Új Szó, 1985. március (38. évfolyam, 51-76. szám)
1985-03-14 / 62. szám, csütörtök
Tekintélyes politikusok az űrfegyverkezés veszélyének elhárítása mellett (ČSTK) - A Genfben megkezdődött szovjet-amerikai tárgyalások sikeréhez hozzájárulna, ha a két ország befagyasztaná az atomrakéták elhelyezését. Ezt a kijelentést tette Bonnban újságírók előtt Hans-Jochen Vogel, az SPD parlamenti képviselői csoportjának elnöke. Rámutatott, hogy az ilyen moratórium megjavítaná a kilátásokat gyors eredmények elérésére, és biztosítaná, hogy a tárgyalásokkal párhuzamosan nem fokozódna veszélyesen a fegyverkezési verseny. Hans-Jochen Vogel hangsúlyozta, hogy a moratóriumot ki kellene terjeszteni a világűrre is, és ki kellene egészíteni az űrfegyverek kutatásának betiltásával. Ugyanazon a napon, amikor Genfben első találkozójukat tartották a szovjet és az amerikai küldöttség vezetői, akik az űr- és nukleáris fegyverekről tárgyalnak, az Egyesült Államok újabb lépést tett a fegyverkezés fokozására, és a nemzetközi feszültség növelésére. Az amerikai képviselőház katonai költségvetési albizottsága támogatta Reagan elnök azon követelését, hogy folyósítsanak 1,5 milliárd dollárt újabb MX interkontinentális rakéták gyártására. Élesen bírálta a világűr militari- zálásának amerikai tervét Edward Heath volt brit miniszterelnök. Ronald Reagan elnök úgynevezett stratégiai védelmi kezdeményezéséről kedden kijelentette, hogy az destabilizálóan hat a nemzetközi helyzetre, pazarlást jelent és megosztja a nyugati szövetségeseket. Megcáfolta a Reagan-terv híveinek azt az állítását, miszerint a megvalósítása megbízható védelmet nyújtana az atomfegyverek ellen. Edward Heath utódától, Margaret Tchathertől eltérően - aki a Reagan-tervet támogatja - azt hangsúlyozta, hogy a világűr mili- tarizálása a fegyverkezési verseny nagy mértékű fokozódásához vezet. A kormányzó holland a Kereszténydemokrata Párt (CDA) parlamenti csoportja azt követeli a hágai koalíciós kormánytól, hogy tegyen megfelelő lépéseket a világűr militarizálásának elhárítása érdekében. Ezt a követelést tartalmazza az a határozati javaslat, Biztonsági Tanács Washington vétója megakadályozta az izraeli agresszor megbélyegzését (ČSTK) - Az Egyesült Államok tegnap a Biztonsági Tanácsban megvétózta azt a határozatot, amely elítélte az izraeli agresszor- nak a dél-libanoni polgári lakosság ellen elkövetett akcióit. A határozat mellett 11 állam szavazott, beleértve Franciaországot, míg Nagy-Britannia, Dánia és Ausztrália tartózkodott a szavazástól. Vétójával az USA újból bebizonyította, hogy egyértelműen támogatja Izrael agresszív politikáját, amelyet a világ közvéleménye egyre nyomatékosabban elítél. Jaroslav César, Csehszlovákia állandó ENSZ-missziójának vezetője újból figyelmeztetett a veszélyes, erőszakos cselekmények elszaporodására, amelyeket az izraeli hadsereg Libanon illegális megszállásának kezdetétől fogva követ el a polgári lakosság ellen. Irak - Irán Folytatódik a „városok háborúja“ ÚJ SZÚ 3 1985. III. 14. (ČSTK) - Irak tegnap bejelentette, hogy a front déli szakaszán, Bászrától keletre, Haviza körzetében heves harcok dúlnak. Az iraki egységek visszaverték Irán újabb offenzíva-kisérletét, és ellentámadásra készülnek. Az iraki katonai közlemény szerint az iráni egységeknek sikerült behatolniuk a mocsaras vidék nyugati peremére, mintegy 30 kilométerre az irakiiráni határtól. A keddi harcok során iraki katonai repülőgépek és helikopterek 499 légitámadást hajtottak végre iráni állások ellen, és számos harci eszközt megsemmisítettek. Az iraki katonai szóvivő közölte, hogy Adnan Khajrallah tábornok, honvédelmi miniszter a frontra ment, hogy személyesen irányítsa az akciót. Az iráni vezérkar tegnap figyelmeztetett arra, hogy felújítja Bász- ra iraki kikötő tüzérségi támadását, megtorlásul az iráni városok keddi iraki bombázásáért. Az ÍRNA iráni sajtóügynökség jelentette, hogy iráni egységek visszaverték az iraki alakulatok ellentámadását Tigridtől keletre, és ott megerősítik állásaikat. Az ÍRNA hírügynökség legutóbbi jelentései szerint iraki repülőgépek