Új Szó, 1985. február (38. évfolyam, 27-50. szám)

1985-02-07 / 32. szám, csütörtök

HATÉKONYABB MUNKÁVAL KÖZÖS CÉLJAINK ELÉRÉSÉÉRT EREDMÉNYEK Ezren és még többen Gazdag hónapok ígérkeznek A Kelet-szlovákiai Kerületi Nép­művelési Központ sajátos eszkö­zeivel, szakképzett dolgozóival és jól kiépített tanácsadói testületei- vel a szocialista kultúra ápolásának és fejlesztésének egyik igen fon­tos láncszeme a kerületben. Sok­rétű munkánkban mindenekelőtt a művelődési igények felkeltésére összpontosítjuk erőinket, ugyan­akkor hathatósan segítjük, szak­mai tanácsokkal látjuk el a külön­böző amatőr művészeti csoporto­kat, együtteseket és szakköröket. A felnőttoktatás területén is igyek­szünk minél hatékonyabb, von­zóbb formákban végezni a mun­kát, azaz a kor követelményeinek megfelelően kielégíteni a dolgo­zók művelődési igényeit. Mint az a legutóbbi (1980) nép- számlálás eredményeiből ismert, Kelet-Szlovákiában 90 ezer 578 magyar nemzetiségű állampolgár él. Mi természetesnek tartjuk, hogy a nemzetiségnek is sokrétű segítséget nyújtsunk. Azokban a járásokban, ahol a legtöbb ma­gyar nemzetiségű állampolgár él (Tőketerebes -Trebišov, Rozsnyó - Rožňava, Kassa-vidék - Košice- vidiek és Kassa), a járási népmű­velési központokban mindenütt legalább egy magyar szakelőadó dolgozik. Elmondhatom, hogy az utóbbi években a kerületi népmű­velési központ és a CSEMADOK járási bizottságai között kölcsönö­sen jó kapcsolatok alakultak ki. Ez már csak azért is fontos, mert a magyar amatőr színjátszó cso­portok, irodalmi színpadok kis- színpadok, bábcsoportok, folklór­együttesek, ének- és tánccsopor­tok, énekkarok, képzőművészeti és film-szakkörök, valamint a köz­művelődési klubok általában a CSEMADOK helyi szervezetei­nek, illetve járási bizottságainak keretében működnek. Kerületünk­ben jelenleg több mint kétszáz magyar amatőr együttest tartunk nyilván, amelyekben közel ezer- zömében fiatal lány és fiú fejt ki aktív tevékenységet. Úgy érzem, ha az utóbbi öt év eredményeit figyelembe vesszük, fenntartások nélkül leírhatjuk, nincs miért szégyenkeznünk. A kassai Csermely kórus, a Szép Szó Ifjúsági Színpad, a Pinceszin- pad, az ipari szakközépiskola színpada, az Új Nemzedék nép­táncegyüttes, a királyhelmeci (Kráľ. Chlmec) színjátszók, a Vox humana irodalmi színpad, a Bod­rogközi Népiegyüttes, a bélyi (Bi­el) és bolyi (Bot) gyermekszínját­szók, a buzítai (Buzíca) Jóbarátok, a szepsi (Moldava nad Bodvou) Bódvácska a rozsnyói Mandikó, a pelsóci (Plešivec) énekkar stb.- mind-mind olyan csoportok, amelyek országos viszonylatban is évek óta a legjobbak közé tar­toznak. E csoportok fejlődését elő­segítendő, 1980-tól, a korábbi gyakorlathoz képest, igyekeztünk több kerületi szintű versenyt, illet­ve fesztivált rendezni. Míg 1979-ig az intézményünk csak a vers- és prózamondók kerületi versenyét rendezte meg, azóta már a nép­művészeti együttesek, az amatőr színjátszók és kisszínpadok, vala­mint a gyermek és ifjúsági ének­karok kerületi versenyét is. 1981- ben az eddig említett csoportokon kivül már a diákszinjátszó csopor­tok és kisszínpadok, valamint a felnőtt énekkarok is kerületi szin­ten mérhették össze tudásukat. A szakmai alapismeretek elsa­játításának szükségességét tuda­tosítva, az utóbbi fél évtizedben sikerült kétéves tanfolyamot szer­veznünk az amatőr színházi ren­dezők és koreográfusok számára. Az 50 jelentkező közül ezt a tanfo­lyamot 36-an fejezték be, és két­ségtelen, hogy munkájuk révén további jelentős színvonalbeli emelkedésnek lehetünk tanúi. A kerületi versenyek megrendezé­séhez különben Kassán vannak a legjobb feltételek, de kiindulva abból, hogy legjobb együtteseink­re a bodrogközi, a gömöri és a Bodva-völgyi emberek is kíván­csiak, ezeket Kassán kívül, Király- helmecen, Rozsnyón, Szepsiben vagy Tornán rendeztük meg. Számunkra örömet jelent to­vábbá az is, hogy kerületünkben az utóbbi években szemmel látha­tóan fellendült a diákszinjátszás és egyre nő a gyerkek bábozási kedve is. Hisszük, hogy az elért jó színvonalat a jövőben is tartani tudjuk. Csoportjaink ezeket a téli napokat is aktív munkával töltik. Már a járási szintű versenyekre készülnek, de emellett azt is el­döntötték, hogy milyen műsorok­kal járulnak hozzá a hazánk fel- szabadulása 40. évfordulója alkal­mából rendezendő ünnepségek­hez. A Kassát felszabadító Petrov tábornok szobrának avatásakor néhány héttel ezelőtt nemzetiségi kultúránkat méltán képviselte a Csermely kórus. A felszabadulá­si ünnepségekre a királyhelmeci Vox humana irodalmi színpadunk Az atomkor alkonyán című műso-, rát újítja fel - és sorolhatnám a to­vábbi terveket. Minden bizonnyal újabb szelle­mi pezsgést hoz az április 18-21- én, ezúttal Kassán sorra kerülő kerületi színjátszóverseny is, hi­szen a Schönherz Zoltán Ipari Szakközépiskola színjátszói Shakespeare-bemutatóra készül­nek, a Parázs Színpad Katona József Bánk bánját állítja színpad­ra, a kihelyhelmeciek Solovič Ezüst jaguárját mutatják be, a nagykaposiak, pedig Hajnóczy Péter A futó hazamegy című mü­vének színpadi feldolgozásával készülnek, hogy csak néhány mű­sorcímet említsünk a következő hetek, hónapok programjából. BÚS MÁRIA, A Kelet-szlovákiai Kerületi Népművelési Központ munkatársa Új módszerek, hagyományos szolgáltatások ÚJ szú 1985. II. 7. Az érsekújvári (Nové Zámky) járási könyvtár tevékenységében a hagyományos feladatok ellátása mellett idén is helyet kap a törté­nelmi évfordulókkal kapcsolatos irodalomnépszerűsítő munka, amely az olvasók széles rétegei­nek tájékozódását szolgálja. A Szlovák Nemzeti Felkelés jubi­leumi esztendejéhez hasonlóan, hazánk felszabadításának 40. év­fordulója tiszteletére, a jelentős történelmi esemény szellemében számos olyan rendezvényre kerül sor, amelyet elsősorban a fiatalok nemzedékeinek készítünk elő. Az előadásokat és beszélgeté­seket valamennyi részlegünkön az egykori dicső harcok szellemében rendezzük meg. Nagy érdeklődés­re tarthatnak számot azok a talál­kozók, amelyeken a járás felsza­badításában részt vett szovjet ka­tonákat is vendégül látunk. Már a szervezés fázisában megkülönböztetett figyelmet fordí­tunk a gyerekek és a fiatalok szá­mára tervezett rendezvények elő­készítésére. Nemcsak a témájuk­ban a felszabaduláshoz kapcsoló­dó könyvekről rendezünk beszél­getéseket, hanem számos vetél­kedőt is hirdetünk. Ebben az időszakban a politikai és a társadalomtudományi köny­vek népszerűsítését valamennyi részlegünk és az irányításunk alá tartozó könyvtárunk fokozott figye­lemmel végzi. E munkának a mi­nőségét a felszabadulás negyve­nedik évfordulójára kiírt verseny­nyel szeretnénk tovább javítani. Ezt a márciusban tartandó könyv­táros hét során hirdetjük meg. A hetedszer sorra kerülő rendez­vény idején értékeljük a tavaly ha­sonló céllal indított versenyt is. A vetélkedők sorában különö­sen fontosnak tartjuk a szakmun­kástanulók számára rendezett Szabad hazában élünk című vers­mondó versenyt. Nem feledke­zünk meg a szocialista munkabri­gádokról sem, tagjaik vetélkedőn vehetnek részt. Mivel 1985 az ifjúság nemzet­közi éve, könyvtárunk valamennyi dolgozója számára jó alkalom kí­nálkozik, hogy a fiatalok olvasási szokásairól, a kortárs irodalom is­meretéről, a népkönyvtárak szol­gáltatásainak kihasználásáról szerezzünk ismereteket. A közép- iskolások olvasáskultúrájának vizsgálatát a napokban kezdtük el. Mindez csak akkor hozza meg a várt eredményt, ha részlegeink és a népkönyvtáraink dolgozói megfelelő propagandát is kifejte­nek. Tevékenységünk népszerű­sítését, az olvasók tájékoztatását szolgáló faliújságok, kiállítások készülnek erre a célra. Ezt szol­gálja majd a járási könyvtár gon­dozásában megjelenő valamennyi kiadvány is. Olvasóink és könyvtá­rosaink számára hasznosak lesz­nek A járásunk felszabadítása, A felszabadulás a gyermek- és az ifjúsági irodalomban, valamint a 40 szabad év címmel készülő bibliográfiák. A speciális feladatok mellett nem feledkezhetünk meg a ha­gyományos szolgáltatásainkról. A kölcsönzés és az állománygya­rapítás során igyekszünk a felsza­baduláshoz kapcsolódó szépiro­daimat népszerűsíteni illetve be­szerezni. Elsősorban szovjet írók olyan alkotásaira gondolunk, ame­lyek a szovjet nép hősiességét, a fasizmus ellen vívott harc törté­nelmi és emberi vetületeit mutat­ják meg. MARTA WEISSOVÁ, a járási könyvtár igazgatója A CSEMADOK Központi Bi­zottsága a idén is folytatja a CSKP XVI. kongresszusának a szövetségre is vonatkozó határo­zatainak megvalósítását, amelye­ket a szövetség a XIII. országos közgyűlés határozataiban és táv­lati tervében dolgozott fel és bon­tott le tevékenységi területekre. A szervezeti élet, a népművelői és amatőr művészeti tevékenység, a gazdálkodás és az ellenőrzési munka feladatait úgy határo- k meg, hogy megfeleljenek és össz­hangban legyenek pártunk és szocialista államunk elvárásaival és a szövetségünk tagsági össze­tételéből adódó igényekkel. Tagságunk bizalma, ami taglét­számunk lényeges emelkedésé­ben (a XIII. országos közgyűléstől 1982-ben 1984 végéig 80 ezerről közel 84 ezerre) és szövetségünk rendezvényei látogatottságának növekedésében is kifejezésre ju­tott, arra kötelez, vagy talán úgy is fogalmazhatnék, hogy bátorított fel bennünket, hogy hazánknak a Szovjetunió általi felszabadítása 40. évében még igényesebb mun­kaprogramot tűzzünk magunk és tagságunk elé. A rendezvénysoro­zatok közül szeretném kiemelni azt a történelmi-honismereti vetél­kedőt, amelyet ,,40 év szabad ha­zában“ címmel hirdettünk meg. A vetélkedővel alkotói és kutatói tevékenységre is ösztönzünk, mi­vel a háromfordulós versenyben való részvétel külön feltétele, hogy a versenyzőknek az ellenállási mozgalom, a felszabadulás idejé­ből származó történeteket, illetve olyan személyeket kell felkutatni­uk, akik aktív részesei voltak a fel- szabadulási harcoknak. Titkos re­ményünk, hogy olyan hiteles és érdekes események felkutatására is sor kerül, amelyek még eddig hiányoztak e korszak krónikájából. Fontos feladatnak tartjuk a ma­gyar nemzetiségű dolgozóknak a szocialista hazafiságra és a szo­cialista internacionalizmusra ne­velését, elősegítve ezzel a ha­zánkban élő nemzetek és nemze­tiségek további kölcsönös közele­dését, a kulturális értékek gyarapí­tását és a testvéri, baráti együtt­élés elmélyítését. Tovább szorgal­mazzuk a kapcsolatok erősítését járási bizottságaink és helyi szer­vezeteink, valamint más tömeg­szervezetek között. A CSEMA­DOK Központi Bizottságának tit­kársága a múltban több kétoldalú szerződést kötött azzal a céllal, hogy bővítsük kapcsolatainkat és ezzel javítsuk kulturális nevelő munkánk feltételeit és színvonalát. A ma még inkább csak deklarált kölcsönös támogatáson túl a jövő­ben több és színvonalasabb anya­gi, erkölcsi és szakmai segítséget kívánunk nyújtani egymás munká­jához. A jogi nevelés és propaganda szakaszán olyan előadásokkal kí­vánjuk szélesíteni tagjaink és az érdeklődők látókörét, mint a csa­ládjog, a munka- és szociális jog kérdései, az alkotmányból eredő jogok és kötelességek kérdéskö­re. Tovább akarjuk emelni műve­lődési klubjaink színvonalát, hogy ezek fokozatosan kielégíthessék a társadalompolitika, természettu­domány és művészetek iránt ér­deklődők igényeit. Az irodalomnép­szerűsítés és a könyvvel való munka szakaszán szorosan együttműködve a Szlovákiai író­szövetség magyar tagozatával, a Madách könyvkiadóval és más kulturális és társadalmi intézmé­nyekkel járásonként 10-15 író-ol- vasó találkozó megszervezését vállaltuk. Ebben az évben is meg­rendezzük Kassán (Košice) a Fábri Zoltán irodalmi és kulturá­lis napokat; központi témája a fel- szabadulás után szocialista iro­dalmunk kibontakozása lesz. A nyelvművelés feladatának to­vábbra is az aktív nyelvi művelt­ség megszilárdítását és nyelvi kul­túránk ápolását tartjuk. A Kassán megrendezendő XVI. Kazinczy nyelvművelő napok célja ebben az évben a beszédmúvelés és a nyelvhasználat időszerű kérdé­seinek vizsgálata lesz, de ezenkí­vül megszervezzük, gyűjtéssel összekötve, a nyelvjárásgyűjtők szemináriumát, amelynek célja a gyűjtők szakmai-módszertani felkészítése mellett a dunántúli nyelvjárás ö-ző szigetének feltér­képezése lllésházán (Eliašovce) és környékén, ahol öntevékeny gyűjtőink a múlt év folyamán en­nek a nyelvjárásnak érdekes je­lenségére figyeltek fel. Az amatőr művészeti mozga­lom területén 1985-ben 6 feszti­vált, illetve versenyt szervezünk. Megrendezzük a XXII. Jókai-na- pokat, a XXX. országos népművé­szeti fesztivált, a X. Dunamenti Tavaszt, a XXX. országos kulturá­lis ünnepséget Gombaszögön, a zendülő éneket Gömörhorkán (Gem. Hôrka) és Pelsócön (Pleši­vec) és a Tavaszi szél vizet áraszt népdalversenyt Bratislavában. Ezenkívül új programmal és külföl­di szereplésre készül a KB mellett működő Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énnekkara és a Szőttes népművészeti táncso- port. Dr. LUKÁCS TIBOR, a CSEMADOK Központi Bizottságának vezető titkára AZ ÉRTÉKEK FELMUTATÁSÁVAL Negyven évvel ezelőtt ért véget az emberiség legpusztítóbb hábo­rúja. Nyomában a földkerekség jelentős részén egy merőben más világ, új társadalmi és emberi el­rendeződés született. Köztársasá­gunk nemcsak létét, de szocialista társadalmát is ennek a győzelem­nek köszönheti. Az írásbeli kultúra ünneplésso­rozatából, mellyel a győzelem em­léke és a felszabadulás ténye előtt tisztelgünk, a Madách Könyv- és Lapkiadó Vállalat is kiveszi a ré­szét. Az írásbeli kultúra mindig is az emberi alkotó erő azon össze­tevői közé tartozott, amelyek az élet akarásának a jegyében mun­kálkodnak. A nemzetiségi iroda­lom a saját méretére szabottan, de az össztársadalmi igény érvényé­vel ünnepli a felszabadulást. Már maga az 1985-ös kiadói terv is az irodalmi sokszínűség, a fokozott igényesség, és az értékek sokrétű felmutatásának érdekében szüle­tett. Figyelemreméltó lesz a re­gényirodalom gazdag képviselete. Mellettük azonban a széppróza egyéb műfajai is képviselve lesz­nek: a drámairodalom, a humoros irodalom, a szociográfia, az irodal­mi publicisztika. Nem kevésbé lesz gazdag a nemzetiségi költé­szet termése is. A nemzetiségi irodalom műfaji gazdagsággal, mintegy önmaga - belső erői és értékei - kiteljesítésével ünnepli a felszabadulást. A ünnepi kiadványai közül min­denekelőtt Rácz Olivér: Nem vol­tunk hősök című regényét említ­jük, amely a felszabadulás 40. évfordulójának a tiszteletére jele­nik meg. Jeles prózaírónk regé­nyének cselekménye a háború éveiben játszódik, megeleveníti a történelem szorításában vergő­dő emberek élni akarását és fi­gyelmeztet a háború embertelen­ségére. A kiadó másik ünnepi könyve Julius Fučík: Emberek, le­gyetek éberek! című kötete. A vá­logató és a szerkesztő ebben a kötetben Fučík irodalmi életmű­vének teljes keresztmetszetét ad­ja. A mártír kommunista újságíró üzenete máig érvényesen és ha­tóan figyelmeztet az emberiség békeigényére. A Madách Kiadó azonban nem­csak ünnepi kiadványai megjelen­tetésével, hanem könyvei- a nemzetiségi irodalom termékei- népszerűsítésével is ünnepelni kíván. Márciusban - a könyv hó­napjában - dedikálással egybekö­tött, reprezentáns könyvkiállítást rendez Dunaszerdahelyen (Du­najská Streda). Ugyanezen idő­ben író-olvasó találkozókat szer­veznek a járás területén. Figyel­meztető tapasztalatunk, hogy egy­re inkább kell a jó értelemben vett színvonalas propaganda a szlová­kiai magyar könyveknek - mint ahogy más irodalmak könyveinek is -, mert a mai életproblémák és gazdasági gondok végső követ­kezményükben nem kedveznek a könyvkiadásnak. Ugyancsak a felszabadulás ünneplésének jegyében rendezik meg az eredeti irodalom hetének immár hagyo­mányos könyvkiállításait Galán- tán, Kassán (Košice) és az idén első ízben Nyitrán (Nitra). Mindhá­rom kiállítást természetesen más irodalmi események, írók részvé­tele is kíséri. A Madách Könyv- és Lapkiadó Vállalat nemzetiségi írásbelisé­günk elhivatott gondozójának és gazdájának érzi magát. Ennek ér­telmében hazánk felszabadításá­nak 40. évfordulójára szervezett ünneplésben is felelősen vállal részt DUBA GYULA, a Madách Kiadó főszerkesztője PROBLÉMÁK T A PASZTA LATO K JAVASLATOK

Next

/
Thumbnails
Contents