Új Szó, 1985. március (38. évfolyam, 51-76. szám)

1985-03-19 / 66. szám, kedd

Követést érdemlő életszemlélet Két éve, hogy nyugdíjba ment. Mégis, hol az egyik, hol a másik hivatalban bukkan fel. Mindig akad intéznivalója, hiszen a városi nem­zeti bizottság és az SZNT képvi­selője. Bárki kér tőle segítséget, tanácsot, mindenkin szívesen se­gít. Azt mondják róla, hogy többet tesz a kötelességénél, jóllehet megromlott az egészsége.- Apám kerékgyártó volt Mysla községben, ahol ma is lakom. Igaz, ez a település már Kassához (Košice) tartozik - indítja a beszél­getést Ján Veles mérnök. - A gé­pészeti szakközépiskolát a hor­thysta megszállás idején, 1943- ban, a szlovák tagozaton végez­tem el. Konstruktőrként az egyik budapesti repülőgépgyárban kezdtem el dolgozni. Tetszett a munka, jó kapcsolatom alakult ki az ott dolgozókkal. A Szlovák Nemzeti Felkelés idején szabad­ságomról nem tértem vissza a munkahelyemre. Mivel hadi­üzemben dolgoztam, ezért letar­tóztattak. Ki tudja mi lett volna a sorsom, ha 1945 január elején az egyik magyar katona szélnek nem ereszt bennünket. A felszabadulás után a párttól azt a feladatot kapta, hogy szer­vezze meg az ifjúsági szövetsé­get. Ö lett az első városi és területi bizottság elnöke. A pártba 1948- ban vették fel, de ezután is a fiata­lokkal foglalkozott. A szakmun­kásképző intézetben tanított, majd később a Kelet-szlovákiai Gép­gyár szakmunkásintézetének lett az igazgatója. Huszonnyolc éves volt, amikor az említett üzem igaz­gatójának nevezték ki, majd a vál­lalati főmérnöki tisztséggel bízták meg. Nem volt könnyű dolga, nem rendelkezett kellő tapasztalattal, de a gyár 1950-ben megszerezte az élüzem címet.- Abban az időben a párttago­kat mindig oda küldték, ahol a leg­nagyobb szükség volt rájuk - foly­tatja. - Három év elteltével így kerültem a kerületi nemzeti bizott­ság gép- és traktorállomásokat irányító osztályának az élére. Fel­ismertem, ha helyt akarok állni, tanulnom kell. Munkám mellett be­iratkoztam a főiskolára, és 1957­ben megszereztem a mérnöki ok­levelet. Nehéz volt a tanulás, hi­szen akkoriban már nős voltam, három gyermekünk volt. De végül is célba értem. Harmincéves korában a Kiváló munkáért és A szakágazat legjobb dolgozója kitüntetést kapta meg. Életében azonban újabb fordulat állt be, amelyre maga sem számí­tott. A sninai Vihorlat gyárban ter­melési problémák merültek fel s őt nevezték ki igazgatónak. Eleinte sok-sok álmatlan éjszakája volt, de azután konszolidálódott az üzem, s a mai napig jól dolgozik.- Három év elteltével ettől az üzemtől is búcsút vettem. A párt megbízásából a Kelet-szlovákiai Gépgyár élére kerültem. Tudtam, hogy itt az igazgatók kétévenként váltották egymást. Én tizennégy évet, a legszebb éveimet töltöttem el itt. Átszerveztük a termelést, s hamarosan elértük, hogy elisme­rően beszéltek a vállalatról. Olyan jó közösségi szellem alakult ki, hogy megkaptuk Az építésben szerzett érdemekért kitüntetést, később a Munka Érdemrendet is. A városi és a kerületi nemzeti bizottság képviselője volt, majd 1977-től a városi nemzeti bizott­ság elnöke lett. Az új munkakör­ben a tőle megszokott lendülettel látott munkához. Szervezte a vá­ros tervszerű fejlesztését, s főleg a járulékos és a célépítkezéseket szorgalmazta. A város tervező in­tézményeit és ipari üzemeit be­vonta a településfejlesztésbe.- Ha csak tehettem, a várost jártam. Megtekintettem az építke­zéseket, amelyekből abban az időben igen sok volt. Irodámban sohasem ragaszkodtam a félfoga­dási napokhoz, s ha csak tehet­tem, segítettem az ügyintézésben. Úgy éreztem, hogy szeretnek az emberek. A legutóbbi választásokkor az SZNT képviselőjének is megvá­lasztották. Aztán egészségi okok miatt meg kellett válnia a polgár- mesteri tisztségtől. Nehéz volt a búcsú, de ahogy betegségéből felépült, újra a köz szolgálatába állt, mint a vnb és az SZNT képvi­selője. Gyakran vesz részt külön­Ján Veles (ČSTK felvétel) böző felméréseken, ellenőrzése­ken, és mérnöki pontossággal végzi ebből adódó teendőit. A ke­rületi pártkonferencia óta a revízi­ós és ellenőrző bizottságnak is a tagja.- Az SZNT tervezési és költ­ségvetési bizottságában tevé­kenykedem. Érdekel ez a munka s igyekszem hozzászólásaimmal, észrevételeimmel segíteni. Ma már nem kel hajnalban, nem fekszik le éjfél után, de egy napot sem tud tétlenül eltölteni. Ha más elfoglaltsága nem akad, szakkönyvet vesz elő és tanul. Az utóbbi időben az elektrotechnika érdekli, mert amint mondja, még hatvanhárom éves fejjel is igyek­szik lépést tartani a fejlődéssel, hogy a felmerülő problémákhoz szakszerűen hozzá tudjon szólni.- Ma is szívesen járom a vá­rost, amelyben életem leéltem, és amely az elmúlt négy évtized alatt oly sokat fejlődött. A városhoz tar­tozó kis településen építettem családi házat. Jól érzem magam ott és az öt unoka is. Szeretek barkácsolni, és ezt egy városi la­kásban nem engedhetném meg magamnak. No meg a J$@ftben is szívesen foglalatoskodom, alig várom, hogy végre kitavaszodjon. Az élet örök mozgásból áll, a tét­lenség nem nekem való. Nyugdí­jas korban is van lehetőség arra, hogy teljes életet éljen az ember. Ez az én hitvallásom, életszemlé­letem, ehhez szigorúan tartom is magam. Hosszú és nehéz volt az életút­ja, s mindig helytállt. Az élvonal­ban haladt s halad ma is, példát mutatva a fiataloknak. NÉMETH JÁNOS Hét falura szóló zárszámadás Az árvíz és a szárazság ellenére jók voltak az eredmények ÚJ SZÚ 1985. III. 19. Hét falu határát öleli föl az ipoly- balogi (Balog nad Ipľom) Ipoly- mente Egységes Földművesszö­vetkezet, amely az elmúlt fél évti­zed alatt gondos, körültekintő szervezéssel egyre jobb eredmé­nyeket ért el.- Már általánossá vált, hogy a mezőgazdasági termelők az idő­járás viszontagságainak emlege­tése nélkül szinte nem is tudják munkájukat értékelni - mondotta Bodonyi János mérnök, a szövet­kezet elnöke. Nálunk valóban ne­héz volna a reális helyzetelemzés, ha nem azzal kezdenénk, hogy a múlt évben az árvíz és a szá­razság mit jelentett számunkra, hogyan befolyásolta munkánkat. Ipolykeszi (Kosihy nad Ipľom) és Szécsénke (Sečianky) határában jelentős károk keletkeztek. A nö­vénytermesztés tervét igy csupán 98,6 százalékra teljesítettük, de az állattenyésztés eredményei hely­rebillentették a mérleget, mivel ezen a szakaszon 105 százalékos tervteljesitést értünk el. Tagságunk nagy része becsü­letesen helytállt az év folyamán. Az áldozatkészség és a csúcs­munkák idején a műszakok meg­hosszabbítása - amikor a szükség és a lelkiismeret is erre kényszerí- tett - meghozta a gyümölcsét. Amikor a legnagyobb sikerek felől érdeklődtem, az elnök ezeket igy összegezte:- Gabonatermesztésben a já­rásban és kerületi szinten is az első helyre kerültünk. Gabonafé­lékből 1700 hektáron összesen 11 032 tonnát termeltünk, 6,25 tonnás hektárhozamot értünk el. Az eredmény mögött kemény és becsületes munka áll. Bár az idő­járás komoly tényező volt a gabo­natermesztésben, úgy érzem, el­sősorban a hozzáértés és az aka­rat győzött. Főképp a gyomirtást sikerült kellő időben és jól elvé­geznünk. A cukorrépa körül azon­ban már gondok akadtak. Az elve­tett 390 hektárból 30 hektárt ki kellett szántanunk, mert elmosta a víz. A megmaradt területen mentettük a menthetőt: kézzel ka­páltuk be, hogy némiképp ellensú­lyozni tudjuk a kártételt. A betaka­rítást sem hagyhatom említés nél­kül. Megfeszített ütemű munka volt, mert viszonylag későn került rá a sor, és gyorsan kellett dolgoz­ni. Reggel öttől este nyolcig meg sem álltak az emberek és a gépek, így sikerült a tervezett hektárhoza­mot elérni. A kertészetben az árvíz elso­dorta a kiültetett növényeket, ezért újra kellett palántázni. Többlet- munkát, többletkiadást jelentett mindez. A takarmánynövények betakarítása sem volt könnyű. Az elárasztott rétekre szinte be sem lehetett lépni a gépekkel, így trak­torosaink is kézi kaszát fogtak. Sikernek tartja az elnök az állat- tenyésztési ágazat eredményei­nek stabilizálódását. A nagykürtö­si (Veľký Krtíš) járásban a húster­melésnek majdnem egyharmadát ez a szövetkezet adja. Tavaly 200 vagon vágósertést és vágómarhát adtak el, továbbá 3 425 000 liter tejet értékesítettek, s ennek 96,4 százalékát az első minőségi osz­tályba sorolták. Az egy tehénre eső évi fejési átlagot egy év alatt 242 literrel növelték.- A legfontosabbnak azt tartjuk - folytatta az elnök hogy vala­mennyi vezető szilárd jellemű, tet­teivel is meggyőzni tudó legyen. A tagság viszonyát a közös iránt csak ezzel tehetjük egyre jobbá. Hét falu lakosainak összetartása nem kis feladat. Jó irányban hala­dunk a termelés szakosításában. Azt hiszem, aki becsületesen dol­gozik, nálunk megtalálja a számí­tását. A 910 állandó dolgozónak egy­re jobb munkafeltételeket teremte­nek, akik a művelődés, szórako­zás lehetőségeiből is választhat­nak. Szociális programjukban az üzemi étkeztetés fejlesztése sze­repel. Elsősorban a fiatalokat, pá­lyakezdőket támogatják különbö­ző juttatásokkal, vagy lakást utal­nak ki számukra. Céljuk az, hogy a fiatalokkal éreztessék: amennyit ők tesznek a közös érdekében, ugyanannyit várhatnak viszon­zásul.- Gondok, problémák, tervek. Ezek is hozzá tartoznak a gazda­ság életéhez...- Igyekszünk megbirkózni a ne­hézségekkel és feladataink meg­oldásakor elsősorban saját erőnk­re támaszkodunk. Véleményünk szerint a mezőgazdasági szolgál­tatások színvonala még nem ki­elégítő, ezért a vegyszerezést, a javítások nagy részét inkább magunk végezzük. Ez biztosabb, ellenőrizhetőbb. Az építkezések, a karbantartások körül is vannak gondjaink, főképp az anyagbe­szerzés körülményessége miatt. Gyakran okoz fejtörést a termé­nyek elszállítása, ha az előirt üzemanyag-keretet nem akarjuk túllépni. Az idei év kilátásai kevésbé rózsásak, de a szövetkezet veze­tői nem csüggednek. A kemény fagyok rányomták bélyegüket az állattenyésztés eredményességé­re. Az őszi vetések sem olyanok, mint tavaly, s a csapadékhiánynak továbbra is lesznek következmé­nyei. A szőlő- és a zöldségter­mesztésben is gondot okoz a hi­deg. A hús- és a tejtermelés tervé­vel, bár ez igényes feladatokat jelent, szeretnének megbirkózni. Jelenleg jó ütemben folynak a ja­vítási munkák, s bár nehéz lesz az időjárás okozta késést pótolni, bi­zakodik a szövetkezet tagsága. A tervek szerint az idén elkészül a 2000 hektár öntözésére alkal­mas berendezés, s így a cukorré­pa és a takarmánynövények egy részének az öntözését megold­hatják. Előreláthatólag az ötéves tervfeladatokat a cukorrépa-ter­mesztésen kívül teljesíteni tud­ják. DEÁK TERÉZ A vetőmagellátás magas színvonaláért Jó alapot képez a termelés növekvő intenzitása A lévai (Levice) Magtermesztő Állami Gazdaság dolgozói az el­múlt év eredményeit mérlegelve a jól végzett munka tudatában ál­lapíthatják meg, hogy szintén hoz­zájárultak a mezőgazdasági ter­melésben előirányzott feladatok sikeres teljesítéséhez. Ugyanak­kor a növénytermesztés szaka­szán az idei év jó indítását is elősegítették, hiszen a nagy ter­mőképességű búza- és árpafaj­tákból, valamint más növényekből terven felüli mennyiségben állítot­tak elő első minőségi osztályba sorolt vetőmagot. Gazdaságunk rendeltetésének megfelelően 2334 hektáron, az összterület 59,4 százalékán ter­mel vetömagvakat. Az elmúlt év főleg a sűrűn vetett gabonafélék­nek kedvezett. Az őszi búza pers­pektív fajtái közül a Danubia 7,36, a Vala 6,83, az SO 6300-as fajtaje­lölt 6,72, a Viginta pedig 6,83 ton­nás hektárhozamot adott. Ezek a jó eredmények lehetővé tették a vetőmagtermelés mennyiségi és minőségi feladatainak túlteljesíté­sét, így Danubiából 450 helyett 760, SO 6300-as fajtajelöltből 168 helyett 240, Vigintából 900 helyett 1140, Valából pedig 450 helyett 492 tonna vetőmagot állítottunk elő. összesítve az őszi búza vető­magtermelési feladatát 133 szá­zalékra teljesítettük, s a tünetes laboratóriumi vizsgálatok alapján az egész mennyiségnek 89 szá­zalékát sorolták első minőségi osztályba. Tavaszi árpából 18 százalékkal teljesítettük túl a vetömagtermelés tervét, mégpedig a különösen pro­duktív és keresett Bonus és Kredit fajtákból, valamint az SK 1775-ös fajtajelöltből. Gazdaságunk dolgo­zói hasonló jó eredményekről ad­hatnak számot a takarmányterme­lésben fontos szerepet játszó nö­vények, a borsó, a takarmányrépa és a lucerna vetőmagtermelésé­ben, ami azt jelenti, hogy a vetö- magellátás szempontjából szintén hozzájárultak a takarmányalap biztosításához szükséges biológi­ai feltételek kialakításához. A ta­karmányrépa esetében 30 száza­lékkal teljesítettük túl a vetőmag­termelés tervét, borsóból pedig 100 tonna vetőmagot állítottunk elő terven felül. Az említett kedvező eredmé­nyek mellett azonban azt is meg kell említeni, hogy a múlt év rend­kívül kedvezőtlen volt a szemes kukorica számára, ami főleg a ve- tömagtermelésben éreztette a ha­tását. A hűvös májusi és júniusi időjárás miatt késett a virágzás, később pedig a beporzás számára alakultak kedvezőtlenül a feltéte­lek. így a szokottnál kisebb, mag- hiányosabb kalászok fejlődtek ki, az érés pedig egyes hibrideknél november végéig elhúzódott, ami­kor már a fagy okozott kárt a vető­magnak termesztett növényzet­ben. Az említett okok miatt a kuko­rica vetőmagtermelési tervét csak 85 százalékra tudtuk teljesíteni, ami azonban a körülményeket fi­gyelembe véve még így is jó ered­ménynek számít. A veszteségeket némileg az is pótolja, hogy a rend­kívüli feltételek között jobban megmutatkoztak az egyes hibri­dek tulajdonságai, például a szá­razságtűrő képességük, s ezeket a tapasztalatokat növénytermesz­tőink már az idén hasznosítani fogják. A tavalyi termelési és gazdasá­gi eredmények elemzése alapján egyértelműen megállapíthatjuk, hogy kifejező mértékben növeke­dett a termelés intenzitása. Egy hektár mezőgazdasági területre tiszta tápanyagban számítva 364 kg műtrágyát használtunk fel, a szántóterület 32,6 százalékára juttattunk szerves trágyákat, s 620 hektáron végeztünk meszezést őrölt mészkővel. A vegyszeres nö­vényvédelem összhangban volt a szükségletekkel. Gazdaságunk természetesen a további termelési feladatokból is kiveszi a részét, cukorrépát példá­ul 150 hektáron termeltünk, s ön­tözés nélkül 40,6 tonnás hektárho­zamot értünk el, 14,3 százalékos cukortartalom mellett. Ez azt je­lenti, hogy egy hektárra számítva 5,8 tonna finomított cukrot állítot­tunk elő. Jó eredményeket értünk el a tömegtakarmányok termelé­sében is, főleg a lucernánál és a silókukoricánál. A takarmányalap megfelelő összetételének biztosítása előse­gítette, hogy az állatállomány min­den kategóriában meghaladja a tervezett létszámot. Ebből a szempontból a szarvasmarhánál 104,8, a juhoknál pedig 109,5 szá­zalékos arányt értünk el. Száz hektár mezőgazdasági földterület­re számítva 80 szarvasmarhát, ebből 30 tehenet tartunk. Az egy tehénre számított évi fejési átlag 3554 litert ért el, ezen belül a tehlai részlegen tehenenként 3774 litert fejtek, míg a leggyengébb ered­ményt 3415 literrel a bajkai részle­gen érték el. Vállalati viszonylat­ban a fejési átlag 1983-hoz viszo­nyítva 157 literrel lett nagyobb. A tejtermelés tervét 104,4 száza­lékra teljesítettük, s 184 ezer liter tejet értékesítettünk terven felül. A hústermelés feladatait 103,4 százalékra sikerült teljesíteni. Je­lentős mértékben túlteljesítettük a gyapjúeladás tervét, miközben számottevő bevételeink származ­tak a tenyészállatok értékesítésé­ből is. A termelés intenzitása az elért eredményeken kívül a hatékony és takarékos anyagfelhasználás­ban is kifejezésre jutott. Kedvező­en alakult a tüzelőanyagok, az energia és az üzemanyagok ész­szerűbb felhasználására irányuló 02-es állami célprogram feladatai­nak a teljesítése. A munkakezde­ményezés fejlesztése terén dolgo­zóink a Szlovák Nemzeti Felkelés 40. évfordulójának a tiszteletére 24 kollektív és 168 egyéni szocia­lista kötelezettségvállalást tettek, összesen 1 millió 395 ezer korona értékben. A kötelezettségvállalá­sok többsége a termelési felada­tok kívánt irányzatokban való túl­teljesítésére irányult. A növényter­mesztés szakaszán dolgozók a vállalat kötelezettség értékének körülbelül a nyolcszorosát, az ál­lattenyésztők pedig mintegy két és félszeresét érték el. A legjobb kol­lektívák között említhetjük a bajkai fejők szocialista munkabrigádját, a Júr nad Hronom-i fejők szocia­lista munkabrigádját, valamint a tehlai fejők kollektíváját. A tejter­melésben egyénileg a bajkai Val- kovič Ladislav, a lászlómajori (La­dislavov dvor) Molnár Tibor, a löki Sivková Mária és a dobogovi Be­luš Štefan érte el a legjobb ered­ményeket. A jó terméshozamok, a növény- termesztési és állattenyésztési dolgozók, valamint a gépesítők kezdeményező és hatékony mun­kájával, az újítási és ésszerűsítési javaslatok következetes kihaszná­lásával együtt a tervidőszak utolsó előtti évében kedvező gazdasági eredményekhez vezettek. Az egy hektárra számított termelési érték meghaladta a 27 ezer koronát, az egy hektárról elért nyereség érté­ke pedig 7236 korona volt. Az egész ötéves tervidőszak első négy évében gazdaságunk az egy hektárra számított termelési érték tervét 110,2 százalékra, a nye­reség tervét pedig 172 százalékra teljesítette. Ezek a gazdasági eredmények jó anyagi feltételeket biztosítanak vállalatunk számára a termelési alap további céltuda­tos fejlesztéséhez, valamint a dol­gozók szociális és munkafeltétele­inek javításához. így a jövőben is egyre eredményesebben teljesít­hetjük a vetőmagtermelésben re­ánk háruló feladatokat, s tovább javíthatjuk a mezőgazdasági üze­mek növénytermesztési biológiai alapanyagokkal való ellátásának a színvonalát. KAROL TOMAN, a Lévai Magtermesztö Állami Gazdaság üzemgazdasági igazgatóhelyettese

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents