Új Szó, 1985. február (38. évfolyam, 27-50. szám)

1985-02-04 / 29. szám, hétfő

SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA HÉTFŐ 1985. február 4. XXXVIII. évfolyam 29. szám ★ Ára 50 fillér Jalta szelleme Egész Európa második világháború utáni sorsát meghatározó történelmi eseményekre emlékezünk: negyven esztendővel ez­előtt e napon kezdődött a jaltai konferencia. A fasisztaellenes koalíció három nagyhatalmának vezetői: Sztálin, Churchill és Roosevelt a második világháború befejező szakaszában itt hangolták össze a katonai tevékenységet és lényegében körvo­nalazták a háború utáni Európa térképét. A fő cél a fasiszta agresszor leverése és a tartós béke megteremtése volt. Jalta hagyatékát ma is élőnek tekinti minden józanul gondol­kodó ember. Viszont a legreakciósabb imperialista és revansista körök bőszen támadják - éppen azért, amiért a haladó világ követendő példát lát benne. A Hitler-ellenes koalíció megterem­tése nagy horderejű nemzetközi esemény volt: katonai-politikai szövetségre léptek a különböző társadalmi rendszerű országok. Együttműködésük igazolta: nemcsak lehetséges, hanem elen­gedhetetlenül szükséges a nemzetközi összefogás az agresszor megfékezéséhez, a demokrácia, a béke védelméhez. Ez a jaltai (s majd a potsdami: 1945, július 17. - augusztus 2.) konferenciából levonható egyik tanulság. A másik: a kapitalista nagyhatalmak­nak tudomásul kellett venniük, a Szovjetunió nélkül nem győz­hették volna le a fasizmust, az oroszlánrészt ebből a győzelem­ből a szovjet nép vállalta magára. Éppen ezért a háború utáni Európa sorsáról sem dönthettek a Szovjetunió nélkül. Hangsúlyozni kell: a tókés nagyhatalmak részéről nem nagy­lelkű gesztus volt, hogy szövetségre léptek Moszkvával. Szük­ségük volt a Szovjetunió segítségére, katonai erejére. S amint a fasizmus közvetlen fenyegetése elmúlt, megszegték a parolát- röviddel a második világháború után beköszöntöttek a hideg­háború évei. A történelem tehát egyértelműen igazolta, ki töre­kedett őszintén a békére és együttműködésre. A reakciós progaganda Jaltát (és Potsdamot) tekinti minden rossz forrásának, mondván: Roosevelt fölöslegesen tett enged­ményeket a Szovjetuniónak, eladta Kelet-Európát Sztálinnak. Történész, politikus, aki tisztában van az akkori realitásokkal, ilyet nem mond. Negyvenötben a tőkés vezetők felismerték a realitásokat - illetve rákényszerültek azok tudomásul vételére. Ez a valóságérzék az, amivel ma a revansisták, a kommunizmus elleni „keresztes hadjárat“ meghirdetői nem rendelkeznek. Európa negyven éve békében él. És ez nem kis mértékben annak tudható be, hogy a háború utáni elrendezésről bár nem könnyen, de igazságosan döntöttek annak idején. Aki a mai Európa hatá­rait megkérdőjelezi, az Európa békéjét kérdőjelezi meg. Sokszor leírták már, mennyire bonyolult a nemzetközi helyzet. Az idén a fasizmus felett aratott győzelem 40. évfordulójának évébe léptünk. Ez az esztendő kedvezően indult: januárban döntés született a szovjet-amerikai leszerelési tárgyalások megkezdéséről. Nem kell külön hangsúlyozni, milyen nagy jelentőségű ez a tény a nemzetközi légkör szempontjából, hogy régóta várt a világ a reményeket keltó változásokra. Másrészt viszont, ahogy közeledik a negyvenedik évforduló, úgy erősödik a katonai-politikai enyhülést, a leszerelést, az értelmes párbe­szédet ellenzők hangja is. A fegyverkezés híveinek és a revan- sistáknak a céljai egybeesnek, egy tőről fakadnak. Azért is veszélyesek a revansista megnyilvánulások, mert Európa egyik vezető tőkés hatalmának az irányítói is támogatják e törekvéseket. Kohl nyugatnémet kancellár részt kíván venni a sziléziai revansisták találkozóján, sót, cikket írt lapjukba a másik legszélsőségesebb jobboldali vezérrel, Strauss-szal. Ismét a „német kérdés nyitottságát“, az 1937-es határok érvé­nyességét hangsúlyozzák. Tehát lényegében az NDK-t sem ismerik el, s területi követeléseik vannak Lengyelországgal szemben. A semleges Ausztria hadügyminisztere személyesen fogadott egy náci tömeggyilkost. A legaljasabb gaztettek elkö­vetői, akiknek tíz- és százezer emberélet szárad a leikükön- gondoljunk csak Mengelére - háborítatlanul éltek, élnek az USA-ban és más reakciós diktátorrezsimekben. Szerencsére többen vannak azok, akik nem így gondolkod­nak. Ausztriában a hadügyminiszter lépése első számú belpoliti­kai probléma lett, kiváltotta a közvélemény felháborodását. Kohl kijelentéseit is élesen bírálják az NSZK-ban, olyan tekintélyes politikusok, mint Brandt és Vogel szerint a kancellár lejáratja a külföld előtt Bonn tekintélyét, megrendül a nyugatnémet kormány szavahihetősége. N> A nyugat-európai országokban az emberek joggal tiltakoznak, tüntetnek az ilyen megnyilvánulások ellen, joggal érzik úgy, hogy a fasizmus elleni harcban elesett milliók emlékét sértik. Az említett politikusok, úgy látszik, már elfeledték a háborús borzal­makat, a felháborodott milliók azonban nem. Humánus célok, a béke megvédése érdekében egyeztették álláspontjukat és hoztak közös döntéseket Jaltában. Az emberi­séget most az atomkatasztrófa veszélye fenyegeti, s épp oly szükség volna arra, hogy a nagyhatalmak az igazi humánum és az emberiség ügyét szolgáló céloktól vezérelve hozzanak előre­vivő döntéseket. Jalta a mikéntre is példát szolgáltatott: megál­lapodni csak akkor lehet, ha a kapcsolatokban nem az erő pozíciójából lépnek fel, hanem tiszteletben tartják egymás érde­keit, biztonságát. Úgy, ahogy a Szovjetunió nemegyszer hang­súlyozta, s ahogy az Jalta szellemének is megfelel. MALINÁK ISTVÁN JÁRÁSI ÉS VÁROSKERÜLETI SZAKSZERVEZETI KONFERENCIÁK Előtérben az alkotó kezdeményezés kibontakoztatása (ČSTK) - Hazánk 62 járásában, valamint Prága és Bratislava városkerületeiben tartottak szombaton szakszervezeti konferenciákat. Áttekintették a szakszervezetek X. országos kongresszusán elfogadott határozatok végrehajtásának eredményeit, és kitűzték a feladatokat a következő időszakra. Ezek a konferenciák a szakszervezeti élet jelentős időszakát zárták le, amely tavaly szeptemberben az évzáró taggyűlésekkel kezdődött. A Prága 4. városkerületében megrendezett szakszervezeti kon­ferencián jelen volt Karéi Hoffmann, a CSKP KB Elnöksé­gének tagja, a Szakszervezetek Központi Tanácsának elnöke. A résztvevők elsősorban azokkal a feladatokkal foglalkoztak, ame­lyek a szakszervezetekre a nép- gazdasági programok megvalósí­tása terén hárulnak. A beszámoló­ban és a vitában megállapították, hogy a CSKP KB, a Csehszlovák Nemzeti Front KB és a szövetségi kormány által a nemzeti felszaba­dító harc betetőzésének és ha­zánk szovjet hadsereg általi fel­szabadításának 40. évfordulójával kapcsolatban elfogadott felhívás további aktivitásra ösztönözte a dolgozókat. A konferencián a szakszervezetek politikai nevelő munkájával, belső életével és te­vékenységük más kérdéseivel is foglalkoztak. A kolíni járási konferencián részt vett Jan Fojtik, a CSKP KB Elnökségének póttagja, a KB titká­ra. Az előterjesztett beszámoló megállapította: a szakszervezeti szervezetek elsőrendű feladata az volt, hogy aktívan hozzájáruljanak a CSKP XVI. kongresszusán és a szakszervezetek X. országos kongresszusán kitűzött gazdasági és szociális feladatok megvalósí­tásához. A hetedik ötéves tervidő­szak elmúlt négy évében a kolíni járás termelésének értéke az 1981. évi 4850 millióról tavaly 5371 millió koronára növekedett. A konferencia vitájában Jan Fojtik elvtárs is felszólalt. Nagyra értékelte a kolíni járás szakszer­vezeti tagjainak hozzájárulását a gazdasági és a szociális fejlő­déshez. Ezzel kapcsolatban hang­súlyozta, hogy el kell mélyíteni a szocialista demokrácia elveit. Az Érsekújvárban (Nové Zámky) tartott járási szakszerve­zeti konferencián részt vett ÚJ BÁNYAÜZEM (ČSTK) - Alois Indrának, a CSKP KB Elnöksége tagjának, a Szövetségi Gyűlés elnökének vezetésével szombaton párt- és kormányküldöttség látogatott a hodoníni Dél-morvaországi Bá­nyavállalat mikulčicei Béke üze­mébe, és részt vett a bánya építői­nek dubňanyi aktívaértekezletén. A delegáció további tagjai voltak: Vlastimil Ehrenberger fűtő­anyag- és energiaipari miniszter és Jan Forman, a hodoníni járási pártbizottság vezető titkára. Az új bányaüzem évente félmil­lió tonna lignitet fog termelni, s építése tovább folytatódik. A ki­termelésnek csaknem két és fél évvel a határidő előtti megkezdé­sét a kivitelező vállalatok dolgozó­inak kezdeményezése tette lehe­tővé. Beszédében Alois Indra elvtárs egyebek között megállapította: az új mikulčicei bánya azt bizonyítja, hogy igényes beruházásokat is realizálni lehet határidőn belül. Hi­szen ez az üzem több mint 370 millió korona ráfordítással épült, s építői példát mutattak más beru­házások kivitelezőinek. Az aktívaértekezleten a Béke bányaüzem 39 építőjének kitünte­téseket adtak át. a Szakszervezetek Központi Ta­nácsának küldöttsége Ladislav Abrahámnak, az SZLKP KB El­nöksége tagjának, az SZKT első alelnökének, a Szakszervezetek Szlovákiai Tanácsa elnökének ve­zetésével. A jelenlevők megállapí­tották: a járás szakszervezeti szervei és szervezetei nagy gon­dot fordítottak a dolgozók alkotó kezdeményezésének kibontakoz­tatására, a termelés hatékonysá­gának növelése és a munka minő­ségének javítása érdekében. Fel­szólalásában Ladislav Abrahám elvtárs nagyra értékelte, hogy a já­rás dolgozóinak több mint 90 szá­zaléka kapcsolódott be a szocia­lista munkaversenybe, ami az elért eredményekben is megmu­tatkozott. Javult például a munka- védelem helyzete, amit az üzemi balesetek számának csökkenése is bizonyít. A Banská Bystrica-i járási szak- szervezeti konferencián részt vett a Szakszervezetek Központi Ta­nácsának küldöttsége František Brabenecnek, az SZKT titkárá­nak vezetésével. Beszámolójában Ladislav Zajačko, a szakszerveze­tek járási tanácsának elnöke mél­tatta a járásban tevékenykedő csaknem 100 ezer szakszervezeti tag hozzájárulását a CSKP XVI. kongresszusán és a szakszerve­zetek X. országos kongresszusán elfogadott határozatok megvalósí­tásához. Hangsúlyozta azonban, hogy a szakszervezeti munkában tartalékok is vannak, mindenek­előtt a szocialista versenyt kell továbbfejleszteni. Üdvözlő távirat (ČSTK) - Gustáv Husák köz- társasági elnök táviratban fejez­te ki jókívánságait Junió Ri­chard Dzsajavardenemnek, a Sri Lanka-i Demokratikus Szo­cialista Köztársaság elnökének az ország nemzeti ünnepe alkal­mából. A lázas fegyverkezés megállítása a legfontosabb feladat Konsztantyin Csernyenko cikke a Szovjetunió című folyóiratban (ČSTK) - A TASZSZ hírügynökség szombaton közzé tette azt a cikket, amelyet Konsztantyin Csernyenko, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke írt a Szov­jetunió című folyóirat olvasóihoz. A cikk a folyóirat idei második számában jelent meg. Tisztelt Olvasók! Szívesen élek az alkalommal, hogy önökhöz fordulhatok a né­met fasizmus és szövetségese, a japán militarizmus felett aratott nagy győzelem 40. évfordulójával kapcsolatban. Úgy gondolom, egyetértenek velem abban, hogy a világon nincs olyan nemzet, amely ne emlékezne örökké erre a dátumra. A német fasizmus az emberte­len „új rendet“ nemcsak Európára akarta rákényszeríteni, melynek nagy része több mint öt éven át vérzett a náci szörnyetegek ural­ma alatt. Hitler megpróbálta be­fészkelni magát Észak-Afrikába, támadást tervezett Nagy-Britan­nia, az USA, Kanada, Latin-Ame- rika, a Közel- és a Közép-Kelet és Dél-Ázsia ellen. Japán szövet­ségesei a Távol-Keleten és Délke- let-Ázsiában garázdálkodtak. Az emberiségnek drágán kellett megfizetnie azért, hogy megvédje az élethez való jogát és véget vessen a történelem legpusztítóbb és legkegyetlenebb háborújának, amelyet azok robbantottak ki, akik világuralomra törekedtek. A Szovjetuniónak a legnehe­zebb és legszörnyúbb próbákat kellett kiállnia. Megvédtük szabad­ságunkat, függetlenségünket és forradalmi vívmányainkat, de a háborúban, amely a szovjet em­berek számára a Nagy Honvédő Háború volt, 20 millió embert ve­szítettünk el. Az agresszor tönkre­tette népgazdaságunk egyharma- dát. Még ma, negyven óv múltán is a szovjet emberek büszkesége a háborúban aratott győzelem, de ez a büszkeség elválaszthatatlan az elesettek miatti bánattól és az átélt nemzeti tragédia keserű emlékétől. Általánosan elismert az a döntő szerep, amelyet a Szovjetunió ját- (Folytatás a 2. oldalon) Közös közlemény a Gromiko - Chňoupek tárgyalásokról (ČSTK) - Bohuslav Chňoupek külügyminiszter szombaton befe­jezte a Szovjetunióban tett mun­kalátogatását, s hazautazott. A Vnukovói repülőtéren Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának első elnök- helyettese, külügyminiszter és más hivatalos személyiségek bú­csúztatták. Jelen volt Miroslav Zavadil, hazánk szovjetunióbeli nagykövete. A Ruzynéi repülőté­ren Bohuslav Chňoupek fogadá­sán megjelent Jinŕich Ŕehoŕek, a külügyminiszter első helyettese és Igor Cserkaszov, a Szovjet­unió csehszlovákiai ügyvivője. Külügyminiszterünk moszkvai munkalátogatásáról közös közle­ményt adtak ki, amelyben egye­bek között ez áll: Andrej Gromiko és Bohuslav Chňoupek megbeszéléseket folytatott, amelyeken a barátság és a teljes kölcsönös megértés légkörében áttekintették a két­oldalú kapcsolatokat és a két felet érintő időszerű nemzetközi problémákat. A külügyminiszte­rek megelégedéssel nyugtáz­ták, hogy tovább fejlődik Cseh­szlovákia és a Szovjetunió sok­oldalú együttműködése a mar­(Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents