Új Szó, 1985. február (38. évfolyam, 27-50. szám)

1985-02-21 / 44. szám, csütörtök

A Szovjetunió kész a konstruktív tárgyalásokra Mihail Gorbacsov választási beszéde (ČSTK) - Mihail Gorbacsov, az SZKP KB Politikai Bizottságá­nak tagja, a KB titkára, aki a febru­ár 24-én tartandó választásokon az OSZSZSZK Legfelsőbb Taná­csának képviselőjelöltje, tegnap Moszkvában találkozott választó­ival. Beszédében hangsúlyozta: az SZKP a választások előkészületei során ismét felhasználja a nép gazdag tapasztalatait. A nép javá­ra végzett munka az SZKP, a párt központi bizottsága és a szovjet kormány egész tevékenységének fő célja. A párt kezdeményezésére olyan nagyszabású programokat dolgoztak ki, és valósítanak meg, mint az élelmiszer- és az energeti­kai program, s befejezéséhez kö­zeledik a közszükségleti cikkek gyártása és a szolgáltatások fej­lesztése átfogó programjának ki­dolgozása. A nemzetközi helyzettel foglal­kozva Gorbacsov megállapította: az elmúlt négy évtizedben nem volt világháború, ez azoknak a nagy változásoknak az eredmé­nye, amelyek a szocializmus, a szabadság, a demokrácia és a béke javára mentek végbe. Tör­ténelmi érdemeket szerzett ebben a szovjet külpolitika és minden békeszerető erő. A Szovjetunió, az egész szocialista közösség, s a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom meghatározó módon járul hozzá a béke megőr­zéséhez. A Szovjetunió nagy je­lentőséget tulajdonit az Egyesült Államokhoz fűződő kapcsolatai normalizálásának és annak, hogy konstruktív tárgyalásokat folytas­son ezzel az országgal a nemzet­közi élet minden időszerű kérdé­séről. Harminc év a béke és a szocializmus védelmének szolgálatában Közlemény a CSKP KB Elnöksége, a szövetségi kormány és az SZKT Elnöksége által az idei tél következményeinek felszámolásáról tartott tanácskozásáról (Folytatás az 1. oldalról) a következő időszakra. Az idei tél még élesebben előtérbe he­lyezi azt a követelményt, hogy minden munkahelyen, a lakás- gazdálkodásban és a háztartá­sokban gazdaságosabban használjuk fel a fűtőanyagokat és az energiahordozókat, keres­sük megtakarításuk további le­hetőségeit, s következeteseb­ben használjuk fel a fűtőanyag- és energiatartalékokkal való gazdálkodás társadalmi ellenőr­zésének tapasztalatait. A CSKP KB Elnöksége a szö­vetségi kormány és az SZKT Elnöksége nagyra értékeli azon dolgozókollektívák önfeláldozá­sát és megértését, amelyek már januárban rendkívüli műszakot szerveztek, hogy csökkentsék a termelési kieséseket. Külön dicséretet érdemelnek a bányá­szok, akik tavalyi feladataik túl­szárnyalásával lehetővé tették a szükséges téli szénkészletek létrehozását, és az idén is telje­sítik fejtési tervüket. A CSKP KB Elnöksége, a szö­vetségi kormány és az SZKT Elnöksége teljes politikai támo­gatásáról biztosította mindazon dolgozókollektívákat, amelyek ezekben a napokban új kezde­ményezéseket tesznek, és to­vábbi kötelezettségeket vállal­nak, hogy a fűtőanyag- és ener­giaipar lehetőségeivel össz­hangban s a népgazdaság szük­ségletei szerint minél rövidebb időn belül bepótolják a tervtelje­sítésben keletkezett lemara­dást. Rendkívül fontos, hogy megtartsuk a termelés kellő szerkezetét és választékát, ügyelni kell a szállítói-megren­delői kapcsolatok folyamatos­ságára. Ezért a központi szer­veknek, a minisztériumoknak, a trösztök, konszernek, vállala­tok és az érinteti szervezetek vezetőségének hatékonyan és operatívan kell irányítaniuk és ellenőrizniük mindezen felada­tok végrehajtását. Az irányítómunka tökéletesí­tésével és a tartalékoknak a tervfeladatok teljesítésére va­ló jobb kihasználásával együtt - különösen most - pótolhatat­lan szerepe van a munkakezde­ményezés széles körű kibonta­koztatásának Csehszlovákia népe nemzeti felszabadító har­ca betetőzésének és hazánk szovjet hadsereg általi felszaba­dításának 40. évfordulója tiszte­letére. A CSKP KB Elnöksége, a szövetségi kormány és az SZKT Elnöksége kifejezte meg­győződését, hogy e dicső évfor­duló tiszteletére minden dolgo­zó kollektíva megtesz mindent, hogy méltó módon teljesítsék az idei feladatokat és a hetedik ötéves tervet, s ezzel megte­remtsék a fejlett szocialista tár­sadalom építése további idő­szaka sikeres megkezdésének feltételeit. Jó munkáról adhattak számot (Folytatás az 1. oldalról) sabban kell keresniük ígéretesebb tehetségeket. Beszédének befeje­ző részében a főiskola hallgatói­nak feladatairól szólt. Ugyancsak tegnap tartotta taggyűlését a bratislavai Szlovák Filmkészítő Központ pártalap- szervezete. Áttekintette, hogyan teljesítette a pártszervezet azon feladatokat, amelyek a CSKP XVI. kongresszusának határozataiból hárulnak a szlovákiai filmgyártás­ra. A tanácskozáson részt vett Miroslav Válek, az SZLKP KB Elnökségének tagja, szlovák kul­turális miniszter. Á jelenlevők rá­mutattak arra, hogy tovább sikerült emelni a filmalkotások eszmei és művészi színvonalát. Tavaly Szlo­vákiában 12 játékfilmet, 210 rövid­filmet és 11 tévéfilmet forgattak. A Banská Bystrica-i Számítás­technikai Vállalat szerelőüzemében működő 3-as számú pártalapszervezet kommunistái is tegnap tartották tag­gyűlésüket. A tanácskozáson részt vett Viliam Šalgovič, az SZLKP KB Elnök­ségének tagja, a Szlovák Nemzeti Ta­nács elnöke. A prágai ipari üzemek pártalap- szervezeteinek immár több mint hat­van százalékában megtartották az év eleji taggyűléseket. A pártbizottságok beszámolóiban, valamint a vitában az első helyen az idei tervfeladatok, illetve az egész ötéves tervidőszak célkitűzé­seinek a maradéktalan teljesítésére való mozgósítás problémája állt. Nyílt, őszinte szókimondás jellemez­te pl. a Prágai Közmű- és Ipari Építö- vállalat pártalapszervezetének tag­gyűlését. A pártcsoportok tevékenysé­gével foglalkozva a taggyűlésen rámu­tattak arra, hogy ezekben az eddigiek­nél nagyobb figyelmet kell fordítani a munkakollektívák új tagjainak segíté­sére, hogy mindenki tisztában legyen a reá háruló feladatokkal. A világítótesteket gyártó NAPAKO ipari szövetkezet pártalapszervezeté­nek év eleji taggyűlésén a bizottság beszámolója nagyon kritikus szellem­ben szólt az 1984-es év eredményei­ről. Rámutatott pl. az egyenlőtlen terv- teljesítésre, az év végi kapkodásra és egyéb negatív jelenségekre. Felhívta a figyelmet a termelést előkészítő mun­ka minőségének fontosságára. A vita igazolta, hogy a szövetkezet párttagsá­ga tudatában van az idei tervfeladatok igényes voltának, hiszen ők gyártják a prágai metró új állomásainak világí­tóberendezéseit. A modranyi villamosműszergyár pártalapszervezetének taggyűlésén a vita a termelőmunkát gátló akadályok saját erőből történő eltávolításának kérdésére összpontosult. A prágai VII. városkerületében levő, egészségügyi berendezéseket gyártó Chirana válla­lat kommunistái is az egyenletes terv­teljesítéshez szükséges feltételek megteremtésére összpontosították fi­gyelmüket. Céljük az, hogy az első félévben