Új Szó, 1985. április (38. évfolyam, 77-101. szám)

1985-04-27 / 99. szám, szombat

­Riportúton a Magyar Népköztársaságban II. Jövedelemteremtő szemléletmód Kecskemét a Duna-Tisza közé­nek legnagyobb városa. Hagyo­mányos városképére a nagy, nyílt terek a jellemzőek, ám mint más városokban, a felszabadulás után itt is új lakónegyedek sora épült fel. A 35 ezer lakást 110 ezren lakják, s bár 1960-től erőteljesen fejlődik a ipar, a lakosság nagyobb része továbbra is a mezőgazda­ságban, illetve a mezőgazdasági termékeket feldolgozó iparágak­ban dolgozik.- Mezőgazdasági eredménye­inkre jogosan vagyunk büszkék- hangsúlyozta Papes László, a városi pártbizottság titkára.- A Kecskemét környékére jellem­ző homokon csak kemény és terv­szerű munkával lehet jövedelme­ző mezőgazdaságot létrehozni. Ezt véve alapul a város nevét viselő két mezőgazdasági üzem sikerei kétszeresen figyelemre méltóak és a fő ágazatok mellett mindkét helyen ésszerű és jövedelmező kiegészítő Itt keltetik a kislibákat. lést folytatnak s ebbe a dolgozók széles körét is bevonják. Nem vé­letlen, hogy a lakosság közel há­romnegyede folytat főfoglalkozá­son kívüli munkát. Évenként megduplázott jövedelem A kecskeméti Magyar-Szov­jet Barátság Termelőszövetkezet 1300 dolgozója 6800 hektáron gazdálkodik. Kósa Antal elnök jo­gosan büszke az 1960-tól megtett útra. Akkor évi* 12 millió forintos árbevételt értek el, jelenleg pedig a 800 milliónál tartanak. Növény- termesztő ágazatuk a búza és ku­korica mellett szőlőt és gyümöl­csöt termel, az utóbbit 450 hektá­ron. Állattenyésztésük nem kis büszkesége az 5000 literes évi átlagot elérő tehenészet, a sertés­hizlalás és a libatenyésztés. Az elnök a gazdálkodás alapkövetel­ményét a gazdaságosságban látja.-Termelőszövetkezetünk nagy­város határában van, roha­mosan fejlődő ipar árnyékában dolgozunk. Tagjaink között alig van olyan, aki igazi parasztcsalád­ban él. Az iparban és a mezőgaz­daságban dolgozók naponta szembesítik munkájukat és jöve­delmüket. Ebben mi csak úgy áll­hatjuk a versenyt, ha az ipárral azonos vagy még jobb kereseti lehetőségeket biztosítunk. Ez csak úgy lehetséges, ha sokat és olcsón termelünk, vagyis minden kezdeményezésünket és újításun­kat körültekintő számítások előzik meg. A mi feltételeink között ese­tenként a nagyüzemi és a kisüze- terme- Tielésmód ésszerű kombi­nációja is hozzájárult a fejlődés­hez. Jó termelékenységű mutató­kat elérő nagyüzemi sertéshizlal­dánk például a háztájiban tartott anyasertés-állományra épül. A li­batenyésztésben is hasonló, csak fordított a helyzet. Mi tartjuk a törzsállományt és a keltetés is a szövetkezetben történik, de a tö­més már a háztájiban. Becsapott ludak A termelőszövetkezet néhány részlegén közvetlenül is igazolód­tak az elnök szavai. A keltető­üzemben hetente 28 ezer kisliba látja meg a napvilágot. A keltetés csak két hónapon át szünetel. Szeptembertől júniusig teljes a nagyüzem. Táncos Irén üzem­vezető ennek titkát is elárulta.-Tojóként a korábbi harmincöt helyett évi hetven tojást érünk el. Ez úgy lehetséges, hogy mintegy két és fél hónapra sötét helyre zárjuk az állatokat. Ezzel elhitetjük velük, hogy eltelt a téli időszak, s újra kezdenek tojni. A mutatók javításában sokat jelent az egész­séges állomány. Ezért a törzsálla­tokat a korábbi egy helyett négy telepen neveljük. Ezzel elejét vesszük a nagyobb méretű fertő­zésnek és betegségeknek. Útban a további központok felé, az elnök figyelemre méltó kezde­ményezésekről beszélt. Szántóik 60 százaléka leggyengébb minő­ségű homoktalaj, a fennmaradó rész pedig vályog. Ezeken ad hat­tonnás átlagot a búza és kettővel többet a kukorica. Az öntözésnek is köszönve, amire többek között Kecskemét város szennyvizét is felhasználják. Hasonlóan említés­re méltó, hogy a termelőszövetke­zet begyűjtő kocsija naponta me­netrendszerinti időben és útvona­lon végig járja a várost és a ház­tartásokból összegyűjti az élelmi- szeripari maradékot, amit takar­mányként hasznosítanak. A gabo­nafeldolgozó telepen 5 féle állati tápot készítenek, és a gyümölcs­hulladékot is értékesítik. A tehén­telep istállóinak vasszerkezetét pedig abból a hídból készítették el, amelyet ők szedtek szét. A kongresszusi és felszabadulási munkaverseny értéke A termelőszövetkezetben, majd a város másik mezőgazdasági üzemében, a Kecskemét-szikrai Állami Gazdaságban is kiemelték, hogy az eredmények állandó javí­tásában a dolgozók kezdeménye­zésének nagy a szerepe. A 4 ezer hektáros gazdaságnak 1100 ál­landó dolgozója van, köztünk 115 kommunista. Faragó István, a pártvezetóség titkára a gazda­ságpolitikai pártmunka fontosabb részleteiről is tájékoztatott.- Gazdaságunkban a munka­versenynek régi hagyományai vannak. Az idén a felszabadulás tiszteletére 4 millió forint értékű vállalást tettünk, majd az év folya­mán a kongresszust köszöntve, azt az értéket még további 1,2 millió forinttal megemeltük. A vál­lalások értékének túlnyomó több­ségét a 32 szocialista brigád 800 tagja teljesíti, élükön a kommunis­tákkal. A párttagoktól a kezdemé­nyezést és a személyes példa- mutatást egyszerűen megkövetel­jük. A termelési feladatok teljesíté­sét a 4 alapszervezetben megfele­lő agitációs és propaganda mun­kával segítik. Ebben a munkában az eszmecserére és a közvetlen beszélgetésekre helyezzük a fő hangsúlyt. Azt valljuk, hogy a dol­gozóknak pontosan ismerniük kell feladataikat. Ezért mindig részle­tesen elmondjuk, hogy mit várunk és elvárásainknak milyen a társa­dalmi, valamint politikai háttere. De ugyanakkor minden egyes esetben azt is megmondjuk, hogy a munka elvégzésével mennyit le­het keresni, illetve ellenkező eset­ben kit és mennyi pénzbeli veszte­ség ér. EGRI FERENC ÁLLÁS KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS • A Kiváló Munkáért kitüntetett Bra­tislavai Egészségügyi Intézet (Lim­bová 3) felvesz:- takarítónőket,- kisegítőket a Ružinovi Kórház és Rendelőinté­zetbe. Az érdeklődők az említett intézmény vezetőjénél jelentkezhetnek az alábbi címen: Nemocnica s poliklinikou, Bratislava- Ružinov, Smidkeho 6, telefon: 226 356. 226 520. I JF-5R KÖSZÖNTŐ ■ A kedves édesanyának, Podluzsányi Jolánnak 70. születésnapjára sok szeretettel jó egészséget s hosszan tartó, boldog életet kívánnak gyermekei körében leánya, Joli családjával, leánya, Má­ria családjával, fia, András családjá­val és a nászék. Ú-1081 ■ 1985. április 28-án ünnepli 70. szü­letésnapját Ekelen (Okoličná na Ost­rove) özv. Baják Péterné Kovács Ilona. E szép ünnep alkalmából sok erőt, egészséget és hosszú, boldog életet kíván a Molnár, Ábrahám és Varga család, Annamária, Katica és a kis Gábor pedig sokszor csókolják. Ú-1135 ■ Ezúton mondunk hálás köszönetét minden kedves rokonnak, ismerősnek, szomszédnak, barátnak, az Oroszkai Cukorgyár dolgozóinak, a csatai vas­útállomás dolgozóinak, akik elkísérték utolsó útjára a szeretett férjet, édes­apát, apóst, nagyapát, Péter Lajost, akit a halál életének 64. évében raga­dott ki szerettei köréből. Egyben kö­szönjük a koszorúkat, amelyekkel eny­híteni igyekeztek mély fájdalmunkat. A gyászoló család Ú-1094 ■ Fájó szívvel mondunk köszönetét minden kedves rokonnak, ismerősnek, volt munkatársaknak és a falu lakosai­nak, akik 1985. február 20-án elkísér­ték utolsó útjára az ekeli (Okoličná na Ostrove) temetőbe a felejthetetlen, dol­gos kezű édesapát, apóst, szerető nagyapát, Bal la Sándort, akit a halál életének 62. évében súlyos betegség után ragadott ki szerettei kö­zül. Köszönetét mondunk a sok szép virágért és koszorúért. Emlékét örökké őrző fia, Ottó, me­nye, unokái: Zsuzsika és Évike. élet­társa, Teri és családja. Ú-1095 ■ Mély gyászunkban köszönetét mon­dunk minden kedves rokonnak, isme­rősnek, barátnak, szomszédnak, a munkatársaknak és a falu lakosai­nak, akik 1985. február 20-án elkísér­ték utolsó útjára a zsérei (Žirany) teme­tőbe drága halottunkat, a drága jó férjet, édesapát, nagyapát, Piros Boldizsárt, akit a halál 58 éves korában ragadott ki szerettei köréből. Hálásan köszönjük a részvétet, a sok koszorút és virágot, amelyekkel enyhíteni igyekeztek soha el nem múló fájdalmunkat. Külön mon­dunk köszönetét a Zsérei Mészmű ve­zetőségének a megható gyászbeszé­dért és segítségért, valamint a volt jazz-zenekar tagjainak a búcsúbeszé­dért. A gyászoló család. Ú-1105 ■ Hálás szívvel mondunk köszönetét a rokonoknak, ismerősöknek, akik 1985. március 3-án elkísérték utolsó útjára a csallóköznádasdi (Trstená na Ostrove) temetőbe a drága jó édes­anyát, anyóst, nagymamát, dédmamát, özv. Mészáros Andrásné Hervay Erzsébetet, és virágaikkal enyhítették mély fájdal­munkat. lánya, Erzsi, veje, fiai, unokái és dédunokája. Ú-1007 ■ Mély fájdalommal és megtört szívvel mondunk köszönetét minden kedves rokonnak, ismerősnek, a szomszédok­nak, volt munkatársaknak, barátoknak, az oroszkai vadászegyesület tagjai­nak, valamint az oroszkai futballisták­nak és mindazoknak, akik 1985. már­cius 9-én elkísérték utolsó útjára a za- labai temetőbe a drága jó férjet, édes­apát, nagyapát, testvért, apóst, nászt, vöt, sógort, Bukri Lajost, akit a halál rövid betegség után 51 éves korában ragadott ki szerettei kö­réből. Köszönjük a sok szép koszorút, virágot, részvétnyilvánítást, amellyel igyekeztek enyhíteni mély fájdal­munkat. Emlékét örökké őrző, gyászoló csa­ládja. Ú-1059 A feltételek ésszerű kihasználásával BEVÁLT AZ ENERGIATAKARÉKOS, HIDEGLEVEGÖS KUKORICASZÁRÍTÁS A hatalmas kiterjedésű Šafári- kovói Állami Gazdaságban is kulcsszerepe van a takarmányter­mesztésnek. A gazdaság dolgozói ezért az önellátás tartós biztosítá­sára törekednek, amihez a legkö­zelebbi időszakban adottak a le­hetőségeik.- Nagy lépést tettünk meg az önellátás irányában az elmúlt esz­tendőben - állapította meg Szabó Zoltán elvtárs, a növénytermesz­tési üzemág vezetője, amikor a közelmúltban a témával kapcso­latban beszélgettünk. - Több irá­nyú intézkedéseink eredménye­képpen ágazatunk talán már az idén teljes mértékben kielégítheti az állattenyésztés igényeit. Habár ezen a tavaszon még szénavásár­lásra kényszerültünk, szarvasmar­ha-állományunk sokkal jobb kon­dícióban várja a zöldetetésre való áttérést, mint a korábbi években. Különösen a növendékállomány állapota biztató, amit elsősorban a jobb takarmányellátásnak, min­denekelőtt pedig az abraktakar- mány-ellátásban bekövetkezett javulásnak köszönhetünk. A sze­mes kukorica termesztésében alapvető fordulat következett be, hiszen hozamaink a rendkívül aszályos időjárás ellenére meg­duplázódtak, s immár meghalad­ják a hektáronkénti öt tonnás át­lagot.- Eredményeik elismerése mel­lett a növénytermesztők kerületi tanácskozásán arról is értesül­tünk, hogy a szemes kukorica szá­rítása és tárolása terén országos viszonylatban is egyedülálló, energiatakarékos eljárást dolgoz­tak ki. Mi ennek a lényege?- Tulajdonképpen egy más cél­ra szolgáló, jól ismert eljárás alkal­mazásáról van szó. Már a korábbi esztendőben is megpróbálkoztunk a csöves kukorica szénaszárítók­ban való elhelyezésével és szárí­tásával, a kísérleteink eredménye­sek voltak. Tavaly aztán egy egész sor szénatárolót alakítot­tunk át ilyen célra, s ennek minden vonatkozásban nagy hasznát lát­tuk. A hideglevegós szárítás egyik nagy előnye, hogy már a 40-42 százalékos víztartalmú termés is biztonságosan raktározható, szá­rítható. Számításaink azt is igazol­ják, hogy a hagyományos mód­szerhez viszonyítva költségeink tonnáként 33 koronával csökken­tek, így egyetlen esztendő alatt több mint 150 ezer koronás ener­giamegtakarítást értünk el. A hi­deg levegős szárítási eljárás másik előnye, hogy nem károsodnak az értékes tápanyagok, így a vizsgá­latok a kukoricát étkezési célokra is alkalmasnak találták. Még na­gyobb jelentősége van a módszer alkalmazásának a takarmánygaz­dálkodás távlati szempontjaiból. Gazdaságunk újabb szénatárolók átalakítását határozta el, s nincs kizárva, hogy módszerünkön a jö­vőben még javítani is lehet. Min­denesetre az új szárítási eljárás máris felkeltette az irányítási szer­vek és a környékbeli gazdaságok szakembereinek a figyelmét, sót egy országos tanácskozásra is meghívták képviselőnket, hogy is­mertesse eljárásaink lényegét.- A kukorica termesztésére te­hát az idén is nagy gondot fordíta­nak. Ez már a vetésnél is megnyil­vánul?- Mindenképpen, hiszen ötszáz hektáron - akárcsak tavaly - ipar- szerü rendszer keretében ter­mesztjük ezt a fontos takarmány- növényt, ami rendkívüli figyelmet és fegyelmet követel a vetésnél csakúgy, mint később a növény- ápolás során. Először a Pionier 37-47 és a P 37-06 hibrideket vetjük el, utána a Liza és a Dea, végül a CE magja kerül földbe. A rendszeren kívülálló, mintegy 200 hektáros területre is sikerült jó termóképességű, korai vetőmagot biztosítani, így reményünk van rá, hogy a tavalyi rekordtermést is felülmúlhatjuk. A négyszáz hektá­ron elvetett cukorrépa termeszté­sére is nagyon odafigyelünk, hi­szen melléktermékei fontos szere­pet játszanak a takarmány­alapban.- A szálas takarmányok terme­lésében is lehet hasonló előrelé­pésről beszélni?- A rétek és a legelők gazdasá­gunk összterületének jelentős ré­szét, mintegy 3700 hektárt borít­ják. A korábbi esztendők legna­gyobb gondja az volt, hogy az állandó gyepterületeket nem tud­tuk megfelelően hasznosítani. En­nek elsősorban technikai akadá­lyai voltak, hiszen nem rendelkez­tünk elegendő, hegyvidéken is al­kalmazható betakarító gépekkel, de szervezésbeli fogyatékosságok is előfordultak. Az utóbbi időben mindkét vonatkozásban kedvező változások történtek. Javult a gép­ellátás (évente közel hétmillió ko­ronát költünk gépekre és berende­zésekre), s a községek lakossá­gával is gyümölcsözőbb kapcsola­tokat alakítottunk ki. A társadalmi szervezetekkel és egyénekkel kö­tött szerződésekkel elértük, hogy még a félreeső, gépekkel nem kaszálható területeken sem vész kárba a takarmány. Más kérdés azonban rétjeink és legelőink ter­mőképessége. E téren még bőven akad tennivalónk, de az első és nagyon fontos lépéseket az intei'- zív gazdálkodás irányában már megtettük. Nyolcszáz hektáros ré­ti kaszálónk legnagyobb része saj­nos vadvizes, melynek lecsapolá- sát csak 180 hektáron tudtuk elvé­gezni. A Túróc nyugati részén levő nagyobb területet ugyanakkor vé­dettnek nyilvánították, itt nem ke­rülhet sor a vadvizeik levezetésé­re. A legelők egy részét már felújí­tottuk. Szántás után silókukoricá­val vetettük be, majd két év eltelté­vel befüvesítettük. A silókukoricá­val az a nagy gondunk, hogy az erdószéli területeken - márpedig a Ratkóvölgy jobbára ilyen rétek­ből áll - rendkívül nagy pusztítást végeznek a vadak, főként a vad­disznók. Néha háromszor-négy- szer is vetnünk kell, mert az erdei állatok kitúrják a magot, később pedig a termést dézsmálják meg alaposan. Az érés és a vetés idő­tartamára ezért most mezőőröket szerződtetünk. A gyengébb minőségű legelők felújításával is foglalkozunk, - ezek területe több mint 2000 hektár -, persze szem előtt kell tartanunk a ráfordítási költségek megtérülését, a gazdaságosságot is. A legelők felújítása és gépi kezelése terén kedvező tapaszta­latokat szereztünk az agrokémiai vállalat egyik speciális gépének az alkalmazásával, ez iránt azonban más gazdaságok is nagyon érdek­lődnek, így nem tudják teljesen kielégíteni a megrendelők igé­nyeit. A hamarosan kezdődő takar­mánybegyűjtésre egyébként igen komolyan készülünk, s nemcsak mi, hanem tátraaljí partnergazda­ságaink, a Popradi és a Spišský Štvrtok-i Állami Gazdaság dolgo­zói is. Hagyományosan nálunk kezdjük a munkálatokat, és segít­ségüket néhány héttel később még az ottani első kaszálás idején viszonozzuk. Gépeink többségét már kijavítottuk, s parkunk néhány Rapid típusú kaszálógéppel is bő­vült. Napokon belül megkezdjük az őszi keverék betakarítását, utá­na pedig szinte késő őszig meg sem állnak majd gépeink. Ami idei feladatainkat illeti, ter­vünk 23 604 tonna szárazanyag előállítására szól, az állattenyész­tés igénye pedig 23 592 tonna. Ha minden jól megy, tehát már az idén önellátók lehetünk, és ez mérföldkövet jelenthet gazdasá­gunkban. HACSI ATTILA DJ SZl 1985.

Next

/
Thumbnails
Contents