Új Szó, 1985. február (38. évfolyam, 27-50. szám)

1985-02-27 / 49. szám, szerda

A közép-amerikai válságot a Contadora-csoport elképzelései alapján lehetne rendezni Az ENSZ-főtitkár szóvivőjének sajtóértekezlete • Amerikai egyházi személyiségek látogatása Nicaraguában (ČSTK) - Javier Pérez de Cu­ellar a közép-amerikai válság ren­dezésének legjobb módját a Con- tadora-csoport elképzeléseinek megvalósításában látja. Az ENSZ- fótitkár szóvivője hétfői New York-i sajtóértekezletén válaszolt azokra a kérdésekre is, mi a véleménye Perez de .Cuellarnak Reagan amerikai elnök múlt csütörtöki nyi­latkozatáról, amelyből világosan kitűnt, hogy Washington a nicara­guai kormány megdöntésére tö­rekszik. Az ENSZ-főtitkár szerint a szuverén államok belügyeibe való be nem avatkozás a kritériu­ma annak, hogyan tartják tisztelet­ben a tagállamok az ENSZ Alap­okmányát. John O’Connor New York-i ér­sek, aki amerikai egyházi küldött­ség élén vasárnap érkezett Nica­raguába, Reagan kijelentéseire utalva bármiféle konfliktus katonai megoldása ellen foglalt állást. Az érsek kijelentette, az amerikai ka­tolikus egyház ellenzi, hogy az amerikai nép pénzét más orszá­gokban végrehajtott gyilkosságok­ra használják fel. Az amerikai egyházi személyi­ségek azért utaztak Nicaraguába, hogy tájékozódjanak az ottani Marchais felhívása a választópolgárokhoz (ČSTK) - Georges Marchais, a Francia Kommunista Párt főtit­kára arra szólította fel a szavazó­kat, hogy a márciusi kétfordulós járási választásokon egyértelmű­en foglaljanak állást a kormány politikájával kapcsolatban. Mitter­rand 1981-es programja nem tar­talmazta, hogy négy éven belül 700 ezerrel nő a munkanélküliek száma, s hogy félmillió munkahely szűnik meg az iparban - mondta Marchais. Nem volt hajlandó kom­mentálni a választásokra érvé­nyes politikai szövetségekről szóló különböző találgatásokat. Mar­chais kijelentette, az FKP a nem­rég megtartott XXV. kongresszus határozatai alapján minden szin­ten a kapitalizmus ellen fog fellép­ni. Elítélte azt a körülményt is, hogy a tájékoztató eszközök igen nagy teret biztosítanak a szélső­jobboldali Nemzeti Frontnak. Bányaszerencsétlenség (ČSTK) - A lotaringiai szénmedence egyik bányájában hétfőn robbanás tör­tént. 22-en meghaltak, 103-an megse­besültek. A francia szakszervezeti köz­pontok azonnal élesen reagáltak az esetre, s követelik a robbanás okainak mielőbbi kivizsgálását. Mindenekelőtt arra hívják fel a figyelmet, hogy a szó­ban forgó bánya nem volt felszerelve korszerű biztonsági berendezésekkel. A kommunista irányítású CGT a 22 áldozat temetésének napjára egészna­pos általános sztrájkra szólított fel. ÚJ szó 3 1985. II. 27. Lincselés (ČSTK) - A franciaországi Seine-Maritime megye rendőr­ségének 10 napig tartott, amíg nyilvánosságra hozta egy ma­rokkói munkás meglincselésé- nek esetét. A 45 éves Szaid Zanatit február 13-án egy kis­városban támadta meg négy középiskolás, késekkel, lán­cokkal és vasrudakkal felfegy­verkezve. Ezután még a rend­őrséget is felhívták, közölve, hogy a városban túl sok az arab, s hogy a támadást újab­bak fogják követni. A négy fiatalember nem tar­tozik egyetlen szélsőséges csoporthoz sem, ellenkezőleg, jól szituált családok példásan tanuló gyermekeiről van szó. Az eset újabb bizonyítéka an­nak, milyen gyorsan és veszé­lyesen terjednek Franciaor­szágban - főleg az ifjúság kö­rében - a faji megkülönbözte­tés és az erőszak eszméi, amelyeket főleg a szélsőjobb­oldali, Le Pen-féle Nemzeti Front propagál, többek között a sajtó nagy nyilvánossága előtt. helyzetről. Ismeretes, a nicaraguai főpapság ellenséges érzelmeket táplál a sandinista kormányzattal szemben. Az amerikai papokat egyébként fogadta Daniel Orte­ga elnök is. Egy jól tájékozott - magát meg­nevezni 'nem kívánó - amerikai szenátusi forrás közölte, Wa­shington annak lehetőségét vizs­gálja, miként ismerhetné el a nica­raguai ellenforradalmi erőket hiva­talos kormányként. A hírt közvetve megerősítette a Fehér Ház egyik képviselője, aki elmondta, a kor­mány „számba vette a felkelőknek nyújtott segítség különböző for­máit, köztük egy esetleges emig­ráns kormány támogatásának le­hetőségét“. Tekintettel arra, hogy Reagan közép-amerikai politikáját még a Kongresszusban is ellen­zik, e koncepció végrehajtását egyelőre elhalasztották. Uruguay Az új kormány gazdasági programja (ČSTK) - A főbb uruguayi politi­kai pártok vezetői Montevideóban megállapodtak a március 1 -e után követendő gazdaságpolitika alap­vető irányairól. Pénteken iktatják be a több mint 11 éves katonai diktatúra utáni első polgári elnö­köt, Jósé Maria Sanguinettit. A gazdasági keretprogram éle­sen eltér a korábbi katonai rezsim restriktív gazdaságpolitikájától. Egyebek között feltételezi, hogy az állam aktívan részt vesz a gaz­daság irányításában, továbbá a reálbérek emelését, a szociális ellátást, az alapvető árucikkek árának ellenőrzését és a katonai kiadások csökkentését helyezi ki­látásba. A politikai pártok vezetői­nek véleménye megegyezik ab­ban, hogy az új polgári kormány és a Nemzetközi Valuta Alap kö­zötti bármiféle szerződésnek fi­gyelembe kell vennie ezeket a cé­lokat. Az amerikai farmerek az év eleje óta nagyszabású megmozdulásokon tiltakoznak a szövetségi kormány azon tervei ellen, hogy tovább kívánja csökkenteni a farmereknek nyújtott támogatást. Dél-Dakotában a far­mercsaládok egynegyede került válságos helyzetbe, mivel a bankok nem hajlandók hitelt nyújtani, magasak a kamatlábak, alacsonyak a mezőgazdasági termékek felvásárlóárai. Texasban is hasonló a hely­zet, ahol a mezőgazdasági munkások 40 százalékának nincs állása. (ČSTK-felv.) Az USA mindenáron folytatni kívánja a csillagháborús program megvalósítását Tokiót mindinkább bevonják az előkészületekbe • A nyugatnémet SPD elutasító álláspontja (ČSTK) - A Fortune amerikai folyóirat szerint a Reagan-kormány 15 százalékkal csökkenthetné fegy­verkezésre fordított kiadásait anél­kül, hogy aggódnia kellene az USA biztonsága miatt. A lap szerint ez lehetővé tenné, hogy az elkövetkező öt évben mintegy 200 milliárd dollárt takarítsanak meg. Ennek feltétele az lenne, hogy a Pentagon 1986-os költségvetése az idei szinten marad­jon, és 1990-ig a hadikiadások évi növekedését 3 százalékra korlátoz­zák. A Fortune javasolja az elsőcsa- pásmérő rakéták gyártási program­Diákokat tartóztattak le (ČSTK) - Kelet-Angliában, az. amerikai robotrepülőgépek számára épülő Molesworthe-i támaszpont mellett a brit rendőrség hétfőn letar­tóztatta a Cambridge-i egyetem 12 diákját. A diákokat, akik az elsőcsa- pásmérő fegyverek telepítése ellen tiltakoztak, a rendőrség kihallgatás­ra elszállította. A CND brit békeszer­vezet az idén több nagy akciót szer­vez a Molesworthe-i támaszpont építése elleni tiltakozásul. Itt 1988-ig 64 robotrepülőgépet akarnak rend­szerbe állítani. NATO-hadgyakorlat (ČSTK) - Az NSZK területén Wintex- Simex 85 fedőnéven a NATO nagy kiter­jedésű törzsgyakorlatot kezdett kedden. A következő két hét folyamán hasonló gyakorlatokra valamennyi NATO-tagál- lamban sor kerül. Az ilyen hadgyakorlato­kat kétévenként tartják a tömb tagállamai politikai és közigazgatási szerveinek be­vonásával. jának, mindenekelőtt az MX inter­kontinentális ballasztikus rakéták fejlesztésének a leállítását. A Fehér Ház álláspontját ezzel kapcsolatban jól érzékeltetik Bush alelnök szavai, aki tegnapi sajtókon­ferenciáján megerősítette, hogy az USA mindenáron folytatni kívánja a „stratégiai-védelmi kezdeménye­zés“, vagyis a csillagháborús prog­ram megvalósítását. Az amerikai alelnök tegnap Wa­shingtonban japán parlamenti képvi­selők egy csoportja előtt kijelentette, hogy az ún. stratégiai védelmi kez­deményezés megvalósítása során az USA számára rendkívül fontos a Tokióval folytatott együttműködés. Japán lapvélemények is arról szá­molnak be, hogy Washington az utóbbi időben mindinkább bevonja Tokiót a csillagháborús előkészüle­tekbe. A