Új Szó, 1985. április (38. évfolyam, 77-101. szám)
1985-04-03 / 79. szám, szerda
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KOZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA ■ ■ i i. ■ ii ■ i i .i i L—— —á—.—— SZERDA 1985. április 3. XXXVIII. évfolyam 79. szám Ara 50 fillér Különböző magatartás, különböző célok Napjaink legégetőbb problémája a nukleáris háború veszélyének elhárítása. Ezért a világon minden békeszerető ember nagy figyelemmel követi a genfi szovjet-amerikai tárgyalásokat a nukleáris és ürfegyverek egész komplexumáról. A szovjet és az amerikai külügyminiszter január 8-án megállapodott abban, hogy a genfi párbeszéd célja: hatékony intézkedések kidolgozása a lázas fegyverkezési verseny megakadályozására a világűrben és megállítására a Földön. Az emberek világszerte megkönnyebbüléssel fogadták ezt a hírt, erősödött az a meggyőződés, hogy mindkét fél becsületes hozzáállásával, a szavak és a tettek összhangjával az atomfegyverek általános felszámolásának útjából elháríthatok az akadályok. Ezt az igyekezetét a Szovjetunió egyértelműen bizonyította. Az elmúlt években egész sor békekezdeményezést tett. Jó példát szolgáltatott azzal is, hogy egyoldalú kötelezettséget vállalt: nem alkalmaz elsőként nukleáris fegyvert. Az USA hasonló lépésére mindmáig hiába vár a világ. A genfi párbeszéd új, reális lehetőséget nyújt olyan megállapodások megkötéséhez, amelyek a lázas fegyverkezés csökkentése és megállítása felé történő fordulat kezdetét is jelenthetnék. Kulcsfontosságú az atom- és az űrfegyverek kérdéseinek komplex megközelítése. A Reagan-kormányzat kísérletet tett arra, hogy az űrfegyverek problémáját kivonja a tárgyalások alól, azonban a közvélemény nyomására végül is beleegyezett, hogy a nukleáris és az ürfegyverek kérdését összefüggéseikben, kölcsönhatásukban tekintsék át. Jelenleg azonban minden jel arra utal, hogy a januári megállapodásnak ezt a központi elemét meg szeretné kerülni. A genfi tárgyalásokat arra akarja kihasználni, hogy azok leple mögött fokozza a lázas fegyverkezést. A közvélemény megtévesztésére szolgáló ilyen magatartás azonban nem új. Elég, ha a közepes hatótávolságú atomfegyverekről folytatott korábbi genfi tárgyalásokra utalunk. Az amerikai küldöttség kifejezetten az üres szócsépléshez folyamodott, húzta az időt, taktikázott, a Pentagon pedig lázasan készülődött az elsőcsapásmérö nukleáris eszközök telepítésére az NSZK- ban és más NATO-országokban. Az új eszközök elhelyezését nyolcvanhárom végén meg is kezdte, és ezzel az USA meghiúsította az akkori genfi tárgyalásokat. Ezáltal tovább éleződött a nemzetközi helyzet, a szocialista országok pedig válaszintézkedésekre kényszerültek. Az ilyen nyugtalanító tapasztalatok után még sürgetőbb, hogy az új genfi tárgyalásokon az USA szeriózus magatartást tanúsítson és teljesítse azokat a kötelezettségeket, amelyeket magára vállalt. Mihail Gorbacsov elvtárs március 22-én a Szocialista Internacionále képviselőivel folytatott beszélgetés során kijelentette: „Határozottan ellenezzük, hogy a tárgyalásokat mintegy spanyolfalként a lázas fegyverkezés fokozására használják ki. Ezért a Szovjetunió javasolja, hogy mindkét fél fagyassza be nukleáris arzenálját és állítsák le a további rakétatelepitést. Meggyőződésünk ugyanis, ha az új amerikai rakéták telepítését és ezzel párhuzamosan a szovjet válaszintézkedések további bővítését megállítanák, az jelentős mértékben hozzájárulna egy egész sor olyan kérdés megoldásához, melyekről Genfben tárgyalnak.