Új Szó, 1985. február (38. évfolyam, 27-50. szám)

1985-02-26 / 48. szám, kedd

Gondolatok a kádermunka helyes irányításáról BESZÉLGETÉS A KÖZÉP-CSEHORSZÁGI KERÜLETI PÁRTBIZOTTSÁG TITKÁRÁVAL Ma, amikor társadalmunk sokoldalú fejlődését tartjuk szem előtt, a kádermunka mindjobban előtérbe kerül. Főként a tudományos­technikai haladás támaszt mind nagyobb követelményeket a káde­rekkel szemben - a tehetségüket, tudásukat, erkölcsi tulajdonsága­ikat illetően. E tárgykörrel kapcsolatban beszélgetünk Ján Bečká- val, a közép-csehországi kerületi pártbizottság titkárával arról, hogyan sikerül megvalósítani a kádermunka célkitűzéseit a közép­csehországi kerületi pártszervezetben. ÚJ SZÚ 1985. II. 26. A bevezetőben Béčka elvtárs rámutatott, hogy a káderek kivá­lasztásának, nevelésének és el­helyezésének felelősségteljes megközelítése a pártszervezetek állami, társadalmi és gazdasági szervek feladatának és tekintélyé­nek megerősödésében nyilvánul meg. • Tudom, hogy a kerületben ma sok vezető beosztásban van­nak fiatalok.- Igen. De nemcsak arról van szó, hogy a fiatalokat mindenáron a kádertartalékok közé soroljuk. Maga a fiatalság nem egyedüli feltétele a vezető beosztásnak. Ehhez a politikai és közéleti mun­ka bizonyos fokú tapasztalata szükséges, az idősebb munkatár­sak véleményének meghallgatá­sa, tanácsaik elfogadása is elen­gedhetetlen. 0 Akkor hát hogyan foglalkoz­nak velük?- A munka átfogó rendszeréről van szó, melynek minden része megalapozott, egymásba kapcso­lódik: a kiválasztástól kezdve a nevelésen keresztül a kádertar­talékok elhelyezéséig. A kiválasz­tásnál a legfontosabb, hogy jól ismerjük a fiatal ember viszonyát a munkához; a nevelés nagy mér­tékben függ a pártszervek és szer­vezetek igényességétől, s termé­szetesen magától a fiataltól is, hogyan birkózik meg mindazzal, amit elvárnak tőle. Kerületünkben a kádertartalékokat csoportonként osztjuk be bizonyos munkakörök betöltésére. Például gépipari üze­mek majdani igazgatói, kereske­delmi és gazdasági igazgatóhe­lyettesek, szövetkezeti elnökök, iskolaigazgatók stb. egy-egy cso­portba kerülnek. Megköveteljük, hogy a vállalatok saját erejükből biztosítsák a kádereket, vagyis ve­gyék figyelembe a termelési sajá­tosságokat. Dolgozzák ki minden egyes kádertartalék felkészítésé­nek hosszú távú tervét, ennek tel­jesítését rendszeresen értékeljék s a feladatok nem teljesítéséből vonják le a következtetéseket. A fiatal emberek képességeiről akkor győződünk meg, ha bevon­juk őket a párt-, a társadalmi és gazdasági szervek tárgyalásai alapját képező elemzések, javas­latok kidolgozásába. Bevált a járási és kerületi párt- bizottságokon töltött gyakorlat is, s ez már elválaszthatatlan része a vezető dolgozók és kádertartalé­kok felkészítésének. • Kizárólag pártszerveknél töl­tött gyakorlat létezik?- A kiválasztott üzemben, szö­vetkezetben és nemzeti bizottsá­goknál szintén létezik, tehát min­denütt, ahol hosszú távon kitűnő eredményeket érnek el, s ahol az irányítás magas fokú. Például a kladnói Poldi Egyesült Acélmű­vekben, a vodochodyi Aeróban, a kralupyi Kaucsukgyárban. Jó, ha az igazgató vagy a pártalapszer­vezet elnöke részt vesznek a szakmai gyakorlat helyének összeállításában, ha az elvtársnak konzultánsai vannak, akik beveze­tik a munkakollektívába és elbe­szélgetnek vele atapasztalataikról. A kerületben évente mintegy het­ven elvtárs vesz részt ilyen gya­korlaton. A legjobb eredményeket a benešovi és kladnói járás éri el. • Mi a helyzet a nő tisztségvi­selőkkel? Azt tartják, az ô helyze­tük sokkal nehezebb.- Több a kötelességük, különö­sen a családban. De a Szovjetunióban vagy az NDK- ban ugyanúgy vannak kötelessé­geik, mégis sokkal több nő tölt be vezető állást. Komolyabb ok egyes vezető dolgozók kelletlen- sége, olyakor az előítéletek, hogy nőket felelős tisztségek betöltésé­vel bízzanak meg. Szerepet játszik ebben az a meggyökeresedett gyakorlat is, miszerint nőket csak az iskolaügy­ben, a kulturális szférában és az egészségügyben bíznak meg ve­zető tisztségekkel, pedig az ipari üzemekben is megállják a helyü­ket. Például a rožmitáli Jitex igaz­gatója, Bártlová elvtársnő, a kerü­leti higiéniai-epidemiológiai állo­más igazgatója, Wokounová elv­társnő, Stépánová elvtársnő, a Kutná Hora-i Triola igazgatója és igy tovább. Bebizonyították, hogy jól tudnak irányitani. • A kádernevelésről volt szó, amelynek része a káderek munká­jának nagy segítséget jelentő rendszeres értékelése.- Az elmúlt évekhez viszonyítva nőtt az értékelés igényessége. A káderek többsége jól dolgozik, lelkiismeretesen és nagy felelős­séggel teljesíti feladatát. Egyesek­nél azonban meglehetősen szub­jektív hiányosságok fordulnak elő a terv biztosításában, a minőség növelésében s a termelés haté­konyságában, de az ideológiai­szervezői és irányítói munkában is. Az utóbbi három évben kilenc­ven elvtárs esetében javasoltuk, hogy mentsék fel őket a tisztsé­gükből. • Előfordulhat, hogy bizonyos fokig az értékelés is szubjektív.- Ezzel nem értek egyet. Mindig egy csoport értékel, s a maximális objektivitásra törekszünk. Hiszen mi az értékelés értelme? Hogy hozzájáruljon a hibák és hiányos­ságok feltárásához, amelyet a ve­zető dolgozó önmaga nehezen tu­datosít, s hogy segítsen ennek kiküszöbölésében. A kollektívá­nak, a párt-, a fölöttes és gazda­sági szerveknek kezdetben kell figyelmeztetniük a hibákra. • így is történik?- Nem mindig és nem minde­nütt. Egyesek túl elnézően értéke­lik beosztottjaik munkáját, nem nyújtanak elég kezdeményezést teljesítményük növeléséhez. Las­san küszöböljük ki a formalizmust, az elkötelezettség és az erkölcsi tulajdonságokra vonatkozó leegy­szerűsített nézeteket. • Említetted, titkár elvtárs, hogy kilencven elvtárs felmentését javasoltátok. Mi késztetett rá?- Nem számít szenzációnak, ha valakit felmentenek a tisztségéből. Ilyen az élet. Előfordul, hogy a fel­készítés ideje alatt az elvtárs kitű­nő, később azonban csalódást okoz, nem váltja be a hozzá fűzött reményeket, nem felel meg a kö­vetelményeknek. Ilyen esetben kevésbé felelős poszt betöltésére javasoljuk. Rosszabb, hogy olya­nok is akadnak, akik megszegik a gazdasági, illetve az állami fe­gyelmet, következetlenségükkel, felületességükkel vagy gyenge ellenőrzésükkel ezt lehetővé te­szik. Elnézik a hiányosságokat és kihágásokat, melyek komolyabb vétségekhez vezetnek, sőt párt­büntetést vonnak maguk után. Ta­valy tizenhat vezető dolgozót zár­tunk ki ez okból a pártból. Jirí Škulina, a Prága-nyugat járás roz- 4okyi járási szolgáltatóüzemének igazgatóhelyettese bizalmat ka­pott a pártszervektől, s mint káder­erősítést hagyták jóvá. Olyan vál­lalatról volt szó, ahol az előző igazgatót bűncselekmény elköve­tése miatt elítélték. Jiŕi Škulina nem állta meg a helyét, s nem egész két év múlva bűncselek­mény elkövetése miatt elbocsátot­ták tisztségéből, és kizárták a pártból. A hibák s a tisztséggel való visszaélés ilyen megítélése, összhangban a CSKP KB Elnök­ségének Levelével a szocialista törvényesség, erkölcs és fegye­lem alapelvei megszegése elleni harc hatékonyságának elmélyíté­se a kerületi pártbizottság figyel­mének középpontjában áll. Ismét hangsúlyozom, hogy ezekből az esetekből nem csiná­lunk szenzációt. A tisztségből való felmentés csak következménye a hibáknak, amit a dolgozó elkö­vetett, mert nem fogadta meg a ta­nácsokat, miként kerülhetők el a hibák. Az ilyen büntetésnek is megvan a kádermunkában a ma­ga helye. • Mindez elkerülhető volna, ha következetesen érvényesülne a bírálat és önbírálat, hiszen a ká­dernevelésben ez fontos eszköz, s a hiányosságok elleni harcban is jelentős szerepet tölt be.- Ahol nincs, ott nem alakulhat ki kedvező munkaköri légkör, csökkennek az emberekkel szem­ben támasztott igények, s a jutal­mazásban teret kap az egyenlős- di, az önzés és a visszásságok. A kerületi pártbizottság elvárja a pártszervektől és -szervezetek­től: ne nézze el, hogy a vezető dolgozók figyelmen kivül hagyják beosztottjaik véleményét, meg­jegyzéseit, s ne tűrjék a vezető dolgozók esetleg előforduló gőg­jét. Mindennemű irányítói munka­körben érvényes elv: figyelmesen meghallgatni az emberek vélemé­nyét, és tanácskozni velük. Nem szabad csak az utasítások tekinté­lyére hagyatkozni, ajánlatos az öntudatos munkára és kezdemé­nyezésre támaszkodni. Ezek a tu­lajdonságok legyenek jellemzőek minden kommunistára, aki vezető pozíciót tölt be. Akik nem rendel­keznek e tulajdonságokkal, azok szembekerülnek a kollektívával, elvesztik erkölcsi jogukat ahhoz, hogy vezessék és irányítsák a kol­lektívát. Ellenkezőleg, azok, akik képesek az irányításra, kitűnő eredményeket érnek el. Számí­tunk rájuk, s ha kell, olyan helyre irányítjuk őket, ahol a feladatok teljesítése veszélyben forog. • Mit jelent ez konkrétan a gya­korlatban?- Egy példával magyarázom meg a legkönnyebben. A Prága- kelet járásban a Kličanyi Állami Gazdaságban nagyon jól megállta a helyét az igazgató, Simet elv­társ. Elérte, hogy a gazdaság ke­rületi viszonylatban közepesből az elsők közé került, sőt, kiváló he­lyettest is nevelt. Éppen ezért, a kerületi pártbizottság megbízá­sából átment a lemaradó veltrusyi gazdaságba, ugyanabba a funkció­ba. A döntés helyességét az eredmények igazolták. A tehenen- kénti napi fejési átlag mintegy másfél liter tejjel nőtt, s a szarvas- marha súlygyarapodás pedig napi tíz dekával. Egyidejűleg a Kamen­né Žehrovice-i és žehušicei szö­vetkezet elnökei, Kolka és Zadra- žil elvtársak gyengébben működő szövetkezetbe mentek dolgozni - s nemsokára ott is javult a hely­zet. A Príbrami Ércbányákban, mi­után a vállalati igazgató, Kríž elv­társ elfoglalta tisztségét, szembe­tűnően javult az irányító és szer­vező munka. • A káderpolitika tehát kedve­zően hat a társadalom valamennyi szférájának fejlődésére, jelentős tényezője a társadalmi hala­dásnak.- A párt aranytartaléka a káde­rek, de ezzel az emberekben rejlő a gazdagsággal jól kell bánni. Tö­kéletesíteni kell a kádermunka komplex irányítását, elmélyíteni a céltudatosságot és tervszerűsé­get. Célratörően és rugalmasan kell megoldanunk a politikai, gaz­dasági, szociális és ideoólgiai kér­déseket, önkritikusan elbírálni minden lépésünket, az elért ered­ményeket értékelni, s előrelátni a fejlődést. Ez legyen jellemző minden vezető káderre. A kor megköveteli ezt az igényességet. A kerületi pártbizottság szigorúan ügyel rá, hogy mindazok, akik megkapták s megkapják a bizalmat, megfeleljenek a követelmé­nyeknek. • Köszönjük a beszélgetést. VÁCLAV PERGL A prágai ČKD szakmunkásképző intézeteiben az idén 3580 tanuló szerez képesítést 40 szakmában. A szakmunkástanulókat több mint 200 pedagógus készíti fel pályájukra. A fiatalok két diákotthonban laknak. A vállalat szak­munkásképző intézete a jövőben új, korszerű épületet kap, amelyben 4 ezer tanuló számára elegendő tanterem és műhely lesz. Felvételünkön: Martin Šolc, Pavel Kremeň és Jan Roček szakmunkástanulók láthatók, akik szabad idejükben éppen sakkoznak. (Pavel Dvoŕák felvétele - ČTK) Egyedül senki sem képes csodákra Arról beszélgettünk Szalai An­tallal, a Vásárúti (Trhové Mýto) Csehszlovák-Szovjet Barátság Egységes Földművesszövetkezet káder- és személyzeti osztályának vezetőjével, hogy a 750 főt szám­láló szövetkezet ismét jó gazdasá­gi évet zárt, s mint Szalai Antal, az üzemi pártszervezet elnöke mondja: „szolid keresetet biz­tosít“. A három falu: Vásárút, Nyárasd (Topol’níky) és Kürt (Ohrady) szö­vetkezetének egyesítése nagy és jól működő gazdaságot eredmé­nyezett, ahol fontos szerepet ját­szik a zöldség- és gyümölcskerté­szeti ágazat, hiszen a szövetkezet termálvízzel fűtött üvegházai és fóliasátrai híresek; virágot, primőr­zöldséget, paprikát szállítanak nagy mennyiségben piacra, és gö­rögdinnyét is 45 ha-n termeszte­nek. S éppen ez az a terület, ahol alig van gépesítés - mert tegyük fel: mit lehet géppel végezni a zöldségkertészetben? A fólia­sátrakban kézzel kell leszedni a paprikát - akármekkora legyen a hőség -, és a gyümölcsfákat is asszonyok metszik - akármilyen hideg is van. A gyengébb nem- s ez igencsak fura helyzet - vég­zi a legnehezebb munkát. Szalai Antal szavaiból kiérződik a mély elismerés, de nemcsak a nődolgo­zók felé. A szövetkezet nyugdíjasai iránti tisztelet megnyilvánulása a máso­dik éve megtartott találkozó. A 270 nyugdíjas jó része olyankor hagy­ta abba a munkát, amikor kevés volt a nyugdíj s a vezetőség - hi­szen lehetőség van rá - havonta bizonyos összeggel egészíti ki az alacsony nyugdíjakat, s egyéb ap­ró figyelmességekkel kedveskedik az időseknek. A pártelnök mondott ünnepi beszédet az idősek talál­kozóján, s a meglepő az volt, mennyire nem ünnepélyesek vol­tak a szavai. - Mert együtt kezdtük- hárítja el az elismerést. - Köztük öregedtem meg én is. Huszonévesen kezdte, hosszú évekig könyvelő volt, s nyolcvan óta az üzemi pártbizottság elnöke. A mintegy kétszáz kommunistát számláló három alapszervezet tagjai életkora 42-43 év. össze­hangolni a munkát, s úgy irányíta­ni, hogy az az egyen és a közös­ség érdekét is szolgálja, nem is olyan könnyű feladat. Ott van pél­dául a szocialista munkaverseny. A szövetkezet 34 kollektívája már régebben elnyerte a szocialis­ta munkabrigád címet, összesen 450 körül van azok száma, akik e mozgalomba bekapcsolódtak- s bronz jelvényt 220-an kaptak. Felmerült a kérdés: hogy lehet az, hogy még egyetlen kollektíva sem aranyjelvény-tulajdonos ? A kerté­szeti ágazatiak például még 1977- ben kapcsolódtak be a szocialista munkaverseny-mozgalomba. De „valami mindig közbejött“. Minden munkacsoport vállalása konkrét túltermelésre vonatkozik. Az üzemük terve egyébként is igen feszes, s ha valaki ezen felül is vállal, az komoly emberi hozzá­állást kíván, és annak egész év­ben nagyon kell iparkodnia. Átvillan az agyamon, hogy a túl szigorú megítélés vajon milyen re­akciót vált ki az érintettekben? Neheztelnek-e, amiért később jut­nak hozzá az ezüst-.vagy arany­jelvényhez, vagy ellenkezőleg: jobban értékelik-e a nehezebben megszerzett elismerést. Szalai Antal a ki nem mondott kérdésre válaszol, így folytatva:- Meglehet, magunk ellen cse­lekszünk, mégsem rúghatjuk fel a formákat. Az aranyéremért ke­ményen meg kell dolgozni. S ha valaki ezt a mozgalmat nem veszi formálisan - márpedig mi nem akarjuk úgy venni akkor ügyelni kell a szabályok megtartására, kü­lönben a mozgalom értékét veszti. Nem szabad lejáratni egy szépen indult mozgalmat! Legyen mögötte konkrét többletmunka, aminek a társadalom látja a hasznát. Tu­dom, hogy sokan megelőztek ben­nünket. Am inkább keservesen ki­harcolt munka legyen a cím és az érem mögött, mintsem könnyen szerzett jutalom. Csak így lehet az embereket megfogni. Szalai Antal most 57 éves. Hat­van óta tanácstag Nyárasdon, és 86-ban lesz harminc éve, hogy CSEMADOK-elnök. Ha megérem, mondja. Pártiskolai előadóként évente 8-10 előadást tart.- Nem sok elfoglaltság ez egy­szerre?- Annyit vállalok, amennyit úgy tudok elvégezni, hogy az ne le­gyen formális. Legyen az politikai munka, vagy bármi.- Az üzemi pártbizottság elnö­keként fontos pozíciót tölt be.- Ebben a funcióban az ember többet tud adni. Nem úgy veszem, hogy ez a tisztség bizonyos jog­kört biztosít nekem. Próbálok se­gíteni ott, ahol lehet, s próbálok - illő keretek között - élni a tiszt­ségemmel, biztosítani a párt veze­tő szerepét. Természetesen má­sok segítségével, mert egyedül senki sem képes csodákra, s a legjobb elképzelés is hiábava­ló, ha az ember mögött nem állnak mindazok, akik ezt megvalósítják. Sokszor kell égető dolgokat meg­oldanunk, s előfordul, hogy nincs foganatja annak, amit az ember mond, kér.- Hisz a személyes példamuta­tás erejében?- Ha az ember kijelenti, hogy igyekszik úgy dolgozni, hogy min­denkinek példát mutasson, nagy szavaknak tűnhet. Mégis igyek­szik példát mutatni, hogy lássák: komoly tisztséget tölt be. Az em­ber álljon ki a meggyőződése mel­lett, s ne vegye félvállról a rá bízott feladatokat. Ne vegye frázisnak, ha azt mondom, hogy ňiinden munkában igyekeztem a legtöbbet nyújtani. Szívesen dolgozom, és minden munkában örömöm le­lem. KOPASZ CSILLA

Next

/
Thumbnails
Contents