Új Szó, 1985. április (38. évfolyam, 77-101. szám)
1985-04-18 / 91. szám, csütörtök
A békéről, az európai biztonságról és a történelmi igazságról Vasil Bil’ak elvtárs válaszai az Arbetet göteborgi szociáldemokrata napilap kérdéseire ÚJ SZÚ 1985. IV. 18. (Folytatás az 1. oldalról) alakítani - befagyasztani a Szovjetunió és az USA stratégiai támadófegyvereit - beszüntetni a rakétatelepítést - csökkenteni a fegyverkezést a nukleáris fegyverek teljes megsemmisítéséig - kihasználni a világűrt a békés élet gazdagítására? Mi nem világos? Mitől fél az Egyesült Államok? Az az állítás, hogy újabb fegyverkezéssel lehet csak a békét szavatolni, ugyanolyan ostobaság, mint ha az iskolák elpusztításával küzdenének az írástudatlanság ellen. Gyakran mondogatják, hogy elsőként az Egyesült Államoknak volt atombombája és nem használta fel azt. Aki akarja, az mind tudja, hogy ez nem igaz. Akkor használták fel a bombát, amikor már a háború eredménye el volt döntve. Hirosima és Nagaszaki elpusztítása arra szolgált, hogy kipróbálják a nukleáris fegyvereket és megfélemlítsék a világot. Az adott időpontban elképzelhetetlen volt, hogy a Szovjetunió ellen használják fel. Az Egyesült Államoknak még nem volt elegendő bombája a Szovjetunió elpusztítására és a világ és az amerikai nép sem értette volna meg akkor, hogy a közös ellenség elleni harcokban legnagyobb áldozatokat hozó szövetségesre, arra a népre, amelyet Roosevelt amerikai elnök ,,a nemzetek megfélemlíthetetlen szelleme“ szimbólumának nevezte, miért dobna atombombákat. Ezért kellett megdolgozni a közvéleményt és Moszkvából ijesztőt csinálni. Már megfeledkeztek a mccarthyzmus őrületéről? Ahhoz, hogy valakit Moszkva ügynökének, a szabad világ ellenségének bélyegezzenek, elegendő volt, hogy kijelentse: egészsége szempontjából számára fontosabb a vízmasszázs, mint az amerikai labdarúgás. Szándékosan és teljes mértékben félrevezetőén állítják, hogy a szocializmus a kapitalizmus megsemmisítésére törekszik. Említsen csak egyetlen példát arra, hogy valamely szocialista kormány vagy pedig a szocialista országok bármelyik képviselője is az Egyesült Államok, Nagy-Britannia vagy más kapitalista ország megsemmisítésére törekszik. Erre nem találnának példát. Mi bízunk abban, hogy a világ a szocializmus felé halad. Ez nem fatalizmus, ez abból ered, hogy minden ország népe a jobb életért küzd. A tőkés világ ezt nem hiszi el. Ezért legyen háború? Erről a történelem dönt. Mi békét akarunk és nem háborút. A szocialista országok azt támogatják, hogy minden nukleáris fegyvert - az idegeneket és sajátjaikat - is elpusztítsák. Ha az Egyesült Államok elfogadja a középhatótávolságú rakétákra vonatkozó szovjet javaslatokat, Csehszlovákia területén sem lesznek szovjet rakéták. Meg kell jegyezni, hogy nem SS-20-as rakétákról van szó, amint azt a kérdésében állította, hanem nagy hatótávolságú hadászati-stratégiai rakétákról. KÉRDÉS: Véleménye szerint mi volt a fő oka országukban az 1968. évi tavaszi eseményeknek? Gyengült a proletárdiktatúra és ezzel megnyílt az út a kommunista erőktől eltérő politikai erők előtt? A mai Csehszlovákiában, a szocialista építésben szükségszerű a proletárdiktatúra? Amennyiben igen, mi indokolja ezt? VÁLASZ: A tőkés világban sokat beszélnek a tájékoztatás jogáról. Nem mi találtuk ki, hanem amennyiben nem tévedek, egy finn elnök beszélt valamikor a tájékoztatás imperializmusáról. Melyik burzsoá újság, rádió, vagy televízió tájékoztatott a valóságnak megfelelően az 1968. évi csehszlovákiai válságról? A mi népünk tudja, mi az oka, a