tegnap délelőtt bombázták az ország középső részén fekvő Isz- fahán és Bakhtaran városokat. Új brazil kormány (ČSTK) - Tancredo Neves megválasztott brazil elnök kinevezte az új brazil kormányt, amelyet vele együtt március 15-én iktatnak be. Ez az első brazil polgári kormány a 21 évig tartó katonai rezsim után. Az új külügyminiszterré Olavo Se- tubalt, az egyik brazil bank eddigi elnökét nevezték ki, belügyminiszter Ronaldo Costa Couto lett, a pénzügy- miniszteri tárcát pedig Francisco Neves Dornelles kapta. A többnyire gazdasági szakértőkből álló új kormányban, amelyet a hírügynökségek centristának neveznek, Neves Brazil Demokratikus Mozgalom Pártjának 16 tagja foglal helyet, négy miniszter a Liberális Front tagja és egy az eddigi kormányzó Szociáldemokrata Párté. Az iraki szóvivő kedden reggel közölte, hogy Irak nem fogadja el a „városok háborújának“ beszüntetését, amit Javier Pérez de Cuellar, az ENSZ főtitkára javasolt. Mindaddig nem hajlandó e felhívásnak eleget tenni, míg Irán nem mutat készséget a konfliktus általános megoldására. Irán kedden ideiglenesen tiszteletben tartotta a tűzszünetet. amelyet a CDA megvitatásra a parlament elé terjesztett. A dokumentum továbbá javasolja, hogy a NATO nyugat-euró- pai tagállamai helyezkedjenek egységesen elutasító álláspontra az űrfegyverek fejlesztésének amerikai tervével és a világűr mili- tarizálásával szemben. A fő belga békeszervezetek tegnap Brüsszelben panaszt emeltek a belga kormány ellen. Azért tiltakoznak, mert a lakosság többségének akaratával ellentétben el akarja fogadni azt, hogy belga területen amerikai cirkáló rakétákat telepítsenek. A Görög KP támogatja a PASOK-jelöltet (ČSTK) - A Görög Kommunista Párt Központi Bizottságának Politikai Bizottsága úgy döntött, hogy a küszöbönálló elnökválasztásokon Chrisztosz Szartszitakiszt fogja támogatni, azt a jelöltet, akit a kormánypárt, a Pánhellén Szocialista Mozgalom (PASOK) javasolt. A Görög Kommunista Párt Központi Bizottságának Politikai Bizottsága Konsztantinosz Kara- manlisz görög elnök vasárnapi lemondását és a PASOK elhatározását a jelenlegi görög alkotmány felülvizsgálására a „demokrácia vívmányának“ minősítette. Az elnökválasztás első fordulóját Görögországban pénteken, március 15-én tartják. Peru Terjed a sztrájkmozgalom (ČSTK) - Peruban az állami alkalmazottak egy hete tartó sztrájkjához kedden további százezer dolgozó csatlakozott. A sztrájkolok száma most 350 ezer körül mozog. A sztrájkot az Állami Alkalmazottak Szövetsége (CITE) szervezte béremelést követelve a 230 százalékos infláció ellensúlyozására. A sztrájkban a félmillió perui állami alkalmazottnak gyakorlatilag már 70 százaléka vesz részt valamennyi ágazatban, mindenekelőtt a közlekedésben, a hivatalokban és az államosított vállalatokban. NÉHÁNY V^I SORBAN| IZRAELI katonai repülőgépek tegnap délután bombázták a Be- kaa-völgyben nem messze a Bejrút és Damaszkusz közötti nemzetközi útvonaltól fekvő Bar Elias községet, jelentette a libanoni rádió. A nem végleges hírek szerint a támadás sok emberáldozatot követelt a polgári lakosság körében és több lakóház megsemmisült. MILKA PLANINC, a JSZSZK szövetségi végrehajtó tanácsának elnöke tegnap Indonéziába érkezett. Négynapos hivatalos látogatása folyamán tárgyalásokat folytat főként a kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok további fejlesztéséről, valamint nemzetközi problémákról és az el nem kötelezettek mozgalmának helyzetéről. Látogatása folyamán találkozik Szu- harto elnökkel és más indonéz személyiségekkel. AFGANISZTÁNBAN a helyi közigazgatási szervekbe történő első demokratikus választásokat a jövő év márciusáig megtartják. Ezt a határozatot hozta tegnapi ülésén Kabulban az Afgán Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsa. Az afgán kormány tagjai jóváhagyták a választási törvény javaslatát is, amely meghatározza a jelöltek kiválasztásának és a szavazás lefolyásának elveit. KONKRÉT EREDMÉMYEK NÉLKÜL ért véget Brüsszelben a közöspiaci tagországok gazdasági és pénzügyminisztereinek ülése. A „tizek“ közötti mély ellentétek újból megakadályozták, hogy megállapodásra jussanak az úgynevezett közös mezőgazdasági politika pénzellátásának konkrét módozatáról. BHOPAL indiai város lakosai kedden tiltakozó tüntetést rendeztek az Union Carbide amerikai társaság gyárának épülete előtt, hogy emlékeztessenek azokra az áldozatokra, amelyeket az eddigi történelem legnagyobb ipari katasztrófája követelt. Ebből a gyárból éppen száz nappal ezelőtt mérges gáz szivárgott ki, amely 2500 ember halálát okozta. PAUL WOLFOWITZ, az USA külügyminiszterének helyettese a szenátus külügyi bizottságában kijelenetette, hogy Reagan elnök a következő öt évben 900 millió dolláros katonai segélyt szándékozik nyújtani a Fülöp-szigetek- nek. Ezt azzal indokolta, hogy az Egyesült Államok ennék fejében zavartalanul akarja használni a szigetország területén levő támaszpontjait. BERNARD ST. JOHNT tegnap megerősítették a barbadosi kormány elnökének tisztségében, amelybe hétfőn nevezték ki ideiglenesen John Adams eddigi kormányfő hirtelen elhalálozása után. A szigetország kormányában további változások nem következtek be. AZ USA ÉS A CHILEI fasiszta rezsim „a katonai együttműködés sokoldalú felújítására“ készül - mondotta Patricio Carvajal chilei hadügyminiszter Pinochet chilei diktátor és Nestor Sanchez amerikai hadügyminiszter-helyettes keddi találkozója után. Az athéni léptékváltás H a valaki veszi magának a fáradságot, és megfigyeli a görög diplomácia és a sajtó szóhasználatát, érdekes változásokat tapasztalhat. A külpolitikai publicisztikában egyszerre van jelen a jogos önbizalom, az indokolt megelégedettség, valamint a türelmetlenség és a tolerancia, a nemzeti érdekek eltökélt képviselete és a célhoz vezető utak nehézségeinek reális mérlegelése. A kormányon lévő pánhellén szocialisták sajtója nem nagyon emlékeztet a négy évvel ezelőtti választási ígéretekre, inkább a valóban elért sikereket, a már megtörtént változásokat könyveli el. A diplomaták magánbeszélgetéseken nyíltabban fogalmaznak. Mint mondják: ,,megváltozott a léptékMármint a haladás léptéke. A pánhellén szocialisták programjukban gyorsan kivitelezhető változásokat ígértek. Sikert akartak elérni a ciprusi kérdésben, a görög területen lévő amerikai támaszpontok felszámolása ügyében, a görög-török viszály rendezésében (elsősorban az égei-ten- geri területek feletti szuverenitásra gondoltak), és egyértelműen rendezni kívánták a NATO-kapcsola- tokat. Ez azt jelentette, hogy Görögországot a nyolcvanas években kivezetik a NATO-ból. Rövid idő alatt megvalósíthatónak ítélték a célokat. Most ez a lépték változott meg: a határidőket a kormányzat odébb tolta. A léptékváltás annyit jelent, hogy Athén időt, mondhatjuk nyugodtan: haladékot adott magának. A haladék a kapcsolatrendszer egyik - legkényesebb! - részére vonatkozott, főként Athén NATO- szövetségeseire, közöspiaci partnereire. Mert más viszonylatokban, például a közvetlen földrajzr és politikai szomszédság tekintetében, a szocialista országokhoz fűződő kapcsolatok vonatkozásában gyors és egyértelmű eredmények születtek. Ezek során is kiemelkedő jelentőségű volt Andre- asz Papandreu miniszterelnök moszkvai tárgyalássorozata, amelyről a kormányfő még a szovjet fővárosban kijelentette, hogy „egy év óta az egyik legsikeresebb miniszterelnöki látogatásnak“ számít. A tárgyalásokról kiadott közös közleményből kitűnt, a feleknek mind a kétoldalú kapcsolatok, mind a nemzetközi élet egyéb kérdéseiben sok mondanivalójuk volt egymásnak. És az elhangzottak zömmel egybe is hangzottak: a dinamikusan fejlődő szovjet-görög kapcsolatok légkörében természetesnek is tűnik az érdekek és a törekvések jórészének egybeesése. M oszkva és Athén viszonyát két évvel ezelőtt, Nyikolaj Tyihonov szovjet miniszterelnök görögországi látogatása idején rakták új, szélesebb alapokra. Az akkor aláírt együttműködési megállapodások és jegyzőkönyvek most újabbakkal gyarapodtak, és eljött az ideje a hosszútávú gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok bővítésének. Megállapodtak egy szovjet földgázvezeték építésében, s a Szovjetunió részt vesz a görög infrastruktúra fejlesztésében. De megállapodtak másban is. A kormányfő konkrét ígéretet kapott arra, hogy a Szovjetunió viszontvásárlásokkal gyorsítja meg a külkereskedelem görög passzívumának „ledolgozását“, amit főként a pánhellén szocialisták jobboldali ellezéke hánytorgat fel. A moszkvai utazást megelőző hetekben Papandreu két fontos, nemzetközi jelentőségű eseménynek volt részese, illetve házigazdája. A miniszterelnök Új-Delhiben részt vett a „hatok“ (Argentína, Tanzánia, India, Mexikó, Svédország és Görögország) állam- és kormányfőinek találkozóján, ahol felszólították a nagyhatalmakat a leszerelési tárgyalások újrakezdésére, a világ népeit, kormányait és parlamentjeit pedig arra, hogy konkrét tettekkel, kezdeményezésekkel járuljanak hozzá a feszültséggócok felszámolásához. Egyúttal felhívták az érdekelteket: vessenek gátat az űrfegyverkezésnek. Állásfoglalásuk, érvelésük lényege: az egyes országok nemzeti érdekeit nem háborúval kell megvédeni. Új-Delhi után nem sokkal sor került az athéni konferenciára, ahol a miniszterelnök huszonhat ország képviselőit üdvözölve jelentette be: az új-delhi nyilatkozatot „békekezdeményezésnek“ tekintik, s a résztvevők feladatuknak tartják, hogy az ott hozott döntéseket a nagyhatalmak tudomására hozzák. Papandreu volt az első, aki eleget tett ennek az ígéretnek: moszkvai utazásával a „hatok“ és az athéni konferencia álláspontját is továbbította. M oszkvában rokonszenvvel követik a görög külpolitika regionális és tágabb nemzetközi mozgásait. Megértéssel fogadták azt a bizonyos „léptékváltást“ is, felmérve és méltányolva azt a tényt, hogy a görög külpolitika lehetőségei behatároltak. Ez a be- határoltság ugyanakkor nem szolgál valamiféle passzivitás leplezésére. Ellenkezőleg, Athén továbbra is kezdeményez, újabb akciókkal közelít nemzeti céljai megvalósításához. Álláspontját világossá tette. Eszerint a NATO-ból való elsietett kilépés legfeljebb a kialakult erőegyensúly felbomlását eredményezné - emiatt erre nem is szánja el magát. Viszont már a delhi tanácskozás előtt bejelentették, hogy Görögország ezután nem szándékozik résztvenni a NATO-hadgyakorlatokon. Ezt megelőzően felülbírálta katonai doktrínáját, és levonta a megfelelő következtetéseket. Egyértelművé és világossá tette, hogy nem tart a szocialista országok katonai fellépésétől, viszont továbbra is érzi a török fenyegetést. Emiatt Athén elhatározta, hogy megváltoztatja a görög fegyveres erők elhelyezkedését. A csapatok igy az albán, a jugoszláv és a bolgár határról a török határövezetbe települnek át. A katonai diszlokáció megváltoztatása bizonyára pénzbe kerül- nem is kevésbe -, viszont összhangban van a léptékváltás irányzatával. Görögország vezetőit leginkább a görög-amerikai katonai kapcsolatok „ingerük“, összesen 103 ki- sebb-nagyobb szerződés létezett a két ország között. Ezek értelmében mintegy hatvan darab harcászati atomfegyvert tárolnak görög területen. Papandreu tárgyalni kíván Washingtonnal hazája atom- fegyvermentesitéséről, és bejelentette: ha a tárgyalások nem vezetnek eredményre, akkor egyoldalú döntést hoz a veszedelmes hadianyagok eltávolításáról. Athén eddig is tett néhány egyoldalú lépést. Már az év elején hatálytalanított hatvan görögamerikai részszerződést. Megelőzően huszonhat egyezmény megszüntetéséről állapodtak meg kétoldalú tárgyalásokon. A szerződésfelbontás folyamata folytatódik, s Athén most arra készül, hogy a görög támaszpontokon bevezesse a görög vámellenőr- zest. G örögország a pánhellén szocialisták négyesztendős kormányzása idején tekintélyt vívott ki magának a világpolitikában. Rendezte, intézményesítette, s a kormány és a kormánypárt szintjén szilárdította kapcsolatait a szocialista országokkal, ugyanakkor határozott lépéseket tett annak érdekében, hogy megvédje szuverenitását és nemzeti érdekeit azoktól az erőktől, amelyekkel- hivatalosan - katonai és gazdasági szövetségben van. Az idén választásra készülő vezetés magabiztosnak látszik, bizik abban, hogy a választópolgárok méltányolják azt, ami a megígért változásokból már eddig is megvalósult. KRAJCZÁR IMRE