Új Szó, 1985. április (38. évfolyam, 77-101. szám)
1985-04-16 / 89. szám, kedd
A partizánskéi Augusztus 29. Cipőgyár dolgozói a napokban megkezdték a moszkvai világifjúsági találkozó csehszlovákiai résztvevői számára a cipők készítését. Ezzel a céllal összesen 870 pár női és férficipő készül az üzemben, amely hasonló lábbelit - már az idei nyári időben - a hazai piacra is szállít. A képen Jozefina Sokolová, a gyár alkalmazottja látható. (Pavol Neubauer felvétele - ČSTK) Az erdő világa - az ember nyugalma Az élő természet, a vadgalambok, sármányok, cinkék és pacsirták, vagy az évszázados tölgyek, sudár növésű fenyők nélkül éppúgy nem volna emberi a bennünket körülölelő világ, mint az emberi értelem és kéz számtalan hasznos alkotása nélkül. Lényegében ezt fejezi ki az Új Szó ,,Védjük és gyarapítsuk erdőinket“ cimü, április elsején megjelent cikke is, amellyel teljes mértékben egyetértek, csupán néhány gondolattal szeretném kiegészíteni. Talán nem árt ismételten hangsúlyozni - ami az írásból is kitűnik, - hogy amikor április, az erdők hónapja alkalmából a környezet, az erdő, a vadak, a madarak ellenségeiről szólunk, akkor az elsők között az embert kell említenünk. S nemcsak a civilizáció vagy a növényvédőszerek káros hatásáról van szó, de a kirándulókról, az erdőkben csatangolókról is, akik néha módszeresen rongálják a természetet, vagy pusztán kíváncsiságból kiszedik, aztán összetörik a madárfészkek tojásait. Azokról, akik nem gondolnak arra, hogy a kulturált környezethez, az erdőhöz, annak élővilágához másnak is joga van. örvendetes ugyanis, hogy a fel- szabadulásunktól eltelt immár négy évtized alatt évről évre mind nagyobb tömegek fedezték fel nagy kincsünk, az erdő szépségeit, amely Szlovákia földterületének mintegy 40 százalékát borítja. A hegyek, a szelíd domboldalak, a festői tájak tiszta levegője, szépsége és csendje szinte csalogatja a környezeti ártalmaktól (zaj, füst stb.) szenvedő városi embert. Szocialista államunk ezért is költ súlyos milliókat erdeink ápolására és ,,bebútorozására", hogy a lehető legnagyobb nyugalmat biztosítsa látogatóinak. A forgalmas helyeken padok, asztalok eső ellen védő ereszek, szallonnasütő helyek várják a kirándulókat. A sétálóerdő, autóspihenő, egészség- ügyi sportpálya - új szavak és fogalmak lettek már nyelvünkben, s hamar meggyökeresedtek a köztudatban. A tetemes költséggel épült létesítmények egyaránt szolgálják az ember egészségét, felüdülését és magának az erdőnek a védelmét, vadjainak, madarainak nyugalmát is. A tavaszi kirándulások, a gombaszezon és a nyári szabadságok idején ez utóbbit azért is hangsúlyozni kell, mert az erdei vadaknak, madaraknak - a patakok halainak is — megvan a maguk megszokott világa. A vad is csendet, nyugalmat kíván, különösen akkor, amikor a csemetéjét világra hozza. A hozzáértő emberek, az erdészek gondozzák, formálják az erdőket, a vadgazdák pedig tudatosan alakítják az értékes vadállományt, télen ellátják ennivalóval, kiválogatják, kilövik a kevésbé életképes egyedeket. Ez a tevékenység az erdő mélyén elővigyázatlanul és sokszor céltalanul kószáló látogatóra is veszélyes lehet. A kijelölt turistautak, pihenőhelyek használata tehát nemcsak kényelmet, hanem biztonságot is jelent mindenkinek. Sajnálatos azonban, hogy még nem tanultuk meg mindannyian az erdő íratlan házirendjét. Gyakori még a meggondolatlan szemetelés, az autómosás a patakok, tavak, víztározók partján, és akadnak turisták, akik a tilalom ellenére nem az arra kijelölt helyen gyújtanak tüzet, veszélyeztetve ezzel az erdő épségét. Sokan csendre vágyva mennek az erdőbe, mások pedig tranzisztoros rádióval, magnóval, hangoskodással okoznak zajt, rontják a levegőt, felelőtlenül piszkítják a vizet, zavarják a vadak nyugalmát, kiszedik a fészkekből a madártojásokat (ami főleg a kihalófélben lévő ragadozó madarak, sólymok, sasok, baglyok stb. esetében jelent nagy, pótolhatatlan veszteséget), akadályozzák, megnehezítik az erdőgazdasági dolgozók, a vadőrök munkáját. Ezért nemcsak áprilisban, az erdők hagyományos hónapjában, hanem egész évben nagyobb figyelemre és az erre hivatottak tenniakarására van mindenekelőtt szükség. S ha már egyre több embernek válik igényévé, hogy időnként kimenjen a természetbe felfrissíteni önmagát, azt is tudatosítani kell, hogy az erdő mindany- nyiunké, ezért óvása is közös feladatunk. Ebben sokat segíthet az a biztatóan terjedő gyakorlat, hogy az iskolai kirándulások alkalmával a pedagógusokon kivül szakemberek, erdészek is elkísérik a tanulókat, beszélgetnek velük a természet rejtelmeiről, a környezet, a madarak és a fák védelmének szükségességéről. A pihenésre, sétálásra - esetleg sportolásra - kijelölt helyeket feháfc mindenkor érezzük valamennyien magunkénak, de őrizzük meg az erdő mélyének, belső világának csendjét, nyugalmát. Védjük és gyarapítsuk erdőinket - ahogy a fent említett írás is kérte. Az erdő, a környezet, a természet, a vadak, a madarak védelme és személyes nyugalmunk is ezt kívánja. KANIZSA ISTVÁN llllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllillllllllllllllllllll ÚJ szú 5. 1985. IV. 16. A legkisebb is helytáll A felszabadulás utáni éveket a szocializmus gyors ütemű építése, a szembetűnő változások jellemzik. A nagykürtösi (Veľký Krtiš) járás életében különösen meghatározó szerepe volt ezeknek az éveknek. Szinte lehetetlen számokban képet adni az elmúlt negyven esztendőben elért eredményekről, sikerekről. A háború előtti korszak itt is olyan volt, mint hazánk más, legszegényebb részein. Amiben mégis különbözött: Dél-Szlovákiának ezt a területét az átszervezések során gyakran szétválasztották, hol az egyik járáshoz csatoltak néhány községet, hol a másik kerület perifériájára került a települések egy része. Ez a gyakori változás nem segítette elő az előrehaladást. Sőt! 1968-ban született a döntés a járás létrehozásáról. Ekkor alakult meg a közép-szlovákiai kerület legkisebb, 876 négyzetkilométeres járása, melyet délről a csendesen folydogáló Ipoly határol, északi részében pedig a kisebb- nagyobb dombok váltják egymást. Lényegében csak ettől az időtől számítható, mérhető fel reálisan, mennyit fejlődött ez a többnyire földművesek lakta táj.- Először talán a mezőgazdaságról szóljunk, hisz ennek vannak a legrégebbi hagyományai - javasolta Ján Lacko, a járási nemzeti bizottság elnöke. - 1968- ban, amikor a járás létrejött, területén 57 egységes földművesszövetkezet volt, melyek összesen 41 448 hektáron gazdálkodtak. 1983-ig számuk 13-ra csökkent, átlagosan 3272 hektár tartozik egy-egy gazdasághoz, melyekről elmondhatom, hogy színvonalasan működnek. A közép-szlovákiai kerület mezőgazdasági termelésének közel 10 százalékát a nagykürtösi járás dolgozói hozzák létre, a növény- termesztésben 11,4 százalékos ez az arány. A mezőgazdasági üzemekben különös figyelmet szentelnek a gabonatermesztésnek. Az ipolybalogi (Balog nad Ipľom), az ipolynyéki (Vinica) a kő- keszi (Kamenné Kosihy) és az alsópalojtai (Dolné Plachtince) szövetkezetek érnek el említésre méltó eredményeket. Az elmúlt évben például 5,28 tonna gabonát takarítottak be egy hektárról, s ez a járás fennállása óta a legmagasabb átlagos hektárhozam. A sűrűn vetett gabonafélékből 120,5 százalékra teljesítették a tervet, és elsők a kerületben. Az éghajlati viszonyok kedveznek a szőlő- és a gyümölcstermesztésnek is. Több mint 2200 hektáron, nagyrészt más.célokra nem hasznosítható földterületeken terem a szőlő. A közismert nyényei (Nenince) Frankovka és az ott palackozott hat jó minőségű fajtán kivül az alsópalojtai, az ipolynyéki és az ipolybalogi szövetkezetek határában szüretelt szőlőből készül még jó bor. A legnagyobb gyümölcsöse pedig a zá- vadai szövetkezetnek van.- Az állattenyésztésben is hasonló jó eredmények születtek, növekedett a hús- és a tejtermelés. Tavaly például terven felül 2,5 millió tojást adtunk a közellátásnak - folytatta a felsorolást az elnök. Ahhoz viszont, hogy a járás nem csak földrajzilag, közigazgatásilag meghatározott terület legyen, hanem igazi otthont is nyújtson az itt élőknek, a munkalehetőségeket is meg kellett teremteni. Korábban számottevő ipari létesítmény alig volt ezen a vidéken.- Kétségtelen, hogy a járás fejlődését lényegesen és nagymértékben befolyásolta az ipar fejlesztésének üteme A legszembetűnőbb eredményeket a gépipar terén értük el. Tulajdonképpen így teremtettük meg járásunk műszaki-gazdasági felemelkedésének alapjait. A gépipar mellett a fém- megmunkáló és az elektrotechnikai ipar került előtérbe. Természetesen szólnunk kell a Dolina Bányáról is, melyet 1946-ban a járás területén az első ipari létesítményként kezdtek építeni és 1965-ben korszerűsítették, azóta folyamatosan emelkedik itt a szénkitermelés. 1983-ra 1970-hez viszonyítva a járás ipari termelése az ötszörösére nőtt, s több mint kétszer any- nyian találtak munkalehetőséget ebben az ágazatban. Férfiaknak, nőknek egyaránt alkalmuk nyílt a korábbi ingázás helyett (gyakran a cseh országrészekbe jártak) itthon dolgozni. A LIAZ vállalat üzemében ségügyi létesítményén kivül jó ütemben haladnak a munkák a többi beruházáson. Az idelátogatók, az átutazók lépten-nyomon a szorgos munka eredményességét nyugtázhatják a dinamikusan fejlődő járás községeiben. Igaz, nincsenek vonzó idegenforgalmi központjai, de aki a nevezetességeket, érdekességeket keresi, talál a 47 ezer lakosú nagykürtösi járásban is ilyet. Al- sósztregován (Dolná Strehová) járva Az ember tragédiája szerzőjének kastélyába látogathat el, ahol a járási honismereti múzeum is helyt kapott, (egyébként itt termálfürdő is van), vagy Szklabo- nyán (Sklabiná) Mikszáth Kálmán szülőházába is betérhet. De a múltat őrzik emlékeztetőül a Csábon (Čebovce), Hrušovban, Pribelcében található régi házak és az idősebbek népviselete is. A mérlegvonás után a holnap, a jövő is szóba került a Ján Lackóval folytatott beszélgetésünk során A tervek, az elképzelések megvalósításának hogyanjával is sokat foglalkozik a járási nemzeti bizottság elnöke.- A legfontosabb feladataink közé tartozik a járás lakosainak jó minőségű ivóvízzel való ellátása. A járási székhelyen egyre sürgetőbb a helyzet ezen a téren. Itt még a hőszolgáltatást is meg kell A Tóth Tibor vezette szocialista munkabrigád tagjai is hozzájárulnak a Dolina Bánya jó eredményeinek eléréséhez (ČSTK és Jucha felvétele) nagyrészt tehergépkocsik alkatrészeit gyártják. A pletában készült ruházati cikkek keresettek a hazai piacon, legsikeresebb modelljeik helytállnak az Arany Fatimáért meghirdetett versenyben, vagy a libereci vásárokon is. De nemcsak Csehszlovákiában találkozhatunk a járás dolgozói által előállított termékekkel, azok egy részét külföldön is értékesítik. A Tesla és a Piéta üzemek gyártmányaiból a szocialista országokba is kerül, a tőkés piacra pedig a divatos kötött árun kivül a zvolení Bučina vállalat ipolynyéki üzeme szállít.- A járás dolgozói a 7. ötéves tervidőszak eltelt négy esztendejében sikeresen teljesítették feladataikat, s előreláthatóan céljaikat az idén is elérik. Magasan túlszárnyalták az ipari termelés tervét, exportfeladataiknak is eleget tettek, helytálltak a földművesek. A komplex lakásépítés keretében tavaly 371 lakás épült fel. A Dolina Bánya munkásszállóján, valamint a járási székhely egészoldanunk, hisz jelenleg több mint negyven kis kazánból fűtjük a lakásokat. Ez nem gazdaságos és környezetvédelmi szempontból sem felel meg. Megkezdtük a tejüzem építését, de a munkálatok nem haladnak olyan ütemben, ahogyan ezt elvárnánk. A 8. ötéves tervidőszakban kellene befejezni. Nagy szükség van rá, mezőgazdasági üzemeinkből több helyre, nagy távolságokra kell a tejet elszállítani, s ez természetesen az ellátást is érinti. A húst is szeretnénk végre helyben feldolgozni, konzerválni. S ha már a mezőgazdaságot említettem, szólnom kell a víztározók hiányáról, pedig ezek nélkülözhetetlenek az öntözéshez. A tervek szerint az idén kellene elkezdeni a Tesla új üzemének építését, számolunk a LIAZ bővítésével is. Talán úgy tűnik, túl sokat akarunk, de túlzás nélkül állíthatom, sok fontos létesítmény hiányzik még járásunkban. A Csehszlovák Autóközlekedési Vállalattal szemben itt fokozott igényeket támasztanak, ezért indokolt fejlesztése. Majdnem kizárólag a közutakon bonyolítjuk le a személy- és az áruszállítást. Az ellátás érdekében javítani kell a Jednota fogyasztási szövetkezet anyagi-műszaki alapját is, főként a raktárak hiányoznak. S hogy befejezzem a sort: a járásban nincs pionír- és ifjúsági ház sem. A járási székhely lakótelepein sok család talált otthonra Nem panaszként mondta el mindezt az elnök. Inkább az tükröződött gondolataiból, érződött szavaiból, hogy minél előbb szeretnék behozni lemaradásukat a fejlettebb, a korábban kiépített járásokkal szemben. Ezen az úton szeretnének továbbhaladni a negyven szabad esztendőt köszöntő ünnepeket követő dolgos hétköznapokon. DEÁK TERÉZ
