Új Szó, 1985. március (38. évfolyam, 51-76. szám)

1985-03-16 / 64. szám, szombat

Bírálatok Craxi címére (ČSTK) - Aldo Tortorella, az Olasz Kommunista Párt vezetősé­gének tagja tegnap az olasz parla­mentben élesen bírálta Bettino Craxi olasz kormányfő magatartá­sát, aki múlt heti washingtoni láto­gatása idején egyértelmű támoga­tásáról biztosította Reagan elnök „csillagháborús“ terveit. A kommunista képviselő az or­szág külpolitikájáról folytatott vitá­jában rámutatott arra, hogy a mi­niszterelnök a parlamenttel való előzetes konzultációk nélkül állt egyértelműen a Fehér Ház űrfegy­verkezési terveinek támogatói kö­zé. Rámutatott arra is, hogy Craxi egy szóval sem tett említést azok­ról a lehetőségekről, amelyekkel Olaszország elősegíthette volna a genfi szovjet-amerikai tárgyalá­sok sikerét, jóllehet washingtoni útja előtt ilyen szándékokról be­szélt. Tortorella bírálta Craxi kettős magatartását a tekintetben is, hogy Andrej Gromiko szovjet kül­ügyminiszter nemrég Rómában tett látogatása idején egyetértett a kozmikus fegyverkezéssel összefüggő szovjet aggodalom­mal, viszont Reagannel való talál­kozója során teljesen megfeledke­zett erről. Diáktüntetés Szöulban (ČSTK) - Könnygázbombákat vetett be tegnap mintegy ezer rendőr a szöuli egyetem épületében a rektor elbocsá­tása miatt tiltakozó csaknem 4 ezer főiskolai haljqató ellen. A diákok a ren­dőri beavatkozás után a dél-koreai fő­város utcáira vonultak, ahol kormány- ellenes jelszavakat hangoztattak. A di­ákok azzal vádolták a dél-koreai ható­ságokat, hogy azért kényszeritették a rektort lemondásra, mert nem lépett fel megfelelő eréllyel a diákok körében tapasztalható kormányellenes hangu­lat ellen. A tüntetők Csőn Tu Hwan tábornok katonai rezsimjének a lemondását kö­vetelték, sikraszálltak a politikai foglyok és a kormányellenes aktivitással vá­dolt, bebörtönzött diákok szabadonbo- csátása mellett. Kim De Dzsung ismert ellenzéki politikus tegnap bejelentette, hogy csatlakozik a demokrácia helyreállítá­sát sürgető jelentős ellenzéki szerve­zethez, amelyet tavaly alapított meg egy másik ismert ellenzéki politikus, Kim Jong Szám. Mindketten az ellen­zéki szervezet társelnökei lesznek. Bush Grenadára látogatott (ČSTK) - George Bush ameri­kai alelnök csütörtökön rövid láto­gatást tett Grenada szigetén. Az ottani Amerika-barát kormányt biztosította arról, hogy az USA mindig nagy gondot fog fordítani a szigetország „biztonságára“. Bush kijelentette, a jövőben Gre- nadát bevonják a karibi térségben megrendezésre kerülő valameny- nyi hadgyakorlatba. Szavai szerint április 12-én kezdődik meg az amerikai megszálló csapatok fo­kozatos kivonása, ám ezt, ha az USA jónak fogja látni, bármikor felfüggeszthetik. Egyesült Államok Adatok a farmerválságról (ČSTK) - Az Egyesült Államok mezőgazdasági minisztériumának hivatalos jelentése beismeri, hogy az úgynevezett családi farmok egyharmada idén kétségtelenül pénzügyi válságba kerül, míg csaknem 15 százalékuk tönkre­megy. Ezek az adatok valószínűleg nem tükrözik az USA-ban tapasz­talható farmerválság jelenlegi helyzetét. A Reagan-kormányzat mezőgazdasági politikája ugyanis érezhetően sújtja az amerikai far­mercsaládok többségét. Az emlí­tett adatok ellentétesek a Reagan elnök által ismertetett adatokkal, aki a közelmúltban megvétózta a farmereknek nyújtandó rendkí­vüli hiteleket kilátásba helyező ter­vezetet. Reagan azt állította, hogy - úgymond - azonnali segélyekre a farmercsaládok nem egészen 4 százaléka szorult csak rá. Felvételünk egy közelmúltban megtartott tokiói békemanifesztá- ción készült, melynek részvevői tiltakozásukat fejezték ki az egyre szorosabb japán-amerikai katonai együttműködés és a 7. flottának a szigetország kikötőibe behajózó, nukleáris rakétákat hordozó hajóinak kikötése ellen. (Teletoto - ČSTK) Japán - amerikai gazdasági megbeszélések (ČSTK) - A japán külügymi­nisztériumban tegnap amerikai -japán tárgyalások kezdődtek a szigetországba irányuló ameri­kai távközlési és elektronikai be­rendezések exportjáról. A tokiói tárgyalásokon az Egyesült Álla­mok 9-pontos ultimátumot terjesz­tett ázsiai szövetségese elé, amely a távközlési technika USA- tól való nagyobb mértékű vásárlá­sával, illetve az elektronikai termé­kek japán piacra való könnyebb bejutásával számol. Tokióban ezekkel a tárgyalá­sokkal párhuzamosan megbeszé­lések kezdődnek a kétoldalú ke­reskedelmi és gazdasági kapcso­latok kérdéséről. Japán, mint is­meretes, tavaly 34 milliárd dollár­ral többet exportált az Egyesült Államokba, mint az USA Japánba. Pakisztán Pastun törzsek zavargásai (ČSTK) - Az Afganisztánnal szomszédos nyugat-pakisztáni Landi Kótal határkerületben az utóbbi napokban kiújultak a zavar­gások. A kabuli rádió tegnapi jelen­tése szerint az ottani pastun tör­zsek Dzsamrud városban nagy­szabású tüntetést tartottak, ame­lyet a pakisztáni rendőrség lőfegy­verek alkalmazásával brutálisan feloszlatott. A tüntetést az váltotta ki, hogy a hatóságok rendszeresen meg­sértik a pastun törzsek hagyomá­nyos autonómiáját. A pakisztáni katonai rezsim főleg az utóbbi két évben fokozta az említett törzsek vezetői elleni megtorló intézkedé­seket, erőszakos eszközökkel sa­játította ki földjeiket afgán ellenfor­radalmi bandák katonai táborainak létesítése céljából, és megsokszo­rozta erőfeszítéseit a határterüle­teken lévő törzsi önigazgatási rendszer felszámolása érde­kében. A Pakisztánban élő pastun tör­zsek a katonai kormány elleni kö­zös fellépés egyeztetése céljából a héten megtartották a törzsfőnö­kök összejövetelét a Pesavartól nyugatra lévő Afridiban. A résztve­vők öt törzs több mint 20 ezer tagjának a képviseletében úgy döntöttek, hogy közösen lépnek fel önrendelkezésük védelmében, és szükség esetén erőszakot is alkalmaznak a hadsereg és a rendőrség megtorlásaival szemben. Kiutasítás (ČSTK) - A lengyel biztonsági szer­vek kedden Krakkóban letartóztatták és kiutasították Frederik C. 41 éves francia állampolgárt, aki március 8-tól turistaként tartózkodott Lengyelország­ban és kísérletet tett lengyelellenes propagandaanyagok külföldre való csempészésében. Egyidejűleg beiga­zolódott, hogy nagy mennyiségű len­gyel- és kommunistaellenes kiadványt csempészett be titokban az országba. Nicaragua Az USA változatlanul tovább vádaskodik Managua gazdasági fejlesztési tervei (ČSTK) - Az amerikai külügy­miniszter közép-amerikai ügyek­ben illetékes tanácsadója, Ottó Reich csütörtöki managuai sajtó- konferenciáján világosan értésre adta, az USA közép-amerikai poli­tikája nem változik. Reich, aki a térségben tesz utat, a jól ismert tényekkel ellentétben azzal vádol­ta Nicaraguát, hogy veszélyezteti szomszédai biztonságát. Elutasí­totta a nicaraguai kormány leg­utóbbi gesztusát is, miszerint a kö- zép-amerikai konfliktus békés ren­dezése érdekében az országból megkezdik a kubai katonai ta­nácsadók kivonását, s befa­Uruguay Kiszabadultak a politikai foglyok (ČSTK) - Uruguayban a nem­rég hozott amnesztiatörvény értel­mében szabadlábra helyezték az utolsó 47 politikai foglyot. A koráb­bi katonai kormányzat 12 éve alatt politikai okokból mintegy 5000 embert, főleg kommunistákat bör- tönöztek be. Az összes politikai fogoly sza­badon bocsátása az uruguayi ha­ladó beállítottságú ellenzéki erők egyik legfőbb követelése volt. gyasztják az új fegyverek beszer­zését. Ricardo Melendes nicaraguai építésügyi miniszterhelyettes az ország idei gazdasági terveiről nyilatkozva elmondta, Nicaraguá­ban több mint 40 olyan szociális és gazdasági létesítményt helyez­nek üzembe, amelyek hozzájárul­nak az állam gazdasági potenciál­jának növeléséhez, a lakosság életkörülményeinek javításához. A miniszter kitért rá, hogy jelentős eszközöket fordítanak az ország atlanti és csendes-óceáni partvi­dékét összekötő utak építésére. Több új hidat építenek fel, illetve a megrongáltakat kijavítják. A kor­mányzat a lakásépítésre, az egészségügyi intézményekre stb. ugyancsak jelentős összegeket kí­ván fordítani. Melendes szerint az ellenforradalmi akciók nem akadá­lyozhatják meg a sandinista kor­mányt abban, hogy megvalósítsa gazdasági és szociális fejlesztési programját. Néhány kolumbiai haladó társa­dalmi és politikai szervezet, köztük a kommunista párt, nicaraguai és salvadori szolidaritási hetet hirde­tett. Az ország népéhez szóló fel­hívásukban a szervezetek a kü­lönböző szolidaritási akciókban való részvételre szólítják fel a la­kosságot. Olaszország Adórend-csinálás R endteremtés az adózás há­za táján - ez volt az olasz kormány egyik legfontosabb bel­politikai célkitűzése az utóbbi hó­napokban. A rendcsinálás min­denképpen ráfért az országban érvényes adózási rendszerre, hi­szen a közvélemény és a kormány egyaránt tudta, hogy az előbb- utóbb módosításra szorul. Szép számmal akadtak termé­szetesen olyanok, akik a régi megtartása mellett kardoskodtak, mivel az kétségtelen előnyöket biztosított számukra. Az adóvita egy, a hatvanas évekből szárma­zó törvény körül folyt, amelynek értelmében az évi százmillió lira forgalmat el nem érő kisvállalko­zókat és önálló foglalkozásúakat mentesítették a kettős könyvelés kötelezettségétől, azaz annyi éves jövedelmet vallottak be - vagy titkoltak el -, amennyit akartak, illetve mertek. Túlsúlyban voltak a bátrak, akik bizony éves jövedelmük nagy ré­szét az adókiegyenlítésnél eltitkol­ták. így alakult ki az a helyzet, hogy a kiskereskedők, szállodatu­lajdonosok, aranyművesek, orvo­sok sokkal kisebb évi összeget mutattak ki, mint az ipari munká­sok, akik az előbbiekhez hasonló­an nem ügyeskedhettek, mivel fi­zetésükből automatikusan levon­ták az adót. így a kiskereskedők és a sza­badfoglalkozásúak lelkiismeretétól függött, mennyi adóilletéket fizet­nek. Paradox helyzetek álltak elő: a kiskereskedők általában fele­annyi adót fizettek például, mint a fémmunkások. Ez az egyenlőt­len, az előbbieket indokolatlanul előnyösebb helyzetbe juttató elbá­nás országszerte évek óta nagyfo­kú elégedetlenség forrása volt és a bérből élők folytonosan zúgolód­tak emiatt. A pénzügyminisztériumban is tisztában voltak azzal, milyen szemfényvesztő manőverek foly­nak a jövedelembevallás körül. A tárca felmérései szerint a négy­millió családi vállalkozónak és szabadfoglalkozásúnak csak a 30 százaléka tartozik a százmillió lira évi jövedelem alatti kategóriába, ezzel szemben saját bevallásuk alapján alig 9,5 százalékuk. Illeté­kesek azt is kiszámították, hogy az állam a jövedelmek eltitkolása mi­att tavaly 30 000 milliárd líra jöve­delemadótól esett el. Nem nehéz kiszámolni, mennyivel lehetett vol­na csökkenteni a 96 000 milliárd lírás költségvetési deficitet, ha az alábbi összeg is befolyt volna a közös kasszába. Nem véletlen, hogy a kormány nagy lendülettel éppen tavaly, a rekordnagyságú deficit évében látott hozzá az új adótörvény elfo­gadtatásához. A szocialista párti Bettino Craxi kabinetje pénzügy- miniszterének, Visentinek a nevé­hez fűződik a törvénytervezet ki­dolgozása, amely felhatalmazta a hatóságokat arra, hogy ók be­csüljék fel a családi vállalkozók és szabadfoglalkozásúak évi jövedel­mét bizonyos mutatók alapján (pl. az üzlet nagysága, a foglalkozta­tottak száma szerint). A tervezet tavaly ősszel történt nyilvánosságra hozatala ország­szerte nagy tiltakozást váltott ki az érintettek körében, sőt még az ötpárti kormánykoalíció egyes pártjai sem álltak ki a Craxi által is támogatott indítvány mellett. A ke­reszténydemokraták és a szociál­demokraták vonakodtak legin­kább, akik a népszerűtlen intézke­dés kapcsán választóik elveszté­sétől tartottak. A törvényhozás ta­valy szeptemberben kezdte meg a tervezet vitáját, amelyet viszony­lag simán mindkét ház elfogadott. A parlamentben egyedül a kis neofasiszta csoportot képviselő Olasz Szociális Mozgalom-Nem­zeti Jobboldal tartotta fenn mind­végig ellenállását. Végül is a józan többség kerekedett felül azzal ér­velve, hogy az új adózási rendszer bevezetése ellen a haszonélvezők berzenkednek, míg a dolgozók milliói már évek óta sürgették az eddig másoknak privilégiumokat biztosító törvény módosítását. A parlament február végén sza­vazta meg a törvényt, amelyet kor­mányrendelet formájában a kabi­net még januárban közzétett. Tény és való, hogy az új törvény elősegíti az utóbbi időben rendkí­vül elharapózott adócsalások fel­számolását. Bizonyos fokig előse­gítheti a deficit csökkentését is. A kormány számításai szerint idén 12 ezer milliárd lírát (6 milliárd dollárt) hoz az új törvény alkalma­zása az államkasszába. A deficit visszafogásának másik módja a Craxi-kormány nézete szerint a bérköltségek növekedé­sének a visszafogása, vagyis a 10 százalékos infláció figyelembe vé­telével ez egyenlő a dolgozók élet­színvonalának a csökkentésével. A római kormány egy évvel eze­lőtt, amikor meghirdette inflációel­lenes programját, annak része­ként megtámadta a mozgóbérská­lát, és kormányrendeletben meg­tiltotta, hogy a bérből élők fizetését a mozgóbérskála alapján automa­tikusan felemeljék (átszámítva ez­zel havonta mintegy 300-350 ko­ronának megfelelő összeget vet­tek ki a dolgozók zsebéből). A kormány döntése akkor or­szágos felháborodást váltott ki. Sokáig emlékezetes marad az olasz újkori történelem ezt követő­en tavaly ősszel lezajlott legna­gyobb munkástüntetése is. Az olasz kommunisták a rendelet visszavonását sürgették, és azt követelték, hogy a kérdésben tart­sanak népszavazást. A kormányra nehezedő nyo­más olyan nagy volt, hogy képtelen volt ellenállni, és ígéretet tett a népszavazásra. Nem tudni, mi lesz a referendum eredménye, hiszen nyilván a tőkés vállalkozók ellene foglalnak majd állást. A dol­gozók helyzetén mindenesetre csak két dolog segíthetne lénye­gesen: az inflációhoz igazított mozgóbér bevezetése, illetve új munkaalkalmak teremtése a 2 és fél millió állástalan számára. P. VONYIK ERZSÉBET Nino Pásti nyilatkozata Az embereket már nem lehet könnyen félrevezetni (ČSTK) - Nino Pásti, a Tábor­nokok a békéért nevű csoport tag­ja, a Harc a békéért és a leszere­lésért cimű olasz havilap igazga­tója, a NATO volt tábornoka nyilat­kozott a Csehszlovák Sajtóiroda római tudósítójának: Pásti egyebek között elmondta, a második világháború bebizonyí­totta, hogy az emberiség az ideo­lógiai és gazdasági eltérésekre való tekintet nélkül összefoghat, amint az a fasizmus ellen folytatott közös harc esetében volt. Pásti a továbbiakban hangsúlyozta, a második világháborúban a Szovjetunió járult hozzá a legna­gyobb mértékben a győzelemhez. A jelenlegi nemzetközi helyzet­ről szólva Pásti nem nyilatkozott derűlátóan. Egyebek között meg­állapította, az amerikai ürfegyver- kezési tervek új veszélyt jelente­nek mind a Szovjetunió, mind a többi békeszerető nemzet szá­mára. Nem igaz, hogy Reagan tervének védelmi jellege van. Ez csak ködösítés, ám ma már nem lehet könnyen félrevezetni az em­bereket. Az amerikai kormány programja ma sokkal inkább ve­szélyezteti a békés együttélést, mint bármikor korábban - mondot­ta Nino Pásti, s végezetül rámuta­tott, a genfi szovjet-amerikai tár­gyalásokon az USA képviselőinek figyelembe kellene venniük a Szovjetunió békejavaslatait.

Next

/
Thumbnails
Contents