“ Az USA minderre jellemző módon reagált: Reagan elnök az amerikai parlamentben keresztülerőszakolta az újabb MX típusú stratégiai rakéták gyártásához szükséges pénz jóváhagyását, azt állítva, hogy e fegyverek ,,a békét védelmezik“. Sőt, Max Kampelmant, a genfi tárgyalásokon részt vevő amerikai küldöttség vezetőjét is hazahívta, hogy nyomást gyakoroljon a szenátorokra. Kampelman pedig ahelyett, hogy a genfi dialógus céljait követte volna, nyíltan felszólított a stratégiai fegyverek számának növelésére. A fegyverkezési verseny újabb, veszélyes fordulójába Washington más kormányokat is be akar vonni, nemcsak azzal, hogy részt kínál a hadiipari megrendelésekből származó nyereségből, hanem ultimatív módon is nyomást gyakorol rájuk. A Szovjetunió Genfben - úgy mint a múltban - következetesen tartja magát az alapelvek és szerződések szelleméhez és betűjéhez, a tárgyalások alapvető céljához - ez az atomháborús veszély elhárítása. Ma már nem titok, hogy a szovjet küldöttség mivel érkezett Genfbe. Ismertté vált, hogy javasolta az amerikai félnek: egyezzenek meg olyan intézkedések foganatosításáról, amelyek konstruktívan hozzájárulnának a párbeszéd sikeréhez. Ilyen például az a javaslat, hogy a tárgyalások idejére mondjanak ki moratóriumot az úrfegyverek gyártására, beleértve az e fegyverekkel folytatott kísérleteket is. Ugyancsak ajánlotta, fagyasszák be a stratégiai támadófegyvereket a jelenlegi szinten. Az európai rakétafegyverek telepítésének megáll itására vonaktozó javaslatról már szó volt. A felsorolt kezdeményezések igazolják: a Szovjetunió őszintén törekszik a pozitív eredmények elérésre Genfben, s egyúttal érzékeltetik azt is, hogy a lázas fegyvekrezés megállítása érdekében lehetséges reális és konstruktív lépéseket tenni úgy, hogy megtartják az egyenlőség és egyenlő biztonság elvét. A világűr militarizálásának megakadályozása, a lázas fegyverkezés megállítása a Földön, napjaink általánosan elismert korparancsa. A csillagháborús program amerikai fanatikusai azonban abban az illúzióban ringatják magukat, hogy megvalósíthatják háborús terveiket és az atomfegyverek új rendszereinek segitségével elérhetik a világuralmat. Ezért szükséges, hogy az USA mondjon le az ilyen értelmetlen kalandorpolitikáról, hogy az amerikai kormánykörökben felülkerekedjék a valóságérzék. A Szovjetunió és a szocialista országok mindig készek voltak a tisztességes párbeszédre, a fegyverkezés megállítását szorgalmazó reális lépésekre. Most már hosszú évek óta az Egyesült Államok kormányán van a sor. (Rudé právo) Szabad életének négy évtizede alatt rohamosan fejlődött Bratislava, a fővárosa. Szlovák Szocialista Köztársaság (Gyökeres György felvétele) Országos szeminárium a Varsói Szerződés megalakulásának 30. évfordulója alkalmából A szocializmus és a világbéke védelmének szolgálatában (ČSTK) - A CSKP KB propaganda- és agitációs osztálya tegnap Prágában országos szemináriumot rendezett a Varsói Szerződés megalakulásának 30. évfordulója alkalmából. Vasit Bejdának, a CSKP KB osztályvezetőjének bevezetője után Jindrich Poledník, a CSKP KB titkára és Milán Václavik vezérezredes, csehszlovák nemzetvédelmi miniszter mondott beszédet. A szemináriumon részt vett továbbá Vladimír Blechta és Ottó Ömölik, a CSKP KB osztályvezetői, valamint Jaroslav Klícha altábornagy, a csehszlovák néphadsereg politikai főcsoportfőnökségének parancsnoka. A Varsói Szerződés - a béke megbízható őrzője című előadásában Jindrich Poledník hangsúlyozta, hogy a Varsói Szerződés aláírása 1955 májusában jelentős történelmi esemény volt, amely lerakta a testvéri szocialista országok védelmi szövetségének alapjait. A Varsói Szerződés megalakítása - mondotta - új szakaszt nyitott a szocialista országok együttműködésének fejlesztésében. Kollektív együttműködésük szerződéses alapjait fektette le olyan létfontosságú területen, mint amilyen a nemzetközi kapcsolatok rendszere. A Varsói Szerződés országai az imperializmus erőivel szembeállítják megbonthatatlan egységüket és erejüket, s közösen dolgozzák ki és valósítják meg külpolitikájukat. Jindrich Polednik a továbbiakban emlékeztetett arra, hogy a Varsói Szerződés aláírása válasz volt az Észak-atlanti Szerződés országainak a szocialista államokkal szembeni ellenséges politikájára, arra, hogy a Német Szövetségi Köztársaságot is felvették a NATO-ba. Az Észak-atlanti Szerződés szervezete megalakulása óta agressziv, felforgató akciókat kezdeményezett a Szovjetunió és más szocialista országok ellen. A határok közelében új katonai támaszpontokat kezdett építeni. Azokban az években kezdődött az NSZK hadiipari potenciáljának felújítása is. A nyugatnémet állam létrehozása - 1949 szeptemberében -, valamint az a szándék, hogy az NSZK katonai erejét is kihasználják ,,a Nyugat (Folytatás a 2. oldalon) Ünnepi ülés Prágában és Bratislavában Magyarország felszabadításának 40. évfordulója alkalmából Testvéri kapcsolataink minden téren fejlődnek (ČSTK) - Ünnepi gyűlést tartottak tegnap Prága dolgozói és fiataljai a Valdštejn-palotában Magyarország szovjet hadsereg által történt felszabadításának 40. évfordulója alkalmából. Jelen volt a CSKP KB, a Csehszlovák Nemzeti Front KB és a szövetségi kormány küldöttsége Miloš Ja- kešnak, a CSKP KB Elnöksége tagjának, a KB titkárának vezetésével. A delegáció további tagjai a következők voltak: František Pitra, a CSKP KB titkára, Marie Kabrhelová, a CSKP KB Titkárságának tagja, Jaroslav Hajn, a CSKP KERB elnöke, Michal Štefaňák, a CSKP KB osztályvezetője. Rudolf Rohlíček és Karol Laco szövetségi miniszterelnökhelyettesek, Václav David, a Szövetségi Gyűlés alelnöke, Jindrich Ŕehoŕek, a külügyminiszter első helyettese, Milan Klusák cseh kulturális miniszter, Tomáš Tráv- niček, a Csehszlovák Nemzeti Front KB alelnöke, Miloslav Zíka altábornagy, nemzetvédelmi miniszterhelyettes, Miloslav Vácik, a Cseh Nemzeti Front KB alelnöke, Bohuslav Kučera, a Csehszlovák Szocialista Párt elnöke és Zbynék Žalman, a Csehszlovák Néppárt elnöke. Az ünnepi gyűlésen részt vett Kovács Béla, a Magyar Népköztársaság csehszlovákiai nagykövete és a nagykövetség többi munkatársa, valamint a többi szocialista ország csehszlovákiai nagykövete. (Folytatás a 2. oldalon) Rudolf Rohlíčeknek, a CSSZSZK kormánya alelnökének beszéde 1945. április 4-én, amikor Magyarországot a szovjet hadsereg teljesen felszabadította a fasiszta megszállás alól, és amikor az ország visszanyerte függetlenségét és szuverenitását, a magyar nép előtt megnyílt a haladásnak és az igazságos társadalmi rend megteremtésének útja - hangsúlyozta bevezetőben Rudolf Rohliček. Kiemelte, hogy néhány hét múlva hazánkban is megünnepeljük Csehszlovákia népe nemzeti felszabadító harca betetőzésének és hazánk szovjet hadsereg általi felszabadításának 40. évfordulóját. Az egész világ békeszerető embereivel közösen megemlékezünk a győzelem napjáról és azon hősök örökségéről, akik életüket áldozták szebb, békés jövőnkért. Nemzeteink forradalmi erőinek az Októberi Forradalom eszméi megvalósításáért és a hitleri elnyomók ellen vívott közös harcában megszületett a csehszlovák és a magyar nép harci szolidaritása és harci szövetsége. A második világháború után a szovjet nép hősiessége révén rendkívüli mértékben megnőtt az első szocialista országnak és társadalmi rendszerének tekintélye. Csehszlovákia és Magyarország népe a történelmi tapasztalatokból okulva forradalmi pártja vezetésével a második világháború után az új, szocialista társadalom építésének útját választotta. Az elmúlt négy évtizedben valóban testvéri kapcsolatok és minden területet felölelő együttműködés fejlődött ki pártjaink és nemzeteink között. Ennek alapja a CSKP és az MSZMP együttműködése. Új ösztönzést adnak a csehszlovák-magyar kapcsolatok el- (Folytatás a 3. oldalon)