nyugatnémet Szociáldemokrata Párt (SPD) felszólította a kormányt, egyértelműen utasítsa el az ameri­kai űrfegyverkezési tervekben való bármiféle részvételt. A párt elnöksé­gének tegnap nyilvánosságra hozott határozata felhívja rá a figyelmet, hogy az USA űrfegyverkezési prog­ramjának végrehajtása megbontaná a kelet-nyugati katonai erőegyen­súlyt, s a lázas fegyverkezés új for­dulóját indítaná el. Hans-Jochen-Vogel, az SPD alelnöke bírálta Helmut Kohl kan­cellárt amiatt, hogy támogatja a világűr militarizálására irányuló amerikai terveket. A francia kormány elutasító álláspontjára emlékeztetve Vogel reményét fejezte ki, hogy a kancellár csütörtöki párizsi meg­beszélései módosítják a bonni állás­pontot. Egyesült Államok - Nicaragua Becsapott ajtók T ekintettel arra, hogy már annyiszor bejelentették az észak-amerikai inváziót, nem gondolja, hogy végül senki sem fogja elhinni? Tudatában vannak-e annak, hogy a Washington által szított háború olyan csapda, amelynek célja Nicaragua fokoza­tos kimerítése?“ - tette fel a kér­dést a madridi Cambio 16 riportere Luis Carriónnak, a nicaraguai bel­ügyminiszter elsó helyettesének. A mindössze 32 esztendős politi­kus így válaszolt: „Sosem tudhat­juk, sor kerül-e az invázióra... S ha bele is estünk az észak­amerikai csapdába, tudatosan tet­tük, ugyanis nincs más választá­sunk, nem kockáztathatunk...“ Carrión néhány mondata felér akár egy helyzetelemzéssel, mert valóban úgy állnak a dolgok, hogy az USA kényszerítette Nicaraguát a szüntelen és fokozódó fenyege­tettség állapotába, s Managua nem tehet mást, minthogy felké­szül minden eshetőségre. Tény, hogy a védelem súlyos terheket ró a sandinista kormányzatra, s a gazdasági válság mind na­gyobb méreteket ölt. Az infláció évi 40 százalékos, s tovább nehe­zíti a helyzetet, hogy akadozik az egyik legfőbb exportcikk, a kávé szüretelése - egyrészt a szünte­len ellenforradalmi támadások, másrészt a munkaerőhiány miatt (ez utóbbit azzal igyekeznek meg­oldani, hogy - mivel a mezőgaz­dasági munkások nagy része ka­tonai szolgálatot teljesít - hivatal­nokokból, diákokból stb. szervez­nek brigádokat). Példátlan méretű az a nyomás is, amelyet Washington gyakorol a nemzetközi pénzintézetekre, hogy ne nyújtsanak hitelt Nicara­guának. Az Amerikaközi Fejlesz­tési Bank pl. két évig tárgyalt egy 58 millió dolláros kölcsönről, s most, hogy jóváhagyták volna, az USA vétót emelt. Vagy még egy jellemző példa: Ecuadortól a Szovjetunió közvetítésével Nica­ragua kőolajat rendelt, de amikor a tankhajó már félig teli volt, leállí­tották a töltést. Ecuadori források­ra hivatkozva Daniel Ortega ál­lamfő közölte: amerikai közbelé­pésre történt így, mivel Washing­ton üzemanyaghiányt akar elő­idézni Nicaraguában. I lyen helyzetben törvényszerű a megszigorított gazdaságpo­litika. A managuai kormány a hó­nap második hetében hozott né­hány intézkedést a költségvetési hiány csökkentésére. Többek kö­zött fokozzák az adók behajtásá­nak ellenőrzését, s megszüntetik az alapvető élelmiszerek szub­vencióját. Ugyanakkor 40-60 szá­zalékkal növelik a termelőágaza­tokban a fizetéseket, bár az általá­nos béremelésre nincs lehetőség. Nicaraguának 1,85 milliárd dol­lár anyagi kárt okozott a negyedik éve ellene folyó agresszió. A költ­ségvetési kiadások legnagyobb részét (40 százalékát) mégis vé­delemre kell fordítani, mert - amint a minap Ortega hangsúlyozta - az ország gazdasági válságát csak az agresszió visszaverésével le­het megoldani. A gazdasági nyomás mellett Washington újabb kísérletet tesz arra, hogy politikai téren helyre­hozza az ót ért presztízsvesztesé­get. Az USA által minden módon támogatott ellenforradalmárok ugyanis nem tudtak eredményt felmutatni, továbbá a tavalyi elak- násítási ügy és a „kontrák“ szá­mára készített CIA-kézikönyv nyil­vánosságra kerülése egyértelmű­en a Nicaraguával való rokon- szenvet növelte világszerte. Az amerikai kormányzat most általános támadásba lendült, s