Új Szó, 1985. március (38. évfolyam, 51-76. szám)
1985-03-27 / 73. szám, szerda
A kedvező fejlődés bizonyítja, hogy helyes úton járunk (Folytatás a 4. oldalról)- felhasználására. Az elmúlt időszakban ide jelentős erőforrásokat fektettük be. Erről tanúskodik az, hogy a dolgozók ellátottsága termelési állóeszközökkel 1980 és 1984 között 21,6 százalékkal növekedett. Hatékonyságuk azonban tovább csökken, bár az elmúlt két évben lassúbb ütemben. Ennek ellenére a hatékonyság csökkenése az ötéves tervidőszak elmúlt négy évében 14,2 százalékos volt. A gépek és berendezések kihasználtsága átlagban csak 66 százalékát éri el a két műszakban hasznosítható időalapnak. E téren kétségkívül vannak tartalékaink, amelyeket főként gazdasági nyomással aktivizálhatunk, olyan ösztönzésekkel és feltételekkel, amelyek sokkal nagyobb mértékben teszik érdekeltté a vállalatokat a rájuk bízott eszközök jobb kihasználásában. Természetesen már a tervezés rendszerében meg kell teremteni a kellő feltételeket, ahol még mindig nem sikerült egybehangolni a központ felelősségét és hatáskörét a vállalatok és üzemek dolgozókollektiváinak kellő motivációjával, valamint kezdeményezésük kibontakoztatásának lehetőségeivel. Az ösztönző tényezők szerepének növelésére, az anyagi érdekeltség fokozására kifejtett törekvésünket össze kell kapcsolnunk azzal, hogy szigorúbban ellenőrizzük a munkaráfordítást, szigorúbban szilárdítjuk a fegyelmet és a rendet. Nem hunyhatunk szemet afölött, hogy egyesek fegyelmezettsége és felelősségtudata a rábízott feladatok teljesítéséért sok esetben nem felel meg a kívánalmaknak. Az általános felhívások, a problémák kerülgetése nem sokat segít. A fegyelem megszilárdítása és a felelősség fokozása teljesen konkrét feladat. A megoldás egyedüli módja az egész irányítási rendszer javítása, a jobb szervezettségtől kezdve egészen a szigorú felelősségrevonásig. Ez azt feltételezi, hogy legyünk névre- szólók, konkrétak, ne féljünk rámutatni azokra, akik rendetlenek és fegyelmezetlenek. Ezen a téren pótolhatatlan szerepük van az irányító dolgozóknak és a munkakollektíváknak a politikai és társadalmi szervek és szervezetek támogatásával. A nagy hatékonyságon és a jó minőségen kell alapulnia a további fejlődésnek ÚJ SZÚ 1985. III. 27. Valamennyien bizonyára egyetértünk abban, hogy mindennemű munkánk célja a népgazdaság, az egész társadalom és minden egyén szükségleteinek jobb kielégítése. Ezért helyezünk hangsúlyt arra, hogy a termelés struktúrája összhangban legyen a fogyasztás struktúrájával, mivel ha a termékeket nem tudjuk felhasználni, végeredményben a társadalmi munkát pazaroljuk és megbomlik a fejlődés egyensúlya. Mindenekelőtt arról van szó, hogy a kifejtett munkát ne fagyasszuk be a célszerűtlen készletekben, vagy pedig a megkezdett építkezések számának gyarapodásában. Ráadásul sok bosszúságot okoz az is, hogy egyes új termelési kapacitások nem a tervezett mutatókkal dolgoznak, a behozott vagy otthon gyártott gépeket megkésve helyezik üzembe. Ezért időszerű feladat, hogy az egész gazdaságban, az irányítás minden szintjén korlátozzuk az elfekvő készleteket, főleg a késztermékek készletét és gyorsítsuk meg a készletek körforgását. Ugyanígy tökéletesítenünk kell a beruházási folyamat irányítását. Az irányító szerveknek sokkal nagyobb figyelmet kell szentelniük az építkezési beruházásoknak, mindenekelőtt azzal a céllal, hogy meggyorsítsuk az építkezések kivitelezését. A legfontosabb azonban az, hogy az építkezések technológiai szempontból korszerűek legyenek és a termelés megfelelő műszaki és gazdasági színvonalon legyen. Az elmondottakból egyértelműen az következik, hogy nekünk nem célunk az akármilyen fejlődés, nekünk olyan növekedésre van szükségünk, amely a nagy hatékonyságon és a minőségen alapszik. Ennek kell alárendelni az építkezési beruházásokat, amelyek révén megvalósítjuk a progresszív változásokat a termelés struktúrájában. Az eddigi eredmények - az ipar szerkezeti átépítését illetően - megfelelnek a hetedik ötéves terv előirányzatának annak ellenére, hogy megvalósításuk üteme valamivel lassúbb. Javult a feldolgozó ágazatok, főleg az elektronika és egyes gépipari ágazatok pozíciója. Reális az a feltételezés, hogy az elektrotechnika részaránya a gépipari termelésben az ötéves tervidőszakban 17,8 százalékról 21 százalékra nőtt. Egyelőre azonban nem sikerült megfelelően korlátoznunk az anyagigényes és műszaki szempontból igényes termeléseket, a nagy termelési fogyasztású ágazatokban még mindig nagyobb ütemben teljesítjük túl a termelési tervet. Ezen a téren határozottabban kell eljárnunk, az állami terv és a központi szabályozók révén célszerű szerkezeti változásokat kell végrehajtani. Aktívabban kell eljárnunk az irányítás alacsonyabb szintjén is a termékszerkezet megváltoztatásában, mindenekelőtt a termelés műszaki-gazdasági színvonalának emelésében. Sajnos, az úgynevezett mikrost- rukturális változtatásokból nem sokat hajtottunk végre. Hiányzik a megfelelő vállalkozókedv, pedig a termelésszerkezetet illetően semmivel sem pótolható az alacsonyabb irányítási szervek kezdeményezése. . Ez nem jelenti, hogy a 8. ötéves terv és a távlati terv előkészítésével kapcsolatban a gazdasági és tudományos-műszaki fejlesztési állami tervben számos további kérdést is le kell bontani. Gondolok itt a társadalmi termelés első és második csoportja közti viszonyra, a primer, a szekunder és a terciális szféra viszonyára, mivel az intenzív fejlődés fontos feltétele, hogy ezen a téren is minőségi változást érjünk el. Az ágazatokon belüli szerkezeti változásokat össze kell kapcsolni a nemzetközi szocialista munka- megosztás keretében folytatott kooperáció és szakosítás fejlesztésével. Ehhez alapul szolgálnak a KGST-országok csúcstalálkozójának határozatai. A kormány a múlt év végén intézkedéseket hozott, hogy a 8. ötéves terv előkészítése keretében megteremtsék a feltételeket a szocialista integrációban való mélyebb és hatékonyabb részvételhez, az együttmüködés magasabb formáinak további fejlesztéséhez, a közös vállalatok kialakításához és a közvetlen kapcsolatok megkötéséhez. Arra törekszünk, hogy mindenekelőtt a Szovjetunió gazdaságával alakítsunk ki mélyebb integrációs kapcsolatokat, bővítsük a szakosítást és a kooperációt a gépiparban, az elektrotechnikában és a vegyiparban. Különös jelentőséget tulajdonítunk a Szovjetunióval folytatott gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés fejlesztése távlati programjának, amelyet a következő hónapokban írunk alá. A gazdasági fejlődés eddigi eredményeinek elemzései, értékelései alapján egy következtetést vonhatunk le: meg kell gyorsítanunk a gazdaság intenzifikálását, gyorsabban kell növelnünk az egész társadalmi-politikai, állami és gazdasági mechanizmus teljesítőképességét és hatékonyságát, el kell mélyítenünk a szerkezeti változtatásokat és meg kell gyorsítanunk a tudományos-műszaki haladás megvalósítását. A gazdasági és tudományosműszaki fejlesztés irányításának és szervezésének tökéletesítésére már bizonyos eredményekhez vezetett, változásokat idézett elő gazdaságunk fejlődésében. Ugyanakkor tudatosítjuk, hogy a komplex intézkedések eddig nem hatottak elég hatékonyan az újratermelési folyamat egyes területein - a tudományos-műszaki fejlődéstől kezdődően a külkereskedelem hatékonyságán keresztül egészen az építkezési beruházásokig. Az irányítás gyenge pontjai ugyanúgy, mint az előttünk álló időszak céljai és feladatai megkövetelik, hogy az irányítási rendszer tökéletesítését állandó rendszeres folyamatnak tekintsük, de ugyanakkor a feladatokat nagyobb bátorsággal, határozottsággal és igényességgel hajtsuk végre. Ehhez megteremtik a feltételeket a komplex intézkedések továbbfejlesztésének fö irányvonalai, melyeket a CSKP KB Elnöksége és a kormány tavaly hagyott jóvá. Hangsúlyozni szeretném, hogy a központi szervek tevékenységét aszerint fogjuk értékelni, hogy az egyes ágazatokban a vállalatokkal együttmüködve milyen kezdemé- nyezöen valósítják meg az eddigi, valamint az új intézkedéseket a tervezésben és az irányításban. A tervezési és irányítási rendszer további tökéletesítésének fö irányvonalai nyílt dokumentum és a benne kitűzött feladatok a minimális programot jelentik. Ugyanilyen fontosnak tartjuk a CSKP KB Elnökségének, a kormánynak és a Szakszervezetek Központi Tanácsának a brigádrendszerű munkaszervezés és javadalmazás tökéletesítésére, valamint a munkakollektíváknak a népgazdaságban betöltött szerepük megszilárdítására hozott intézkedéseit. A teljesítőképesség, a minőség, és a hatékonyság javítására kifejtett törekvésünkkel összhangban foglalkozunk a termelési-műszaki alap racionális megszervezésének kérdésével is. A megoldást abban látjuk, hogy az eddiginél nagyobb mértékben kell differenciálnunk a szervezeti egységek formáit és nagyságát, irányítási módját úgy, hogy az eddiginél sokkal rugalmasabban reagálhassunk a hazai és a külföldi kereslet alakulására. Ez nemcsak az iparra vonatkozik, hanem a kereskedelemre is, a belkereskedelemre és a külkereskedelemre egyaránt. Sokkal erőteljesebbé kell tenni gazdaságunk intenzív előrehaladását Jelenleg intenzív munkák folynak a 8. ötéves terv javaslatának előkészítésén. Az a törekvés vezérel bennünket, hogy ez a tervezet tartsa szem előtt a csehszlovák népgazdaság távlati fejlesztési koncepcióját és így vonzó, ösztönző programmá váljon, aktívan befolyásolja az alkotó, elkötelezett munkát. A CSKP KB Elnöksége és a CSSZSZK kormánya a közeljövőben részletesen foglalkozik majd a két dokumentummal, a távlati koncepcióval az évszázad végéig, valamint a 8. ötéves terv irányelveinek tervezetével úgy, hogy ez a két dokumentum alapanyagul szolgálhasson az 1986-1990. évi gazdasági és társadalmi fejlődés fő irányvonalainak előkészítéséhez. Ez utóbbi lesz a CSKP XVII. kongresszusának egyik fontos dokumentuma. Addig sok munkát kell elvégezni. A kormányban, az egyes tárcákban és a vállalatoknál is. Egyrészt koordinálni kell a terveket a KGST-országokkal a következő öt évre, ugyanakkor a minisztériumoknak és a termelési-gazdasági egységeknek az év közepéig elő kell terjeszteniük az 1986-1990. évi tervjavaslatukat. E tervek kimunkálásakor szem előtt kell tartani, hogy a következő ötéves tervidőszakban sokkal erőteljesebbé kell tennünk gazdaságunk intenzív fejlesztését. Ennek az alapvető feladatnak kell megfelelniük az előterjesztett tervjavaslatoknak. Valóban össznépi jelleget kell adnunk az intenzív gazdaságfejlesztés folyamatának, olyan politikai jelentőséget kell tulajdonítanunk neki, mint annak idején az iparosításnak, vagy a mezőgazdaság kollektivizálásának. Igyekezetünk célja a nép anyagi és kulturális színvonalának további megerősítése és növelése Valamennyien jól tudjuk, hogy az intenzív fejlesztés meggyorsítására irányuló közös igyekezetünk nem öncélú, mivel célja a nép anyagi és kulturális színvonalának további megerősítése és növekedése. Ezt szemléltetően bizonyítja az elmúlt é«/ek gyakorlata. A gazdasági fejlesztésben az elmúlt négy év alatt elért eredmények megszilárdították azt a meggyőződésünket, hogy a CSKP XVI. kongresz- szusa által az életszínvonalra vonatkozóan meghatározott feladatokat teljesítjük. Ezt nemcsak a pénzbevételek növekedése bizonyítja - ennek felel meg a szolgáltatások és az áru kínálatának bővebb struktúrája is - hanem a társadalmi fogyasztás egyes területeinek fejlődése is. 1981-1984-ben a lakosság bevétele több mint 13 százalékkal növekedett, miközben a szociális bevételek növekedési üteme gyorsabb volt. Tavaly az átlagos bér összege elérte a 2913 koronát, ami 1980-hoz viszonyítva 215 koronával több. Ha figyelembe vesz- szük, hogy 1981-1984-ben 7,9 százalékkal növekedtek a létfenntartási költségek, a pénzbevételek reális értéke 5 százalékkal növekedett. A bevételek várt növekedése azt feltételezi, hogy tovább bővítsük az áru és a szolgáltatások kínálatát, s igy a hazai piac hatékonyabban össztönözzön a nagyobb telejsítményekre, a munka minőségének javítására. Élelmiszeriparunk stabilnak mondható, az ipari cikkek árusítása az utóbbi két év alatt gyorsabb ütemben növekedett, mint az élelmiszeráru- sitás. Kedvezően nyilvánulnak meg a CSKP Központi Bizottságának és a kormánynak a szolgáltatások fejlesztésére hozott intézkedései. Ezt az irányvonalat kell a jövőben is folytatni. Erre irányulnak a szövetségi és a nemzeti kormányok intézkedései, amelyek közül a legfontosabbak a hiánycikkek gyártására vonatkozó határozatok. Megköveteljük az illetékes tárcáktól, termelé- si-gazdasági egységektől, vállalatoktól, ipari szövetkezetektől, helyi gazdálkodási vállalatoktól, hogy ismételten és felelősségteljesebben mérjék fel ez irányú lehetőségeiket és növeljék hozzájárulásukat a hazai piac gazdagításához. Tudjuk, hogy a hazai piac kérdései nem oldhatók meg kizárólag népgazdaságunk keretében. Intenzívebb árucserét kell lebonyolítanunk a külföldi partnerekkel. Az idén ennek érdekében 13 százalékkal akarjuk növelni a fogyasztási cikkek behozatalát. És ha síké; rés lesz számunkra a külkereskedelmi csere, ezt az irányzatot a következő években tovább folytathatjuk. Az életszínvonal dinamikusan fejlődő része a társadalmi fogyasztás. Értéke tavaly már 166 milliárd korona volt. A növekedést tanúsítja az a tény, hogy az ötéves terv négy éve alatt a társadalmi fogyasztás egyötödével lett nagyobb, miközben a társadalmi fogyasztás keretében a legnagyobb összegeket a szociális ellátásra fordítjuk. Javulnak a lakáskörülmények. Négy év alatt csaknem 384 ezer lakást adtunk át és megvannak a feltételek ahhoz, hogy a 7. ötéves terv feladatait a lakásépítésben teljesítsük. Komoly lemaradás tapasztalható azonban a lakásalap felújításában és korszerűsítésében. Nem sikerül komplexen megoldanunk a lakásgazdálkodás és a lakásjavitás kérdéseit. A CSKP KB Elnöksége és a kormány foglalkozott ezekkel a kérdésekkel és meghatározta a lakáspolitika koncepciója kidolgozásának alapelveit, amelyet a 8 ötéves terv kidolgozásával kapcsolatban hagynak jóvá. Haladást értünk el a környzet- védelemben. Tavaly 55 jelentősebb környezetvédelmi építkezést adtunk át rendeltetésének, az idén további 68 építését kezdjük meg 2,5 milliárd korona beruházással. Az anyagi eszközöket az északcsehországi kerület, Prága főváros, Bratislava, és az ostravai körzet leginkább veszélyeztetett területei helyzetének megoldására összpontosítjuk. Az új építkezések természetesen nem jelenthetik a környezetvédelemnek szentelt figyelmünk kimerítését. El kell érnünk, hogy valamennyien, az ipari és mező- gazdasági vállalatok, a nemzeti bizottságok és maga a lakosság is lehetőségei keretében hozzájáruljon környezetünk védelméhez. Már megemlítettem, hogy az elmúlt négy év során az életszínvonal legdinamikusabban fejlődő része a társadalmi fogyasztás volt. A társadalmi fogyasztás tartalmazza azokat a kiadásokat is amelyeket a műveltségi szint, a kultúra, az egészségügyi ellátás további fejlesztésére fordítunk. Engedjék meg ezért, hogy néhány szót szóljak ezekről a kérdésekről. Mindenekelőtt a köztársaságok kormányaival együttműködve folytatjuk a nevelési-oktatási rendszer átépítését. Az új iskolai törvény, a köztársaságoknak az oktatási létesítményekre vonatkozó törvényeivel együtt megteremti a jogi feltételeket az alap- és középfokú iskolákban végrehajtott változásokhoz. Számos intézkedés született a fiatal szakemberek szükséglete tervezésének javítására, folyamatos elhelyezésükre, szakképzettségük és tudásuk hatékonyabb kihasználására. Ez azért is nagyon fontos, mert a következő években népesebb évfolyamokat kell majd munkába helyeznünk. A mostani iskolai év azért is rendkívüli mert első izben fordul elő, hogy az alapiskolák valamennyi végzett tanulójára vonatkozik már a kötelező tízéves iskolalátogatás. Anyagi és káderszempontból különleges figyelmet érdemel a munkásfiatalok felkészítése a középfokú szaktanintézetekben. Ezen a területen néhány probléma fordul elő, ezeket az illetékes tárcáknak következetesebben és felelősségteljesebben kell megoldaniuk. A szocialista ember nevelésében helyettesíthetetlen szerepe van a kultúrának. Kultúránk felvirágoztatásáról tanúskodik a Cseh Zene Éve, amely a színházi évhez hasonlóan itthon és külföldön is nemzeti kultúráink fejlettségét, gazdagságát és összefonódását bizonyította. Nemzetközi viszonylatban ezt tanúsították a Szovjetunióban megrendezett csehszlovák kulturális napok, amelyek kölcsönös kapcsolataink magas színvonalát, országaink szellemi és eszmei egységét bizonyították. Meggyőződésünk, hogy az idei jelentős évfordulók egész mü- vésztársadalmunkat új, alkotó tettekre és alkotásokra ösztönzik majd, meggyőződésünk, hogy művészeink reagálni fognak napjaink szükségleteire és tovább gazdagítják egész társadalmunk életét. A kormány az elmúlt időszakban többször foglalkozott az egészségügy további javításával. Eredményesen teljesítjük a társadalmi szempontból legsúlyosabb betegségek elleni harc programjait. A szűrővizsgálatok eredményeként korábban sikerül feltárnunk a szív- és érbetegségeket és a daganatos megbetegedéseket. További haladást értünk el a nőkről és a gyermekekről való gondoskodásban. Az üzemegészségügyi gondoskodásban részesülő ipari és me(Folytatás a 6. oldalon)
