Új Szó, 1985. március (38. évfolyam, 51-76. szám)

1985-03-22 / 69. szám, péntek

A komáromi (Ko­márno) Hydrostav üzem dolgozói a múlt évben kivá­ló eredményeket értek el a munka­kezdeményezés fejlesztése terén. A bratislavai vál­lalatnak ez az üze­me főleg védőgá­tak és csatornák építésére szako­sodott. Az első komplex raciona- lizációs brigádot a múlt évben ala­pították az UB tí­pusú exkavátorok javításának ész- szerüsítése céljá­ból. A képen a bri­gád tagjainak egy része, balról: Pa­vol Kica, Milan Tóth, Eugen Szenko és Milan Koštiaľ. (Peter Šimončík felvétele - ČSTK) * ........ ' 1 t KO MMENTÁLJUK i — —J Újra hírnevükhöz méltón A Bodrogköz legnagyobb me­zőgazdasági termelőüzemei közé tartozó, 5200 hektáron gazdálko­dó és közel hétszáz embert foglal­koztató Szomotori (Somotor) Ve­tőmagtermesztő Állami Gazdaság krónikakönyvébe az elmúlt esz­tendőben sokkal több jó hir került, mint az azt megelőző években együttvéve. Sokkal több, mert amig 1980-ban, 1981-ben vagy 1982-ben a helyi gazdasági ered­mények szokatlanul gyengék vol­tak, tavaly már újból a régi jó hírnevükhöz méltó teljesítménnyel hívták fel magukra a figyelmet az állami gazdaság dolgozói. Hogy ebben nagy mértékben az időjárás is segített nekik, az nem vitás, ám amint azt az üzemi pártszervezet év eleji gyűlésén Fridrich Fehér elvtárs, az SZLKP Tőketerebesi (Trebišov) Járási Bizottságának a titkára is hangsúlyozta: a mező- gazdasági termelés eredményei nem a véletlenen múlnak és ala­kulásuk nemcsak a természeti vi­szonyoktól függ, hanem attól is, hogy a termelők hogyan tudnak alkalmazkodni az időjárás szabta feltételekhez. Nos, az eredmé­nyek azt igazolják, hogy e Bodrog menti mezőgazdasági üzem dol­gozói tavaly jól alkalmazkodtak a körülményekhez. Jobban, mint sok más üzem a járásban, hiszen amíg a tőketerebesi járás 109 szá­zalékra teljesítette a növényter­mesztési tervét, a szomotoriak 111 százalékra, s ugyanakkor az állattenyésztésben is jók voltak. Érthető tehát, hogy ezúttal az öt pártalapszervezet év eleji gyűlé­Növelik a hasznosságot (ČSTK) - A szlovákiai mező- gazdasági dolgozók egyik legfon­tosabb idei feladata az állatte­nyésztés dinamikájának fenntartá­sa és a takarmányok hatékonyabb hasznosítása. Továbbra is előny­ben kell részesíteni a szarvasmar­ha- s a juhtenyésztést, és szabá­lyozni kell a sertés- és a baromfi- állományt. Számítani kell arra, hogy az állatállomány darabszáma eléri az 1 millió 660 ezret, ebből 600 ezer lesz a tehén. Ez azt jelenti, hogy az állomány a tavalyi szinten ma­rad. Növelik azonban a vágóborjú- és a vágómarha-felvásárlást. A sertéstenyésztés hatékonysá­gának növelése lehetővé teszi az állomány csökkentését és ezzel a szemestakarmány-fogyasztás korlátozását. A szlovákiai állattenyésztést a növekvő állathasznosság jellem­zi. Az egy tehénre jutó átlagos évi tejhozam tavaly elérte a 3345 li­tert, és 162 literrel több volt, mint 1983-ban. Ugyancsak nőtt a hízó­állatok napi súlygyarapodása. Ezek az eredmények lehetővé tet­ték a tervfeladatok túlteljesítését. Elérésükhöz nagyban hozzájárult az állatorvosi gondozás javulása és az állattenyésztési dolgozók nagyobb felelősségérzettel vég­zett munkája. sein, valamint a dolgozók mérleg­vonó tanácskozásain is jó volt a közhangulat. Beszédes számok örvendetes, hogy az állami gazdaság tavaly 8,5 millió koronaj nyereséggel zárt - méghozzá úgy: hogy ennek a haszonnak a na­gyobb részét nem a mellékterme­lési üzemág biztosította, hanem az alaptevékenység. A bruttó növénytermesztési ter­melés értéke közel negyvenmillió korona volt, s az 3,5 millióval jobb a tervezettnél. Itt elsősorban az 1410 hektáron termesztett búzá­ból elért 4,82 tonnás átlagos hek­tárhozam (a terv 3,6 t/ha hozam­mal számolt) jelentett sokat, no meg az is, hogy az ebből előállított vetőmag 78 százalékát a szakér­tők első osztályúnak minősítették. Ugyanakkor jól fizetett a rozs, a repce, a bab és a magra ter­mesztett fű is. A szemes kukorica sem volt rossz - az 5,79 tonnás termésátlag jobb a vártnál. Bő ter­més volt a silókukoricából, a lóhe­réből, a lucernából, valamint a fű­félékből, míg a cukorrépából hek­táronként csak 27,2 tonnát takarí­tottak be a termesztők, a szőlő pedig a vártnál mintegy félmillió koronával kevesebbet hozott a gazdaság pénztárába. Hogy az állattenyésztés terme­lési mérlege hétszázezer koroná­val jobb lett a tervezettnél, az elsősorban a tejtermelésnek kö­szönhető. Ott ugyanis az egy te­hénre eső évi fejési átlag 3400 liter volt, s így az állami gazdaság közel négyszázezer literrel túltel­jesítette eladási tervét. Tervek, feladatok, vélemények Az állami gazdaság idei felada­tai Takács Andornak, az igazgató­ság pártalapszervezete elnökének szavaival így összegezhetők: „Le­galább úgy kell igyekeznünk, olyan szorgalmasan kell dolgoz­nunk, mint tavaly, vagy valamics­kével még jobban, de semmivel sem gyengébben!“ Mindez szá­mokban kifejezve: a bruttó terme­lés tervezett értéke 87 millió koro­na, a nyereségé 9 millió korona. Amint azt az állami gazdaság párt- alapszervezetének év eleji tagy- gyülésén többen is megerősítet­ték, mindez elérhető. Hogy ho­gyan? Juhász János mérnök sze­rint többek között csak az kell hozzá, hogy a gyengébb gazdasá­gi telepek igyekezzenek utolérni a jobbakat. Csökkenteni kell a be­takarítási veszteségeket és egye­bek között kell egy-egy új, nagy teljesítményű silókombájn, vala­mint cukorrépa-vetőgép. Ján Ta- káč mérnök elsősorban az öntö­zésben, illetve annak korszerűsí­tésében és bővítésében, valamint a rétek és legelők gondosabb kar­bantartásában látja az újabb elő­relépés lehetőségeit. Szokol And­rás mérnök, az állattenyésztési ágazat vezetője az állatelhullás csökkentését igyekszik szorgal­mazni, azzal együtt pedig a szar­vasmarha-állomány felújításának tökéletesítésére törekszik, ám ugyanakkor a növénytermesztőket az eddiginél jobb minőségű tö­megtakarmány előállítására kéri. Palágyi Sándor mérnök, az állami gazdaság igazgatója szerint a jö­vőben több olyan állatgondozóra lesz szüksége a mezőgazdaság­nak, s természetesen a Szomotori Állami Gazdaságnak is, mint pél­dául Csorna János, Szabó János és Petrik Béla, s úgyszintén sokat várnak az állami gazdaságban dolgozó tizennyolc mérnöktől - el­sősorban a termelés szakirányítá­sában és korszerűsítésében. GAZDAG JÓZSEF Kollektív érdekeltséggel A szövetségi kormánynak és a Szakszervezetek Központi Tanácsának a brigádrendszerű munkaszervezés és javadal­mazás fejlesztésére vonatkozó alapelvei című dokumentum a múlt hét közepén jelent meg a napi sajtóban. Ezzel egyidejűleg számos országos, kerületi és járási jellegű érte­kezleten hangoztatták, hogy az 1982-1984-es években egyes kiemelt vállalatoknál kísérletképpen alkalmazott és bevált brigádrendszerű munkaszervezési és javadalmazási rend­szert minél több vállalatnál alkalmazni kell. A mezőgazda­sági-élelmiszeripari komplexum szerveinek és vállalatainak nyitrai (Nitra) értekezletén az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma szervezési osztályának dolgo­zói határozottan kijelentették, hogy e haladó, jó munkára ösztönző rendszer széles körű alkalmazása nélkül a jövőben el sem képzelhető a mezőgazdaság eredményes fejlesztése. Ezért az idei évtől kezdve még több mezőgazdasági üzemben honosítják meg. Miről van szó, milyen lehetőségek vannak e rendszer kibontakozására a mezőgazdasági vállalatoknal? Azt vála­szolhatjuk, hogy hasonlóak mint a népgazdaság többi ágaza­tában, bár figyelembe kell vennünk az esetleges kedvezőtlen természeti feltételeket. Előre nem látható időjárási kilengé­sek, természeti csapások miatt támogatást kell nyújtani ezeknek a brigádoknak. Ezzel elejét veszik, hogy a szerződés szerinti eredmények el nem érése miatt jogtalanul károsodja­nak a brigádok tagjai. Arról van szó, ha aszály sújtja vagy jégkár éri a mezőgazdasági vállalatokat, akkor a biztosítótól kapott összegből az arányos részt a brigádoknak utalják át. Tehát így akarják mérsékelni a természet által okozott előre nem látott kilengéseket. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a brigádrendszerü munkaszervezési és javadalmazási forma Szlovákia mindhá­rom kerületében egyre nagyobb teret hódít. A termelési kollektívák hatékonyan kihasználják a lehetőséget a több és olcsóbb termelésre. Megtartják a mezőgazdasági vállalatok vezetőségeivel kötött szerződéseket és a munka­normákat. Nagy részt vállalnak a kezdeményező tervezés kialakításában. Ezekben a brigádokban egyre jobban érvé­nyesül a kollektív szellem, az egymásért érzett felelősség és ezért sikert sikerre halmoznak. Számos mezőgazdasági vál­lalatnál a kisebb-nagyobb kollektívák mindennapos fegyel­mezett munkával aránylag rövid idő alatt az előzőnél maga­sabb szintre emelték a termelést. A Kvakovcei Efsz (vranovi járás) brigádjai főleg az állattenyésztésben mutattak fel kiváló eredményeket. A tehenek átlagos tejhozamát három év alatt 1200 literrel emelték. Igaz, szigorúbb feltételek között, szilárd normákat kellett teljesíteniük. Nem várhattak valamilyen mellékjutalmazásra. Csakis a tej mennyisége és minősége szerint kapták a fizetést. Munkájukat a brigádta­nács hangolta össze, amely a vezetőség irányításával egyre kedvezőbb feltételeket teremtett a termeléshez. Ez volt sike­rük titka. Meg a már említett kollektív szellem, hiszen a brigá­dok több esetben közösen jártak színházi előadásokra, kirán­dulásokra, segítették egymást és rendszeresen látogatták a szövetkezeti munkaiskolát, hogy még nagyobb képesítést nyerjenek munkájuk végzéséhez. A Nová Ves nad Žitavou-i Egységes Földművesszövetkezetben is hasonlóan jól dol­goznak a kisebb-nagyobb brigádok és munkájukat szintén a brigádtanács irányítja. Ha szükségesnek látják, maguk közül választják meg a csoport irányítóját. Mint önálló elszá­molási egységek nagyon vigyáznak minden koronára. Meg­követelik egymástól a lehető legnagyobb teljesítményt. Egyetértenek azzal, hogy aki jól dolgozik, az többet kapjon, aki viszont lazít, az érje be kevesebbel. Előfordul, hogy a rosszul dolgozók nem kapnak prémiumot, és év végi osztalékot sem. Ebben az efsz-ben a szerződés alapján már konkrétan meghatározták, hogy elemi csapás idején a terve­zett bevételbe foglalják a biztosítótól kapott pénzt, nehogy indokolatlanul csökkenjen a brigádtagok keresete. Újdon­ságnak számít, hogy az élenjáró brigádok - amelyekben a politikai-nevelő és a kulturális munka is magas színvonalú - fokozatosan megszerzik a szocialista munkabrigád cimet is. Mezőgazdasági vállalatainknál tehát a tapasztalatok alap­ján új munkaszervezési és javadalmazási forma bontakozik ki, amely egyrészt elősegíti a termelés szintjének szüntelen emelését, másrészt hozzájárul a gazdaságos termeléshez és az igazságos bérezéshez. BALLA JÓZSEF A heveny leukémia lefolyásá­ban két típust különböztethetünk meg. Az esetek egy részében a panaszok hirtelen jelentkeznek, és a betegség teljes képe néhány nap vagy 1-2 hét alatt kifejlődik. Máskor a betegség kezdete bi­zonytalan, kifejlődése elhúzódó. A jellemző tünetek kialakulása né­hány hétig is eltart. Kezdetben gyengeség, rossz közérzet, ki­sebb hőemelkedés, torokfájás, izületi fájdalmak észlelhetők. Az akut - heveny leukémia fel­ismerésében a szájtüneteknek nagy jelentőségük van. Ezek igen jellegzetesek, és csaknem mindig megtalálhatók. A szájtünetek közé tartozik az ínyvérzés, az iny duz­zanata, elhalása, kifekélyesedése és a fájdalom. Az ínyen érintésre - gyakran spontán is - szivárgó, vagy erős vérzés mutatkozik. Különösen a leukémiás fekélyek igen vérzé­kenyek, de nemcsak a fekélyek­ből, hanem a látszólag ép ínyből is vérzés indulhat rtjeg a legkisebb érintésre. A vérzés következtében a fogakat sárgásbarna lepedék ORVOSI TANÁCSADÓ Leukémia - fehérvérűség II. borítja. Az iny vérzékenységét a vérlemezkék megfogyatkozása okozza. Vérzékenységet tapasz­talunk az ínyen kívül a nyelven és a száj nyálkahártyáján is. Ezenkí­vül bőr alatti vérzések és nőknél erős méhvérzés is előfordulhat. A heveny leukémiás szájfekély­re jellemző, hogy kicsiny szövet- bomló folyamat indul meg a fog­közti ínyen, olykor a torokban, mandulákon. Körülötte az íny ké­keslila, dagadt, mig másutt a nyál­kahártya feltűnően halvány. A szö- vetbomló folyamat rohamosan ter­jed és hamarosan piszkosszürke, igen bűzös lepedőkkel borított, széteső fekélyek veszik körül a fo­gakat. Igen jellemző, hogy a feké- lyesedés nemcsak az íny szélén a fogak mentén terjed, hanem a szájpadlás és a nyelv alatti nyál- kahárnyán is. Az elhalás ráterjed a mélyebb szövetekre, a csontra, izomzatra. A fekélyek nagyon fáj­dalmasak. Az akut - heveny leukémia gya­kori tünete az ínyduzzanat. Ezt különösen a lassúbb lefolyású esetekben észleljük. Az általános tünetek között sze­repel a láz, amely hol kisebb hő­emelkedés, hol nagyon magas. Gyakori panasz az étvágytalan­ság, lefogyás, hasi fájdalmak, há­nyás, olykor enyhe sárgaság. A betegség korai felismerése szempontjából igen jellegzetes a nagyfokú gyengeség, fáradtság, rossz közérzet, sápadtság, amely más szájbetegség esetén nem szokott ilyen mértékben mutatkoz­ni. A beteg - bár panaszai csak néhány naposak - már rátekintés- kor is súlyos beteg benyomását kelti, és ez felhívja a gondosan vizsgáló orvos figyelmét, az eset­leg még lappangó kórképre. A vérkép jellegzetesen kimutat­ja a fehérvérsejtek, vörösvérsejtek és vérlemezkék elváltozásait. Fontos a csontvelő vizsgálata is, hogy tudjuk milyen működésre ké­pes. Rendszerint a fehérvérsejtek elváltozásán kívül a vörös vérsej­tek és a vérlemezkék képzési za­vara következtében súlyos vér- szegénység és vérlemezhiány is kimutatható. A leukémia gyógyítására egyre több hatásos gyógyszer áll rendel­kezésünkre. Krónikus - idült leu­kémiában a fehérvérsejtképzés bénításával a tünetek átmeneti időre visszafejleszthetők, és a be­teg élete meghosszabbítható. Akut - heveny leukémia esetén transzfúzióval ép, fehérvérsejteket lehet a beteg vérkeringésébe jut­tatni. Újabban csontvelő transz­plantációjával igyekeznek megindí­tani a csontvelő működését, a nor­mális vérképzést. Antibiotikumok adagolásával sikerül pótolni a fer­tőzést akadályozó granulocyták hiányát és megvédeni a szerveze­tet a baktérium-fertőzéstől. Dr. RÉPÁSSY BÉLA ÚJ szú 4 1985. III. 22.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents