Új Szó, 1985. március (38. évfolyam, 51-76. szám)

1985-03-11 / 59. szám, hétfő

Arjai, egyesüljetek: SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Minőséggel a nagyobb termelékenységért Számos újságolvasó nagy érdeklődéssel tanulmányozta K. U. Csernyenko elvtársnak A fejlett szocializmus követelményeinek szintjén című cikkét. Bizonyára mindenki felfigyelt arra a prog- ramjellegű feladatra, mely szerint „gondoskodni kell róla, hogy országunk a társadalmi munkatermelékenység tekintetében elérje a legmagasabb világszínvonalat.“ Ezt a mi vállalataink, termelési-gazdasági egységeink, ágazataink és az egész népgaz­daság számára is lelkesítő feladatnak tekintjük. Mindannyian tudjuk, hogy a munkatermelékenység kifejező mértékű növelése a magasabb szintű társadalmi és személyi szükségletek kielé­gítésének kulcsfontosságú forrása. Össztársadalmi szempont­ból ez azt jelenti, hogy azonos terjedelmű, illetve fokozatosan rövidülő munkahét alatt 30-50 százalékkal több korszerű, műszakilag fejlett, gazdaságos és esztétikus terméket kell előál­lítanunk a társadalmi és a személyi szükségletek kielégítésére. Az utóbbi években elért eredmények meggyőzően bizonyítják, hogy a termelékenyebb munka elsősorban a termelési alapok, a nyers- és az alapanyagok és az energia intenzív kihasználását s a munka jobb szervezését jelenti. Ezért szükségszerűen felmerül az a kérdés, hogy mi képezi a munkatermelékenység növelésének fö tényezőjét, s mit kell tennünk annak érdekében, hogy a mi feltételeink között is ilyen igényes feladatot tűzhes­sünk célul, s azt becsületesen teljesíthessük. Az örökös zsörtölődök máris megtalálták erre a saját magya­rázatukat: azt állítják, hogy a munkatermelékenység lényege­sebb mértékű növelése a munkaütem meggyorsítását jelenti. Véleményünk szerint minden reálisan gondolkozó ember tudja, hogy ez ellentétben áll szocialista társadalmunk érdekével. Soha nem akartuk és nem is fogjuk akarni, hogy az emberek agyon­dolgozzák magukat a munkában; éppen ellenkezőleg, az a célunk, hogy a munka legyen érdekes és kevésbé megterhelő, hogy fokozatosan minden állampolgárunk létszükségletévé vál­jon. Tudjuk, hogy számos munkahelyen ez még nincs így. Elég sok fizikailag megterhelő, egyhangú és veszélyes munka van még, ezért a munkafolyamatok gépesítésére, automatizálására és robotokkal való ellátására törekszünk. Habár a munkaütemet nem akarjuk aránytalan mértékben növelni, ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy nem kell jobban kihasználni a munkaidőt, s nem fogunk harcolni azért, hogy a keresetek becsületesen elvégzett munkával legyenek alátá­masztva. Ezért a munkatermelékenység növelésének első moz­gósítható tartalékát a munkafegyelem javításában, a munka pontosságának és szakszerűségének a fokozásában látjuk. Az említett célokkal összefüggésben gyakran felmerül a kér­dés, hogy milyen összefüggés van a termelékenység, a minőség és a hatékonyság között. Vajon nincs-e közöttük ellentét, eset­leg nem-e zárják ki egymást. Határozottan kijelenthetjük, hogy nem. A termék minősége kifejezi annak használati értékét, azokat a tulajdonságait, amelyekkel bizonyos társadalmi, kollektív vagy személyi szükségleteket elégít ki. Tehát minél jobb minő­ségű a termék, annál magasabb szintű szükségleteket elégít ki. Ha tehát egy munkaóra alatt jobb minőségű terméket gyártunk, ezzel a munka termelékenységét is növeltük. Hozzá kell tenni azonban, hogy csak abban az esetben, ha a jobb minőség, a nagyobb használati érték elérése nem járt a társadalmilag szükséges munka mennyiségének a növekedésével, vagyis ha a minőség javulásán kívül a munka hatékonysága is növekszik. A társadalom számára tehát csak az olyan lényegesen jobb minőségű termék lehet hasznos, amely nemcsak korszerűbb a megelőző terméknél, hanem használati értékének létrehozása sem került többe, hanem inkább kevesebbe. Hasonló a helyzet a munkahelyi viszonyok, a dolgozók közötti kapcsolatok minőségénél. A kollektívák dolgozói, főleg az önel­számoló brigádok tagjai nagyon jól tudják, mennyi fölösleges veszteségidőt, zavart, selejtet, sót balesetet okoznak a munka­társak közötti rossz viszonyok és az alacsony színvonalú munkaszervezés. Ilyen jelenségek a kollektívák közötti kapcso­latokban is előfordulhatnak, főleg azok között, amelyek szállítói- megrendelői kapcsolatban vannak egymással. Sokan úgy teszik fel a kérdést, hogy mi az, amivel javíthat­nánk a termékek minőségét és a munkahelyi viszonyok színvo­nalát. A válasz egyértelműen csak az lehet, hogy nem „mi“, hanem „ki“. Ezek a „kik“ pedig mi vagyunk, a termelés egyes szakaszain dolgozó milliók. Ezt csak úgy érhetjük el, ha elsajátít­juk mindazt a legjobbat, amit az élenjáró kollektívák itthon és külföldön megvalósítottak, ha megismerkedünk a tudományos kutatás legújabb eredményeivel, s mindezt az újat gyorsan fogjuk hasznosítani a munkahelyeinken. A szocialista társadalmi viszonyok lehetővé teszik, hogy ebben az irányban körültekintően, tervszerűen és céltudatosan járjunk el. Ehhez tökéletesíteni kell a termelési és a társadalmi viszonyok egész rendszerét, javítani az eredmények és a ráfordí­tások mérését. Ezen a területen pozitív tapasztalatokat szerez­tünk a tervszerű irányítási rendszer tökéletesítését célzó komp­lex intézkedések 1980-ban történt elfogadásával, s további haladást várunk ezek továbbfejlesztésétől a 8. ötéves tervidő­szakban. Ezek a tapasztalatok meggyőzően bizonyítják, hogy az irányítás tökéletesítése rendkívül jelentős tényező a tudomá­nyos és műszaki haladás meggyorsításában, a kooperációs és integrációs kapcsolatok fejlesztésében, s ezzel kapcsolatban a minőség és a hatékonyság javításában és a munkatermelé­kenység növelésében is. Mindez szorosan együtt jár életszínvo­nalunk minőségi fejlesztésével. Dolgozóink konkrét tettekkel bizonyítják, hogy -mélyen megértették Gustáv Husák elvtárs szavait: ahogy dolgozunk, úgy fogunk élni. Ezzel dialekti­kus egységben érvényes až is, amit Csernyenko elvtárs hangsú­lyozott: „Ahhoz, hógy jobban dolgozzunk, jobban kell élnünk.“ (Pravda) Szombaton a kassai (Košice) Nehézgépipari Művek rendkívüli műszak­ján a téli termelési kiesés csökkentésén munkálkodott nyolcvan SZISZ-tag is. Félmillió koronával részesedtek az e napon kiprodukált ■ nyolcszázezer korona termelési értékben. René Ivančo (jobboldalt) és Zoltán Tkáči egy CA 16 típusú gépkocsi tartályát szerelik. (Jozef Veselý felvétele - ČSTK) Rendkívüli műszakok a hétvégén Fokozatosan kiegyenlítik a fagyok által okozott termeléskiesést (ČSTK) - Az elmúlt hétvégén hazánk számos üzemében rendkívüli műszakban törekedtek a dolgozók a zord tél okozta termeléskiesés kiegyenlítésére. Az ostrava-karvinái szénme­dencében szombaton három mű­szakban 19 500 vájár dolgozott. Még vasárnap is ötezer bányász ereszkedett a föld mélyébe. Az eredmény: több mint 58 ezer ton­na szén és 750 méternyi vágat­hajtás. A kassai (Košice) Iparépítő Vezérigazgatóság valamennyi vállalatánál is rendkívüli műszakot tartottak. A több mint nyolcezer munkás, illetve műszaki-gazdasá- gi dolgozó 59 ezer munkaóra alatt 3,5 millió koronát meghaladó érté­két állított elő. Ez annál is fonto­sabb, mivel januárban és február­ban a kemény tél következtében 236 millió korona értékben marad­tak el a tervteljesítésben. A plzeňi Škoda Müvekben mintegy 14 ezer dolgozó lépett munkába. Szorgos munka folyt egyebek között az atomerőművek reaktorainak üzemrészlegében, ahol a hazai dukovanyi, illetve a magyarországi paksi nukleáris erőmű számára készítették a ter­melési berendezést. A Škoda Mü­vek dolgozóinak példáját több más plzeňi iparvállalat néhány ezer dolgozója is követte. A dél-morvaországi kerület­ben a termelési kiesés értéke meghaladja a 126 millió koronát és egyelőre 37 ipari vállalat nem teljesíti tervfeladatait. Ezt a lema­radást csökkentette például a kro- meŕíži PAL Magneton és több más vállalat szombati rendkívüli mű­szakja. Holnap kezdődnek Genfben a szovjet-amerikai tárgyalások Viktor Karpov repülőtéri nyilatkozata (ČSTK) - Megérkezett tegnap Genfbe a holnap kezdődő leszere­lési tárgyalásokon részt vevő szovjet küldöttség. Viktor Karpov, a delegáció vezetője, megérkezése után a repülőtéren adott nyilat­kozatában kijelentette: A párbeszéd alapját a genfi tárgyalások témájáról és céljairól született januári szovjet-amerikai megállapo­dás képezi, amelynek értelmében a nukleáris és az ürfegyverek kérdéskörét ezek egymás kölcsönhatásában és összefüggéseiben kell áttekinteni és megoldani. HÉTFŐ 1985. március 11. XXXVIII. évfolyam 59. szám ★ Ára 50 fillér Elutazott hazánkból a svéd parlamenti küldöttség (ČSTK) - A Svéd Királyság par­lamenti küldöttsége, amelyet Inge­mu nd Bengtsson vezetett, szom­baton délelőtt befejezte hivatalos csehszlovákiai látogatását és ha­zatért. A svéd képviselőket Bratislavá­ban Richard Nejezchleb, a Szö­vetségi Gyűlés Népi Kamarájának alelnöke, Ján Gregor, Anna Kreto- vá és Krocsány Dezső, az SZNT alelnökei, valamint Karl-Wilhelm Wöhler, a Svéd Királyság cseh­szlovákiai nagykövete búcsúz­tatta. A csehszlovák-román gazdasági együttműködés bővítéséről (ČSTK) - Constantin Dasca- lescu román kormányfő szomba­ton Bukarestben fogadta Ladislav Gerlet, a CSSZSZK kormányának alelnökét, aki részt vett a cseh- szlovák-román gazdasági és tu- dományos-műszaki együttműkö­dési vegyesbizottság tanácskozá­sán. Ladislav Gerle és Constantin Dascalescu nagyra értékelték a csehszlovák-román együttmű­ködés eddigi eredményeit, s átte­kintették a termelési együttműkö­dés és gyártásszakosítás, vala­mint az árucsere-forgalom további bővítésének lehetőségeit. A látogatás végén Ladislav Gerle és Nicolae Constantin, a vegyesbizottság román tagoza­tának elnöke memorandumot irt alá, mely konkrét intézkedése­ket tartalmaz a gazdasági és tudo­mányos-műszaki együttműködés fejlesztésére, valamint az 1986-1990-es évekre szóló nép- gazdasági tervek egyeztetési eljá­rására vonatkozóan. Ez teszi lehetővé majd a gyü­mölcsöző munkát, a megállapodá­sok elérését, a lázas fegyverkezés megakadályozását a világűrben és megállítását a Földön, a nuk­leáris fegyverek korlátozását és csökkentését, a stratégiai stabili­tás megszilárdítását. Az ilyen irányban történő megállapodás je­lentős lépés lenne a valóban törté­nelmi cél elérése felé, ez az atom­Csak a kölcsönös megértés és bizalom garantálhatja a békés jövőt Vlagyimir Scserbickij beszéde amerikai tudósok és vállalkozók előtt (ČSTK) - A szovjet parlamenti küldöttség, amelyet Vlagyimir Scser­bickij, az SZKP KB Politikai Bizottságának és a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének tagja, az Ukrán KP első titkára vezet, pénteken Washingtonban ellátogatott a Smithson Intézet tudományos kutatóköz­pontjába, ahol találkozott az amerikai tudományos élet és a vállalkozói körök képviselőivel. A találkozón mondott beszédé­ben Vlagyimir Scserbickij kijelen­tette: ,,A mi újkori történelmünk 67 évvel ezelőtt, a Nagy Október győ­zelmével kezdődött. Az Egyesült Államok volt a kapitalista világ utolsó nagyhatalma, amely hivata­losan elismerte a Szovjetuniót - 1933-ban. Mi ebben az időszak­ban fejeztük be első ötéves ter­vünket, ekkor helyeztük Ukrajná­ban üzembe a Szovjetunió legna­gyobb vízi erőművét. Egyébként (Folytatás a 2. oldalon) fegyverek általános és teljes fel­számolása. Viktor Karpov hangsúlyozta: a szovjet küldöttség az atom- és az űrfegyverekről folytatott tárgyalá­sokon ezt az irányvonalat fogja követni. A szovjet vezetés meg­bízta a delegációt, hogy tárgysze­rű és konstruktív tárgyalásokat folytatva törekedjen a kérdések hatékony rendezésére. Emellett szilárdan tartja magát az egyenlő­ség és egyenlő biztonság alapel­véhez, amely kizárja, hogy a tár­gyalásokon a felek egyoldalú elő­nyökhöz jussanak. Beszédének végén a szovjet küldöttségvezetó köszönetét mondott a svájci kor­mánynak és Genf városának a vendéglátásért. Az amerikai küldöttség szom­baton érkezett Genfbe. A delegá­ció vezetője Max Kampelman, aki egyben az űrfegyverekről tárgyaló csoport munkáját is irányítja. A stratégiai nukleáris fegyverekkel foglalkozó csoport munkáját John Tower, a közepes hatótávolságú atomfegyverekkel foglalkozó cso­portét pedig Maynard Glitman vezeti. A Poprádi Magasépítő Válla­lat panelgyárában, valamint a döntő fontosságú építkezések szerelő és befejező munkálatain a hét végén szintén szorgos mun­ka folyt. Noha ezen a napon a Tát- ra-aljai területen havazott, a pop- radi Déli lakótelepen folytatták a lakások szerelőmunkálatait. A bratislavai Matadorban a tervteljesítés lemaradásának oka elsősorban az energia- és a gázhiány, valamint az alszállitók szerződéses kötelességeinek (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents