Új Szó, 1985. március (38. évfolyam, 51-76. szám)

1985-03-12 / 60. szám, kedd

Egészséges gyökérből sarjadó életerő Egy fiatal pártmunkás Célratörőbben és igényesebben Az év eleji taggyűlések tükrében JÁRÁSI PÁRTBIZOTTSÁ­GUNK a kommunisták tanácsko­zásainak nagy jelentőséget tulaj­donított. Előkészületükre figyelmet fordított és konkrét segítséget nyújtott. A pártszervezetek figyel­mét arra irányította, hogy a helyzet tárgyilagos ismerete alapján kö­vetkezetesen, megnövekedett igényességgel elemezzék a párt- és az ideológiai munkát, valamint a gazdasági feladatok teljesítését. Ezzel egyidejűleg keressék annak lehetőségét, hogy a pártmunka színvonala tovább emelkedjen, az idei tervfeladatok teljesítését biz­tosítsák, és határozzák meg a kommunisták fő tennivalóit a CSKP XVII. kongresszusa elő­készítésének időszakában. A járási pártbizottság által nyúj­tott segítség megmutatkozott a pártszervezetek év eleji taggyű­léseinek előkészítésében, a kom­munisták színvonalas tárgyalásai­ban és nem utolsósorban a tag­gyűléseken való megjelenésben, amely elérte a közel 96 százalé­kot, s a pártszervezetek mintegy egyharmadában a 100 százalékot. A vitába a megjelentek több mint 20 százaléka kapcsolódott be. Sok szó esett arról, hogy tovább kell erősíteni a kommunisták kol­lektíváit és közösen a dolgozók aktív hozzájárulásával az idei terv­feladatok teljesítése érdekében meg célszerűbben kell kihasználni a meglevő tartalékokat. Hangsú­lyozták, hogy továbbra is csökken­teni kell a termelési kiadásokat és minden területen gazdaságosab­ban kell gazdálkodni. A CSKP KB- nak a múlt évben megtartott ülé­sein elfogadott határozatok értel­mében a tanácskozásokon leszö­gezték: a tervfeladatokat az év elejétől egyenletesen kell teljesíte­ni, s a gazdasági eredményeket év közben többször, de legalább két alkalommal ellenőrizni fogják. A TAGGYŰLÉSEK fokozott igényességgel értékelték a hete­dik ötéves tervidőszak negyedik évét. Az eredmények igen jók vol­tak, amit az is bizonyít, hogy a központilag irányított ipar az áru­termelés tervét 93,5, a saját ter­melési érték tervét pedig 11,8 mil­lió koronával túlteljesítette. Közel 30 millió korona értékben túltelje­sítette az exporttervét mind a szo­cialista, mind a nem szocialista országokba. Tervfeladataikat si­keresen teljesítették a mezőgaz­dasági üzemek is: 260 tonna hús­sal, 1,3 millió'liter tejjel és 773 ezer darab tojással adtak többet a köz­ellátásnak. Az eredmények a já­rás kommunistái és dolgozói be­csületes munkájának tudható be, akik a Szlovák Nemzeti Felkelés 40. évfordulója tiszteletére elfoga­dott kötelezettségvállalásaikat is túlteljesítették. Az idei feladatok igényesebbek, mint a múlt évben. Ennek érdekében olyan határoza­tokat fogadtak el a kommunisták, hogy a szocialista munkaverseny és a dolgozók aktivitása lényege­sen elősegítse a hetedik ötéves terv teljesítését. Eredményes munkát várnak a szocialista mun­kabrigádoktól a feltaláló- és újító mozgalomtól. A taggyűléseken pozitívan értékelték a felszabadu­lás 40. évfordulójának tiszteletére elfogadott 45 üzemi, 1622 kollek­tív, 31 574 személyi kötelezett­ségvállalást, melyek értéke meg­közelíti a 83 millió koronát. A taggyűlések igazolták, hogy az igényes feladatok teljesítése megköveteli a pártszervezetek cselekvőképességének fokozását, a párt vezető szerepének elmélyí­tését, a kommunisták állandó kap­csolatát a dolgozókkal. Értékelték és elemezték, a pártoktatás me­netét, a káder- és tömegpolitikai munkát, valamint a pártcsoportok tevékenységét. A párt összetéte­lének javítását a CSKP Központi Bizottsága 3. ülésén elfogadott határozatok teljesítésével össz­hangban értékelték. Az elmúlt év­ben a pártszervezetek 351 tagje­löltet vettek fel soraikba. Ezek kö­zül 79,2 százalék munkás és szö­vetkezeti tag, akikkel tovább növe­kedett a járási pártszervezet mun­kás-paraszt magva, összhangban a pártba való felvétel távlati tervé­vel több pártszervezet, így a füleki (Fiľakovo) Kovosmalt, a Közép­szlovákiai Magnezit és Üveggyá­rak, a losonci (Lučenec) erdőgaz­daság üzeme, valamint a galsai (Holiša) Efsz már az év eleji tag­gyűléseken vett fel tagjelölteket. Az év eleji taggyűléseken azt is hangsúlyozták, hogy az ajánlók­nak hathatós segítséget kell nyúj­taniuk a tagjelöltjeiknek és gon­doskodniuk kell nevelésükről. A PÁRTSZERVEZETEK nagy többsége a pártoktatást értékelve, az eredmények mellett rámutatott a fogyatékosságokra is, valamint arra, hogy egyes kommunisták le­becsülik önkiképzésüket, nem lá­togatják rendszeresen az előadá­sokat, amit az is bizonyít, hogy a részvétel eltérő, 75-90 százalék között van. Erről beszélt Nagy Dezső elvtárs a füleki Kovosmalt- ból, hangsúlyozva annak szüksé­gességét, hogy minden kommu­nistának kötelessége politikailag és eszmeileg képezni magát. Szá­mos felszólaló rámutatott arra, hogy következetesebben kell vé­gezni az ellenőrzést és azokat, akik lebecsülik az önképzést, fele­lősségre kell vonni, mint ahogy ezt a Közép-szlovákiai Üveggyárak pártszervezetei teszik esetenként pártbüntetést adnak a mulasztá­sokért. Eltérő igényességgel foglalkoz­tak az év eleji taggyűlések a tö­megpolitikai munkával és a gaz­dasági propagandával. Bíráló lég­körben értékelték az agitációs munkát, intézkedéseket hoztak az agitációs központok és agitációs kollektívák tevékenységének megjavítására. Ezeknek aktívabb munkát kell kifejteniük a CSKP XVII. kongresszusa és az általános választások előkészíté­sének időszakában a szemléltető és a személyes agitáció területén egyaránt. Hangsúlyozták annak szükségességét is, hogy több gondot kell fordítani a nyilvános pártgyülések megtartására. Az el­múlt évben a pártszervezetek nagy többsége négy, illetve több nyilvános pártgyülést tartott. Vol­tak azonban olyan pártszerveze­tek is, amelyek nem tartottak min­den negyedévben nyilvános párt­gyűlést. Nagy figyelmet fordítanak a most folyó nyilvános pártgyűlé­sekre, amelyeken megismertetik a dolgozókkal az év eleji taggyűlé­seken elfogadott határozatokat és feladatokat. A VITÁBAN több megjegyzés és kérelem hangzott el, amelyeket az arra hivatott felsőbb szervek­nek kell intézniük. Még mindig ke­vés a tankönyv, valamint a segéd­eszköz, lassú ütemű az új iskolák és nevelőintézmények építése, a meglévők korszerűsítése, s ez megnehezíti az új oktatási és ne­velési rendszer feladatainak kö­vetkezetes teljesítését. Több meg­jegyzés és kérelem hangzott el az ivóvízzel, a vízgazdálkodással, a helyi utak és utcák építésével és karbantartásával, a beruházás megvalósításával kapcsolatban. Ezt külön hangsúlyozták a füleki Kovosmaltban, ahol megkezdik az új öntöde építését és a vállalat további korszerűsítését. Az el­hangzott kérelmekkel, megjegyzé­sekkel járási pártbizottságunk fog­lalkozik majd, és azok elintézésé­ről tájékoztatni fogja a pártszerve­zeteket. Javaslatok hangzottak el arra vonatkozóan is, hogy miként lehetne még sikeresebben alkal­mazni a pártszervezetek tevé­kenységében a lenini munkastí­lust, mint például a kollektív veze­tést, a személyes felelősséget, igényességet. Több pártszerve­zetben azt is kiemelték, hogy még következetesebben kell alkalmaz­ni a gyakorlatban a CSKP KB El­nökségének levelét a szocialista törvényesség, erkölcsi és fegye­lem megszegése elleni harc haté­konyságának elmélyítéséről a tár­sadalmi élet egyes területein, va­lamint a munkahelyeken. A tag­gyűlések állandó feladatul adták a kommunistáknak, hogy a levél tartalma életük, midennapi mun­kájuk és cselekedeteik normájává váljék. AZ ÉV ELEJI TAGGYŰLÉSEK járásunkban azt igazolták, hogy a járási pártszervezet jól felkészül­ten továbbra is képes következe­tesen teljesíteni a XVI. kongresz- szus határozatait, valamint a fel- szabadulásunk 40. évfordulója, a CSKP XVII. kongresszusa és az általános választások előkészíté­séből eredő feladatokat. TANKINA ISTVÁN, a losonci (Lučenec) járási pártbizottság titkára Rugalmasabban igazodni a kereslethez A közellátás eredményei és gondjai egy járásban Két évvel ezelőtt e hasábokon arról irtunk, hogy milyen az érsekújvári (No­vé Zámky) járásban a Jednota fo­gyasztási szövetkezet boltjainak élel­miszer- és ipari árucikk kínálata. A, helyzet akkoriban sem volt rózsás. Éppen ezért ismét ellátogattunk ide, hogy felmérjük, milyen változások kö­vetkeztek be azóta, a Jednota dolgozói milyen lépéseket tettek és tesznek a pi­aci helyzet javításáért. Erről készsége­sen tájékoztatott bennünket Jozef Šur- man mérnök, a szövetkezet kereske­delmi-üzemeltetési részlegének veze­tője:- Nyíltan beismerem, hogy tavaly sem sikerült - főleg a karácsonyi ünne­pek előtt - teljesen kielégítenünk a szövet, a készruha, a lábbeli iránt megnyilvánuló keresletet. Ez elsősor­ban a divatcikkekre vonatkozik. Az élelmiszerellátás viszont az egés^esz- tendőben jó volt, az előző esztendők­nél jobb. Stabilizáltuk az alapélelmi­szer-ellátást, több tartós péktermék és üdítőital került a piacra. Elégedetlenek vagyunk a gyerekjá­tékok, főleg a mechanikai játékok vá­lasztékával. Ugyanez érvényes a sportszerekre is. Kevés volt és jelen­leg is kevés főleg a szánkó és a kor­csolya. A másik oldalon karácsony előtt kedvezően alakult a hagyomá­nyos cukorkafélék és a csokoládé szál­lítása. Sajnos intézkedéseink ellenére az ötéves tervidőszak kezdetétől kevés a piacon a tartós fogyasztási cikk. Elsősorban a hűtőszekrény, a fagyasz­tó, a színes tévékészülék, a varrógép, az összerakható és a női kerékpár. E tekintetben némi előrelépés csak a színes tévék esetében tapasztalható.- Említette a kifogásolható minősé­get is. Ez milyen árura érvényes és ebben a vonatkozásban mit tettek?- Járásunkban a legtöbb gondot a kenyér és a péksütemény rossz mi­nősége okozza. Ezért a saját rezsink­ben is hozzáfogtunk a kenyérsütéshez. Csakhogy kis kapacitásunk következ­tében ez édeskevés. Elégedetlenek vagyunk a hús minőségével is, feldol­gozása szakszerűtlen, adagolása nem felel meg a normának. A sör minősé­gével is problémáink vannak. Szállítóinkkal néhány olyan szerző­dést kötöttünk, amelyek alapján rend­szeresen ellenőrizni fogjuk az árut, mégpedig a termelésből való expediá­lása előtt. Ez új és szükséges dolog, hiszen egyes árufajták minősége szin­te elfogadhatatlan. Ilyen esetekben kénytelenek leszünk az érvényes előí­rások keretében szankciókat foganato­sítani. A fogyasztási árualapok tervezésé­nél a keresletből indulunk ki. Csakhogy a szállitószervezetek sok esetben tel­jes egészében nem vállalják megren­deléseinket. Ez arra kényszerit ben­nünket, hogy a piac jobb ellátása érde­kében más szállítóktól is rendeljünk árut, például az ipari szövetkezetektől és a helyi gazdaság vállalataitól. Ettől eltekintve szerződéses szállítóinktól szorgalmazni fogjuk igényeink teljes, kielégítését. Sajnos a termelés még mindig elégtelenül és nem nagyon ru­galmasan reagál a fogyasztói kereslet változásaira. Szerintünk ez a fő oka annak, hogy meg nem felelő az egyes árucikkek kínálata. Ugyanakkor szá­mos termelő üzem raktára tele van különféle olyan áruval, amelyet még a bazárboltok sem hajlandóak átvenni.- Mi a helyzet a szolgáltatásokkal és a kereskedelmi hálózat bővítésével? Számolnak itt valamiféle újdonsá­gokkal?- Jelenleg a kiskereskedelmi háló­zat nyolc fizetett és hét nem fizetett szolgáltatást nyújt. A vendéglátóipari üzemekben kilenc fizetett és három térítésmentes szolgáltatást nyújtunk. Úgy hiszem, hogy ez elég, de szükség esetén készek vagyunk új szolgáltatá­Torjai János negyvenhárom esztendővel ezelőtt a Tisza part­ján, Kistárkányban (Maié Trakany) született. Ekkor még csak egyet­len sínpár vezetett. Csap felől a Bodrogköz irányába, mellette kis őrház állt azon a helyen, ahol ma a csernői (Čierna nad Tisou) átra­kó állomás felépült. Vasutas édes­apja később családjával együtt átköltözött a közeli Ágcsernőbe. Ott nevelkedett három testvérével együtt. Az alapiskola elvégzése után szakmunkásképzőbe került. Édes­apja tanácsára a lakatos szakmát választotta. Majd a mai - Schön- herz Zoltán kassai (Košice)- Elektrotechnikai és Gépipari Szakközépiskolában folytatta ta­nulmányait. Érettségi után a cser­női átrakó állomásra ment dol­gozni.- Ott dolgozott apám is, kezdet­től fogva - jegyezte meg Torjai János, a csernói átrakó állomás üzemi pártbizottságának elnöke.- Sőt, az állomás építésétől kezd­ve, hiszen világéletében vasútépí­tő volt. Tulajdonképpen én is ,,részt vettem“ az állomás építé­sében. Tízéves lehettem, kijártam apámmal az építkezésre, jól is­mertem /van Tyimofejics Nyesz- tyerov mérnököt, az építés veze­tőjét és társait. A méréseknél gyakran segédkeztem nekik a tar­ka bemérőléccel. Én tartottam, ők mértek. De akkor még arra nem gondoltam, hogy valamikor itt fo­gok dolgozni.- Méghozzá tartósan.- Igen, valóban tartóssá vált számomra ez a munkahely, már mint a csernói átrakó állomás. Ezelőtt 25 esztendővel álltam mun­kába, az állomás gépesített rako­dási részlegén, mint lakatos, majd mint mester és technikus dolgoz­tam. Tíz évvel ezelőtt kineveztek a részleg vezetőjévé. Harminchá­rom évesen kezdtem el az ötszáz­harminc tagú kollektíva munkájá­nak irányítását. Nagyon örülök, hogy ez a kollektíva - köztük igen sok a kommunista - mindig be­csületesen helytállt a munkában és 1979-ben megkapta „Az épí­tésben szerzett érdemekért“ álla­mi kitüntetést. Az igazság kedvé­ért el kell mondanom, hogy e rész­leg dolgozói nehéz munkát végez­nek. Hiszen a beérkezett áruk túl­nyomó többségét ők rakják át. Ezenkívül ez a részleg biztosítja a csernói és nagykaposi (Veľké Kapušany) állomáson használat­ban lévő gépek karbantartását, ja­vítását. Torjai János 1984. március 1-ig dolgozott ezen a részlegen, akkor választották meg á csernói átrakó állomás üzemi pártbizottságának elnökévé. A pártba katonaként, 1962-ben került, húszéves korá­ban. Egészséges gyökérből sarja­dó életerő táplálja ennek a fiatal pártmunkásnak elkötelezettségét. Kommunista édesapja, Torjai Jó­zsef az ötvenes években tagja volt sok bevezetésére is. Kereskedelmi há­lózatunkat is bővítjük. Az ötéves tervi­dőszak végéig Stúrovóban, illetve Ér­sekújvárban élelmiszer-, és csemege­boltokat adunk át rendeltetésüknek. Nitrianský Hrádokban közétkeztető üzemet, Dolný Óhajban pedig iparcik­kek boltját. Ebben az évben megkezd­jük a milanovcei élelmiszerbolt, illetve a komjaticei közétkeztető üzem épité­Set IS JOZEF SLUKA a kassai ‘kerületi pártbizottságnak, de a faluban és az állomáson is ellátott néhány tisztséget. Jancsi fiának igy volt kitől és mit tanulnia. Nem véletlen, hogy egész fiatalon a CSISZ falusi szervezetének el­nöke volt, a katonaságnál is az ifjúsági szervezet vezetőségi tag­jaként tevékenykedett. Majd a munkahelyén 1964-től éveken át dolgozott az üzemi szakszervezeti bizottságban. Sikeres munkáját ,,A közlekedés legjobb dolgozója“, ,,A közlekedés példás dolgozója“, ,,A szakszervezetben végzett sok­éves munkáért“ kitüntetések fémjelzik. A közelmúltban nemzetközi elismerésben részesült. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a KISZ Központi Bizottságának ja­vaslatára, a NOSZF 67. évforduló­ja alkalmából a BARÁTSÁGI ÉR- DEMREND-et adományozta Tor­jai Jánosnak, a csehszlovák és a magyar nép ifjúsága közötti ba­rátság elmélyítéséért, kapcsolatai­nak ápolásáért. A csernői üzemi pártbizottság tizenhárom alapszervezet tevé­kenységét irányítja, szervezi az átrakó állomáson dolgozó kom­munisták munkáját. Milyen ered­ménnyel? Erről Torjai elvtárs tájé­koztatott.- Itt, az országhatár mentén, ahol a csehszlovák és szovjet nép barátsága, sokrétű együttműködé­se kölcsönösen előnyös gyakorlati megvalósulásának lehetünk na­ponta tanúi, illetve részesei, igen fontos szerepet játszanak a kom­munisták. Rögtön hozzáteszem, sikeresen teljesítik feladataikat, s ennek köszönhető, hogy ezen a fontos munkahelyen kellőkép­pen érvényesül a párt vezető sze­repe. A gazdasági eredmények is ezt bizonyítják. Az elmúlt évben- a korábbi évekhez hasonlóan- eredményes volt munkánk mér­lege. Csaknem 8,24 millió tonna árut - a korábbi évhez viszonyítva 240,7 ezer tonnával többet vettünk át a szovjet kollégáktól, így 102,4 százalékra teljesítettük a szovjet árubehozatal tervét. Állomásunk dolgozói huszonnégy óra alatt át­lagosan 22,5 ezer tonna árut rak­tak át csehszlovák vagonokba, s az éves tervet 103,6 százalékra teljesítették. Torjai elvtárs végezetül el­mondta: az év eleji taggyűléseken szerzett tapasztalatok, észrevéte­lek alapján is arra lehet következ­tetni, hogy a csernői átrakó állo­más kommunistái a többi dolgozó­val együtt, a megnövekedett idei feladatokat is becsülettel teljesí­tik. KULIK GELLÉRT A Libereci Au­tógyár Mnícho­vo Hradišté-i üzeme 1951- ben keletkezett, amikor ide he­lyezték a Škoda 706 R típusú te­hergépkocsi gyártásának egy részét. 1958-ban az üzem befejezte az R sorozat gyártását, és megkezdte a korszerűsített RT változatét. 1974-ben bevezették a 100-as típussorozatú tehergépkocsik gyártását. A képen balról: Ľuboš Šlambera, Bohouš Kubík és Jiŕi Soustružník egy gépkocsi fékrendszerének légnyomását állítja be. (Jan Vrabec felvétele - ČTK)

Next

/
Thumbnails
Contents