egymást érik a Nicaragua elleni kirohanások. A prímet Reagan el­nök viszi, aki múlt heti sajtóérte­kezletén már köntörfalazás nélkül kimondta: Managua változtasson politikáján, engedje be az ellenfor­radalmárokat a kormányba, kö­vesse az USA által kívánt vonalat. Az amerikai elnök először mondta ki nyíltan, hogy a sandinista kor­mány megdöntésére törekszik. Ez egyébként már eddig is világos volt, csak Washington igyekezett némiképp leplezni céljait. A kinek tehát esetleg kételyei voltak efelól, visszamenő­leg is magyarázatot kap számos eseményre. Gondolunk itt elsősor­ban a Manzanillóban folytatott nica- raguai-amerikai tárgyalások egyoldalú felfüggesztésére, illetve a Contadora-csoport február kö­zepére tervezett közép-amerikai értekezletének megtorpedózásá­ra. A tárgyalásos rendezés ugyan­is kompromisszumokat követel az érdekeltektől, s aki ezekre nem hajlandó, az egyáltalán nem óhajt­ja a békés megoldást. Márpedig Washington távozott Manzanilló- ból, tehát a látszattárgyalásokról is lemondott. (Nicaragua szomszé­dait pedig a sandinista rendszer ellen uszítja, hogy további akadá­lyokat emeljen a térség államainak párbeszéde elé.) A mostani Nicaragua-ellenes kampány elsőrendű célja, hogy meggyőzze az amerikai törvény- hozást a „kontráknak“ nyújtott tá­mogatás jogosságáról. A kong­resszus tavaly függesztette fel a hivatalos segélyeket, ami bizo­nyos mértékben megkötötte a kor­mány kezét, bár különféle csator­nákon továbbra is áramlott a tá­mogatás az ellenforradalmárok­hoz (pl. a Hondurasban tartott hadgyakorlatok után hátrahagyott fegyverek és hadifelszerelés for­májában). Reaganék most 14,8 millió dollár jóváhagyását szeret­nék elérni, s bár Shultz külügymi­niszter cinikusan azt nyilatkozta, hogy „az ilyen segítség előnyö­sebb, mint a költséges és veszé­lyes közvetlen katonai interven­ció“, a lényegnek ez csupán egy része. Ugyanis önmagában külö­nösebben nem nagy ez az összeg, legalábbis ahhoz nem, hogy az ellenforradalmárok képe­sek legyenek megdönteni a nica­raguai kormányt. M ásról van szó. Arról, hogy a kongresszusi jóváha­gyás lényegében bátorítás lenne az erópolitika, a közvetlen inter­venció híveinek. Ezért nyilatkozta Daniel Ortega néhány napja, hogy a közelgő törvényhozási szavazás eldöntheti a háború és a béke kérdését Közép-Amerikában. Azt, hogy megmarad-e a tárgyalásos rendezés lehetősége, vagy a had­üzenet nélküli háború nyílt hábo­rúba csap át. Az utóbbit valószínű­síti, hogy Washington a tárgyalá­sok előtt már minden ajtót becsa­pott. PAPUCSEK GERGELY Pakisztán Hakk tábornok feloszlatta a kormányt (ČSTK) - Ziaul Hakk tábornok, a pakisztáni katonai rezsim vezetője tegnap kénytelen volt feloszlatni a kormányt, mivel miniszterei több­ségének nem sikerült a hétfői parla­menti „választások“ során legyőz­nie ellenfelét. A választások a már csaknem nyolc éve tartó szükségállapot, a vá­lasztók és a politikusok megfélemlí­tésének légkörében, erős katonai felügyelet mellett zajlottak. A Pa­kisztánból érkezett hírek szerint több ember meghalt, sokan megsebesül­tek, még többet pedig letartóztattak. Ebben a helyzetben nehéz pontosan meghatározni, hogy a választók hány százaléka járult az urnákhoz. Eddigi meg nem erősített jelentések szerint a részvétel kb. 25 százalékos volt. Ez annak tudható be, hogy korábban az ellenzéki pártok, köztük a kommunista párt is felszólította az ország lakosságát a választási ko­média bojkottálására. A megfigyelők mindenesetre azt hangsúlyozzák, hogy a rezsim által közölt adatok teljesen megbízhatatlanok. Egymillió Mengeleért (ČSTK) - New Yorkban közölték: „ag­gódó amerikaiak“ egy csoportja egymillió dollár jutalmat ajánlott fel Josef Mengele náci háborús bűnös kézrekerítéséért. A 73 éves Mengele a legutóbbi hírek szerint Paraguayban él. A magas jutalom kifizetésének feltétele, hogy Mengelét él­ve fogják el és szállítsák az NSZK-ba vagy Izraelbe.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents