Új Szó, 1985. április (38. évfolyam, 77-101. szám)

1985-04-29 / 100. szám, hétfő

Újra a VŠ a női kosárlabda-bajnok ÚJ szú 1985. IV. 29. Nyolc csapattal nem lehet Aki fél, ne menjen a jégre A férfiak már régen elfelejtet­ték a ligát, a nőknél viszont csak egy hete ismerjük a baj­nokság győztesét. A cím sor­sa a harmadik mérkőzésen dőlt el: a VŠ Praha női kosár­labdázóinak újra sikerült el­hódítaniuk az aranyérmet. Mit hozott az idei verseny? Nem sok újat, a színvonal nem haladta meg az átlagosat. Talán csak a másik prágai együttes, a Sparta nyújtott figyelemre méltót a liga­idényben, játékosai csúcsformá­ban voltak. A sors iróniája, hogy a ,,play-off“-torna elődöntőjében a Slovan Bratislava lányai elütöt­ték a csapatot a döntőbe jutástól. Igaz, az itt szereplő Slovan nem hasonlított a bajnoki fordulókban látott gárdához, amelyik lagymata­gon, ötlettelenül játszott, s már az is sikernek számított, hogy bejutott az első négy közé. A későbbiek­ben alaposan összeszedte magát Ľubomír Ďuračka kollektívája: ki­verte a Spartát, majd a döntő első találkozóján legyőzte a címvédő prágai főiskolásokat. Mi változott az együttesben? A játékosok nem, hozzáállásuk vi­szont lényegest. A siker alapja a nagyszerű kollektív védeke­zés, a pontos dobás, a lepattanó labdák megszerzése, a támadá­sok ötletes felépítése volt. Hogy miért nem tudott hasonlót nyújtani az együttes a ligafordulókban is, az titok. Mindenesetre az olyan okfejtés, mint a sérülések, a csalá­di problémák és hasonlók, csak részben fogadható el. A volt és az újdonsült bajnok játéka szintén csalódást okozott az elmúlt idényben. Igaz, hogy megvált néhány tapasztalt, klasz- szis játékosától és sok volt a sé­rült, de ez a magyarázat ebben az esetben sem lehet teljesen helyt­álló. Mert a ,,play off“ utolsó mér­kőzésein - már az elsőn Bratisla- vában is, de főleg a döntő prágai összecsapásokon - megmutatta, hogy jól tudja játszani ezt a szép játékot. S amennyiben az akarat, a győzelem utáni vágy megvan a lá­nyokban, akkor nem kell kibúvókat keresni. Az elmúlt évadban újra sok tehetséges fiatal jelent meg a pályákon, sajnos közülük so­kan csak a kispadon. Ez pedig olyan luxus, amit nem lenne szabad megengedniük a sport­ág vezetőinek. Főleg akkor nem, ha megfigyelték, hogy egy-egy ta­lálkozón öt-hat kosárlabdázó ját­szotta végig a 40 percet - így volt a Slovan - VŠ összecsapáson is. A kosárlabda köztudottan az egyik leggyorsabb kollektív játék, s így érthetően idő előtt kifáradnak a legjobbak is. Egy-egy, ha csak néhány perces csere lélegzetvé­telhez juttatja a játékosokat, nem beszélve arról hogy lehetőséget A 16 évesek Kínába A Kínai Labdarúgó Szövetség bejelentette, hogy a 16 éven aluli­ak első világbajnokságát július 31 - augusztus 11 között rendezik meg négy kínai városban: Peking- ben, Sanghajban, Tiencsinben és Talienben. Kína először rendez labdarúgó-világversenyt. A világ- bajnokságon tizenhat csapat küzd majd, a selejtezők a múlt évben kezdődtek. Eddig tizenkét csapat részvétele biztos: Egyesült Álla­mok, Ausztrália, NSZK, Olaszor­szág, Magyarország, Szaúd- Arábia, Katar, Kongó, Nigéria, Guinea, Bolívia és Kína. Újdonság, hogy Kína a hirdeté­sekből, a világbajnokság kabalafi­gurájával díszített cikkek eladásá­ból, társadalmi adakozásból akar­ja fedezni a rendezés költségeinek nagy részét. A kabalafigura egy piros-kék mezbe öltöztetett panda mackó. ad a fiataloknak is: megmutassák mit tudnak (mert ezt egy-két beve­tés alapján nem lehet megállapíta­ni), tapasztalatot szerezzenek. Az említett jelenség negatívan befo­lyásolja a válogatott összeállítását is. Nagy gond, hogy a fiatalok mellett - Adamcová, Lednická, Mücková, Chlebowczyková, Brzia- ková - az olyan kevés tapasztalt idősebb játékos, aki igazi karmes­teri egyéniség s akitől elleshetne valamit a feljövő nemzedék. A liga jelenti a válogatott sze­replésének zálogát, márpedig a hazai ebben a tekintetben nem állja meg a helyét. Főleg nem a sokat kifogásolt nyolc csapat­tal, amire nincs példa egyetlen külföldi bajnokságban sem! URBÁN KLÁRA Helyi bemutatók A rimaszombati (R. Sobota) járásban a helyi spar- takiádbemutatókkal megkezdődött azok sorozata. A helyi bemutatókat a körzetiek követik. Ezek idő­pontja május 26, színhelyük Hnúšťa, Šafárikovo és Ajnácskő (Hajnáčka). A járási spartakiád seregszem­lére június 9-én a rimaszombati városi stadionban kerül sor.- A közeli napokban a felkészü­lés ellenőrzése arról tanúskodott, hogy a tornászok hasznosan töl­tötték az elmúlt heteket, hónapo­kat, - tájékoztatott Haluška Sán­dor elvtárs, a tömegsport járási bizottságának elnöke, a spartaki­ád szervező bizottságának veze­tője. - Tavaly szeptembertől 13 számban közel 6300 tornász gya­korolt, közülük 5982 lép fel a helyi és körzeti bemutatókon, 4192 pe­dig a járási seregszemlén. A hosz- szú ideig tartó szokatlanul hűvös és esős időjárás hátráltatta a fel­készülést, hiszen tornatermeink köztudottan nem alkalmasak na­gyobb csoportok összehangoló gyakorlására. Ennek ellenére tor­nászainkat soha nem tapasztalt lelkesedés jellemzi. Ugyanez mondható el az oktatókról is. Ezekben a napokban már befeje­zésükhöz közelednek a tömeges fellépések színhelyein folyó mun­kálatok. Rimaszombatban új öltö­zőket adnak át rendeltetésüknek, a körzeti spartakiádok színhelyén is gondoskodnak a tornászok és nézők kényelméről. Néhány további érdekességet is megtudtunk Haluška elvtárstól. A járási seregszemlén a szülők és gyermekeik csoportja lesz a leg­népesebb, s a 648 - 648 serdülő fiú és leány gyakorlata is színpom­pásnak ígérkezik. A járás iskolái­nak és sportegyesületeinek torná­szain kívül három számban ven­dégek is szerepelnek a Rima-parti stadion zöld gyepén. A HSZ torna­csoportjának bemutatószámát a zvoleniek, a nők és a férfiak mezőnyét a losonciak (Lučenec) egészítik ki. A közönség nagy ér­deklődéssel várja a vendég 144 katona produkcióját is. (hacsi) Slovan - VŠ, avagy válogatottak csatája: (balról) Bystroňová, Chlebowczyková, Mackóvá (őt nem jelölték), Adamcová és Renertné Csicsay Beá ta, aki tanulmányai befejezése miatt kapott felmentést (Vojtišek felvétele) Eléggé félelme­tesnek látszik Jan Tatíček, a VB vonal­bírója. Fekete ba­jusz, korszakán, szúrós tekintet. - Ilyennek ismernek, pedig civilben béke­szerető ember va­gyok. A mérkőzéseken is. De hát a látszat... • Tud cselgáncsozni, vagy bokszolni?- Egyiket sem művelem, nincs rá szükségem. Tőlünk nem vere­kedést várnak. • A vonal bírák a játékveze­tőkkel ellentétben a jégen törté­nő minden verekedésbe beavat­koznak, igyekeznek kibékíteni az ellenfeleket vagy éppenség­gel megakadályozni a torzsal­kodást. Van erre receptjük?- Igen. Pontos módszer. Elő­ször is megbeszéljük a kollégám­mal, melyikünk figyeli az ilyen vagy olyan mezben játszókat, ne­hogy mindketten ugyanazt a ko- rongozót tartsuk szemmel. Ha csak két játékos verekszik, akkor a többieket igyekszünk távoltarta­ni, hogy ne fajuljon el a dolog. Amint a kakaskodók eldobják a botot, közbelépünk. • Mi van akkor, ha tömegve­rekedéssé fajul az összezör- renés?- Ez már baj. Ilyenkor éreznem kell, hol rejlik a legnagyobb ve­szély. Ha lehet, rögtön és határo­zottan közbe kell lépni. Igyekszem szétválasztani a játékosokat, megakadályozni az erőszak to­vábbterjedését. így a korongozónak nincs kivel verekednie. A bírói mezben tekintélyt lát, nem szabad ránk kezet emelnie. • És ha mégis?- Ritkán fordul elő, büntetés jár érte. Rendszerint hamar lecsilla­podnak a kedélyek. A vezető bíró kioszthatja a büntetést, én elkísé­rem a kiállítottat a büntetőpadra. • Végez erősítő gyakorla­tokat?- Nem. Harminchárom évesen 182 centimmel és 85 kilómmal jó erőben vagyok, ha a korongozók közé ugróm, azt megérzik. Ezért nem félek. • Gyakran sérült?- Nem mondanám. A kakas­kodások meg sem kottyannak. Amikor a verekedők közé készü­lök ugrani, ujjamról leveszem a sí­pot, nehogy megsérüljek. Rosz- szabb eset, ha eltalálnak a ko­ronggal. A palánk mellett állok, rendszerint ide lövik a korongot. Az utóbbi időben szinte minden mérkőzésen eltaláltak vele. • Mikor fütyülhet a vonal­bíró?- Ha lesállást lát, ha a korong pályán kívülre kerül, ha a kaput elmozdítják s ha olyat lát, amit a játékvezető nem láthatott. Pél­dául magasra emelt botot, kézzel való átadást. A játék megszakítá­sa után tájékoztatom a vezető bí­rót a háta mögött történt szabály­talanságról, a vitatott gólról. • Milyen az együttműködés a vezető bíróval? • Kölcsönösnek kell lennie. Ez attól is függ, mennyire ismerjük egymást és elfogadja-e észrevé­teleimet. • Sohasem akart vezető bíró lenni?- Nem. Ez bizonyára természe­temtől és mentalitásomtól is függ. Észrevételeim alapján az objektív dolgokat jelzem. A játékvezető a szabálytalanságokat, a kemény játékot is megtorolja. Ezt pedig sokféleképpe lehet értelmezni. Hozzám, a gépészmérnökhöz az első lehetőség áll közelebb. TOMI VINCE Népes mezőny gyűlt egybe a Dióspatonyban (Orechová Potôň) rende­zett Barátsági futóversenyen, melynek külföldi részvevői is voltak, többek között a nemrégi hirosimai női maratoni futóverseny bronzérmese, a magyar Szabó Karolin. Ján Čikovský a rajt utáni pillanatot örökítette meg „Ha az unokám azt mondja, gyere...“ A sport, a könnyed, tökéletes mozgáskészség már a görög szobrászokat is megihlette. A ma embere néha megfeledkezik a testkultúráról, nem törődik ma­gával. Az érvelés legtöbbször: idő­hiány. De akadnak olyanok is, aki­ket egy-egy nehezebb elem riaszt vissza. Pedig.. Nem az a lényeg, tud-e valaki spárgát csinálni, sok­kal inkább az, jobban, frissebbnek érezzük-e magunkat a torna után. Gondoljunk csak a szombat-va­sárnapokra. Ha túráztunk, sportol­tunk, sokkal optimistábban kezd­jük hétfő reggel a munkát, mintha ellazsáltuk a hétvégét. A kutatók, a tudomány is igazolták, hogy a rendszeres testedzést folytató ötvenéves ember fizikai adottsá­gai egy harmincévesének felelnek meg. Ezek a gondolatok röpködtek fejemben, amikor beléptem a bra­tislavai Vinohrady sportegyesület Sokolská utcai tornatermébe, ahol az alapozó testnevelés szakosztá­lyába tartozó óvodás gyerekek - három- és négyévesek - szüle­ikkel, nagyszüleikkel gyakorolták a spartakiádbemutatót. A párok négyesével tornáztak. Mozgásukat látva az volt a benyo­másom, a gyakorlatozok ügyessé­gét, gyorsaságát, robbanékonysá­gát, térbeli tájékozódását, akrobá- ciós készségét egyaránt fejlesztik az előírt elemek. A gyerekek pihe­nése és a szülők megterhelése váltotta egymást, majd ismét a ki­csik jutottak szóhoz, ezúttal a he­lyes testtartást fejlesztő gyakorlat­tal. Utána a szülök által képezett akadályt kellett legyőzniük, végül közös tánc következett. A gyakorlatozok között ismerős arcot fedeztem fel: Vladimír Čer- nušákét, a Csehszlovák Testne­velési Szövetség Szlovákiai Köz­ponti Bizottsága volt elnökéét, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagjáét. A nyugalmazott profesz- szor kis unokájával, a három és fél éves Maruška Václavgvával jött a fellépésre készülők közé. Nem „Nagyapa, gyorsabban!“ - mondja a kis Maruška, Vladimír Černu- šáknak (Dušan Koutný felvétele) tudtam ellenállni, hogy meg ne kérdezzem, hányadik lesz életé­ben az idei spartakiád és mi von­zotta újra.- A szülők, gyerekek bemutató­jában először veszek részt. S nagy örömmel, hiszen a kisuno- kámmal együtt lehetek. Maruška rendkívül életrevaló gyerek, ahányszor meglátogat bennünket, mindig rávesz, tornázzak vele. Persze, a maga összeállította gyakorlatot: bukfencezünk, kézen fogva hintázunk. Úgy nevezném ezt: gyermekakrobatika. Beval­lom, sokszor ez a mozgás nekem is elég energiaigényes, de ő fárad­hatatlan. Hogy miért járok ide? Egyszerűen azért, hogy a kis Ma- ruškát rávegyem a rendszeres tor­nára. S ez nekem is kitűnő alka­lom a testmozgásra.- Ez a bemutató nagyszerűen elősegíti a gyerekek fizikai fejlődé­sét, nevelő hatású, kollektív életre, fegyelemre, a mások tiszteletére tanítja az apróságokat. A gyerek nem csinálhatja azt, amit ő akar, alkalmazkodnia kell a gyakorlat elemeihez... A mondat itt véget ér, megérke­zik a társ, egy vidám, huncut kis­lány s a nagyapa lábába kapasz­kodva vonszolja ót vissza, a többi­ekhez: „Nagyapa, gyere, ugorjunk akadályt!" (jpi)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents