Új Szó, 1985. február (38. évfolyam, 27-50. szám)
1985-02-26 / 48. szám, kedd
Gondolatok a kádermunka helyes irányításáról BESZÉLGETÉS A KÖZÉP-CSEHORSZÁGI KERÜLETI PÁRTBIZOTTSÁG TITKÁRÁVAL Ma, amikor társadalmunk sokoldalú fejlődését tartjuk szem előtt, a kádermunka mindjobban előtérbe kerül. Főként a tudományostechnikai haladás támaszt mind nagyobb követelményeket a káderekkel szemben - a tehetségüket, tudásukat, erkölcsi tulajdonságaikat illetően. E tárgykörrel kapcsolatban beszélgetünk Ján Bečká- val, a közép-csehországi kerületi pártbizottság titkárával arról, hogyan sikerül megvalósítani a kádermunka célkitűzéseit a középcsehországi kerületi pártszervezetben. ÚJ SZÚ 1985. II. 26. A bevezetőben Béčka elvtárs rámutatott, hogy a káderek kiválasztásának, nevelésének és elhelyezésének felelősségteljes megközelítése a pártszervezetek állami, társadalmi és gazdasági szervek feladatának és tekintélyének megerősödésében nyilvánul meg. • Tudom, hogy a kerületben ma sok vezető beosztásban vannak fiatalok.- Igen. De nemcsak arról van szó, hogy a fiatalokat mindenáron a kádertartalékok közé soroljuk. Maga a fiatalság nem egyedüli feltétele a vezető beosztásnak. Ehhez a politikai és közéleti munka bizonyos fokú tapasztalata szükséges, az idősebb munkatársak véleményének meghallgatása, tanácsaik elfogadása is elengedhetetlen. 0 Akkor hát hogyan foglalkoznak velük?- A munka átfogó rendszeréről van szó, melynek minden része megalapozott, egymásba kapcsolódik: a kiválasztástól kezdve a nevelésen keresztül a kádertartalékok elhelyezéséig. A kiválasztásnál a legfontosabb, hogy jól ismerjük a fiatal ember viszonyát a munkához; a nevelés nagy mértékben függ a pártszervek és szervezetek igényességétől, s természetesen magától a fiataltól is, hogyan birkózik meg mindazzal, amit elvárnak tőle. Kerületünkben a kádertartalékokat csoportonként osztjuk be bizonyos munkakörök betöltésére. Például gépipari üzemek majdani igazgatói, kereskedelmi és gazdasági igazgatóhelyettesek, szövetkezeti elnökök, iskolaigazgatók stb. egy-egy csoportba kerülnek. Megköveteljük, hogy a vállalatok saját erejükből biztosítsák a kádereket, vagyis vegyék figyelembe a termelési sajátosságokat. Dolgozzák ki minden egyes kádertartalék felkészítésének hosszú távú tervét, ennek teljesítését rendszeresen értékeljék s a feladatok nem teljesítéséből vonják le a következtetéseket. A fiatal emberek képességeiről akkor győződünk meg, ha bevonjuk őket a párt-, a társadalmi és gazdasági szervek tárgyalásai alapját képező elemzések, javaslatok kidolgozásába. Bevált a járási és kerületi párt- bizottságokon töltött gyakorlat is, s ez már elválaszthatatlan része a vezető dolgozók és kádertartalékok felkészítésének. • Kizárólag pártszerveknél töltött gyakorlat létezik?- A kiválasztott üzemben, szövetkezetben és nemzeti bizottságoknál szintén létezik, tehát mindenütt, ahol hosszú távon kitűnő eredményeket érnek el, s ahol az irányítás magas fokú. Például a kladnói Poldi Egyesült Acélművekben, a vodochodyi Aeróban, a kralupyi Kaucsukgyárban. Jó, ha az igazgató vagy a pártalapszervezet elnöke részt vesznek a szakmai gyakorlat helyének összeállításában, ha az elvtársnak konzultánsai vannak, akik bevezetik a munkakollektívába és elbeszélgetnek vele atapasztalataikról. A kerületben évente mintegy hetven elvtárs vesz részt ilyen gyakorlaton. A legjobb eredményeket a benešovi és kladnói járás éri el. • Mi a helyzet a nő tisztségviselőkkel? Azt tartják, az ô helyzetük sokkal nehezebb.- Több a kötelességük, különösen a családban. De a Szovjetunióban vagy az NDK- ban ugyanúgy vannak kötelességeik, mégis sokkal több nő tölt be vezető állást. Komolyabb ok egyes vezető dolgozók kelletlen- sége, olyakor az előítéletek, hogy nőket felelős tisztségek betöltésével bízzanak meg. Szerepet játszik ebben az a meggyökeresedett gyakorlat is, miszerint nőket csak az iskolaügyben, a kulturális szférában és az egészségügyben bíznak meg vezető tisztségekkel, pedig az ipari üzemekben is megállják a helyüket. Például a rožmitáli Jitex igazgatója, Bártlová elvtársnő, a kerületi higiéniai-epidemiológiai állomás igazgatója, Wokounová elvtársnő, Stépánová elvtársnő, a Kutná Hora-i Triola igazgatója és igy tovább. Bebizonyították, hogy jól tudnak irányitani. • A kádernevelésről volt szó, amelynek része a káderek munkájának nagy segítséget jelentő rendszeres értékelése.- Az elmúlt évekhez viszonyítva nőtt az értékelés igényessége. A káderek többsége jól dolgozik, lelkiismeretesen és nagy felelősséggel teljesíti feladatát. Egyeseknél azonban meglehetősen szubjektív hiányosságok fordulnak elő a terv biztosításában, a minőség növelésében s a termelés hatékonyságában, de az ideológiaiszervezői és irányítói munkában is. Az utóbbi három évben kilencven elvtárs esetében javasoltuk, hogy mentsék fel őket a tisztségükből. • Előfordulhat, hogy bizonyos fokig az értékelés is szubjektív.- Ezzel nem értek egyet. Mindig egy csoport értékel, s a maximális objektivitásra törekszünk. Hiszen mi az értékelés értelme? Hogy hozzájáruljon a hibák és hiányosságok feltárásához, amelyet a vezető dolgozó önmaga nehezen tudatosít, s hogy segítsen ennek kiküszöbölésében. A kollektívának, a párt-, a fölöttes és gazdasági szerveknek kezdetben kell figyelmeztetniük a hibákra. • így is történik?- Nem mindig és nem mindenütt. Egyesek túl elnézően értékelik beosztottjaik munkáját, nem nyújtanak elég kezdeményezést teljesítményük növeléséhez. Lassan küszöböljük ki a formalizmust, az elkötelezettség és az erkölcsi tulajdonságokra vonatkozó leegyszerűsített nézeteket. • Említetted, titkár elvtárs, hogy kilencven elvtárs felmentését javasoltátok. Mi késztetett rá?- Nem számít szenzációnak, ha valakit felmentenek a tisztségéből. Ilyen az élet. Előfordul, hogy a felkészítés ideje alatt az elvtárs kitűnő, később azonban csalódást okoz, nem váltja be a hozzá fűzött reményeket, nem felel meg a követelményeknek. Ilyen esetben kevésbé felelős poszt betöltésére javasoljuk. Rosszabb, hogy olyanok is akadnak, akik megszegik a gazdasági, illetve az állami fegyelmet, következetlenségükkel, felületességükkel vagy gyenge ellenőrzésükkel ezt lehetővé teszik. Elnézik a hiányosságokat és kihágásokat, melyek komolyabb vétségekhez vezetnek, sőt pártbüntetést vonnak maguk után. Tavaly tizenhat vezető dolgozót zártunk ki ez okból a pártból. Jirí Škulina, a Prága-nyugat járás roz- 4okyi járási szolgáltatóüzemének igazgatóhelyettese bizalmat kapott a pártszervektől, s mint kádererősítést hagyták jóvá. Olyan vállalatról volt szó, ahol az előző igazgatót bűncselekmény elkövetése miatt elítélték. Jiŕi Škulina nem állta meg a helyét, s nem egész két év múlva bűncselekmény elkövetése miatt elbocsátották tisztségéből, és kizárták a pártból. A hibák s a tisztséggel való visszaélés ilyen megítélése, összhangban a CSKP KB Elnökségének Levelével a szocialista törvényesség, erkölcs és fegyelem alapelvei megszegése elleni harc hatékonyságának elmélyítése a kerületi pártbizottság figyelmének középpontjában áll. Ismét hangsúlyozom, hogy ezekből az esetekből nem csinálunk szenzációt. A tisztségből való felmentés csak következménye a hibáknak, amit a dolgozó elkövetett, mert nem fogadta meg a tanácsokat, miként kerülhetők el a hibák. Az ilyen büntetésnek is megvan a kádermunkában a maga helye. • Mindez elkerülhető volna, ha következetesen érvényesülne a bírálat és önbírálat, hiszen a kádernevelésben ez fontos eszköz, s a hiányosságok elleni harcban is jelentős szerepet tölt be.- Ahol nincs, ott nem alakulhat ki kedvező munkaköri légkör, csökkennek az emberekkel szemben támasztott igények, s a jutalmazásban teret kap az egyenlős- di, az önzés és a visszásságok. A kerületi pártbizottság elvárja a pártszervektől és -szervezetektől: ne nézze el, hogy a vezető dolgozók figyelmen kivül hagyják beosztottjaik véleményét, megjegyzéseit, s ne tűrjék a vezető dolgozók esetleg előforduló gőgjét. Mindennemű irányítói munkakörben érvényes elv: figyelmesen meghallgatni az emberek véleményét, és tanácskozni velük. Nem szabad csak az utasítások tekintélyére hagyatkozni, ajánlatos az öntudatos munkára és kezdeményezésre támaszkodni. Ezek a tulajdonságok legyenek jellemzőek minden kommunistára, aki vezető pozíciót tölt be. Akik nem rendelkeznek e tulajdonságokkal, azok szembekerülnek a kollektívával, elvesztik erkölcsi jogukat ahhoz, hogy vezessék és irányítsák a kollektívát. Ellenkezőleg, azok, akik képesek az irányításra, kitűnő eredményeket érnek el. Számítunk rájuk, s ha kell, olyan helyre irányítjuk őket, ahol a feladatok teljesítése veszélyben forog. • Mit jelent ez konkrétan a gyakorlatban?- Egy példával magyarázom meg a legkönnyebben. A Prága- kelet járásban a Kličanyi Állami Gazdaságban nagyon jól megállta a helyét az igazgató, Simet elvtárs. Elérte, hogy a gazdaság kerületi viszonylatban közepesből az elsők közé került, sőt, kiváló helyettest is nevelt. Éppen ezért, a kerületi pártbizottság megbízásából átment a lemaradó veltrusyi gazdaságba, ugyanabba a funkcióba. A döntés helyességét az eredmények igazolták. A tehenen- kénti napi fejési átlag mintegy másfél liter tejjel nőtt, s a szarvas- marha súlygyarapodás pedig napi tíz dekával. Egyidejűleg a Kamenné Žehrovice-i és žehušicei szövetkezet elnökei, Kolka és Zadra- žil elvtársak gyengébben működő szövetkezetbe mentek dolgozni - s nemsokára ott is javult a helyzet. A Príbrami Ércbányákban, miután a vállalati igazgató, Kríž elvtárs elfoglalta tisztségét, szembetűnően javult az irányító és szervező munka. • A káderpolitika tehát kedvezően hat a társadalom valamennyi szférájának fejlődésére, jelentős tényezője a társadalmi haladásnak.- A párt aranytartaléka a káderek, de ezzel az emberekben rejlő a gazdagsággal jól kell bánni. Tökéletesíteni kell a kádermunka komplex irányítását, elmélyíteni a céltudatosságot és tervszerűséget. Célratörően és rugalmasan kell megoldanunk a politikai, gazdasági, szociális és ideoólgiai kérdéseket, önkritikusan elbírálni minden lépésünket, az elért eredményeket értékelni, s előrelátni a fejlődést. Ez legyen jellemző minden vezető káderre. A kor megköveteli ezt az igényességet. A kerületi pártbizottság szigorúan ügyel rá, hogy mindazok, akik megkapták s megkapják a bizalmat, megfeleljenek a követelményeknek. • Köszönjük a beszélgetést. VÁCLAV PERGL A prágai ČKD szakmunkásképző intézeteiben az idén 3580 tanuló szerez képesítést 40 szakmában. A szakmunkástanulókat több mint 200 pedagógus készíti fel pályájukra. A fiatalok két diákotthonban laknak. A vállalat szakmunkásképző intézete a jövőben új, korszerű épületet kap, amelyben 4 ezer tanuló számára elegendő tanterem és műhely lesz. Felvételünkön: Martin Šolc, Pavel Kremeň és Jan Roček szakmunkástanulók láthatók, akik szabad idejükben éppen sakkoznak. (Pavel Dvoŕák felvétele - ČTK) Egyedül senki sem képes csodákra Arról beszélgettünk Szalai Antallal, a Vásárúti (Trhové Mýto) Csehszlovák-Szovjet Barátság Egységes Földművesszövetkezet káder- és személyzeti osztályának vezetőjével, hogy a 750 főt számláló szövetkezet ismét jó gazdasági évet zárt, s mint Szalai Antal, az üzemi pártszervezet elnöke mondja: „szolid keresetet biztosít“. A három falu: Vásárút, Nyárasd (Topol’níky) és Kürt (Ohrady) szövetkezetének egyesítése nagy és jól működő gazdaságot eredményezett, ahol fontos szerepet játszik a zöldség- és gyümölcskertészeti ágazat, hiszen a szövetkezet termálvízzel fűtött üvegházai és fóliasátrai híresek; virágot, primőrzöldséget, paprikát szállítanak nagy mennyiségben piacra, és görögdinnyét is 45 ha-n termesztenek. S éppen ez az a terület, ahol alig van gépesítés - mert tegyük fel: mit lehet géppel végezni a zöldségkertészetben? A fóliasátrakban kézzel kell leszedni a paprikát - akármekkora legyen a hőség -, és a gyümölcsfákat is asszonyok metszik - akármilyen hideg is van. A gyengébb nem- s ez igencsak fura helyzet - végzi a legnehezebb munkát. Szalai Antal szavaiból kiérződik a mély elismerés, de nemcsak a nődolgozók felé. A szövetkezet nyugdíjasai iránti tisztelet megnyilvánulása a második éve megtartott találkozó. A 270 nyugdíjas jó része olyankor hagyta abba a munkát, amikor kevés volt a nyugdíj s a vezetőség - hiszen lehetőség van rá - havonta bizonyos összeggel egészíti ki az alacsony nyugdíjakat, s egyéb apró figyelmességekkel kedveskedik az időseknek. A pártelnök mondott ünnepi beszédet az idősek találkozóján, s a meglepő az volt, mennyire nem ünnepélyesek voltak a szavai. - Mert együtt kezdtük- hárítja el az elismerést. - Köztük öregedtem meg én is. Huszonévesen kezdte, hosszú évekig könyvelő volt, s nyolcvan óta az üzemi pártbizottság elnöke. A mintegy kétszáz kommunistát számláló három alapszervezet tagjai életkora 42-43 év. összehangolni a munkát, s úgy irányítani, hogy az az egyen és a közösség érdekét is szolgálja, nem is olyan könnyű feladat. Ott van például a szocialista munkaverseny. A szövetkezet 34 kollektívája már régebben elnyerte a szocialista munkabrigád címet, összesen 450 körül van azok száma, akik e mozgalomba bekapcsolódtak- s bronz jelvényt 220-an kaptak. Felmerült a kérdés: hogy lehet az, hogy még egyetlen kollektíva sem aranyjelvény-tulajdonos ? A kertészeti ágazatiak például még 1977- ben kapcsolódtak be a szocialista munkaverseny-mozgalomba. De „valami mindig közbejött“. Minden munkacsoport vállalása konkrét túltermelésre vonatkozik. Az üzemük terve egyébként is igen feszes, s ha valaki ezen felül is vállal, az komoly emberi hozzáállást kíván, és annak egész évben nagyon kell iparkodnia. Átvillan az agyamon, hogy a túl szigorú megítélés vajon milyen reakciót vált ki az érintettekben? Neheztelnek-e, amiért később jutnak hozzá az ezüst-.vagy aranyjelvényhez, vagy ellenkezőleg: jobban értékelik-e a nehezebben megszerzett elismerést. Szalai Antal a ki nem mondott kérdésre válaszol, így folytatva:- Meglehet, magunk ellen cselekszünk, mégsem rúghatjuk fel a formákat. Az aranyéremért keményen meg kell dolgozni. S ha valaki ezt a mozgalmat nem veszi formálisan - márpedig mi nem akarjuk úgy venni akkor ügyelni kell a szabályok megtartására, különben a mozgalom értékét veszti. Nem szabad lejáratni egy szépen indult mozgalmat! Legyen mögötte konkrét többletmunka, aminek a társadalom látja a hasznát. Tudom, hogy sokan megelőztek bennünket. Am inkább keservesen kiharcolt munka legyen a cím és az érem mögött, mintsem könnyen szerzett jutalom. Csak így lehet az embereket megfogni. Szalai Antal most 57 éves. Hatvan óta tanácstag Nyárasdon, és 86-ban lesz harminc éve, hogy CSEMADOK-elnök. Ha megérem, mondja. Pártiskolai előadóként évente 8-10 előadást tart.- Nem sok elfoglaltság ez egyszerre?- Annyit vállalok, amennyit úgy tudok elvégezni, hogy az ne legyen formális. Legyen az politikai munka, vagy bármi.- Az üzemi pártbizottság elnökeként fontos pozíciót tölt be.- Ebben a funcióban az ember többet tud adni. Nem úgy veszem, hogy ez a tisztség bizonyos jogkört biztosít nekem. Próbálok segíteni ott, ahol lehet, s próbálok - illő keretek között - élni a tisztségemmel, biztosítani a párt vezető szerepét. Természetesen mások segítségével, mert egyedül senki sem képes csodákra, s a legjobb elképzelés is hiábavaló, ha az ember mögött nem állnak mindazok, akik ezt megvalósítják. Sokszor kell égető dolgokat megoldanunk, s előfordul, hogy nincs foganatja annak, amit az ember mond, kér.- Hisz a személyes példamutatás erejében?- Ha az ember kijelenti, hogy igyekszik úgy dolgozni, hogy mindenkinek példát mutasson, nagy szavaknak tűnhet. Mégis igyekszik példát mutatni, hogy lássák: komoly tisztséget tölt be. Az ember álljon ki a meggyőződése mellett, s ne vegye félvállról a rá bízott feladatokat. Ne vegye frázisnak, ha azt mondom, hogy ňiinden munkában igyekeztem a legtöbbet nyújtani. Szívesen dolgozom, és minden munkában örömöm lelem. KOPASZ CSILLA
