Új Szó, 1985. február (38. évfolyam, 27-50. szám)

1985-02-12 / 36. szám, kedd

RCKÉPCSARNOK Hafez Asszad (ČSTK) - További 7 éves időszakra ismét Hafez Assza- dot választották meg a Szíriai Arab Köztársaság elnökévé a vasárnapi népszavazáson. Naszreddin Nasszer bel­ügyminiszter tegnapi sajtókon­ferenciáján közölte, hogy Asz- szadra - a parlament által az elnöki hivatalra javasolt egyet­len jelöltre - a szavazatok 99,97 százalékát adták le. A szavazáson a bejegyzett vá­lasztók 99,41 százaléka vett részt. Hafez Asszad március 13- án kezdi meg harmadik hivatali időszakát. Hafez Asszad 1930-ban szüle­tett parasztcsaládban. Elvégezte a katonai repülőakadémiát, majd a légierőnél különböző parancs­noki tisztségeket töltött be. 1964-ben nevezték ki a légierő és a légvédelem parancsnokává, két évvel később hadügyminisz­ter lett, majd 1970-ben átvette a kormányfői hivatalt. 1971 már­ciusa óta megszakítás nélkül ő az államfő, s az alkotmánnyal összhangban a szíriai fegyveres erők főparancsnoka, hadsereg- tábornoki rangban. 1963 óta Hafez Asszadot a Ba- ath-párt minden kongresszusán és konferenciáján beválasztot­ták a pát szíriai regionális veze­tőségébe. 1971 májusában lett a Baath-párt szíriai vezetőségé­nek főtitkára, s ugyanaz év au­gusztusától a párt összarab ve­zetőségének főtitkára. 1972 már­ciusában alakult meg Szíriában a Haladó Nemzeti Front, mely a hazafias erőket tömöríti. A frontnak kezdettől fogva Hafez Asszad az elnöke. Hafez Asszad vezetésével Szí­ria számos intézkedést tett füg­getlensége és szuverenitása megszilárdítására és a népgaz­daság fejlesztésére. Következe­tes imperialistaellenes politikát folytat, aktív szerepet vállalt az el nem kötelezettek mozgalmában és a közel-keleti kérdés igaz­ságos rendezésére törekszik. Asszad vezetésével Szíria állami és pártvonalon is szilárdítja ba­ráti kapcsolatait a szocialista or­szágokkal. Izraeli bombázások a Bekaa-völgyben Arafat levele az ENSZ-főtitkárhoz (ČSTK) - Izraeli repülőgépek tegnap ismét bombázták Libanont. A Tel Aviv-i katonai szóvivő közölte, hogy a célpont - a vasárnapi légitámadáshoz hasonlóan - ismét a Bejrút-Damaszkusz útvonal keleti részében fekvő Taalabaja falu volt. Rasid Karami libanoni kor­mányfő azzal vádolta Izraelt, azért élezi a feszültséget Libanonban, hogy könnyebben érvényt szerez­hessen expanzív érdekeinek. A vasárnapi izraeli légitámadá­sok és bombamerényietek követ­keztében 13 személy vesztette életét, s több tucatra tehető a se­besültek száma. Tripoliban és Bej­rútban robbantak bombák. Tel Avivban bejelentették, hogy a Be- kaa-völgy térsége ellen végrehaj­tott légitámadásokat megtorlásnak tekintik a megszállt Dél-Libanon- ban aktivizálódott partizánmozga­lom miatt. Dél-Libanonból érkezett jelentések szerint a hazafiak to­vábbi sikeres akciókat hajtottak végre a megszállók ellen, melynek során 3 izraeli katonát öltek meg. Jasszer Arafat, a Palesztinái Felszabadítási Szervezet végre­hajtó bizottságának elnöke azzal a kéréssel fordult az ENSZ-főtit­kárhoz, hogy az izraeli csapatok kivonulása után a világszervezet adjon védelmet a Dél-Libanonban levő palesztin menekülttáborok la­kóinak. Az utóbbi időben ez már a második eset, hogy Jasszer Ara­fat levélben kéri az ENSZ-főtit- kárt a Libanonban élő palesztin me­nekültek biztonságáért való fele­lősség vállalására. Az ENSZ magas rangú képvi­selője közölte, a világszervezet már teljesen lemondott arról a re­ményről, hogy pozitív szerepet játszhat Szidon város térségében, amelyet az izraeli megszállók feb­ruár 18-án hagynak el. A libanoni kormány ugyanis úgy véli, hogy katonai egységei egyedül is képe­sek a térség ellenőrzésére. Közöl­te továbbá, hogy az ENSZ-főtitkár a dél-libanoni kérdést a Biztonsági Tanács elé akarja terjeszteni. Washingtoni Fehér Könyv Közép-Amerikáról Szándékosan elferdítik a tényeket Healey: az USA akciói kimerítik a terrorizmus fogalmát (ČSTK) - A New York Times még nyilvánosságra hozatala előtt megszerezte a washingtoni kormány Közép-Amerikáról szóló Fehér Könyvének szövegét. A propaganda-brossúra előszavát Caspar Weinberger hadügyminiszter írta. A Fehér Könyv szerzői azt igye­keznek bebizonyítani, hogy a tér­ség problémái valamiféle kommu­nista összesküvésben gyökerez­nek. Tények és bizonyítékok nél­kül azt állítják, hogy a Szovjetunió és Kuba hozzájárul Közép-Ameri- ka destabilizálásához, s a térség országait saját bábrendszereivé akarja változtatni. A New York Times és más amerikai lapok kommentárjai ma­gyarázatot adnak rá, miért éppen most került nyilvánosságra a Fe­hér Könyv. A kongresszus a kö­zeljövőben kezdi meg vitáját az Amerika-barát diktátorrezsimek- nek nyújtandó katonai és gazda­sági segítségről, amely előrelátha­tólag 1,1 milliárd dollár lesz. Rea­gan elnök emellett fel szeretné újítani a CIA által irányított nicara­guai ellenforradalmárok segélye­zését. Amint azonban az ABC té­véállomás hangsúlyozta, a kong­resszus ettől vonakodik. A Fehér Ház tehát újabb kam­pányt indított azzal a céllal, hogy „megdolgozza“ a közvéleményt és a törvényhozást az állítólagos kommunista veszély hangoztatá­sával. A brit televízió nyilvános vitájá­ban lényegében a Fehér Könyv állításait védelmezte Caspar Wein­berger hadügyminiszter, amikor igyekezett elhitetni a nézőkkel, Az USA be akarja vonni szövetségeseit a világűr militarizálásába ÚJ SZÚ 1985. II. 12. (ČSTK) - Münchenben vasár­nap ért véget az USA, az NSZK, Nagy-Britannia, Franciaország és más államok 150 katonai szakér­tőjének, illetve politikusának két­napos értekezlete. A tanácskozá­son az Egyesült Államok igyeke­zett rábírni szövetségeseit, hogy közvetlenül vegyenek részt a wa­shingtoni űrfegyverkezési prog­ram megvalósításában. Az ameri­kai képviselők azzal érveltek, hogy nemcsak az USA, hanem „egész Nyugat-Európa biztonságáról“ van szó. A veszélyes amerikai terveket fenntartások nélkül támogatta Franz Jozef Strauss bajor minisz­terelnök, aki helytelennek minősí­tette a világűr militarizálása kifeje­zést, s javasolta, használják he­lyette a „békés világűrt!“. Helmut Kohl nyugatnémet kancellár már szombati ellentmondásos beszé­dében támogatta a „csillaghábo­rús“ stratégiát. Manfred Wörner nyugatnémet hadügyminiszter arról biztosította az amerikai katonai tervezőket, Bonn mindent megtesz azért, hogy az USA e téren meg legyen vele elégedve. Kijelentette: az NSZK katonai költségvetése a NATO-előírásoknak megfelelő­en az idén 3 százalékkal fog növe­kedni. Egon Bahr, a nyugatnémet el­lenzéki SPD leszerelési szakértője a tanácskozáson felhívta a figyel­met a világűr militarizálásának ve­szélyeire. Ugyancsak azt is meg­állapította, az amerikaiak ez irá­nyú lépéseit a Szovjetunió nyilván nem hagyja válasz nélkül. Charles Hernu francia hadügy­miniszter ugyancsak a kelet-nyu­gati kapcsolatok destabilizáló té­nyezőjeként értékelte az űrfegy­verkezést. Amerikai, brit és nyu­gatnémet kollégáival ellentétben annak a véleménynek adott han­got, hogy a béke megőrzése az erőegyensúly fenntartásától függ. hogy a közép-amerikai feszültsé­get a Szovjetunió szítja. Denis Healey, a brit Munkáspárt egyik vezére a tévévitában, viszont éle­sen elítélte az USA agresszív kö- zép-amerikai politikáját. Rámuta­tott, az amerikai kormány a térség szuverén államaival szembeni ka­tonai akcióinak mentegetése cél­jából kiforgatja a tényeket. Healey többek között Grenada példáját is felhozta, rámutatva, hogy az apró ország nem jelenthet semmilyen veszélyt az Egyesült Államokra nézve. Ugyanez a helyzet Nicara­guával is - hangsúlyozta a mun­káspárti politikus, kiemelve, hogy Washington katonai akciói kimerí­tik a terrorizmus fogalmát, xxx Honduras déli részében tegnap kezdetét vette a Big Pine III. fedő­nevű hadgyakorlat, amelyben mintegy 6 ezer amerikai katona is részt vesz. A május 3-ig tartó hadgyakorlat legfőbb célja a forra­dalmi Nicaragua elrettentése. 1983 óta ez már a negyedik ilyen amerikai-hondurasi erődemonst­ráció Nicaragua határai közelé­ben. Most először kapcsolódnak be a namőverekbe amerikai pán­célos egységek. xxx Daniel Ortega nicaraguai ál­lamfő a Newsday című amerikai lapnak adott nyilatkozatában de­magógiának nevezte azokat a wa­shingtoni állításokat, miszerint az USA a közép-amerikai konfliktus békés rendezésére törekszik. Rá­mutatott, ha a Fehér Ház valóban a békés megoldást részesítené előnyben, nem szakította volna meg a manzanillói tárgyalásokat és nem akadályozná a Contadora- csoport békeerófeszítéseit. Egyházi vezetők a fegyverkezés ellen (ČSTK) - Az életet fenyegető új veszélyekre és az egyházak ezzel kap­csolatos feladataival foglalkozik az a háromnapos nemzetközi tanácsko­zás, amely tegnap kezdődött Moszkvá­ban a jelentős világvallások képviselői­nek és vezető tudósok részvételével. A kereszténységet, a buddhizmust, az iszlámot és a hinduizmust, képviselő magas rangú egyházi személyiségek három fő témakört vitatnak meg: a lá­zas fegyverkezés fokozásának veszé­lyeit, a nukleáris fenyegetés elhárításá­hoz vezető utak keresését, s a vallási és polgári szervezetek együttműködé­sét a békéért vívott harc terén. Dr. Ľubomír Miŕejovský, a Keresz­tény Békekonferencia főtitkára a Cseh­szlovák Sajtóiroda tudósítóinak nyilat­kozva kijelentette, a tanácskozás na­gyon fontos vonása az a tény, hogy egyházi személyiségek mellett tudósok is részt vesznek rajta, összesen 33 országból. M ára tűzték ki a parlamenti választásokat Dél-Koreá- ban, s ennek tudható be, hogy a Csőn Tu Hvan-rezsim az utóbbi hetekben nagymértékben fokozta az ellenzék megfélemlítését. A fő­iskolások és a munkások több al­kalommal tüntettek, legutóbb a múlt hét közepén, a rendőrség azonban mindannyiszor brutálisan közbelépett. Január második he­tében például házi őrizet alá he­lyezték Kim Jung Samot, az ellen­zék otthoni vezetőjét. Az ő támo­gatásával alakított a mind jobban aktivizálódó ellenzék tavaly de­cemberben pártot Új-Koreai De­mokrata Párt néven. Hírmagyarázók szerint ez a párt lehet a Csőn Tu Hvan diktátor vezette Demokratikus Igazságpárt (a szépen csengő név ne tévesz- szen meg senkit) egyedüli szá­mításba jöhető ellenfele, győzelmi esélye azonban nincs a rezsim katonai-csendőri gépezete miatt. Csőn diktátor Kim Jung Samnál is veszélyesebbnek tartja a másik ellenzéki vezért, Kim De Dzsun­A hazatérés got, aki a múlt pénteken tért vissza hazájába, s az a mód, ahogyan a rezsim (el)bánt vele, ismét nem­zetközi felháborodást váltott ki. Szöul nemrégiben kénytelen volt ígéretet tenni, hogy a hazatérő politikusnak nem esik bántódása, s nem vetik börtönbe. Ismét beiga­zolódott: a diktátorok ígérgetéseit nem lehet készpénznek venni - erős rendőri erők vo­nultak föl a repülőtéren, hogy teljesen elszige­teljék Kim De Dzsungot a külvilágtól. A gép leszállása után azonnal körülfogták őt, megverték, majd házi őrizet alá helyezték. Ami a botrányt nemzet- köziesíti, az az, hogy a Kim De Dzsungot kí­sérő amerikai és japán személyiségeknek is ki­jött az ütlegekből, ezért is nyilatkozta az egyik amerikai szenátor, hogy ilyen körülmények kö­zött nem lenne szabad megvalósulnia a diktá­tor tervezett washingtoni útjának. Az előzmények: Kim De Dzsun­got 1980-ban a rezsim halálra ítél­te, de a nemzetközi felháborodás miatt az ítéletet előbb életfogytig­lani, majd húszévi fegyházra vál­toztatták. Két évvel később kito­loncolták az USA-ba, ott élt mos­tanáig. A szöuli fenyegetések sem tudták eltántorítani abbeli szándé­kától, hogy a választásokra visz- szatérjen Dél-Koreába. Egyéb­ként Washington is nyomást gya­korolt Szöulra: engedélyezze az ellenzéki politikus hazatérését, és ne vessék börtönbe. A diktátor ezért mutatkozott engedékeny­nek, s ígért bántatlanságot Kim De Dzsungnak, aki csütörtökön, út­ban hazafelé, a japán fővárosban kijelentette: minden erejével a de­mokrácia helyreállítására fog töre­kedni. W ashingtonnak érdeke, hogy megpróbálja demokrati- kusabbra lakkozni leghűségesebb ázsiai szövetségese és vazallusa, Csőn diktátor rendszerét. Ezért is járt közben az ellenzéki vezető érdekében. A szöuli incidens tehát kényelmetlen helyzetbe hozta a Fehér Házat. Csőn Tu Hvan abból indult ki, ennyi szófogadat- lanságot igazán megengedhet magának: nemcsak neki van szüksége az Egyesült Államok te­temes gazdasági és katonai támo­gatására, hanem az amerikai ka­tonapolitikai stratégia számára is létfontosságúak a dél-koreai tá­maszpontok. Az USA több mint 40 000 katonát állomásoztat, és nukleáris fegyvereket is tárol Dél- Koreában. 1976 óta rendszeresen megtartják a Team Spirit fedőnevű közös hadgyakorlatokat. Az idei, a tizedik február elején kezdődött, s több mint 200 000 katona vesz rajta részt. A csapatok egyharma- dát - 70 000 főt - az amerikai zöldsapkások teszik ki. A legkor­szerűbb fegyverek bevetésével végrehajtott gyakorlatokat a Ko­reai Népi Demokratikus Köztársa­ság joggal tekinti az ellene irányu­ló provokatív. erődemonstráció­nak. A hadgyakorlat megtartása volt az egyik oka annak is, hogy meg­szakadtak a két Korea között ta­valy ősszel Ígéretesen kezdődött tárgyalások. Amint Kim Ir Szén, a Koreai Munkapárt főtitkára, a KNDK elnöke hangsúlyozta: a veszélyes katonai akció zavarja a párbeszéd és a tárgyalások lég­körét. (A tervek szerint január 17- én kellett volna felújítani a gazda­sági tárgyalásokat, egy héttel ké­sőbb pedig a Vöröskereszt-tár­gyalásokat). Tavaly a KNDK felajánlotta tá­mogatását a dél-koreai árvízkáro­sultak megsegítésére, ezt a szöuli rezsim elfogadta. A közeledés kedvezőbb, enyhültebb légkört te­remtett a november 15-én megtar-, tott gazdasági tárgyalásokhoz. S bár a nézeteltérések nagyok voltak, megfigyelők mégis áttörés­ként értékelték már a tárgyalások puszta tényét is. A KNDK gazda­sági együttmű­ködést és áru­cserét szorgal­maz. Dél-Korea viszont a kettőt külön akarja választani. Phenjan az ásványkincsek közös kiakná­zását és hasznosítását akarja, s együttműködést a halászatban Kim De Dzsung újságíróknak nyilatkozik (CSTK-felvétel) és a mezőgazdaságban. Abból az alapállásból indul ki, hogy a gaz­dasági együttműködésnek az or­szág egyesítését kell elősegítenie. Szöul viszont inkább csak az áru­cserét szorgalmazza, mivel már fejlett amerikai és japán technoló­giával rendelkezik, s jó eredmé­nyeket tud felmutatni a fogyasztási cikkek és az egyes gépipari ter­mékek gyártásában. Ezzel szem­ben területe rendkívül szegény ás­ványi kincsekben, míg a KNDK- ban gazdag lelőhelyek találhatók szénből, a legritkább fémekből, stb. A Vöröskereszt-tárgyalások (1973-ban, a 7. ülés után megsza­kadtak) lényege: a hozzávetőleg 10 millió elszakított koreai család­tag, hozzátartozó felkutatása, az érintkezési formák, lehetőségek keresése. Tehát a két sikon is újra megindult dialógus elvezethetett volna a politikai enyhüléshez, ha november végén az amerikaiak ki nem provokálják a határincidenst: amerikai katonák a fegyverszüneti vonalon megölték a KNDK három katonáját, egyet pedig súlyosan megsebesítettek. Másnap Panmindzsonban azonnal összeült a koreai fegyver­szüneti bizottság. (Tagjai: a KNDK, Kína és az USA.) Kim Rjong Gi, a koreai-kínai fél titkára kijelentet­te: a véres incidens szándékos, előre kitervelt bűncselekmény volt az Egyesült Államok részéről, hogy megrontsa a béke és az enyhülés légkörét, amely az elmúlt hetekben a két Korea között kiala­kult. A z USA stratégiájába nem illik bele a két Korea közti eny­hültebb légkör, a jelenlegi állapo­tok fenntartása felel meg neki. Csőn Tu Hvan diktátor messze­menően kiszolgálja az amerikai érdekeket, s ezért is számolhat azzal, hogy ennek fejében a Fehér Ház nagyon gyorsan elfelejti a Kim De Dzsung hazatérése körüli bot­rányt. MALINAK ISTVÁN

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents