Új Szó, 1985. március (38. évfolyam, 51-76. szám)
1985-03-11 / 59. szám, hétfő
Arjai, egyesüljetek: SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Minőséggel a nagyobb termelékenységért Számos újságolvasó nagy érdeklődéssel tanulmányozta K. U. Csernyenko elvtársnak A fejlett szocializmus követelményeinek szintjén című cikkét. Bizonyára mindenki felfigyelt arra a prog- ramjellegű feladatra, mely szerint „gondoskodni kell róla, hogy országunk a társadalmi munkatermelékenység tekintetében elérje a legmagasabb világszínvonalat.“ Ezt a mi vállalataink, termelési-gazdasági egységeink, ágazataink és az egész népgazdaság számára is lelkesítő feladatnak tekintjük. Mindannyian tudjuk, hogy a munkatermelékenység kifejező mértékű növelése a magasabb szintű társadalmi és személyi szükségletek kielégítésének kulcsfontosságú forrása. Össztársadalmi szempontból ez azt jelenti, hogy azonos terjedelmű, illetve fokozatosan rövidülő munkahét alatt 30-50 százalékkal több korszerű, műszakilag fejlett, gazdaságos és esztétikus terméket kell előállítanunk a társadalmi és a személyi szükségletek kielégítésére. Az utóbbi években elért eredmények meggyőzően bizonyítják, hogy a termelékenyebb munka elsősorban a termelési alapok, a nyers- és az alapanyagok és az energia intenzív kihasználását s a munka jobb szervezését jelenti. Ezért szükségszerűen felmerül az a kérdés, hogy mi képezi a munkatermelékenység növelésének fö tényezőjét, s mit kell tennünk annak érdekében, hogy a mi feltételeink között is ilyen igényes feladatot tűzhessünk célul, s azt becsületesen teljesíthessük. Az örökös zsörtölődök máris megtalálták erre a saját magyarázatukat: azt állítják, hogy a munkatermelékenység lényegesebb mértékű növelése a munkaütem meggyorsítását jelenti. Véleményünk szerint minden reálisan gondolkozó ember tudja, hogy ez ellentétben áll szocialista társadalmunk érdekével. Soha nem akartuk és nem is fogjuk akarni, hogy az emberek agyondolgozzák magukat a munkában; éppen ellenkezőleg, az a célunk, hogy a munka legyen érdekes és kevésbé megterhelő, hogy fokozatosan minden állampolgárunk létszükségletévé váljon. Tudjuk, hogy számos munkahelyen ez még nincs így. Elég sok fizikailag megterhelő, egyhangú és veszélyes munka van még, ezért a munkafolyamatok gépesítésére, automatizálására és robotokkal való ellátására törekszünk. Habár a munkaütemet nem akarjuk aránytalan mértékben növelni, ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy nem kell jobban kihasználni a munkaidőt, s nem fogunk harcolni azért, hogy a keresetek becsületesen elvégzett munkával legyenek alátámasztva. Ezért a munkatermelékenység növelésének első mozgósítható tartalékát a munkafegyelem javításában, a munka pontosságának és szakszerűségének a fokozásában látjuk. Az említett célokkal összefüggésben gyakran felmerül a kérdés, hogy milyen összefüggés van a termelékenység, a minőség és a hatékonyság között. Vajon nincs-e közöttük ellentét, esetleg nem-e zárják ki egymást. Határozottan kijelenthetjük, hogy nem. A termék minősége kifejezi annak használati értékét, azokat a tulajdonságait, amelyekkel bizonyos társadalmi, kollektív vagy személyi szükségleteket elégít ki. Tehát minél jobb minőségű a termék, annál magasabb szintű szükségleteket elégít ki. Ha tehát egy munkaóra alatt jobb minőségű terméket gyártunk, ezzel a munka termelékenységét is növeltük. Hozzá kell tenni azonban, hogy csak abban az esetben, ha a jobb minőség, a nagyobb használati érték elérése nem járt a társadalmilag szükséges munka mennyiségének a növekedésével, vagyis ha a minőség javulásán kívül a munka hatékonysága is növekszik. A társadalom számára tehát csak az olyan lényegesen jobb minőségű termék lehet hasznos, amely nemcsak korszerűbb a megelőző terméknél, hanem használati értékének létrehozása sem került többe, hanem inkább kevesebbe. Hasonló a helyzet a munkahelyi viszonyok, a dolgozók közötti kapcsolatok minőségénél. A kollektívák dolgozói, főleg az önelszámoló brigádok tagjai nagyon jól tudják, mennyi fölösleges veszteségidőt, zavart, selejtet, sót balesetet okoznak a munkatársak közötti rossz viszonyok és az alacsony színvonalú munkaszervezés. Ilyen jelenségek a kollektívák közötti kapcsolatokban is előfordulhatnak, főleg azok között, amelyek szállítói- megrendelői kapcsolatban vannak egymással. Sokan úgy teszik fel a kérdést, hogy mi az, amivel javíthatnánk a termékek minőségét és a munkahelyi viszonyok színvonalát. A válasz egyértelműen csak az lehet, hogy nem „mi“, hanem „ki“. Ezek a „kik“ pedig mi vagyunk, a termelés egyes szakaszain dolgozó milliók. Ezt csak úgy érhetjük el, ha elsajátítjuk mindazt a legjobbat, amit az élenjáró kollektívák itthon és külföldön megvalósítottak, ha megismerkedünk a tudományos kutatás legújabb eredményeivel, s mindezt az újat gyorsan fogjuk hasznosítani a munkahelyeinken. A szocialista társadalmi viszonyok lehetővé teszik, hogy ebben az irányban körültekintően, tervszerűen és céltudatosan járjunk el. Ehhez tökéletesíteni kell a termelési és a társadalmi viszonyok egész rendszerét, javítani az eredmények és a ráfordítások mérését. Ezen a területen pozitív tapasztalatokat szereztünk a tervszerű irányítási rendszer tökéletesítését célzó komplex intézkedések 1980-ban történt elfogadásával, s további haladást várunk ezek továbbfejlesztésétől a 8. ötéves tervidőszakban. Ezek a tapasztalatok meggyőzően bizonyítják, hogy az irányítás tökéletesítése rendkívül jelentős tényező a tudományos és műszaki haladás meggyorsításában, a kooperációs és integrációs kapcsolatok fejlesztésében, s ezzel kapcsolatban a minőség és a hatékonyság javításában és a munkatermelékenység növelésében is. Mindez szorosan együtt jár életszínvonalunk minőségi fejlesztésével. Dolgozóink konkrét tettekkel bizonyítják, hogy -mélyen megértették Gustáv Husák elvtárs szavait: ahogy dolgozunk, úgy fogunk élni. Ezzel dialektikus egységben érvényes až is, amit Csernyenko elvtárs hangsúlyozott: „Ahhoz, hógy jobban dolgozzunk, jobban kell élnünk.“ (Pravda) Szombaton a kassai (Košice) Nehézgépipari Művek rendkívüli műszakján a téli termelési kiesés csökkentésén munkálkodott nyolcvan SZISZ-tag is. Félmillió koronával részesedtek az e napon kiprodukált ■ nyolcszázezer korona termelési értékben. René Ivančo (jobboldalt) és Zoltán Tkáči egy CA 16 típusú gépkocsi tartályát szerelik. (Jozef Veselý felvétele - ČSTK) Rendkívüli műszakok a hétvégén Fokozatosan kiegyenlítik a fagyok által okozott termeléskiesést (ČSTK) - Az elmúlt hétvégén hazánk számos üzemében rendkívüli műszakban törekedtek a dolgozók a zord tél okozta termeléskiesés kiegyenlítésére. Az ostrava-karvinái szénmedencében szombaton három műszakban 19 500 vájár dolgozott. Még vasárnap is ötezer bányász ereszkedett a föld mélyébe. Az eredmény: több mint 58 ezer tonna szén és 750 méternyi vágathajtás. A kassai (Košice) Iparépítő Vezérigazgatóság valamennyi vállalatánál is rendkívüli műszakot tartottak. A több mint nyolcezer munkás, illetve műszaki-gazdasá- gi dolgozó 59 ezer munkaóra alatt 3,5 millió koronát meghaladó értékét állított elő. Ez annál is fontosabb, mivel januárban és februárban a kemény tél következtében 236 millió korona értékben maradtak el a tervteljesítésben. A plzeňi Škoda Müvekben mintegy 14 ezer dolgozó lépett munkába. Szorgos munka folyt egyebek között az atomerőművek reaktorainak üzemrészlegében, ahol a hazai dukovanyi, illetve a magyarországi paksi nukleáris erőmű számára készítették a termelési berendezést. A Škoda Müvek dolgozóinak példáját több más plzeňi iparvállalat néhány ezer dolgozója is követte. A dél-morvaországi kerületben a termelési kiesés értéke meghaladja a 126 millió koronát és egyelőre 37 ipari vállalat nem teljesíti tervfeladatait. Ezt a lemaradást csökkentette például a kro- meŕíži PAL Magneton és több más vállalat szombati rendkívüli műszakja. Holnap kezdődnek Genfben a szovjet-amerikai tárgyalások Viktor Karpov repülőtéri nyilatkozata (ČSTK) - Megérkezett tegnap Genfbe a holnap kezdődő leszerelési tárgyalásokon részt vevő szovjet küldöttség. Viktor Karpov, a delegáció vezetője, megérkezése után a repülőtéren adott nyilatkozatában kijelentette: A párbeszéd alapját a genfi tárgyalások témájáról és céljairól született januári szovjet-amerikai megállapodás képezi, amelynek értelmében a nukleáris és az ürfegyverek kérdéskörét ezek egymás kölcsönhatásában és összefüggéseiben kell áttekinteni és megoldani. HÉTFŐ 1985. március 11. XXXVIII. évfolyam 59. szám ★ Ára 50 fillér Elutazott hazánkból a svéd parlamenti küldöttség (ČSTK) - A Svéd Királyság parlamenti küldöttsége, amelyet Ingemu nd Bengtsson vezetett, szombaton délelőtt befejezte hivatalos csehszlovákiai látogatását és hazatért. A svéd képviselőket Bratislavában Richard Nejezchleb, a Szövetségi Gyűlés Népi Kamarájának alelnöke, Ján Gregor, Anna Kreto- vá és Krocsány Dezső, az SZNT alelnökei, valamint Karl-Wilhelm Wöhler, a Svéd Királyság csehszlovákiai nagykövete búcsúztatta. A csehszlovák-román gazdasági együttműködés bővítéséről (ČSTK) - Constantin Dasca- lescu román kormányfő szombaton Bukarestben fogadta Ladislav Gerlet, a CSSZSZK kormányának alelnökét, aki részt vett a cseh- szlovák-román gazdasági és tu- dományos-műszaki együttműködési vegyesbizottság tanácskozásán. Ladislav Gerle és Constantin Dascalescu nagyra értékelték a csehszlovák-román együttműködés eddigi eredményeit, s áttekintették a termelési együttműködés és gyártásszakosítás, valamint az árucsere-forgalom további bővítésének lehetőségeit. A látogatás végén Ladislav Gerle és Nicolae Constantin, a vegyesbizottság román tagozatának elnöke memorandumot irt alá, mely konkrét intézkedéseket tartalmaz a gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés fejlesztésére, valamint az 1986-1990-es évekre szóló nép- gazdasági tervek egyeztetési eljárására vonatkozóan. Ez teszi lehetővé majd a gyümölcsöző munkát, a megállapodások elérését, a lázas fegyverkezés megakadályozását a világűrben és megállítását a Földön, a nukleáris fegyverek korlátozását és csökkentését, a stratégiai stabilitás megszilárdítását. Az ilyen irányban történő megállapodás jelentős lépés lenne a valóban történelmi cél elérése felé, ez az atomCsak a kölcsönös megértés és bizalom garantálhatja a békés jövőt Vlagyimir Scserbickij beszéde amerikai tudósok és vállalkozók előtt (ČSTK) - A szovjet parlamenti küldöttség, amelyet Vlagyimir Scserbickij, az SZKP KB Politikai Bizottságának és a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének tagja, az Ukrán KP első titkára vezet, pénteken Washingtonban ellátogatott a Smithson Intézet tudományos kutatóközpontjába, ahol találkozott az amerikai tudományos élet és a vállalkozói körök képviselőivel. A találkozón mondott beszédében Vlagyimir Scserbickij kijelentette: ,,A mi újkori történelmünk 67 évvel ezelőtt, a Nagy Október győzelmével kezdődött. Az Egyesült Államok volt a kapitalista világ utolsó nagyhatalma, amely hivatalosan elismerte a Szovjetuniót - 1933-ban. Mi ebben az időszakban fejeztük be első ötéves tervünket, ekkor helyeztük Ukrajnában üzembe a Szovjetunió legnagyobb vízi erőművét. Egyébként (Folytatás a 2. oldalon) fegyverek általános és teljes felszámolása. Viktor Karpov hangsúlyozta: a szovjet küldöttség az atom- és az űrfegyverekről folytatott tárgyalásokon ezt az irányvonalat fogja követni. A szovjet vezetés megbízta a delegációt, hogy tárgyszerű és konstruktív tárgyalásokat folytatva törekedjen a kérdések hatékony rendezésére. Emellett szilárdan tartja magát az egyenlőség és egyenlő biztonság alapelvéhez, amely kizárja, hogy a tárgyalásokon a felek egyoldalú előnyökhöz jussanak. Beszédének végén a szovjet küldöttségvezetó köszönetét mondott a svájci kormánynak és Genf városának a vendéglátásért. Az amerikai küldöttség szombaton érkezett Genfbe. A delegáció vezetője Max Kampelman, aki egyben az űrfegyverekről tárgyaló csoport munkáját is irányítja. A stratégiai nukleáris fegyverekkel foglalkozó csoport munkáját John Tower, a közepes hatótávolságú atomfegyverekkel foglalkozó csoportét pedig Maynard Glitman vezeti. A Poprádi Magasépítő Vállalat panelgyárában, valamint a döntő fontosságú építkezések szerelő és befejező munkálatain a hét végén szintén szorgos munka folyt. Noha ezen a napon a Tát- ra-aljai területen havazott, a pop- radi Déli lakótelepen folytatták a lakások szerelőmunkálatait. A bratislavai Matadorban a tervteljesítés lemaradásának oka elsősorban az energia- és a gázhiány, valamint az alszállitók szerződéses kötelességeinek (Folytatás a 2. oldalon)
