Új Szó, 1985. március (38. évfolyam, 51-76. szám)
1985-03-30 / 76. szám, szombat
ÚJ ÉLET KEZDŐDÖTT ígéretes távlatok a város előtt Az OK/b/P IX. kongresszusának 65. évfordulója Komárom (Komárno) gazdag történelmében bőven akad jelentős esemény. Ezek közül a legfontosabb 1945. március 30-a, a felszabadulás napja. A város felszabadításában a 2. ukrán front márciusi offenzívája keretében a Garam vonaláról támadó 7. gárdahadsereg, a déli irányból közeledő 46. hadsereg jobbszárnyát képező 23. lövészhadosztály, a Szovjet Dunai Flotta hajói és a tengerészgyalogság külön dandárjainak harcosai vettek részt. A döntő ütközet március 29-én kezdődött. A 7. gárdahadsereg és a tengerészgyalogság dandárjának egységei a Szovjet Dunai Flotta hajói és a Szőny térségében elhelyezett.parti ütegek támoqatámüködik a Hajóépítési Kutatóintézet, amelynek fontos szerepe van a csehszlovák hajógyártás fejlődésében. A felszabadulást követő években további jelentős üzemek is épültek. Az Augusztus 29. Cipőgyárban évente közel hárommillió pár lábbelit állítanak elő, az Agro- zet vállalat korszerű mezőgazda- sági gépeket, elsősorban burgonyavetőgépeket gyárt. A Bőrdíszműáru ipari szövetkezet évente félmillió táskát és egyébb terméket gyárt. A városban magasépítő vállalat, járási építőipari vállalat, szolgáltató vállalat, dohányipari üzem, pékség, húsüzem, nyomda és számos más üzem működik. Több mint 14 ezer embert foglalkoztatnak az ipari és építőipari üzemek a járási székhely területén. Sokat fejlődött a kereskedelmi és szolgáltató hálózat, elegendő, ÚJ SZÚ 1985. III. 30. A város új látképe sával kelet felől támadtak. A 23. lövészhadtest egységei elfoglalták a magyarországi Komáromot, majd a várostól nyugatra elkezdték az átkelést a Duna bal partjára. Elsőként Leonyid Ivanovics Golu- bovszkij őrnagy zászlóaljának egyik géppuskás szakasza kelt át, március 30-ra virradó éjjel már az egész zászlóalj az északi parton volt. Március 30-án már egyszerre keleti, déli és nyugati irányból folytatódhatott a támadás. Ezekben a harcokban a Szovjet Dunai Flotta négy páncélos motorcsónakja átverekedte magát a kikötőbe, partra tette a géppisztolyos tengerészeket, akik birtokukba vették a kikötő épületeit és így megmentették azokat a megsemmisüléstől, mivel a fasiszták az egész kikötőt fel akarták robbantani. A tengerészek kitűzték a villanytelep kéményére a szovjet haditengerészek zászlaját. A harcok rövidesen befejeződtek a város végleg felszabadult. Komárom és környéke felszabadítása során számos szovjet katona tűnt ki bátorságával, sokan hősi halált haltak. Emléküket az egész lakosság hűen őrzi. A kommunista párt újjáalakult helyi szervezetének kezdeményezésére megalakult a város ideiglenes nemzeti bizottsága. A lakosság nagy lelkesedéssel kapcsolódott be az újjáépítésbe. A Győzelmes Február után elkezdődött a város tervszerű fejlesztése, a mezőgazdaság kollektivizálása, fokozatosan javult a közellátás s emelkedett a lakosság életszínvonala. Az elmúlt negyven esztendő alatt teljesen megváltozott a város arculata és az emberek gondolkodása. A lakosok száma megkétszereződött és elérte a 36 ezret. Több mint 11 400 lakás épült. Ott ahol a felszabadulás előtt szűk görbe útcák kígyóztak, ma hét lakótelep korszerű épülettömbjeiben élnek a emberek. A korszerű lakóházak mellett szolgáltató létesítmények, üzletek és iskolák épültek. Hatalmas fejlődésen ment keresztül az ipar. A hajógyár, a legjelentősebb üzem az elmúlt 40 év folyamán 1216 úszóművet készített, ebből 546-ot exportra. A gyár dolgozóinak száma megközelíti a hatezret. Nagy fejlődésen ment keresztül a helyi kikötő, ahol 1984- ben öt és fél millió tonna árut raktak át, míg 1934-ben nem egészen százezer tonnát. 1978-tól itt ha csak az 5200 négyzetméteres eladótérrel rendelkező Prior áruházát említjük meg. A város 10 bölcsődéjében 450 és 24 óvodájában több mint 1600 gyermekről gondoskodnak. Új alapiskolák épültek a Béke, a Szabadság, a Munka, a Komenský valamint a Kikötői lakótelepen. A város hat középiskoláját 3938 tanuló látogatja. Pezsgő kulturális élet bontakozott ki az elmúlt évek folyamán. Itt székel a Magyar Területi Színház, amely a művészi szó erejével terjeszti a szocialista hazafiság, a béke és barátság eszméit. A Du- namenti Múzeum állandó kiállításait és tárlatait évente több mint 20 ezer néző látogatja. Felépült a több mint 600 nézőt befogadó Csehszlovák-Szovjet Barátság Háza, több ezer olvasója van a városi könyvtárnak és nagy az érdeklődés a filmművészet iránt is. Sokrétű és gazdag tevékenységet fejtenek ki a különböző üzemi és ifjúsági klubok és a tömegszervezetek. A felszabadulás 40. évében nyílt meg a város első zenés irodalmi kávéháza A választási programok teljesítésében az elmúlt évek folyamán jelentős segítséget jelentett a lakosság társadalmi munkája. Mintegy 106 millió korona értékben épültek közhasznú létesítmények a lakosság összefogásával. Ezek közül első helyen kell említeni a sportcsarnokot, a termálfürdőt, a Vág-parti edzőközpontot, a műjégpályát. Habár a város az elmúlt évek folyamán teljesen újjáépült, történelmi hangulatának a megőrzését sem hanyagolják el. Folyamatosan tatarozzák a belváros épületeit, elkezdődött a várost körülvevő erődítményrendszer bástyájának a felújítása. Mi vár a városra az elkövetkező évtizedekben? A kérdésre egyértelműen a válasz: további fejlődés, biztató távlatok. Újabb ipari létesítmények és lakások épülnek. Üdülőövezet létesül a Vág holt ágának térségében és a Vörös Flotta sziget keleti részén, ahol kikötő épül személyszállító hajók részére. További kulturális létesítmények épülnek, ezek közül a legjelentősebb az épülő kulturális központ, a MATESZ új székhelye lesz. Korszerűsítik az üzlethálózatot és a két dunai híd mellé egy továbbit építenek. Az ezredfordulón a városnak előreláthatólag 47 ezer lakosa lesz. Eredményekben gazdag időszak áll a város mögött. Előtte pedig a szocialista fejlődés további ígéretes távlatai. BENDE ISTVÁN Komárom dolgozói szeretettel köszöntik körükben felszabadítóikat. Képünkön Golubovszkij őrnagy a hajógyári munkások között (Karol Vlčko és Varga Róbert felvétele) Hatvanöt évvel azelőtt, 1920. március 29-e április 5-e között ült össze Oroszország Kommunista bolsevik Pártja IX. kongresszusa, amely - kihasználva az intervencióban és az ellenforradalmi harcban bekövetkezett szünetet - megtárgyalta a gazdasági építéssel összefüggő kérdéseket. V. I. Lenin a Központi Bizottság beszámolójában ismertette, hogy ,, ebből a győzelemből ebből a szilárd meggyőződésből kiindulva térünk át a békés gazdasági építés feladataihoz - és már el is érkeztünk hozzájuk amelyek megoldása kongresszusunk legfőbb teendője. ... most az a feladat, hogy a gazdasági építés békés feladataira, a tönkretett termelés helyre- állításának feladataira fordítsuk mindazt, amit a proletariátus és ennek abszolút egysége összpontosíthat.“ A IX. kongresszus kitűzte a szovjetország legközelebbi gazdasági feladatait a közlekedésben, az iparban, és rámutatott: szükséges, hogy a gazdasági építésben az egyes ágazatok együttműködjenek. A kongresszus rendkívüli figyelmet szentelt az egységes gazdasági terv kérdésének, amely mindenekelőtt a közlekedés, a fűtőanyag- és kohászati termelés fejlesztését tartja szem előtt. Lenin a IX. kongresszuson keresztülvitte az egyszemélyi vezetés megerősítésének szükségességét a gyárakban. A szovjethatalom első idejében testületi vezetés volt a gyárakban, ahol szovjet káderek nevelődtek. A polgárháború alatt gyors és operatív döntésekre volt szükség, ezért a IX. kongresz- szus határozatot hozott, miszerint ,,a műhelyekben és gyárakban be kell vezetni az egyszemélyi vezetés teljes és feltétlen elvét, áttérni a gyárak vezetésében az egyszemélyi vezetés irányítási rendszerére, s az adminisztratív-termelési apparátus közép és magasabb részlegein a testületi vezetés csökkentésére.“ A „demokratikus centralizmus“ csoportja fellépett a kongresszus döntése ellen, helytelenül magyarázta; ragaszkodott a választhatóság elvéhez tekintet nélkül a gazdaság érdekeire, ami gyengítette a proletárdiktatúrát. Javasolták a katonai fegyelem megtartását, és a parasztok elleni kényszerintézkedés szükségességét hangsúlyozták. A párt elvetette ezeket a javaslatokat s ezzel elérte a munkásosztály és középparasztság szövetsége megszilárdítását. A IX. kongresszus határozata kitűzte az ország gazdasági megújításának fő feladatait, tekintettel a gazdasági összeomlásra és az ország teljes nyomorára. A szovjet társadalom előtt olyan feladatok álltak, mint a közlekedés helyzetének javítása, az élelmiszerellátás és -tartalékok biztosítása, közlekedési eszközök gyártása, a fűtő- és nyersanyagkitermelés és a tömegcikkgyártás kiépítése. A IX. kongresszuson megtárgyalt békés építés megvalósításáTanácskoztak a kukoricatermesztök Hasznosítják a termelési rendszer kapcsolatait Az elmúlt napokban Füleken (Fiľakovo) tanácskoztak a Közép- Szlovákia kukoricatermesztői, a járási és a kerületi mezőgazda- sági igazgatóságok agronómusai, valamint a termelési rendszerek és a társüzemek képviselői. A szakemberek évenként megtartott tapasztalatcseréjét különösen időszerűvé tette az a körülmény, hogy a kerület mezőgazda- sági üzemei az elmúlt esztendőben sem érték el az előirányzott hozamokat. Különösen a takarmánykeverékek gyártásához hiányzott a kukorica, hiszen a szükségletnek csupán egyharmadát állították elő a gazdaságok. Az eredménytelenség oka elsősorban a rendkívüli szárazság volt, mely különösen a legtermékenyebb déli járásokat sújtotta, ám kétségtelenül szakmai fogyatékosságok is közrejátszottak a hozamok alakulásában. A losonci (Lučenec) járásban például csupán 3,87 tonnás átlaghozamot értek el a gazdaságok (kevesebbet, mint tíz évvel ezelőtt), s a nagykürtösi járás üzemei is csupán 57 százalékra teljesítették az előirányzott tervet. A kukorica termőterületének több mint egyharmadát adó rimaszombati (Rimavská Sobota) járás sem volt különösebben eredményes, noha 4,60 tonnás átlaghozamával a kerületi rangsor élére került. Az egyes gazdaságok közül a rimaszécsieket (Rimavská Seč) illeti az elsőség 5,52 tonnás hektárhozammal, a szomszédos lé- nártfalaiak (Lenártovce) előtt, míg a harmadik helyre az ipolyba- logi (Balog nad Ipľom) földmü- vesszövetkezet került 5,25 tonnás hozamával. A hozamok hibridek szerinti értékelése az MH-9 illetve az MH-0 sikerét hozta, melyek az aszályos körülmények között is jóval 5 tonnán felül fizettek hektáronként. Mindkettő vetőmagját az IKR biztosította, melynek hazai rendszer- gazdája a Vágsellyei (Šaľa) Efsz. Korábban az iparszerű kukoricatermesztést a Slušovicei Efsz próbálta meghonosítani a kerületben, a gazdaságok többsége azonban nem találta előnyösnek a felkínált együttműködést. Az új termelési rendszer keretében tavaly viszont több gazdaság is kedvező tapasztalatokat szerzett, s az idén a termőterületnek csaknem a felére terjesztették ki. A rimaszombati járásban például több mint kétezer hektáron folyik iparszerű termesztés, többek között a már említett rimaszécsi, lénártfalai és nagy- balogi földművesszövetkezetekben, valamint a Bátkai és a Šafári- kovói Állami Gazdaságban.-h. aval a VIII. összoroszországi Szovjetkongresszus foglalkozott, Oroszország villamosítási tervének szentelve a legnagyobb figyelmet. Az előkészítő munkák már a polgárháború, illetve az intervenció idején folytak. A terv kezdeményezője és szervezője Lenin volt, meghatározta a megvalósítás irányát és módját. Abból indult ki, hogy a hosszú lejáratú távlati terv a maga ragyogó és nagyszabású céljaival lelkesítse és lenyűgözze a dolgozókat, a szocializmus építése során hősi tettekre sarkalljon. Az ő kezdeményezésére és vezetése alatt dolgozták ki a GOERLO-tervet (Állami Villamosítási Bizottság), s ez lett a szovjethatalom első távlati gazdasági terve, a majdani ötéves tervek előde. Lenin nagyra értékelte ezt a tervet, nemcsak az új villanytelepek építése miatt, hanem mert az új technika és a modern gépi nagyipar alapján számolt az egész gazdaság fokozatos átépítésével. Csak ez az átépítés törölhette el a kapitalizmus örökségét és biztosíthatta a modern szocialista gazdaság műszaki bázisát. Lenin ezzel kapcsolatban jelentette ki, hogy „a kommunizmus - szovjethatalom plusz az egész ország villamosítása“. A lenini GOERLO-terv 30 nagy villanytelep felépítését tűzte ki tíz év alatt, de ezzel egyidejűleg kidolgozták a népgazdaság többi ágazata fejlesztésének tervét, összesen több mint 200 tervet dolgoztak ki, ezek a villamosítás, az állami terv, a fütőanyagellátás, a munkaerő-mérleg, a vízenergia-kihasználás, a mezőgazdaság, a közlekedés és az ipar fejlesztésének kérdéseivel foglalkoztak. A GOERLO-terv nemzetközi jelentősége is nagy volt, valóra vált Lenin jóslata, miszerint Oroszország kommunista építése a jövő szocialista Európája és Ázsiája számára példa lesz. A IX. kongresszus határozatai értelmében a munkások hozzáláttak a népgazdaság újjáépítéséhez. Megszilárdult a munkafegyelem, javult a közlekedés. A kongresszuson született meg a szubot- nyikok gondolata, és 1920. május elsején megszervezték a elsőt, amikor is bebizonyosodott, hogy a szovjet dolgozók készek hozzájárulni a békés szocialista építéshez. A IX. kongresszus határozatai nemcsak az intervenció és az ellenforradalom leverésében bírtak óriási jelentőséggel, hanem megalapozták a Szovjetunióban a szocializmus építésének lenini tervét A határozatokban kitűzött feladatok - amelyeket Lenin fogalmazott meg - megszabták a szovjet népgazdaság fő irányait. A pártnak és a szovjet népnek köszönhetően Oroszország villamosításának lenini tervét 1935-ben nemcsak teljesítették, hanem túl is teljesítették. ( A GOERLO-terv 1935-ben 8,8 milliárd kilowattóra villamos energia előállítását szabta meg, a valóságban azonban 26,3 milliárd kilowattóra villamos energiát termeltek. A népgazdaság építésének, a szovjetország villamosításának lenini terve, amelyet az OK/b/P IX. kongresszusa tárgyalt meg, megalapozta a mai fejlett szovjet népgazdaságot. A Szovjetuniónak ma erős, tüzelőanyag-energetikai alappal rendelkező hatalmas és modern elektrotechnikai ipara van. Óriási hőerőművek, vízi- és atomerőművek épültek, és elkészült a 750 kW nagyfeszültségű távolsági vezeték. Elkészült a Szovjetunió egységes energetikai rendszere, amely az ország európai részét, valamint Szibériát és Kazahsztánt is ellátja. Tavaly 1493 milliárd kilowattóra villamos energiát termelt a Szovjetunió. Lenin álma Oroszország villamosításáról tehát megvalósult. A XXVI. kongresszus további feladatokat tűzött ki: a 11. ötéves terv teljesítését, a népgazdaság távlati fejlesztését, a tüzelőanyag-energetikai program megvalósítását. A Szovjetunió gazdasági ereje az egész szocialista társadalom gazdasági sikereinek feltétele, valamint a béke megőrzésének feltétele - az egész világon. MILÁN HRBEK A szovjet népgazdaság erejének alapjai
