Új Szó, 1985. április (38. évfolyam, 77-101. szám)

1985-04-19 / 92. szám, péntek

A ZIL autógyár munkásai között vebbé tételét szolgáló gazdasági ösztönzőket, legyenek kezdemé­nyezőbbek, tanúsítsanak nagyobb önállóságot a legfontosabb mű­szaki és szervezeti kérdések meg­oldásában. Beszédében Mihail Gorbacsov szólt néhány, a Szovjetunió béke­szerető külpolitikájával összefüg­gő kérdésről is. Köszöntötte a ZIL- gyár dolgozóit a közelgő ünnepek, május 1-e és a Nagy Honvédő Háborúban aratott győzelem 40. évfordulója alkalmából. Új munka­sikereket, jó egészséget és boldog­ságot kívánva a ZIL-gyár munká­sainak kifejezte azt a meggyőző­dését, hogy az üzem dolgozói a többi szovjet emberhez hasonló­an kiemelkedő munkát végeznek az április 20-án megtartandó or­szágos kommunista szombaton. Mihail Gorbacsov felkereste Nagatyinót, a kerület egyik leg­gyorsabban épülő új lakótelepét. Az egyik iskolában beszélgetést folytatott a pedagógusokkal a kö­zépszintű oktatás reformjával összefüggő kérdésekről, többek között az új tanulmányi programok kidolgozásáról, a tanulók munkára neveléséről és a számítógépes technikának az oktatási folyamat­ban való alkalmazásáról. Az iskola tanulóival is elbeszélgetett Mihail Gorbacsov tanulmányaikról, pá­lyaválasztási szándékaikról. A kerület egyik nagy élelmiszer­áruházában az SZKP KB főtitkára a kereskedelem-szervezéssel ismerkedett meg. Érdeklődött a vásárlóktól arról, megtalálják-e a keresett árukat és kikérte javas­lataikat arra vonatkozóan, miként lehetne tovább javítani a kereske­delem munkáját. Felkeresett Mihail Gorbacsov egy kerületi kórházat is, ahol az egészségügyi dolgozókat és a be­tegeket foglalkoztató gondokról tájékozódott. Szó esett a találko­zón az egészségügyi intézmények korszerű műszaki berendezések­kel és gyógyszerekkel való ellátá­sának javításáról, az orvosok és az egészségügyi középkáderek fi­zetéséről, a betegellátás és beteg- gondozás javításának lehetősége­iről. A kerületet járó Mihail Gorba- csovot meghívta lakására egy fia­tal házaspár is. Az építőmunkás­feleség és a moszkvai teheráru- fuvarozó vállalatnál dolgozó férj megmutatta a vendégnek a két­(Telefoto: ČSTK) szobás lakását, beszámolt mun­kájáról, mindennapjairól, a jövőre vonatkozó terveiről. A moszkvai Proletarszkij kerü­letben tett látogatásra Mihail Gor- bacsovot elkísérte Viktor Grisin, az SZKP KB Politikai Bizottságá­nak tagja, a moszkvai városi párt- bizottság első titkára is. Bátrabban kell alkalmazni a fejlődést gyorsító megoldásokat Mihail Gorbacsov látogatása moszkvai üzemekben és intézményekben (ČSTK) - Moszkva legna­gyobb ipari negyedébe, a Prole­tarszkij kerületbe látogatott el kedden és szerdán Mihail Gor­bacsov, az SZKP KB főtitkára. Vendége volt többek között a kerület pártbizottságának, amelynek tagjaival arról folytatott beszélgetést, hogy miként növel­hető a pártszervezetek szerepe a dolgozói kollektívák mozgósítá­sában, a termelés intenzívebbé tételének és a termékminőség ja­vításának előmozdításában. A ta­lálkozón nagy figyelmet szenteltek a jelenlegi 11. ötéves terv végre­hajtásával összefüggő feladatok­nak. Alaposan megvitatták a leg­időszerűbb szociálpolitikai kérdé­seket, a kerületben folyó lakásépí­tést, a kereskedelem munkáját, a közlekedés és az orvosi ellátás helyzetét és gondjait. Megállapí­tották, hogy sok területen vannak még ki nem használt belső tartalé­kok, s a meglevő problémák meg­oldásához átfogó megközelítésre van szükség. Mihail Gorbacsov látogatást tett a ZIL autógyárban is, ahol elbe­szélgetett a dolgozókkal, érdeklő­dött munka- és életkörülményeik felől. Az SZKP KB főtitkára a gyár dolgozóival és vezetőivel megvi­tatta a nagyüzem fejlesztésére, a tudományos-műszaki haladás üzemen belüli meggyorsítására vonatkozó terveket. Felhívta a fi­gyelmet arra, hogy a munka ter­melékenységét és a gépkocsik mi­nőségét tekintve a ZIL-nek is a legmagasabb világszínvonalat kell elérnie. Szó esett a találko­zón a jelentős üzemanyag-megta- karítást lehetővé tevő dízelmotor­ral ellátott új gépkocsi-modellek kifejlesztéséről és gyártásáról. A ZIL-gyár dolgozói beszámol­tak arról, hogy milyen problémák megoldásán dolgozik az üzem kollektívája a gyár rekonstrukciója idején. Az üzemi séta után a gyár sze­relőcsarnokában Mihail Gorba­csov munkásgyűlésen találkozott a ZIL-gyár dolgozóival. A gyűlé­sen mondott beszédében Mihail Gorbacsov hangsúlyozta, hogy az SZKP lenini hagyományaihoz híven mindenben kikéri az em­berek véleményét. A szovjet tár­sadalom elótt most az a nagy feladat áll, hogy meggyorsítja az ország társadalmi és gazdasági fejlődését. Meg kell sokszorozni azokat az erőfeszítéseket, ame­lyek a termelés fejlesztését, a termékek minőségének javítá­sát szolgálják. Nagy szerepük van e téren az egyes munkahelyi kollektíváknak. A termelés intenzí­vebbé tételével összefüggő prob­lémákat megoldva gondoskodni kell arról, hogy a vállalatok üteme­sebben dolgozzanak, szigorúb­ban betartsák a technológiai, terv- és munkafegyelem tá­masztotta követelményeket. A széles körű műszaki korszerűsí­tést végrehajtva bátrabban kell al­kalmazni azokat a megoldásokat, amelyek lehetővé teszik, hogy gyökeresen megváltozzon, nagy­mértékben növekedjen a munka termelékenysége. Az SZKP KB főtitkára felszólította a ZIL-gyária- kat arra is, hogy szélesebb körben alkalmazzák a termelés intenzí­Titkos adatok Washington nicaraguai terveiről Nincs kizárva a katonai beavatkozás (ČSTK) - Az Egyesült Államok gyarapítani kívánja a nicaraguai ellenforradalmárok számát. Wa­shington terve az, hogy az ország északi határáról mintegy 20-25 ezer, délről 5-10 ezer főnyi ellen- forradalmi erő támadja a sandinis­ta hadsereget. A Reagan-kor- mány számításai szerint ekkora erőre lenne szükség, hogy „ele­gendő nyomást“ gyakoroljanak Managuára az USA által szabott feltételek elfogadásához. A kormány terveit az a jelentés tartalmazta, amelyet Reagan el­nök még a húsvéti szünet előtt küldött meg a kongresszusnak. Bár a jelentés szövegének egy részét annak idején közzétették, az adatokat titkosnak minősítet­ték. A New York Times szerdai számában ezekből a titkos fejeze­tekből közölt részleteket. Mint a lap írja, Reagan szerint a katonai nyomás megnövelése felel meg a legjobban az USA érdekeinek. A „másik alternatíva“ Washington közép-amerikai szö­vetségesei katonai erőinek meg­növelése és az állandó amerikai katonai jelenlét fenntartása len­ne. Ez utóbbit rendszeres hadgya­korlatok formájában kellene meg­valósítani (egyébként tegnap kez­dődött meg a nicaraguai határtól mindössze 90 kilométerre az Uni­versal Trek ’85 hadgyakorlat több mint 2 ezer észak-amerikai és mintegy 3 ezer hondurasi katona részvételével). Ez azonban sokkal költségesebb lenne, mint az ellen- forradalmi „hadsereg“ finanszíro­zása. Bár a jelentés szerint az USA jelenleg nem tervez közvet­len katonai beavatkozást Nicara­guában. Ezt a lehetőséget „nem lehet teljesen kizárni, ha minden más eszköz csődöt mondana a térségben“ - idézi a lap a titkos okmány megállapításait. Az amerikai képviselőház egyébként előbbre hozta a terve­zett szavazást az ellenforradalmá­roknak nyújtott 14 millió dolláros segély felújításáról. Ezek szerint mind a szenátus, mind a képvise­lőház a jövő hét keddjén szavaz a kérdésről. Az időpont közeledté­vel Reagan elnök és stábja hatal­mas nyomást gyakorol a törvény­hozókra a segély jóváhagyása céljából. A mostani helyzetet meg­figyelők ahhoz hasonlítják, amikor a kormányzat az MX-rakéták gyártására szánt összeg elfogad­tatása érdekében fejtett ki ugyan­csak példa nélküli „meggyőző“ kampányt. Vannak azonban a ni­caraguai ellenforradalmárok tá­mogatását célzó terveknek ellen­zői is. Thomas O’Neillnek, a kép­viselőház elnökének helyettese úgy nyilatkozott, „az amerikai né­pet nem érdeklik a más kormá­nyok megdöntésére irányuló tervek“. Norvégia nem vesz részt az űrfegyverkezési programban Kohl állítása szerint Nyugat-Európa számára a „csillagháborús“ terv „történelmi lehetőség“ • Mitterrand: az USA atlanti szövetségesei partnerek, ne alszállítók legyenek (ČSTK) - A norvég külügyminisztérium a parlament külügyi bizottsá­gának írott jelentésében megerősítette, hogy a norvég kormány nem hajlandó részt venni a világűr militarizálását célzó amerikai tervek megvalósításában. Norvégia így az első NATO- ország, amely hivatalosan elutasí­totta azt a washingtoni felszólítást, hogy a tömb országai vegyenek részt az űrprogramban. A közel­múltban a dán parlament is a csil­lagháborús tervek ellen foglalt ál­lást, s felszólította a kormányt, hogy ilyen értelemben hozza meg döntését. Mint ismeretes, a közel­múltban az ausztrál kormány is elvetette az úrfegyverkezési prog­ramban való részvételt. Az eddig elhangzottakkal szö­ges ellentétben álló nyilatkozatot tett tegnap Helmut Kohl nyugat­német kancellár. A bonni parla­ment előtt tett kormánynyilatkoza­tában azt állította, hogy az USA ún. stratégiai védelmi kezdemé­nyezése „az NSZK szempontjából megalapozott és politikailag szük­séges“. Kijelentette: a nyugatné­met kormány minden igyekezeté­vel azon lesz, hogy meggyőzze a szövetségeseket, ilyen értelem­ben foglaljanak állást. Sőt, azt mondotta, hogy a „csillaghábo­rús“ program történelmi lehetősé­get jelent Nyugat-Európa számára ahhoz, hogy érvényesíthesse poli­tikai, stratégiai és műszaki érde­keit. Horst Ehnke, a bonni parla­ment szociáldemokrata frakciójá­nak alelnöke pártja nevében hatá­rozottan elutasította a kancellár nézeteit. Szerinte a stratégiai vé­delmi kezdeményezéssel az USA nem a támadófegyvereket akarja védelmiekkel felcserélni, hanem a támadófegyverzeteket akarja olyan új rendszerekkel kiegészíte­ni, amelyek nemhogy gátolnák a világűr militarizálását, hanem gyorsítják azt. Ezeknek az új fegy­vereknek a telepítése rendkívüli módon megnehezítené a fegyver­zetellenőrzési tárgyalásokat is - mondotta Ehmke. Francois Mitterrand francia ál­lamfő szerdán azzal a javaslattal fordult a nyugat-európai orszá­gokhoz, hogy csúcstechnológia terén fejtsenek ki szorosabb együttműködést. S bár a nyilat­kozat szövege nem említi, kétség­kívül arról van szó, hogy kialakít­sanak valami egységes nyugat­európai véleményt, választ a „csil­lagháborús“ programban való részvételre felszólító washingtoni „ajánlatra“. A francia sajtó Mitter­rand kezdeményezésével kapcso­latban megállapítja, az elnök azt szeretné, ha a nyugat-európai or­szágok a számítógépek ötödik nemzedékének kifejlesztése, va­lamint a lézertechnika és a mikro­elektronika terén olyan együttmú- ködést valósítanának meg, amely garantálná számukra, hogy a „csillagháborús“ programban partnerekké válhassanak, s ne csak alszállítók legyenek. Úgy tű­nik tehát, a francia elnököt nem az űrfegyverkezési program nyugta­lanítja, hanem az, hogy ebben Nyugat-Európa alárendelt szere­pet játszana. Ezért Roland Du­mas külügyminiszter a közeli na­pokban körutat tesz a nyugat-eu- rópai szövetségeseknél, hogy rá­beszélje őket az egységes fellé­pésre. Izlandi döntés után amerikai titkolódás Bővülő katonai együttműködés (ČSTK) - John F. Lehman amerikai haditengerészeti minisz­ter Simon Peresz izraeli kor­mányfővel folytatott tárgyalásai után közölte, a két ország közösen Ráfizetnek a biztosítók (ČSTK) - A meghibásodott Syncom IV-3 amerikai műhold jelentős anyagi veszteséget okozhat a londoni biztosí­tó társaságoknak. A Financial Times tegnap beszámolt arról, hogy a mű­hold, amelyet a Discovery űrrepülő­gép legénységének mindeddig nem si­került megfelelő pályára állítani, a Lloyd konzorciumnak és más cégek­nek összesen 92 millió dolláros veszte­séget jelenthet annak ellenére, hogy a műhold értéke csupán 35 millió dollár. (ČSTK) - Az amerikai kormány Ber­nard Kalb külügyminisztériumi szóvivő útján ismét megerősítette, a Fehér Ház nem hajlandó ismertetni azon orszá­gok kormányaival, amelyek kikötőibe amerikai hadihajók futnak be, hogy ezek fedélzetén vannak-e atomfegyve­rek, vagy sem. Kalb röviddel azt köve­tően tette közzé nyilatkozatát, hogy az izlandi kormány bejelentette: atomelle­nes politikájára való tekintettel nem egyezik bele, hogy az ország kikötői­ben atomtengeralattjárók horgonyoz­zanak. Izland ezzel csatlakozott Új- Zélandhoz. Kiegészítésként meg kell még jegyezni, Izland a NATO tagja, és az amerikai hadihajók mindeddig kor­látozás nélkül látogathatták kikötőit. ÚJ szú 1985. IV. 19. lát hozzá új robotrepülőgépek, tengeralattjárók és cirkálók fej­lesztéséhez és gyártásához. A két ország közti, már eddig is jelentős mértékű katonai együtt­működés bővítésének új program­ja több mint egymilliárd dollárba fog kerülni. Az USA például az idén 1,2 milliárd dolláros katonai hitelt nyújtott Izraelnek és kötelez­te magát, hogy izraeli haditechni­kát vásárol. Ezért cserébe Tel Avivtól információkat kap az arab szomszédai elleni harcok során bevetett legkorszerűbb fegyverek alkalmazásának tapasztalatairól. Az USA ezenkívül érdeklődik to­vábbi 12 Kfir típusú izraeli vadász­bombázó vásárlása iránt. ötvenhárom szenátor helyteleníti Reagan bitburgi látogatását (ČSTK) - A republikánus több­ségű amerikai szenátus tagjainak nagyobb része ellenzi, hogy az NSZK-ba tervezett látogatása so­rán Ronald Reagan ellátogasson a német katonák temetőjébe, aho­vá az SS-egységek tagjait is te­mették. ötvenhárom demokrata és re­publikánus szenátor az elnökhöz intézett levelében „helytelennek“ nevezte ezt a látogatást és emlé­keztetett arra, hogy a Bitburgban eltemetett nacisták közül sokan az ardenneki offenzíva idején estek el. Ebben a hadműveletben 19 ezer amerikai katona vesztette életét és éppen a támadó elit SS- egységek tömegesen lemészárol­ták az amerikai hadifoglyokat, akik „gátolták“ őket előrenyomulásuk­ban a szövetséges csapatok mögé. Az Ardennekben a német táma­dás végérvényesen csak azután omlott össze, hogy a szovjet had­sereg meggyorsította 1945-ös ta­vaszi offenzíváját. Naiv és nevetséges elképzelés Mint már beszámoltunk róla, Reagan amerikai elnök a köz­vélemény nyomására a napok­ban változtatott tervezett NSZK-beli újtának programján. A Fehér Ház bejelentette, hogy az elnök ellátogat egy volt kon­centrációs táborba is. Az ame­rikai közvélemény tiltakozása azonban nem csökkent, sokan az állítják, Reagan ezzel csak ellensúlyozni akarja azt, hogy szégyenteljes módon megko­szorúzza a bitburgi temetőben volt náci katonák sírját. A bitbur­gi temetőben a náci Wehrmacht és az SS tagjai vannak elte­metve. A tervbe vett koszorú­zást ünnepséget, valamint az ,, ellensúlyozásé t" is élesen elítéle az elnöknek küldött táv­iratában Elie Wiesel, ismert amerikai közéleti személyiség, aki szintén végigjárta Hitler kínzókamráit. A szovjet és amerikai kato­nák történelmi jelentőségű el- bai találkozójának egykori résztvevője kijelentette: Rea­gan bitburgi látogatásával,,ar­cul ütötte azokat a veteráno­kat, akik a fasizmus elleni győ­zelem nevében küzdöttek“. Az UPI hírügynökség be­számol arról, hogy a bitburgi temetőben hántolták el azon SS-egységek tagjait, akik Mal- medy belga városkában 129 amerikai hadifoglyot mészárol­tak le. A Washington Post sze­rint „saját magunkat szégye- nítjük meg, ha azok emlékének adózunk, akik a nácizmus vé­delmében pusztultak el“. A lap naivnak és nevetségesnek tartja azt az elképzelést, hogy egy volt koncentrációs tábor meglátogatásával ellensúlyoz­ni lehet a bitburgi akciót. (ČSTK)

Next

/
Thumbnails
Contents