Új Szó, 1985. március (38. évfolyam, 51-76. szám)

1985-03-08 / 57. szám, péntek

Napjaink kulcskérdése a háborús veszély elhárítása A szovjet parlamenti küldöttség sajtóértekezlete Washingtonban (ČSTK) - Az egyesült államokbeli látogatáson tartózkodó szovjet parlamenti küldöttség szerdán újabb eszmecserét folytatott a washing­toni Kongresszus képviselőházának küldöttségével. A szovjet delegáció Vlagyimir Scserbickijnek, a Legfelsőbb Tanács Elnöksége és az SZKP KB Politikai Bizottsága tagjának a vezetésével a hét elején érkezett az Egyesült Államokba. A szerda esti eszmecseréken megvitatták napjaink kulcsfontos­ságú kérdéseit, többek között az űrfegyverkezés elhárításának és a lázas fegyverkezés korlátozásá­nak, illetve leállításának a problé­máját. A találkozón a washingtoni törvényhozás több tagja rámuta­tott arra, hogy az amerikai nép aggódik a feszült nemzetközi hely­zet miatt és a szovjet képviselők­kel egyetértettek abban, napjaink legfontosabb feladata a nemzet­közi feszültség csökkentése, a szovjet-amerikai kapcsolatok normalizálása és megjavítása. Egyes kongresszusi képviselők viszont a megbeszéléseket mel­lékvágányra próbálták terelni, hogy megkerüljék az érintett kér­dések lényegi megvitatását és Csehszlovák kitüntetések kubai személyiségeknek (ČSTK) - Miloš Vojta, Cseh­szlovákia kubai nagykövete Ha­vannában szerdán Isidoro Mal­mierca külügyminiszternek és a külügyminisztérium több vezető munkatársának átadta a csehszlo­vák nép nemzeti felszabadító har­ca betetőzésének és Csehszlová­kia szovjet hadsereg általi felsza­badításának 40. évfordulója alkal­mából létesített érmet. Az ünnepi eseményen a csehszlovák nagy­követ hangsúlyozta, a kitüntetést a CSKP Központi Bizottsága és a Nemzeti Front KB javaslatára ítélték oda a kubai személyiségek­nek a két ország közötti kapcsola­tok fejlesztésében szerzett érde­meik elismeréséül. megnyilatkozásaikkal durván el­ferdítették a Szovjetunió politiká­ját. Elhangzott többek között az a propagandacélú állítás, hogy a Szovjetunió úgymond megsérti az emberi jogokat. A szovjet kül­döttség tagjai visszautasították a kirohanásokat és ezeket a bizo­nyos USA-beli körök Szovjetunió elleni lélektani hadviselése részé­nek minősítették. Ezek a körök igy akarják mérgezni a szovjet-ameri­kai kapcsolatokat és egyúttal a nemzetközi légkört is. Jellemző hogy az amerikai törvényhozók nem tudtak meggyőző választ ad­ni a szovjet képviselőknek az Egyesült Államokban az alapvető emberi jogok megsértésével kap­csolatos kérdéseire. A megbeszéléseket követően sajtóértekezletet tartottak, ame­lyen Vlagyimir Scserbickij, a szov­jet küldöttség vezetője az alábbi nyilatkozatot tette: Megbeszéléseink középpontjá­ban a legfontosabb probléma - az atomháborús veszély elhárítása szerepel. Világosan és pontosan megmagyaráztuk álláspontunkat, hogy ennek érdekében meg kell akadályozni a lázas fegyverkezés kiterjesztését a világűrre és el kell érni a fegyverkezés leállítását a földön. Ez nemcsak a mi szemé­lyes véleményünk, hanem válasz­tóink és az egész szovjet nép álláspontja is. Egyesült Államokba való utazá­sunk előtt a választókörzeteinkben találkoztunk különböző foglalko­zású szavazókkal, akik egybe­hangzóan ezt mondták: tolmácsol­ják az amerikai népnek és képvi­selőiknek, hogy rendkívül aggaszt Sajtónyilatkozat Genscher varsói látogatásáról A nyugatnémet külügyminiszter Bulgáriában (ČSTK) - Hans-Dietrich Gen­scher nyugatnémet külügyminisz­ter lengyelországi rövid munkalá­togatásának befejeztével tegnap kétnapos hivatalos látogatásra Bulgáriába utazott. A szófiai repülőtéren a vendé­get Petr Mladenov külügyminisz­ter és további hivatalos személyi­ségek fogadták. A lengyel napilapokban tegnap jelent meg a sajtónyilatkozat a nyugatnémet külügyminiszter munkalátogatásáról, Jaruzelski kormányfővel és Olsowszki kül­ügyminiszterrel folytatott megbe­széléseiről. Az eszmecserék a két ország közti kapcsolatok normali­zálásának fő problémáit és a nem­zetközi helyzet legfontosabb kér­déseit érintették. A lengyel fél nyo­matékkai hivta fel a figyelmet a jal­tai és a potsdami megállapodások alapján Európában kialakult terü- leti-politikai realitások megváltoz- tathatatlanságának elvi jelentősé­gére. Rámutatott arra, hogy az NSZK-ban megnyilvánuló revan­sista tendenciák és bizonyos poli­tikai erők próbálkozásai, hogy két­ségbe vonják az európai határok tartósságát, komoly károkat okoz­nak a lengyel-nyugatnémet kap­csolatoknak. A lengyel fél a tár­gyalások során kifejezte mély nyugtalanságát a folytatódó lázas fegyverkezés és a feszültség mi­att, elsősorban a kelet-nyugati kapcsolatokban. A világbékére nézve különösen veszélyesnek minősítette az USA törekvéseit a világűr militarizálására. Rámuta­tott a Szovjetunió és a Varsói Szerződés tagállamainak a lázas fegyverkezés beszüntetésére, és az enyhülési politikához való visz- szatérésre irányuló számos béke­kezdeményezésére. Megelégedé­sét fejezte ki, hogy a Szovjetunió és az USA megállapodott a tár­gyalások megkezdéséről a nukle­áris és az ürfegyverek kérdéséről. Ezzel egyidőben reményét fejezte ki, hogy ezek a tárgyalások pozitív eredményre vezetnek. bennünket a nemzetközi helyzet alakulása, mivel általános kataszt­rófába torkollhat... Ha azonban a szovjet és az amerikai nép összefog a béke megőrzése érde­kében, a nukleáris veszély elhárít­ható. El kell mondanom, hogy a fasiz­mus felett aratott győzelem 40. évfordulójának küszöbén a mi szempontunkból rendkívül fontos a szovjet emberek állásfoglalása és különleges felelősség hárul ránk. Egészében véve elégedettek vagyunk a amerikai törvényhozók­kal folytatott megbeszéléseink eredményeivel. Természetesen, nem mindenben értettünk egyet. A legfontosabb eredményt abban látom, egyetértettünk abban: mindkét ország legfelsőbb tör­vényhozó testületének tagjai nagymértékben felelősek a béke megőrzéséért és a lázas fegyver­kezés megállításáért. Szükséges, hogy a kapcsolato­kat fenntartsuk, és amennyiben ez most lehetséges, a békeharcban ez irányban haladjunk. Az orszá­gaink közötti kapcsolatok az idő­szerű kérdéseiről folyó rendszeres párbeszéd különösen most rend­kívül fontos. Országaink kapcsola­tainak minőségétől nagy mérték­ben függ a nemzetközi politikai légkör is. Vlagyimir Scserbickij köszöne­tét mondott a Kongresszus vezető képviselőinek a látogatásra szóló meghívásért és a szovjet parla­menti küldöttség nevében békét és boldogságot kívánt az amerikai népnek. Vitalij Vorotnyikov belgrádi tárgyalásai (ČSTk)-Vitalij Vorotnyikov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, az OSZSZSZK Miniszterta­nácsának elnöke, aki hivatalos lá­togatáson tartózkodik Jugoszlá­viában, tegnap találkozott Ali Suk- rijjal, a JKSZ KB Elnökségének elnökével. A baráti megbeszélésen az SZKP és a JKSZ közötti kapcsola­tok további fejlesztéséről és a je­lenlegi nemzetközi helyzet egyes kérdéseiről volt szó. Vitalij Vorotnyikov tegnap talál­kozott Ivan Sztamboliccsal, a JKSZ KB Elnökségének tagjá­val, a Szerb Kommunisták Szövet­sége Központi Bizottságának el­nökével is. Ivan Sztambolics ismertette a köztársasági pártszervezet tevé­kenységét, amely a pártmunka, a gazdasági és a kulturális terület időszerű és távlati feladatainak megoldására irányul. Vitalij Vorotnyikov tájékoztatást adott az SZKP XXVII. kongresz- szusának előkészületeiről vala­mint a Szovjetunió gazdasági és társadalmi fejlesztési terveinek teljesítéséről. Egyúttal megelége­dését fejezte ki a látogatása folya­mán lezajlott találkozókkal és megbeszélésekkel. A Pinochet-diktatúra csak erőszakkal tudja magát fenntartani A Brazil KP legalizálásáért • Amnesztiatörvény Uruguayban ÚJ SZÚ 1985. III. 8. (ČSTK) - A Chilei Kommunista Párt vezetői Santiagóban hazai és külföldi újságíróknak nyilatkozva hangsúlyozták, a fasizmusnak az országban csak valamennyi de­mokratikus erő határozott és kitar­tó harca vethet véget. Langhorne Motley amerikai külügyminisztéri- umi államtitkár nemrég Chilében tett látogatásával kapcsolatban a chilei kommunista vezetők rá­mutattak: ez azt a célt szolgálta, hogy kompromisszum szülessen a diktatúra és a polgári ellenzék között, s elháruljon a chilei nép által szorgalmazott forradalmi for­dulat lehetősége. A chilei kommunisták a demok­ráciához való visszatérés alapvető fontosságú lépésének tartják Pi­nochet tábornok megfosztását a hatalomtól, s kijelentették: a chi­lei népnek jogában áll akár erő­szakkal is fellépni a rezsim ellen, mivel elsősorban a Pinochet-dik­tatúra az, amely erőszakkal tartja fenn magát. A KP ugyanakkor nem utasítja el a politikai harc formáit, amelyek hozzájárulhatnak a közös cél eléréséhez, a diktatúra megdöntéséhez. A Pentagon egyik magas rangú munkatársát küldi Chilébe, hogy az USA és a Pinochet-rezsim kö­zötti katonai együttműködés szo­rosabbra vonásáról tárgyaljon. Az amerikai sajtó ezzel kapcsolatban azt írja, hogy a Chilébe irányuló amerikai fegyverszállításokra vo­natkozó, nyolc éve életbe léptetett embargót valószínűleg feloldják. A brazil parlamentben Roberto Freire képviselő javaslatot ter­jesztett elő az alkotmány azon cikkelyének megváltoztatására, amely betiltja a Brazil Kommunista Párt működését. A javaslatot - a nemzeti kongresszus tagjainak kétharmada írta alá a közeli napokban a törvényhozás mindkét háza megvitatja. Freire képviselő ezzel kapcsolatban azt hangoztat­ta, hogy a Brazil KP legalizálása hozzájárul a társadalom demokra­tizálásának megszilárdításához. A brazil sajtó megjegyzi, a kom­munista párt legalizálásáért küzdő mozgalom a brazil lakosság mind szélesebb rétegeinek támogatását élvezi. Az uruguayi képviselőház sza­vazattöbbséggel jóváhagyta az ál­talános amnesztiáról szóló tör­vény tervezetét, amelyet a balol­dali Széles Front és a Nemzeti Párt terjesztett elő. Az amnesztiát még a szenátusnak is jóvá kell hagynia. A törvény mindenekelőtt mintegy 270 politikai fogolyra vo­natkozna, akik közül néhányat már 14 éve tartanak börtönben. A politikai foglyok problémája a tavaly novemberi választásokat megelőző kampány egyik legje­lentősebb témája volt. SZÍVÜGYÜNK Egy Salvadorban élő, napbarní­tott asszony szavai jutottak az eszembe. Két éve a béke-világta- lálkozó küldötteként járt főváro­sunkban. Ismerkedett népünk éle­tével, s magávalragadó lelkese­déssel beszélt tapasztalatairól, él­ményeiről. Arról, hogy milyen ara­nyos, jól öltözött, egészségtől ki­csattanó és felhőtlenül jó kedvű apróságokkal találkozott az egyik prágai bölcsődében. Hirtelen elko- morodott az arca. Sejtettük, az övéire gondol: három felnőtt fiára, akik valahol az egyik északi tarto­mányban harcolnak a népellenes rezsim csapatai ellen. ,,Szeren­cse, hogy már felcseperedtek“ fűzte hozzá, s többen értetlenül néztünk rá, mi, békés viszonyok­hoz szokottak. Talán csak nem annak örül, hogy fiai farkasszemet néznek a halállal, a hírhedt ,,ha­lálbrigádok ‘ ‘ bérgyilkosaival? Pillanatokon belül minden tisz­tázódott. Kiderült: azért örül, hogy fiai cselekvő részesei annak a küzdelemnek, amely a vérontás megszüntetéséért, Salvador szebb, békés holnapjáért folyik. Szavaiból az is kitűnt persze, hogy mint anya nemcsak büszke erre, de minden pillanatban mérhetetle­nül aggódik is. 1983 júniusa óta számomra ez a nő testesíti meg korunk, száza­dunk igazi hús-vér asszonyát, aki magára vállalta a békés holnapért folyó küzdelmet is. S ö csupán egy a sok millió hasonló sorsú nő közül, akiknek még nem adatott meg az egyik legnemesebb kincs: a nyugodt, biztonságos, társadalmi egyenlő­ségen alapuló, emberhez méltó élet. Hosszú listán sorolhatnánk, hol mindenütt a világban léteznek még ilyen viszonyok. A rakétatá­madásoktól visszhangzó iraki-irá­ni front közelében, az izraeli csa­patok megtorló akcióitól szüntele­nül rettegő, évek óta vérzivatarban élő Libanonban, avagy a fajüldö­zés utolsó fellegvárában, a Dél­afrikai Köztársaságban. Hőn óhajtott a béke más térsé­gekben is, ahol a nép a haladó irányzatú fejlődés útjára lépett, de a nyereségvágytól motivált érde­keiket féltő imperialista körök gör­csösen erőlködnek, hogy agresz- sziók, inváziók, blokádok, fenye­getések útján a forradalmi folya­matot aláássák. Ennek élő példája Nicaragua, amely a szüntelen észak-amerikai katonai akciók mi­att erejének nagy részét az ország védelmére kénytelen összpontosí­tani. A közép-amerikai ország lá­nyai, asszonyai a férfiak oldalán tanulják a fegyverforgatást, hogy ők is cselekvő részesei legyenek a forradalom védelméért vívott küzdelemnek. Szükségből, min­denekelőtt hazafias érzésből te­szik ezt, de ők is más holnapról álmodnak, amelyben a fegyverro­pogást a gyárakban békésen ter­melő gépek zúgása váltja fel. Nem kétséges, jobb jövőről ál­modik Nyugat-Európában az a mintegy 20 millió munkanélküli, akinek a nagy hányada nő. Sta­tisztikai adatok árulkodnak arról, hogy elbocsátásoknál a nők az elsők között kerülnek az utcára. Pedig ők sem kegyelemkenyéren, rosszul fizetett alkalmi munkából, hanem tisztességes munkáért járó stabil jövedelemből akarnak meg­élni. S hogy ez igy legyen, tesznek is érte, hiszen ott haladnak a mun­kanélküliség elleni menetek élén, kormányaik tudtára adják: létbiz­tonságot akarnak. Fegyverek nél­küli világot. A mi szocialista társadalmunk­ban éppúgy célja minden nőnek, hogy békében tehessen eleget so­kat kívánó szerepeinek, mint má­sutt, de egy óriási különbséggel. Nekünk, a szocialista világban már megadatott a társadalmi egyenlőség és a létbiztonság, míg a tőkés és a kapitalista irányzatú fejlődés útjára lépett fejlődő orszá­gokban kemény küzdelmet kell folytatni mindezért. Mi más nőtársainknál összeha­sonlíthatatlanul szerencsésebbek vagyunk, hiszen több energiát for­díthatunk a napjainkban még na­gyobb fontossággal bíró békehar­ca. Valljuk: az imperialista körök hibájából kiéleződött helyzetben minden korábbinál szükségesebb a békefront erősítése. A béke megőrzése létkérdés. Hozzánk, lányokhoz, asszonyokhoz illik a ki­fejezés: szívügyünk. P. VONYIK ERZSÉBET Az Indiában megjelenő Patriot című lap kommentárban foglalkozott az ENSZ által meghirdetett, idén befejeződő nők évtizedével. A lap a nők problémáit az egész társadalom ügyének tekinti. Példaként Indiát említi, ahol a nők egy része magas műveltégi szintet ért el, szakmai és egyéb téren sikereket mondhat magáénak. Indiai nők milliói azonban még emberhez méltatlan körülmények között élnek. A felvételünkön látható népviseletbe öltözött vidám indiai lányok valószínűleg az előbbi csoporthoz tartoznak. (ČSTK archív felvétel) „Stratégiai települések“ építését tervezik Salvadorban (ČSTK) - A salvadori hadsereg­nél működő amerikai katonai tanácsadók az utóbbi időben azt szorgalmazzák, hogy a kormány építsen ún. stratégiai települése­ket, ahol a .hadsereg által a parti­zánok ellenőrzése alatt álló terüle­tekről kiűzött lakosságot vonnák össze. A Notisal hírügynökség ez­zel kapcsolatban megállapjtja, az amerikai kormány 100 millió dol­lárt kíván áldozni erre a program­ra, melynek célja, hogy a Duarte- rezsim ellenőrzése alá vonja a vi­déki lakosság nagyobb részét, s igy megakadályozza, hogy a fa­lusiak aktív támogatást nyújtsanak a partizánoknak. E program keretében az ország több pontján már felépítettek 38 menekülttábort. A rezsim mintegy 24 ezer salvadorit gyűjtött itt össze. Salvadorban becslések szerint 380 ezerre tehető azok száma, akik a kormánykatonák és a rend­őrök terrorja elől menekülve el­hagyták lakóhelyüket.

Next

/
Thumbnails
Contents