Új Szó, 1985. február (38. évfolyam, 27-50. szám)
1985-02-08 / 33. szám, péntek
Új rendelet az ingatlanok áráról Az épületek, a telkek, az ültetvények árának, a telkek személyi használati joga létesítéséért és az ideiglenes használatukért járó térítés összegéről 1985. január 1 -ével hatályba lépett a Szlovák Árhivatal 129/1984 sz. hirdetménye (a CSSZK-ban a Cseh Árhivatal 128/1984 sz. azonos szövegű hirdetménye.) Ez a hirdetmény a legtöbb esetben, a 122/1984. sz. hirdetmény vonatkozó rendelkezéseinek értelmében kötelező a kisajátításokon is. Az új árhirdetmény szerinti árak, főként az építmények árai az 1984. december 31 -i állapottal szemben lényegesen magasabbak. így jobban megközelítik azt az összeget, amelyért a kérdéses épületet fel lehetne építeni (természetesen a hirdetmény figyelembe veszi az épület korát és elhasználódását vagyis az amortizációt). Az új árrendelet egyúttal hatályon kivül helyezte a korábbi vonatkozó hirdetmények szerinti árrendelkezéseket, amelyek már jó ideje nem feleltek meg a valós árviszonylatoknak. Családi házak A családi ház árát építési szintjeinek területe, továbbá a hirdetmény 1. sz. mellékletében felsorolt tartozékai és elemei pontértékének alapján kell megállapítani. Egy pont értéke 1 korona. A hirdetmény említett melléklete összesen 36 jellemző jegyet sorol fel, a kivitelezés és az anyag minősége szerint differenciált pontszámmal. Rendszerint a szakértő dolga lesz a többnyire minőségi jellemzők szerint a helyes pontszámot megállapítani. Az értékelhető szintek közé tartozik a pince (alagsor) és a tetőtér is, de csak a megállapított terület 80 százaléka vehető figyelembe. Nem számíthatóak be az épülettel szervesen össze nem függő létesítmények (fáskamra, kocsiszín, garázs stb.). Az igy kiszámított árat az évi átlagos elhasználódás (amortizáció) címén évenként 1 százalékkal kell csökkenteni, legfeljebb azonban 80 % számítható le. A falusi gazdasághoz tartozó ház lakórészeit a családi házzal azonosan kell elbírálni. Háromlakásos házak Az előző előírásokhoz képest kedvezőbb elbírálás alá esnek azok a lakóházak, amelyekben legfeljebb három kollaudált lakás van, ha lakóhelyiségeik területe nem haladja meg a 180 négyzet- métert. A szintek szerint ténylegesen megállapított árat azonban csökkenteni kell a ház lakóhelyiségei területét 120 négyzetméterrel való elosztással nyert törttel (koefficienssel). A 180 négyzetméternél nagyobb lakóterületű házak Az ilyen házak árát a beépített tér szerint négy minőségi kategóriában állapítják meg légköbméterenként 10, 8, 6 és 4 korona összegben. (Az ilyen épület már nem számit személyi tulajdonnak, és ezért csak magántulajdonként értékelhető, lényegesen alacsonyabb összegben). Üdülők és kerti házak Ezen építmények árát szintén a szintek szerint kell megállapítani. A szintek négyzetméterekben megállapított területével kell beszorozni a hirdetmény 2. sz. mellékletében felsorolt minőségi jegyeket (egy-egy jegynek alpontjai vannak különböző pontértékben; egy pont értéke 1 korona). Az épület évi amortizációja átlagos színvonalú karbantartás mellett a téglaépítmények esetében 1,25 százalék, fa- vagy szerelt építmények esetében 2 százalék, de legfeljebb 80 %. I Nyaralók és falusi hétvégi házak Árukat szintén az egyes szintek árának összeadásával kell megállapítani az 1. sz. melléklet szerint (a családi házakra vonatkozó táblázat segítségével). A különbség az, hogy a 80 négyzetmétert meghaladó szintmértéket csak 50 százalékkal lehet értékelni. Garázsok Az önálló garázs árát a beépített szintek területe és a 3. sz. mellékletben felsorolt jegyek pontértékének szorzatában kell megállapítani (egy pont értéke 1 korona). Az így megállapított értéket a nem garázsolást szolgáló földszint alatti és emeleti szintekért, ha ezek elérik a garázs beépített területének 50 %-át, 30-30 %-kal kell emelni. Az évi amortizáció átlagos karbantartás esetében 1,25 %, ha a jegyek pontösszege legalább 1201 pont. 850-1200 pontérték esetében 1,75 %. Ha a pontok száma 850-nél kevesebb, akkor 3,3 %. Az amortizáoió azonban összesen legfeljebb 80 %. A sorgarázsok és az emeletes garázsok ára az előző pontban megállapított értékelés 85 %-a. Kerítések A kerítések árát a 4. sz. melléklet jegyei pontjainak és a kerítések hosszának szorzatával kell megállapítani, leszámítva az amortizáció értékét. Az évi amortizáció 2-5 %, legfeljebb azonban 90 %. Kutak Értékelésük módját a rendelet külön állapítja meg az ásott és a fúrt kutak esetében. Melléképületek Értékelésük alapja az 5. sz. melléklet szerinti pontok és a terület szorzata. Pince és emeleti szint esetében, ha ezek a beépített területnek 50 %-át meghaladják, az értékelés magasabb. Az amortizációt természetesen itt is le kell számítani. Az évi amortizáció 1,25-5 %. A nem személyi szükségletre szolgáló építmények A pajták, kamrák, istállók és a termelési célokra készült építmények értékét az 5. sz. melléklet szerinti l-lll. minőségi osztályban a beépített terület négyzetméterei szerint 6-12 koronával kell értékelni. A külső módosításokat a 6. sz. melléklet szerint kell értékelni. A befejezetlen épületek árát a kész építmény értékéhez viszonyítva, az elkészültség arányában kell kifejezni. A telkek ára négyzetméterenként Bratislavában 20 korona, Banská Bystricában és Kassán (Košice), valamint az I. osztályú fürdővárosokban 15, a járási székhelyeken 10, más városokban 8, a központi községekben 6 és a többi községben 4 korona. Az egyéni üdülést szolgáló építmények és az önálló kertek létesítésére szánt telkeknek (vagy a már meglévő ilyen építmények és kertek telkeinek) ára négyzet- méterenként 15 korona. Minden más telek négyzetméteréért 40 fillér jár. A telkek személyi használatba juttatásáért a fenti telekárak a mértékadók. A rendelet szabályozza még a telkek ideiglenes használatáért számítható évi térítés összegét. Ez a bekerített, beépített vagy az erre szánt telkek illetve kertek esetében évente a személyi használatba juttatásért járó térítésnek öt százaléka és 2,5 %-a a többi nem mezőgazdasági rendeltetésű teleknél. Az ültetvények értékelését az eddigihez hasonló módon a 8. sz. melléklet tartalmazza. Ha a tulajdonos az építményt 1953. június 1-e óta a hirdetmény szerint megállapítható árnál magasabb áron szerezte meg, akkor az igazolt magasabb árból kell kiszámítani - az amortizáció leszámítása után - a további értékesítésének árát. A felek szerződésükben a hirdetményi áraknál 20 %-kal magasabb árban is megállapodhatnak, tekintettel főleg az épület helyére, fekvésére, különleges felszereltségére. A hirdetményi árak egyébként a törvényesen megállapított legmagasabb árak. Kivételt - rendkívüli esetben - a Szlovák Árhivatal engedélyezhet. Az árhirdetmény szerinti árak megállapításához a legtöbb esetben bírósági szakértőre lesz szükség. Dr. FÖLDES JÓZSEF Nem is rejtett tartalék A tartalékok feltárásának, mozgósításának kérdése mindig napirendre kerül a munkafeladatok teljesítésének megtervezésekor. Az ipari üzemekben, az állami gazdaságokban február végéig esedékes a gazdasági vezetők, a szakszervezeti bizottságok számára az idei munkaterv feladatai teljesítésének figyelme, gondos megtervezése. Időszerű tehát a tartalékok feltárásának, mozgósításának kérdésével foglalkozni. És önként adódó ilyenkor, hogy a szocialista munkabrigádok mozgalma kerül szóba elsőként. Ahogyan az a Szak- szervezetek Központi Tanácsa és az újságírók hagyományos, nemrégiben megtartott, év eleji találkozóján történt. A legutóbbi helyzetjelentés szerint Szlovákia dolgozóinak 86,6 százaléka részese valamilyen formában a szocialista munkaversenynek, 44 276 munkakollektíva versenyez a megtisztelő, szocialista munkabrigád címért, amelyet az előző évek során 60 542 munkakollektíva már el is nyert. Ilyen formában a dolgozók 42,5 százaléka kapcsolódik be a szocialista munkaversenybe. Nem is rejtett tartalék tehát, hanem nyilvánvaló a brigádmozgalom céltudatos bővítése. Különösen fontos feladat ez az állami gazdaságokban, mert míg a bányászok 52 százaléka munkabrigádokba tömörülve részese a szocialista munkaversenynek, az állami gazdaságokban dolgozóknak csak a 36 százaléka. Nem rejtett, nagyon is nyilvánvaló tartalék, amit az említett találkozón Ottó Moncman, a Szakszervezetek Tanácsának titkára így határozott meg: a szocialista munkabrigádok mozgalmát úgy bővíteni, úgy fejleszteni, hogy megfeleljen a minőségi termelés követelményeinek és a korszerűségnek. Kétségtelen, hogy nagy sikere a munkaversenynek, a szocialista munkabrigádok mozgalmának: a múlt esztendőben az előirányzott 11 milliárd korona helyett, 15 milliárd korona volt elszámoláskor a társadalmi haszon. A múlt évben korántsem merített ki minden tartalékot a szocialista munkaverseny, a munkabrigádok mozgalma. Az idén a várható eredmény reményében kötelességünk a tartalékok feltárása, haladéktalan mozgósítása. Elsődleges és mértékadó az eredmény. Nem csupán azért, mert ezt külön is hangsúlyozták a találkozón a szakszervezeti tisztségviselők, hanem elsősorban azért, mert az eredmények kellő, erkölcsi és anyagi értékelése, jutalmazása nélkül nem fejleszthető a szocialista munkaverseny, a munkabrigádok mozgalma. Nem rejtett, nagyon is nyilvánvaló tartalék ezen a téren az eredmények olyan minősítése, amikor a gyártmányt, a terméket, a nemzetközi piacon elismert mérce szerint ítélik meg. Ez a mérce azt mutatja, hogy gyártmányaink előállításához a szükségesnél több energiát, munkát használunk. Ónként adódó tehát, hogy a tartalékok feltárása és mozgósítása a legidőszerűbb tennivaló napjainkban a szocialista munkaverseny, a munkabrigádok mozgalmának bővítése. Általános, mindenhol alkalmazható, recepthez hasonlítható útmutatás, tanács persze nincs hozzá, azt kell elérnünk, hogy nálunk minden dolgozó valóban gazdája legyen a saját munkahelyének. HAJDÚ ANDRÁS ORVOSI TANÁCSADÓ A relaxáció, a jóga és az egészség I. A éumperki Észak-morvaországi Faipari Vállalat šternberki üzemében gömbfamegmunkáló automata gépsort adtak át, amely az első ilyen berendezés a KGST-tagországokban. A gépsort a vállalat és a bratislavai Állami Faipari Kutatóintézet közösen fejlesztette ki. (Vladislav Galgonek felvétele - ČTK) Napjaink tudományos, műszaki, valamint társadalmi vívmányai és felfedezései döbbenetes eredményeket, nem várt változásokat idéztek elő. Talán éppen a robbanásszerű fejlődése okozta, hogy a ma embere egyre növekedő adót kénytelen fizetni e páratlan méretű civilizációs folyamatnak. Általa ugyan kedvezően alakult társadalmunk helyzete, de megváltozott az ember gondolkodása, értékrendje és életmódja. Ennek következtében egyre több a feszült légkör szülte stresszes állapot, egyre nő a neurózisban szenvedők száma. Ma több milliónyi civilizált ember túlzott szellemi megterhelésben él. Ennek az állapotnak a kiváltói többek között az időhiány és a fokozódó követelményekkel összefüggő növekvő, sokszor teljesíthetetlen feladatok. Ezért egyre gyakoriabbak az idegrendszeri tünetek (a fejfájás, a migrén, az alvás zavarai, az ájulásszerú rosz- szullétek, a fáradékonyság és az ingerlékenység, a légzési, emésztési és keringési rendszer átmeneti zavarai, az infarktus stb.). Ezek szaporodása is azt bizonyítja, hogy az emberek zöme tanácstalan és felkészületlen a fokozott idegi és szervezeti terheléssel, izgalmakkal szemben. Végeredményben nem vagyunk képesek megőrizni testünk fizikai és pszichikai egyensúlyát, mert nem ismerjük a test és a lélek edzésének megfelelő módját, illetve technikáját. A fejlett gyógyszeripar jóvoltából a feszültséggel telített egyén nem kutatja az állapotát kiváltó okokat, nyugtató tablettával - ha csak ideiglenesen is - megoldhatónak találja helyzetét. Eszébe sem jut, hogy ez könnyen fajulhat káros szokássá, egészségi ártalommá. A kiutat ilyenkor nem keresi a helytelen, a fizikai és szellemi megterhelését nem kompenzáló életmódjának megváltoztatásában, vagy szervezete alkalmazkodóképességének fokozásában. Már fél évszázada ismerjük a gazdag tapasztalatokon alapuló „önlazítási“ módokat, melyekkel az élettani, idegi és pszichikai zavarok megelőzhetők, csökkenthetők, esetlen meg is szüntethetők. Lényegében azt kell tudatosítanunk, hogy a relaxáció egy elsajátítható tudatos szabályozási módszer. Valamennyi lazítási technikának egy a célja: a megnövekedett belső feszültséget kívánja feloldani, vagy legalább is enyhíteni. Erre az az élettani felmérés ad lehetőséget, hogy a feszült idegállapot és az ellazult vázizomzat kölcsönösen kizárja egymást. Ha tehát tudjuk, hogy a megnövekedett idegizgalom előidézi a vázizomzat feszültségi állapotának fokozódását, kínálkozik is már a megoldás: a test izmainak ellentétes állapotán, azaz ellazításán át feloldhatók az idegrendszeri feszültségek. A cél tehát a vázizomzat ellazultságának, a testi nyugalomnak, a külső zavaró hatásoktól mentes, feloldódott közérzetnek az elérése. Az ebben a nyugalmi állapotban végzett testgyakorlatok által tehát megszüntethetők a szervezet élettani működését kísérő kedvezőtlen tünetek. A testnevelő rendszerek közül a lazításra a jóga gyakorlatrendszere nyújtja a legtöbb lehetőséget. Lényegében relaxáció nélkül nem is lehet jógázni, mint ahogyan kimagasló sporteredményt is csak az olyan egyén képes elérni, aki jól tud összpontosítani, ismeri és elsajátította a lazítási technikák valamelyikét. Az Európában elterjedt ún. hatha-jóga elsősorban a szellemi dolgozók részére alkalmas. Általa képesek vagyunk kedvezően befolyásolni nemcsak a szív és keringési zavarokat, magas vérnyomást, érelmeszesedést, gyomor és bél rendellenességeket, hanem az idegártalmak tüneteit is: a gyakori fejfájást, alvászavart, fáradékonyságot, ingerlékenységet, lehangoltságot. Az egyoldalú idegrendszeri foglalkozás kitűnő „balzsama“ elsősorban a teljes jógalégzés. A légzésgyakorlatokon kívül e célra legalkalmasabbak a fordított test- helyzetű gyakorlatok. Ilyenek a vi- parita-karani (félgyertya), a szár- vangászana (gyertyaállás), főleg pedig a sirsászana (jóga-fejenál- lás). A jóga testtartások hatásának kiaknázásához hozzátartozik az izmok ellazítása, a működési tónus csökkentése. Ez pedig leginkább az ún. savászana - a pihenő póz, vagy hullapóz által érhető el. A relaxációs folyamat lényeges velejárója a relaxációs kommentár, azaz a beszéd, élőszó vagy annak reprodukált formája. A jógagyakorlatok közben a szó-, mondat- és gondolatismétlések semmi esetre sem tekinthetők a jóga lebecsülendő, vagy elhanyagolható részének. A gyakorlatok közben használt mondatok tulajdonképpen végtagjainkhoz, szerveinkhez, testrészeinkhez küldött fontos jelzések. Általuk nagy mértékben befolyásolhatók a szervezeti, szervi folyamatok, főleg pedig az idegrendszer működése. (Folytatjuk) Dr. SZŐKE ISTVÁN ÚJ SZÚ 4 1985. II. 8.
