Új Szó, 1985. március (38. évfolyam, 51-76. szám)

1985-03-30 / 76. szám, szombat

A NYUGAT KONSTRUKTÍV MAGATARTÁSA ESETÉN Lehetséges a megállapodás a stockholmi konferencián Oleg Grinyevszkij moszkvai sajtókonferenciája (ČSTK) - A közelmúltban befe­jeződött stockholmi fordulón mind­eddig nem sikerült áttérni az ál­láspontok ismertetéséről a gya­korlati tárgyalásokra - szögezte le tegnapi moszkvai sajtóértekezle­tén Oleg Grinyevszkij, a bizalom és a biztonság erősítéséről és a leszerelési intézkedésekről tár­gyaló konferencián részt vett szovjet küldöttség vezetője. A szovjet küldöttségvezető en­nek okainak elemzése kapcsán hangsúlyozta, a Szovjetunió és a többi szocialista ország sokolda­lúan hozzájárultak ahhoz, hogy a konferencia alkotó légkörben folyjon és azon fontos és hatékony intézkedések szülessenek az eu­rópai politikai légkör javítása céljá­ból. Éppen ezt célozták az említett országok által előterjesztett biza­Tuniszi tanácsülés (ČSTK) - Tuniszban befejező­dött az Arab Államok Ligája Taná­csának soros ülése. Az elfogadott záróhatározat elítéli a Dél-Liba­nonban alkalmazott izraeli terrort és támogatásáról biztosítja a liba­noni nemzeti felszabadító mozgal­mat. A legutóbbi libanoni fejlemé­nyek kapcsán a tanács az egység erősítésére szólította fel az arab országokat. A résztvevők a harcok beszüntetésére, valamint a hábo­rús konfliktus békés, igazságos rendezésére szólították fel Iránt és I rákot. lom- és biztonságerősítő intézke­dések. Grinyevszkij leszögezte, hogy nagy visszhangot váltott ki az a szovjet javaslat, miszerint a felek szerződésben mondjanak le a ka­tonai erő alkalmazásáról. Ez az indítvány a politikai vita tengelyé­vé vált az értekezleten. A fórum résztvevői egyre inkább tudatosít­ják, hogy a lehető legnagyobb mértékben kötelező jelleget kell öltenie az erő alkalmazásáról való lemondás elvének, amit a stock­holmi eszmecserék is alátámasz­tottak. A szocialista országok a svéd fővárosban javasolták, hogy kezd­jenek hozzá a bizalmat katonai téren elmélyítő intézkedések ki­dolgozásához. A stockholmi kon­ferencia alkotó légkörét azonban megzavarta az Egyesült Államok és néhány más NATO-tagállam destruktív magatartása. A konfe­rencia legutóbb lezárult szakaszá­ban állandóan ugyanazokat a ja­vaslatokat terjesztették elő és így telt el előrelépés nélkül két hónap, s közben folytatódott az amerikai rakéták telepítése Nyugat-Euró- pában. Az európai helyzet válto­zatlan kiélezettsége megköveteli, hogy haladéktalan intézkedések szülessenek a katonai konfrontá­ció veszélyének csökkentése ér­dekében. Oleg Grinyevszkij azt a meg­győződését fejezte ki, hogy az európai helyzet alakulása megkö­veteli a bizalom és az együttműkö­dés légkörének a helyreállítását. Leszögezte, hogy a Szovjetunió és a szocialista országok továbbra is készek a tisztességes és egyenjogú párbeszédre és elvár­ják, hogy a tárgyaló partnerek konstruktív választ adnak az indít­ványokra, s ha így lesz, akkor lehetséges a megállapodás elé­rése. Csehszlovák felszólalás Loméban (ČSTK) - Togo fővárosában, Loméban az Interparlamentáris Unió 73. konferenciájának általá­nos vitájában a több mint 50 fel­szólaló között beszédet mondott Stanislav Toms, a csehszlovák küldöttség tagja, a Szövetségi Gyűlés képviselője is. Felszólalásában mindenekelőtt a nemzetközi helyzet legidőszerűbb Vasárnap választások Salvadorban Mit sem változik a hatalmi struktúra (ČSTK) - A Salvadorban vasár­nap esedékes parlamenti és hely- hatósági választások nem hozhat­nak semmilyen pozitív eredményt, mivel ehhez nem teremtették meg a legalapvetőbb feltételeket. Ezt állapítja meg az egyik partizán­szervezet, a Keresztényszociális Népi Mozgalom (MPSC) nyilatko­zata, amelyet San Salvadorban tettek közzé. A mozgalom doku­mentuma a továbbiakban megál­lapítja, hogy a küszöbön álló vá­lasztások mit sem változtatnak az eddigi hatalmi struktúrán, sőt csak arra szolgálnak, hogy elősegítsék Washington Salvadorban követett politikai céljainak a keresztülvite­lére. Az MPSC arra hívja fel a figyel­met, hogy a korábbi választások­hoz viszonyítva a mostani válasz­tási komédia idején más a helyzet, hiszen akkor csak a hegyvidéki területeken hajtottak végre katonai akciókat a forradalmi erők, most pedig a városokban is. A partizánok rádióadója, a Ven- ceremos közölte, hogy a Farabun­do Marti Nemzeti Felszabaditási Front fegyveres erői a fővárosban rajtaütöttek a legfontosabb rend­őrségi kaszárnyákon, és az ak­cióban a rezsim megtorló egysé­geinek több tagja életét vesztette. Légitámadások mindkét részről Az ENSZ-fötitkár kész közvetíteni Teherán és Bagdad között (ČSTK) - Az iraki légierő gépei csütörtökön újabb akciót hajtottak végre Teherán ellen, Irán viszon­zásul rakétákkal lőtte Bagdadot. A polgári célpontok elleni támadá­sok rövid szünet után a hét elején újultak ki és az elmúlt négy nap­ban több tucat emberéletet köve­teltek és jelentős anyagi károkat okoztak. Az ÍRNA iráni hírügynökség szerint a Teherán elleni akció so­rán egy iraki gépet lelőttek. Csü­törtökön az iraki gépek ugyanazt a teheráni városnegyedet bom­bázták, ahol egy nappal korábban 25 halottja és 200 sebesültje volt egy iraki légitámadásnak. Bagdadban közölték, hogy iraki gépek csütörtökön 8 iráni város ellen hajtottak végre katonai akci­ót. Megerősítették, hogy Irán iraki városok ellen nagy hatótávolságú rakétákat vet be. Javier Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkár közölte, hogy a jövő héten kész a térségbe utazni és megpróbál közvetíteni a hadban álló felek között. Hozzáfűzte, hogy útja attól függ, vajon iráni és iraki részről kap-e hivatalos meghívást. Az ENSZ eddigi erőfeszítései a négy és fél éve tartó háború leállítására eredménytelennek bi­zonyultak. ÚJ SZÚ 1985. III. 30. kérdéseivel és olyan kedvezőtlen tendenciákkal foglalkozott, mint a fegyverkezési hajsza, s az a ve­szély, hogy azt kiterjesztik a világ­űrre is. Toms képviselő hangsúlyozta, hogy Csehszlovákia éppúgy, mint a többi szocialista ország kész valamennyi probléma tárgyalásos megoldására és rámutatott a nagy jelentőségű békekezdeményezé­sekre, amelyek megállapodás elé­rését célozzák a legfontosabb je­lenlegi kérdésekben. Apartheid-ellenes megmozdulások (ČSTK) - A Dél-afrikai Köztár­saság fokföldi tartományában csü­törtök óta folytatódnak a kormány- ellenes tüntetések. A megmozdu­lások újabb hulláma azután tört ki, hogy Louis Nell külügyminiszter­helyettes újságírók előtt a zavar­gások szításával az ország legré­gibb pártját, az illegális Dél-afrikai Nemzeti Kongresszust vádolta, amely következetesen fellép az apartheid ellen. Csütörtökön, az Egységes De­mokratikus Front által meghirde­tett nemzeti gyász napján számos városban a dél-afrikaiak ezrei vo­nultak ki az utcákra. Gyűléseiken felháborodottan elítélték a rezsim törekvését, hogy vérbe fojtsa a faj­üldözés elleni tiltakozásokat. A fokföldi tartományban a kétezer tüntető ellen a rendőrség fegyve­rét használta és két személyt megölt. A dél-afrikai hatóságok Fokvá­rosban tegnap betiltottak minden nyilvános gyűlést és sztrájkot, amelyeket a fajüldözés elleni erők szerveznek. Erős rendőri alakulatok támadták meg csütörtökön a kop­penhágai tüntetőket, akik elzárták a parlament épületéhez vezető utakat. A megmozdulás résztvevői az ellen tiltakoztak, hogy a Schlüter-kormány a parlamentben törvényjavaslatot akar megszavaztatni magánszektor alkalmazottai sztrájkjá­nak befejezéséről. Több személyt letartóztattak. (Telefoto - ČSTK) Görögország elnöke Szarcetakisz (ČSTK) - A görög parlament tegnap délelót Hrisztosz Szarce- takiszt választotta meg Görögor­szág új államfőjévé. Az ANA görög hírügynökség jelentése szerint az egyetlen elnökjelöltre, a legfel­sőbb bíróság 56 éves bírájára a 300 képviselő közül 183-an ad­ták le szavazatukat. Ez már a har­madik elnökválasztási forduló volt, amelyben 180 szavazat is elég volt a megválasztáshoz. A közel­múltban megtartott két fordulóban Szarcetakisznak nem sikerült megszereznie a szükséges sza­vazatokat. Görögország új államfője 1929-ben Szalonikiben született, rendőrtiszti család­ban. Jogot végzett és 1957 óta jogászként működött. A hatvanas évek első felében, a Karamanlisz-kormány idején a haladó görög közvélemény az igaz­ságosságért, a szabadságért és a demokráciáért folyó küzdelem kitartó harcosá­nak jelképeként tekintett rá. Vizsgálóbíróként őt bízták meg Grigoriosz Lambrakisz baloldali képviselő 1963 májusában bekövetkezett halála körülményeinek a felde­rítésével. A vizsgálat két éven át tartott, s ez alatt nagy nyomás nehezedett Szarcetakiszra, aki azonban a fenyegetések ellenére is bebizonyította, hogy a központi verzióval ellentétben a baloldali politikus nem közlekedési baleset áldozata lett, hanem politikai gyilkosságé. Sikerült lelepleznie a jobboldali terroris­tákat, akiktől a szálak egészen a rendőri apparátus magas beosztású funkcionári­usaihoz vezettek. Az 1967-es katonai puccs után 29 demokratikus érzelmű bíróval együtt öt is elbocsátották az állami szolgálatból, később letartóztatták és egy éven át bírósági végzés nélkül fogva tartották. A katonai diktatúra 1974-es bukása után rehabilitál­ták. A peloponézoszi Nauplionban a bírósági szenátus elnökévé nevezték ki, 1982-től pedig a legfelsőbb bíróság tagja. Az elnökválasztáson a kormányzó Pánhellén Szocialista Mozgalom (PASOK) jelöltjeként indult és támogatták őt kommunista és független képviselők is. Wojciech Jaruzelski beszéde (ČSTK) - Wojciech Jaruzelski hadseregtábornok, a LEMP KB el­ső titkára, csütörtökön beszédet mondott a varsói katonai körzet pártszervezetének évzáró konfe­renciáján. Nagyra értékelte az év­záró taggyűlések lefolyását, és mint mondotta, ezek megerősítet­ték, hogy a LEMP felújítja erőit és befolyását a társadalmi élet min­den területén. Kiemelte a lengyel néphadsereg szerepét a normali- zálódási folyamat folytatásában, a szocializmus megszilárdításá­ban. A párt jelenlegi legfontosabb feladatának a gazdasági nehézsé­gek leküzdéséért folytatott harc fokozását tartotta. A továbbiakban emlékeztetett a szovjet-lengyel barátsági, köl­csönös segítségnyújtási és a há­ború utáni együttműködésről szóló szerződés megkötésének 40., va­lamint a Varsói Szerződés mega­lakulásának 30. évfordulójára. Mindkét aktus helyességét az el­múlt évtizedek igazolták, s teljes mértékben megfelelnek Lengyel­ország állami érdekeinek, a len­gyel külpolitika alapját képezik. Amíg létezik az 1949-ben megala­kult NATO, addig szükséges a Varsói Szerződés érvényessé­gének meghosszabbítása. Ebben a szövetséges szocialista államok egyetértenek. Wojciech Jaruzelski a továb­biakban elítélte az USA, s néhány más nyugati ország Lengyel- országgal, valamint más szocialis­ta országgal szembeni agresszív politikáját. Európában és az egész világon vissza kell térni az enyhü­lési politikához - mondotta, majd a lengyel-nyugatnémet kapcsola­tokról szólva megjegyezte, hogy az NSZK egyrészt olyan benyo­mást akar kelteni, mintha eltávolo­dott volna a harmadik birodalom szégyenletes örökségétől. Más­részt viszont teret engedne olyan elméleteknek, amelyek megpró­bálják leplezni a második világhá­ború kitörésének körülményeit, megtagadják a háború eredmé­nyeit és az ezekből következő ta­nulságokat. Nitze Londonban agitál az űrfegyverkezés mellett Hivatalos washingtoni ajánlat Japánnak az együttműködésre (ČSTK) - Paul Nitze, Reagan elnök közeli munkatársa csütörtö­kön este Londonban védelmébe vette a világűr militarizálását célzó amerikai terveket. A stratégiai kér­désekkel foglalkozó nemzetközi intézetben tartott beszédével el akarta oszlatni a nyugat-európai­ak aggodalmait az amerikai csil­lagháborús tervekkel szemben. Szerinte az egész világnak hasz­na lesz ezek megvalósításából. Paul Nitze jelenleg Reagannek a genfi leszerelési tárgyalások ügyével megbízott főtanácsadója. Azzal fenyegetőzött, a genfi tár­gyalásokon mindaddig nem érhető el haladás, amig a Szovjetunió nem tanúsít megértésF az USA kozmikus tervei iránt. Nitze elő­adását válasznak szánta azokra a fenntartásokra, amelyekkel brit és más nyugat-európai vezető po­litikusok fogadták az űrfegyverke­zési tervet. Az úgynevezett stratégiai vé­delmi kezdeményezést négy sza­kaszra bontotta. 1. A kutatás fázi­sa, amely a következő évtizedbe is átnyúlik és amelynél számíta­nak a többi nyugati ország közre­működésére. 2. Ebben a szakasz­ban mérlegeli a kutatás eredmé­nyeit. 3. A következő fázisban megkezdik a fegyverek gyártását és telepítését a világűrben, e sza­kaszban állítólag „szükség lesz a Szovjetunió közreműködésére“. 4. Nitze szavai szerint „megfelelő politikai feltételek“ esetén (ez alatt minden bizonnyal az USA fölénye értendő) folytatni lehet az atom­fegyverek fokozatos csökkentését „egészen a nulláig“. Abe Sintaro japán külügymi­niszter a parlamentben bejelentet­te: Az Egyesült Államok hivatalo­san felajánlotta a távol-keleti szi­getországnak, hogy működjön együtt az ún. stratégiai védelmi kezdeményezés megvalósítása során az USA-val. A japán külügy­miniszter tegnapi sajtóértekezle­tén óvatosan ugyan azt közölte, hogy Tokióban „gondosan tanul­mányozzák“ az amerikai ajánla­tot, de Japán kormánytisztviselők kijelentései arra utalnak, hogy az Egyesült Államok távol-keleti szö­vetségese szinte biztosra vehető­en nem utasítja el azt. Maga Na­kaszone kormányfő is kijelentette a közelmúltban, hogy országa kész támogatni az USA ürterveit. A tokiói kormány már beleegyezett abba, hogy vezető szakemberek csoportja „segítsen“ az amerikai katonai laboratóriumokban folyó kutatásban.

Next

/
Thumbnails
Contents