chilei ellenforradalmi puccsnak, mi előzte meg a sah rezsimjének bukását Iránban, miért tört ki polgárháború Salvadorban stb. Ha a tőkés világban, így Svédországban is közzé tennék az olyan fontos dokumentumot a csehszlovákiai válságról, mint a CSKP XIII. kongresszusa után a pártban és a társadalomban végbement válság tanulságai, nem kellene ilyen kérdést feltenni. A tanulságok tartalmazzák a csehszlovák válság okait és összefüggéseit. Ez a dokumentum tudományos elemzés, amelynek hitelességét semmilyen ellenséges kísérlet sem vonhatja kétségbe. Azok a történészek, akik a valóságnak megfelelően akarják magyarázni az 1968. évi eseményeket, mindig ebből a forrásból merítik majd ismereteiket. Az ellenforradalom céljai nálunk hasonlóak voltak, mint 1956-ban Magyarországon, csak a taktika volt eltérő, megfelelt a csehszlovákiai feltételeknek. Annak érdekében, hogy félrevezessék a csehszlovák nép széles tömegeit - amelyek számára a szocializmus életcél volt - a reakció nem lépett fel a szocializmus ellen, hanem „javítását“ szorgalmazta. Ki lenne ellene? Az ő „javításuk“ azonban abban rejlett, hogy fel akarták számolni azokat az alapelveket, amelyek nélkül nem építhető a szocializmus. A tudományos világnézet szerint eljáró forradalmi pártot jobboldali revizionista klubbá akarták változtatni. A Szovjetunióhoz fűződő baráti kapcsolatainkat fel akarták számolni és meg akarták változtatni Csehszlovákia külpolitikájának irányvonalát. Fel akarták újítani a tőkés termelési módot és Csehszlovákiát fokozatosan ki akarták ragadni a szocialista országok közösségéből. Mindaz, amire ön a kérdéseiben utal, azt tanúsítja, hogy nincs tájékoztatva a csehszlovákiai valós helyzetről. Politikai rendszerünk mélyen demokratikus. Magában foglalja a legfontosabb osztályokat és társadalmi csoportokat, a politikai pártokat és a Nemzeti Frontban tömörült társadalmi szervezeteket. Csehszlovákiában további négy politikai párt működik, képviselőik megtalálhatók a választott szervekben, vagyis a nemzeti bizottságokban, a köztársaságok nemzeti tanácsaiban és a Szövetségi Gyűlésben. Naiv dolog, ha az embereket a proletárdiktatúrával fenyegetik. Talán a proletariátus érdekei kevésbé igazságosak, mint a burzsoázia érdekei a tőkés társadalomban? Ott, ahol a tőke uralkodik, a burzsoázia diktatúrája érvényesül, és ez igazságtalanság a nép döntő többségével szemben. A kisebbség diktatúráját jelenti a többség ellen. Csehszlovákiában már nincs proletariátus, hanem munkásosztály, amely uralkodó osztály. Szövetségesei vannak és élcsapata - a kommunista párt - ügyel arra, hogy a hatalmi eszközök az egész népet szolgálják. Az alkotmányban rögzített alapelv, miszerint a nép uralkodik, nem frázis, hanem törvény, amelyet meg is tartunk. KÉRDÉS: Svédországban gyakorlatilag mindenki úgy vélekedik, hogy a nyugati országok sokkal nagyobb szabadságot szavatolnak, mint a kelet-európai országok. Példaként emlegetik, hogy bármelyik svéd nyíltan bírálhatja a svéd kormány elnökét és elmondhatja róla, hogy gazember, hazug vagy csaló, míg ez pl. lehetetlen Csehszlovákiában, a csehszlovák állampolgár ezt nem mondhatja miniszterelnökéről vagy elnökéről. Miben különbözik Csehszlovákiában a szólásszabadság és az emberi jogok a nyugati országokhoz, például Svédországhoz viszonyítva. Röviden: az ön véleménye szerint mit jelentenek az emberi jogok? VÁLASZ: így gondolkodhatnak, de ez még nem jelenti, hogy ez az igazság. Én éltem a tőkés rendszerben és tudom, milyen jogot, szabadságot és demokráciát élvezett a dolgozó. Pedig a München előtti tőkés Csehszlovákia szívesen nevezte önmagát a „legdemokratikusabb“ államnak. Talán a szabadság és a demokrácia bizonyítéka az, hogy az állampolgár gazembernek, hazugnak, vagy csalónak nevezheti miniszterelnökét? Igaza van, nálunk Csehszlovákiában ezt senki sem mondhatja, mivel „gazember, hazug és csaló“ nem is lehet miniszterelnök. A csehszlovák köztársasági elnök vagy miniszterelnök nem rendelkezhet az említett tulajdonságokkal. Ók a nép képviselői és nem egy csoportot képviselnek. Rágalmazni valakit, indokolatlanul hazugnak, gazembernek vagy csalónak nevezni, ez nem szabadság, hanem a kultúrálatlanság jele. Faragatlanság, amelyet büntetünk. Ha valaki ezekkel a jelzőkkel illetné önt, bizonyára joggal perelné be becsületsértés miatt. Az emberi jogok amerikai értelmezése nagy csalás. Demagogi- kus eszközként használják. Arra törekszenek, hogy leplezzék saját kizsákmányoló rendszerük embertelenségét. A Dél-afrikai Köztársaság fekete lakosságának jogában áll, hogy irányítsa országát? A palesztinoknak joguk van hazájukra? Joga van az embernek lakásra? Miért alszanak milliók a puszta ég alatt, miért nincs joguk az ingyenes művelődésre, gyógykezelésre, egy darab kenyérre? Joga van az embernek a munkára, a méltó életre, arra, hogy ne szoruljon jótékonykodásra? Hogyan lehet az, hogy milliók nem élhetnek ezzel a jogukkal? Az ilyen kérdések abszurd állításokhoz vezethetnek, ahhoz, hogy kijelenthetnénk: a gyerekeknek joguk van jó szülőkre, a szülőknek jó gyerekekre, az asszonynak jó férjre stb. Az emberi jog azonban azt jelenti, hogy jogunk van a méltó, kizsákmányolás és megaláztatás mentes életre. Nem állítjuk, hogy nálunk, Csehszlovákiában a fejlett szocializmus építésének időszakában már minden úgy van, ahogy szeretnénk, de a történelem nem ismer olyan társadalmi rendszert, amely több emberi jogot biztosítana, mint a szocialista társadalmi rendszer. KÉRDÉS: Ugyancsak elterjedt nézet Svédországban, hogy például a csehszlovákiai állampolgároknak nincs lehetőségük szabadon külföldre utazniuk rövidebb szabadságra, szórakozni, munkát válalni a saját maguk által választott országban, majd onnan visz- szatérni. Korlátozott az a lehetőség is, hogy kivándorolhatnak, amennyiben van ilyen lehetőség. Hogyan magyarázná meg ezeknek a nehézségeknek az okait? Az önök országában folytatott beszélgetés során azt a választ kaptam, hogy valutaproblémáról van szó. De hogyan függ a tilalom az ,,ideológiai fertőzéstől“, attól, hogy a csehszlovákiai hatóságok egyszerűen azért nem engedélyezik a szabad kiutazást, mert a burzsoá társadalom negatívan hatna a szocializmus építésére? VÁLASZ: Ez a kérdés is megerősíti, hogy Svédországban milyen elferdített képet rajzolnak Csehszlovákiáról, mintha nem Európában élnének. Nem tudom, hány svéd állampolgár utazik évente külföldre „üdülni, vagy szórakozni“. Csehszlovákiából évente 5-6 millió ember, 750 ezren pedig szolgálati útra mennek. A több száz szakszervezeti üdülőben 650 ezer személy üdül, a szakszervezetek pionírtáboraiban pedig 400 ezer gyerek. Ezenkívül nincs olyan vállalatunk, amelynek ne lenne saját üdülője, és nemcsak hazánkban, hanem külföldön is, amelyben a dolgozók és a gyerekek további milliói töltik szabadságukat és a hétvégeket. A gyógyüdülőkben évente 450-500 ezer csehszlovák állampolgár fordul meg, lényegében jelentéktelen térítés fejében. Ezenkívül több tízezren saját pénzükért üdülnek a szállodákban és hegyvidéki üdülőkben, több százezren pedig saját üdülőjükben a falvakon, hegyekben, erdőkben. Csehszlovákiának valamivel több mint 15 millió lakosa van. Nem titkoljuk, hogy a valutakérdés bizonyos problémákat okoz nekünk. Nem vehetünk fel kölcsönöket az utazásra, az erre szükséges összeget meg kell keresnünk. Az összehasonlítást az önök országával végezze el önmaga. Ha össze kellene hasonlítanunk a helyzetünket a leggazdagabb tőkés országgal, az Egyesült Államokból évente a lakosság 37 százalékának kellene külföldre szabadságra utaznia, pedig egyelőre csak 7-8 százalékuk utazik. Valahol azt olvastam, hogy az Egyesült Államokba évente 16-17 millió turista látogat. A kis Csehszlovákiába egymillióval többen. Miért gondolja, hogy annyira félünk a burzsoá társadalom hatásától? Ami jó a burzsoá társadalomban, attól nem félünk és szívesen magunkévá is tesszük. Elegendő burzsoá csökevényünk van otthon is. A burzsoá társadalomban sok a rossz és úgy, mint minden okos anya, védi gyermekeit az osztálytársak vagy barátok rossz hatátásától, a mi társadalmunk is meg akarja védeni az állampolgárokat az erőszak, a kábítószer, és a tőkés világ többi nagy problémája elől. Sajnálom, hogy nem tud többet nemzeteink történetéről. A 19. század második felében és a 20. század első harmadában őseink millióit kivándorlásra kényszerítette a nyomor, így mentek el a fiatalok hazánkból. Szerencsére ez ma már rossz álom. Csehszlovákiában nincs munkanélküliség, az embereknek nem okoz szenvedést a nyomor, nem tudják, mi az a létbizonytalanság. Az oktatás ingyenes és mindenki számára hozzáférhető. Sok tőkés ország megvásárolja a tanult embereket. Tudják, milyen kárt okoz ez a fejlődő országok többségének. Nem tudjuk ezért, miért kellene támogatnunk a kivándorlást. Egyre több ember győződik meg nálunk arról, hogy a kapitalizmus nem akar segíteni a szocializmusnak, hanem ellenkezőleg, árt neki. KÉRDÉS: Csehszlovákiának mi az álláspontja a tévé-műholdak hálózatának kérdésében, ezeket rövidesen a világűrbe bocsátják az európai államok fölött. Hogyan akadályozzák meg a csehszlovák hatóságok azt, hogy a legnaivabb és a leghazugabb propaganda bejusson a csehszlovákai lakásokba? Ez a kérdés a proletárdiktatúrával kapcsolatos problémakörhöz tartozik? VÁLASZ: Ezen a téren is versenyezni fogunk és meggyőződésünk, hogy a szocialista országokat nem gyengítik és saját maguk is hatást gyakorolnak majd. Elárulom önnek, hogy Csehszlovákia területén ma is fogható az NSZK és Ausztria tévéprogramja. Nem tapasztaljuk, hogy Nyugat-és Dél- Csehország, Dél-Morvaország vagy Dél-Szlovákia lakossága kevésbé öntudatosan építené a szocializmust, mint az ország többi részében. A fontos az, hgy a Csehszlovák Televízió egyre több jó színvonalú, tanulságos és szórakoztató műsort sugározzon. Meggyőződésünk, hogy ezen a téren is rendnek kell uralkodnia, mert ellenkező esetben káosz keletkezik. Nem értem, milyen kapcsolatot keres ezen a téren a proletárdiktatúrával. Talán csak annyit, hogy a dolgozók eltökéltségét kell szembeállítani a tőke diktatúrájával, az információs imperializmussal, nem szabad megengednünk, hogy ránk kényszerítsék akaratukat azok, akiknek érdeke a félrevezetés és a népek egymás ellen való uszítása. KÉRDÉS: Milyen módon működhet együtt a CSKP a nyugateurópai, például a svédországi Szociáldemokrata Párttal? Ezenkívül: az ön nézete szerint napjainkban hol hűzható meg a választóvonal a kommunista és a szociáldemokrata párt között? VÁLASZ: Jó kapcsolatunk van sok szociáldemokrata párttal. Csehszlovákia Kommunista Pártja készen áll, hogy együttműködjön mindenkivel, aki a békét, az emberek boldogságát, az emberek közti megértést támogatja. Elválaszt bennünket a tudományos világnézet megítélése, de ma elsősorban azt kell szem előtt tartanunk, hogyan egyesíthetjük erőinket, hogy megmentsük a földön a békét és az életet. A világot fenyegető nukleáris háború után már nem volna semmilyen politikai párt, eszme stb. és az emberi civilizációból csak az elvadult emberek maradnának. KÉRDÉS: Csehszlovákia pozitívan viszonyul Olof Palme miniszterelnöknek az európai atomfegy- vermentes-övezet kialakítására vonatkozó javaslatához. Csehszlovákia mint az érintett országok egyike, hogyan támogathatja a svéd kormányt, hogy az övezet kialakítása valósággá váljon? VÁLASZ: Csehszlovákia támogatja az atomfegyvermentes-öve- zet kialakítására vonatkozó javaslatot és készen áll, hogy sokoldalú támogatásban részesítse Palme úr javaslatát. A NATO-országoktól és főleg az Egyesült Államoktól függ, hogy megvalósul-e a javaslat. Ezeknél kell interveniálni. KÉRDÉS: Hogyan javíthatók a svéd-csehszlovák kapcsolatok? Még mindig emlékeznek Olof Palme miniszterelnök kijelentésére, hogy országuk kormánya a ,,diktatúra kreatúrája“? VÁLASZ: A kapcsolatok javításának leghatékonyabb módszere a kölcsönös jóakarat. Minden együttműködéshez legalább két partner kell. Ami a kérdés másik részét illeti, miért kell erre emlékeztetni? A történelemből tudjuk, hogy nem egy bölcs császár, király, elnök, sőt a dogma szerint tévedhetetlen pápa is tévedett. KÉRDÉS: Tervezik, hogy a közeljövőben csehszlovák miniszter- elnök vagy külügyminiszter Svédországba látogat. Véleménye szerint a nálunk tett hivatalos látogatás után mi lenne a svéd-csehszlovák közös közlemény tartalma? VÁLASZ: Minden illedelmes meghívásra illedelmesen reagálunk. Csehszlovákia a széles körű együttműködés híve, mindenkit szívélyesen fogadunk, aki becsületes szándékkal érkezik hozzánk. A közlemény egy konkrét tárgyalás légkörét és eredményeit tükrözi. Korai lenne arról beszélni, mit tartalmazzon egy ilyen közlemény. KÉRDÉS: Befejezésül megkérném, tájékoztasson bennünket életútjáról, arról, hogy hol született, milyen iskolába járt, családjáról, kedvenc íróiról, mondjon valamit tisztségével járó feladatairól. VÁLASZ: 1917. augusztus 11 - én születtem Kelet-Szlovákiában, Krajná Bystrá kedves kis hegyi faluban, kisparaszti család kilencedik gyermekeként. Apámat az Osztrák-Magyar Monarchia elleni tevékenységéért kétszer halálra ítélték. Az ítéletet először megváltoztatták, másodszor tévédéből mást végeztek ki helyette. Hároméves koromban elvesztettem apámat és 11 éves voltam, amikor anyám is meghalt. A forradalmi tevékenységet Hradec Královéban a munkások között sajátítottam el. 1936-tól a Vörös Szakszervezetekben dolgoztam. Fegyverrel a kezemben vettem részt a fasisztaellenes harcban. A felszabadulás után megszereztem a társadalomtudományok doktora címet. Nős vagyok, egy lányom és egy fiam, két fiú és két lányunokám van. Szívesen elolvasok minden jó könyvet. Különösen kedvelem a memoárokat és a történelmi műveket. Számos kortárs írón kívül leginkább Alois Jirásekot, Lev Tolsztojt, Alekszej Tolsztojt, Gorkijt, Sten- dhalt, Balzacot, Hemingwayt kedvelem. Közel állt hozzám a svéd Moberd Kivándorlók című műve, mivel a hazánkból Amerikába kitelepültek sorsára emlékeztetett. Mai feladataink arra irányulnak, hogy a csehszlovák külpolitika a lehető legnagyobb mértékben hozzájáruljon a népek közti megértéshez, hogy az emberek nevelése az embert és a békét szolgáló humánus célokhoz vezessen és én magam hozzájáruljak Csehszlovákia Kommunista Pártja XVII. kongresszusának előkészítéséhez.
