot, hogy a szocialista demokrácia szerteágazó, az egész társadalmat átfogó rend­szerét méltán tekinthetjük a szoci- alizmufe egyik legfőbb politikai vív­mányának, amely a maga nemé­ben egyedülálló és különbözik a történelem folyamán érvényesü­lő eddigi demokráciáktól. Szól a szocializmus és a demokrácia közötti összefüggésről, a szocia­lista demokráciát alátámasztó tár­sadalmi-politikai tényezőkről, s ér­vényesülésének erkölcsi-politikai feltételeiről. Továbbá azokról a mi­nőségi változásokról, amelyek a tudat szintjén mennek végbe és lehetővé teszik, hogy a szocialista demokrácia mindennapi gyakor­lattá váljék. Mindenekelőtt az olyan kategóriákat, mint a társa­dalmi és erkölcsi felelősségérze­tet, a közösségi szellemet, a kez­deményező- és alkotókészséget, a szakmai tudás szüntelen tökéle­tesítésének az igényét, a közva­gyon megőrzését és gyarapítását igénylő magatartást kell e tekintet­ben a kötet mondanivalójából ki­emelni. A szocialista demokrácia rendszerében e kategóriák szük­ségszerűen összefonódnak a kommunista erkölcs kódexé­ben foglalt olyan alapvető voná­sokkal, mint a fegyelem és lelkiis­meretesség, a munkahelyen, a köz- és magánéletben tanúsított példás magatartás, becsületes­ség, bátorság, szerénység, kritikai és önkritikái szellem, a szocializ­mus ügye, a párt, a nép iránti odaadás. Nyomatékosan kifeje­zésre jut a kötetben, hogy a szo­cialista tulajdon védelme és gya­rapítása minden állampolgár alap­vető kötelessége, hiszen ez a nép jólétének és a szocialista haza felvirágoztatásának alapvető for­rása. S ez egyszersmind az alap­ja, anyagi biztositéka és feltétele a gazdasági és társadalmi élet demokratizmusának és az állam­polgári jogok valamennyi dolgozó általi gyakorlásának. Tudjuk, hogy a szocialista tulajdon ugyanakkor megteremti a feltételeket a dolgo­zók képességeinek, kezdeménye­zőkészségének sokoldalú érvé­nyesüléséhez. Éppen ezért e tu­lajdon gyarapodása és erősítése jelenti a szocialista demokrácia tényleges megvalósításának és bővülésének gazdasági alapját. A jelenkori tudományos-műsza­ki forradalom, a termelés automa­tizálása, kibernetizálása paran­csoló szükségszerűségként veti fel a magas fokú szakképzettsé­get. E tekintetben a kötetben több helyen említést nyer az oktatás állandó tökéletesítésének szüksé­gessége. Kiindulva abból, hogy a terme­lés, általában a munka társadalmi folyamat, s elsődleges jelentősége van az emberek között kialakuló viszonyoknak, ezek jellegének. Vasil Bil'ak több beszédében hangsúlyozza a kölcsönös meg­becsülés, a közösségi szellem ál­landó erősítésének és tökéletesí­tésének fontosságát, minthogy a szocialista etika és méltányos­ság elveinek tiszteletben tartása teremtheti meg azt a légkört, amely mind az emberre, mind munkájára ösztönzőleg hat és az egyéni felelősségérzetet is fo­kozza. A szocialista demokrácia fejlesztését célzó intézke­dések - összhangban a CSKP XVI. kongresszusa követ­keztetéseivel - szorosan össze­függnek az egész politikai, gazda­sági és társadalmi tevékenység tökéletesítésével és a szocialista módon gondolkodó és cselekvő ember erkölcsi-szellemi profilját szükségképpen meghatározó vo­násokkal. Ezért több beszédben és nyilatkozatban fölvillan a szo­cialista demokráciának két vetüle- te, nevezetesen a szocialista rendszer nyújtotta jogok élvezete és a szocializmusért való felelős­ségteljes munka. Ez a CSKP XVI. kongresszusán a kővetkezőkép­pen fogalmazódott meg: ,,A de­mokrácia értelmét és tartalmát ab­ban látjuk, hogy népünk mind na­gyobb mértékben részt vesz az ország irányításában, az állami és társadalmi ügyek megoldásában, az üzemek, községek és városok problémáinak mindennapos el­döntésében. Ezt a tényleges de­mokráciát, a dolgozó tömegek de­mokráciáját elmélyítjük és óvjuk." A szocializmus felszabadította az embert a természeti és társa­dalmi ösztönszerűség minden ha­tásától, szabaddá tette munkáját, megszüntette a kizsákmányolást és lehetővé tette egyénisége sza­bad fejlődését. Ezáltal az ember helyzete megváltozott. S ma, a tu­dományos-műszaki forradalom időszakában egyre igényesebb feladatok hárulnak a nevelésre is. A CSKP XVI. kongresszusa, vala­mint az SZLKP kongresszusa is hangsúlyozták a dolgozók szocia­lista szellemben való nevelését, a dolgozók szocialista tudatformá­lásának fontosságát. A szocialista társadalom elsőrendű érdeke, hogy tagjai ismerjék és megértsék a fejlett szocialista társadalom építésének céljait, megtalálják az egyéni és a társadalmi érdekek közötti összhangot.ha minde­nünk meglenne, amire az ember csak gondolhat, de közben elha­nyagolnánk az ideológiai munkát és nem gondoskodnánk a szocia­lista ember neveléséről, az em­berből új kispolgár - szocialista kispolgár válna, aki sokkal rosz- szabb lenne attól, aki ellen ma társadalmunkban harcolunk“ - hangsúlyozta Vasil Bil'ak az ide­ológiai dolgozók 1980. április 23- án megtartott országos aktívaérte­kezletén elhangzott zárszavában (535. o.). Tehát törekedni kell arra, hogy az ideológiai munka váljék egyre hatékonyabbá, egyre job­ban befolyásolja hazánk nemze­tei és nemzetiségei eszmei fejlett­ségét, szélesítse ismereteiket, fej­lessze alkotóképességeiket, esz­tétikai értékeiket, teremtse meg a társadalmi kapcsolatok állandó tökéletesítésének mind jobb felté­teleit, s így járuljon hozzá az élet értékeinek feltárásához. Mindez persze történjék a mai kor színvo­nalán, s feleljen meg a fejlett szo­cialista társadalom szükséglete­inek. E rövid ismertetésben nem lehet kitérni e terjedel­mes, 550 oldalas kötet­be foglalt mondanivaló minden összefüggésére. A kötet egy­szersmind érdekes olvasmány is. A kötetben megvilágított kérdések tárgyalása kapcsán a szerző kö­vetkezetesen feltárja hazai és nemzetközi összefüggéseiket. Szemléletmódja alkotó és kritikus, eredményeinket és hiányossága­inkat őszintén elemzi. Marxista -leninista alapon polemizál a szél­sőséges álláspontokkal. A kötet mondanivalója a mának szól, amelyből nemcsak a társadalom­irányítás terén működők, hanem a mindennapi iskolai és iskolán kívüli nevelés terén is mindnyájan meríthetünk. Dr. GYÖRGY ISTVÁN, kandidátus ÚJ SZÚ 4 1985. IV. 3.

Next

/
Thumbnails
Contents