az éves tervet 52 százalékra teljesítsék. Sokan sürgették a raktárhe­lyiségek korszerűsítését és bővíté­sét S. M. (Folytatás az 1. oldalról) Államok létrehozta az imperialista országok katonai tömbjét, a NA- TO-t. A baráti európai szocialista országok ezért népeik szocialista vívmányainak megbízható védel­me érdekében kénytelenek voltak elengedhetetlen válaszintézkedé­seket hozni és 1955. májusában megalakították védelmi szerveze­tüket, a Varsói Szerződést. Ez a szervezet már három évtizede a tagállamok kollektív biztonsága és határaik sérthetetlensége sza­vatolásának megbízható eszköze és azt mondanám, hogy a béke és a szocializmus ügyének legfőbb védelmezője. KÉRDÉS: Megkérném önt, jel­lemezze tömören a Varsói Szer­ződés 30-éves tevékenységének legfőbb eredményeit. VÁLASZ: Mindenekelőtt hang­súlyozni szeretném, hogy a Varsói Szerződés aláírása a baráti orszá­gok részéről időben és rendkívül körültekintően megtett lépés volt. A mi katonai-politikai tömörülé­sünk a szocializmus szilárd védő­bástyája. Áthidalhatatlan akadályt jelent az imperializmus agresszív törekvései szempontjából. Az emberiség nemegyszer volt tanúja annak, hogy a Varsói Szer­ződés tagállamai határozott, kö­zös akcióikkal meghiúsították azo­kat az imperialista törekvéseket, hogy a népeket egy újabb háború­ba rántsák bele. Meggyőződésem, joggal állíthatjuk: a Varsói Szerző­dés 30-éves tevékenységének legfőbb eredménye az, hogy sike­rült megőrizni a békét és megaka­dályozni az imperialistákat egy újabb háború elindításában. A ba­ráti szocialista országok törekvé­seinek köszönhetően megszakadt az eddigi tragikus ciklus, amely­ben világháborút rövid békés idő­szak, majd ismét világháború kö­vetett. A Varsói Szerződés tagállamai most minden tőlük telhetőt meg­tettek azért, hogy ez a ciklus soha többé ne ismétlődjön meg. Éppen ez a cél vezérelte őket javaslataik megtételekor; indítványozták töb­bek között, hogy a Varsói Szerző­dés és a NATO tagállamai szerző­désben mondjanak le a katonai erő alkalmazásáról. Az én véleményem szerint az eltelt 30 év egyik legfontosabb eredményeként kell értékelni a szocializmus kollektív védelme szilárd bázisának a létrehozását. A baráti országok marxista-leni- nista pártjai és kormányai sokirá­nyú tevékenységének köszönhe­tően közülük mindegyik és a szo­cialista közösség is egészében véve jelentős eredményeket ért el társadalmi-politikai, gazdasági és ideológiai téren. Nyilvánvaló, hogy a baráti szo­cialista országoknak a gazdasági növekedés terén elért említett si­kerei nem elhanyagolható jelentő­ségűek kollektív védelmük szem­pontjából sem. Éppen ennek kö­szönhetően a szövetséges orszá­gok fegyveres erői, akárcsak a Varsói Szerződés tagállamainak egyesitett fegyveres erői is, olyan magas szintet értek el, amely szükséges az esetleges imperia­lista agresszió hatékony visszave­réséhez. KÉRDÉS: Az utóbbi időben a Nyugaton egyre gyakrabban cik­keznek és beszélnek a jaltai és a potsdami konferencia eredmé­nyei kapcsán arról, hogy „negatí­van“ befolyásolták Európa háború utáni békéjének sorsát. Éppen ezek a konferenciák okozták állí­tólag Európa „ felosztását“. Mit le­het válaszolni ezekre a megnyilat­kozásokra? VÁLASZ: Mindenekelőtt a tör­ténelmi igazság rosszhiszemű el­ferdítéséről van szó. Valójában sem Jalta, sem pedig Potsdam nem irányozta elő Európa semmi­nemű felosztását sem. A konti­nens úgynevezett felosztására nem került volna sor, ha a jaltai és a potsdami konferencián képviselt országok - gondolok itt az Egye­sült Államokra és Nagy-Britanniá- ra -, az elért eredmények követ­kezetes megvalósítására töreked­tek volna, ha küzdöttek volna a német militarizmus újjáéledése és a német földről kiinduló újabb háború veszélyének az elhárítása ellen. Sajnos, a mi egykori szövet­ségeseink a Hitler-ellenes koalícióban nagyon hamar „meg­feledkeztek“ kötelezettségeikről. Sőt, e kötelezettségeik ellenére agresszív tömböt hoztak létre, a NATO-t, amely a szocialista or­szágok ellen irányult és bevonták ebbe az NSZK-t is. Éppen ez jelentette Európa megosztását. Milyen célokat tartanak szem előtt a jaltai és potsdami szerződések ,,bírálói“? Elsősorban be akarják feketíteni és le akarják járatni eze­ket a szerződéseket, és a nemzet­közi feszültség fokozódásáért vi­selt felelősséget el akarják hárítani az imperializmusról, a szocializ­mussal való konfrontációt célzó politikájáról. További céljuk Euró­pa háború utáni politikai és területi elrendeződésével összefüggő kérdések „törvénytelenségének“ az igazolása és ezzel párhuzamo­san a háború eredményei és Eu­rópa háború utáni fejlődése revízi­ójának az elérése. Globális mére­tekben ez a legfőbb cél, s erről a Nyugaton nyíltan beszélnek is - „Kelet-Európa felszabadítása“ egyet jelent a szocialista rendszer felszámolásával az említett térség országaiban. A reakciós imperialista erőknek és mindenekelőtt a nyugatnémet revansista és militarista köröknek azonban nem sikerült semmissé tenniük Európa háború utáni el­rendeződésének alapjait. A jaltai és a potsdami konferencia ered­ményei olyan nemzetközi szerző- déses-jogi alapot alkotnak, ame­lyekre már 40 éve az európai és a világbéke épül. És még egy dologról szeretnék említést tenni: Jalta és Potsdam a különböző társadalmi rendszerű országok hatékony politikai együttműködésének a példái. A Nyugaton bizonyos körök saját önző céljaik érdekében szeretné­nek erről megfeledkezni. A törté­nelmi tanulság azt igazolja, hogy a világbéke csakis minden ország és nemzet baráti és közös erőfe­szítéseinek eredményeképpen őrizhető meg. KÉRDÉS: Konsztantyin Cser­nyenko több ízben is hangsúlyoz­ta, hogy a történelem a földi béke és élet megvédésének súlyos és felelősségteljes feladatát bízta a szocializmusra. Az ön vélemé­nye szerint a Varsói Szerződés milyen szerepet játszhat ebben, különös tekintettel a jelenlegi fe­szült nemzetközi helyzetre? VÁLASZ: Harminc évvel ezelőtt a szocialista közösség országai egyesítették törekvéseiket, politi­kai, gazdasági és védelmi erejüket annak érdekében, hogy a háborús kalandoroknak ne engedjék meg a béke felszámolását és azt, hogy a népeket atomkatasztrófába so­dorják. A Varsói Szerződés már három évtizede ezt a nemes feladatot teljesíti. Hatékony eszköznek bi­zonyult az európai szocialista or­szágok békepolitikájának közös kidolgozása és megvalósítása so­rán. Ebben rejlik történelmi külde­tése, amelyet továbbra is az eddi­giekhez hasonlóan sikeresen fog teljesíteni. A jelenlegi nemzetközi helyzet meglehetősen bonyolult. Az Egye­sült Államok és a NATO imperia­lista körei végérvényesen el akar­ják temetni az enyhülést és annak gyümölcseit ki akarják törölni a né­pek emlékezetéből. Példátlan mó­don fokozzák a lázas fegyverke­zést, mindenekelőtt nukleáris té­ren. Az Egyesült Államok és né­hány szövetségese nem rejti véka alá, hogy a katonai erőfölény elé­résére törekszenek. Ilyen körül­mények között a Varsói Szerző­dés tagállamainak nem kis erőfe­szítést kell tenniük annak érdeké­ben, hogy megakadályozzák az emberiségnek az atomháborús szakadék szélére való taszítását. A különböző társadalmi rendszerű országok között józan és egyenjo­gú párbeszédet sürgetnek, olyan tárgyalásokat, amelyeken mindkét fél tudatosítaná saját felelősségét és pozitív eredményekre töreked­ne. Hangsúlyozni szeretném ugyanakkor, hogy a Varsói Szer­ződés tagállamai nem törekednek katonai fölényre, de nem engedik meg, hogy bárki is velük szemben katonai fölényre tegyen szert. A Szovjetunió és az Egyesült Álla­mok, illetve a Varsói Szerződés és a NATO között fennálló jelenlegi hozzávetőleges katonai-stratégiai paritás nagy jelentőségű és a sta­bilitás fontos tényezője. Rá kívánok mutatni arra is, hogy a Varsói Szerződés tagálla­mai elengedhetetlen intézkedése­ket foganatosítanak védelmi ké­pességük megszilárdítására, ez­zel párhuzamosan a nemzetközi színtéren erőteljes békeoffenzívát folytatnak, a béke megszilárdítá­sát és megőrzését célzó fontos javaslatokat tesznek. A Szovjetunió és az Egyesült Államok között kezdődő új tárgya­lások a nukleáris és a kozmikus fegyverek kérdéskomplexumával összefüggésben reális lehetősé­get jelentenek a nemzetközi lég­kör megjavítására. Az említett tár­gyalások kezdeményezője a Szovjetunió volt. Már most nyilvánvaló, hogy ezek a tárgyalások nem lesznek könnyűek. Míg a Szovjetunió a tárgyszerű, józan tárgyalások mellett száll síkra és szilárdan ki­tart az Andrej Gromiko és George Shultz genfi találkozóján kitűzött célok megtartása mellett, addig az amerikai fél áthidalhatatlan nehéz­ségekről beszél és terméketlen vitákkal eltelő évekre készíti fel a világ közvéleményét. Sőt, az Egyesült Államok a konstruktív eszmecseréket akadályozó lépé­seket tesz. Elsősorban arra a szé­les körű űrfegyverkezési program­ra gondolok, amelyet az Egyesült Államok hajt végre, arra a rakéta- elháritó védelmi rendszerre, amelynek elemeit a világűrben he­lyeznék el. A Szovjetunió tehát a tárgyalá­sokon kész tisztességesen meg­tenni az út reá eső felét. Az idő mutatja majd meg, hogy az Egye­sült Államok is kész-e erre. KÉRDÉS: Hogyan értékeli ön, mint főparancsnok a Varsói Szer­ződés tagállamai egyesített fegy­veres erőinek harci és műszaki felkészültségét a baráti nemzetek szocialista vívmányainak védel­mére? VÁLASZ: Mindaddig, amíg lé­tezik imperializmus, addig fennáll az új háború kirobbanásának a ve­szélye is, habár - és ezt hangsú­lyoznám - a háború nem elkerül­hetetlen. A háborús veszély arra készteti a baráti országokat, hogy gondoskodjanak védelmi képes­ségükről, fokozzák az egyesített fegyveres erők és az egyes orszá­gok hadseregeinek katonai erejét és harci felkészültségét. Hangsúlyozni szeretném ugyanakkor azt is, hogy a Varsói Szerződésnek nem volt, jelenleg sincs és nem is lesz más stratégiai doktrínája, mint a védelmi doktrí­na. Senkit sem fenyegetett és nem fenyeget, senkit sincs szándéká­ban megtámadni. Ez azonban egyáltalán nem jelenti, hogy impe­rialista agresszió esetén a baráti országok csak passzívan véde­kezni fognak. Mindez megszabja a Varsói Szerződésben tömörült országok testvéri marxista-leninista pártjai és kormányai törekvéseinek tartal­mát, a szocialista vívmányok fegy­veres védelmének további tökéle­tesítése céljából. Az egyesített fegyveres erők napjainkban egybehangolt katonai szervezetet alkotnak. Az egyesí­tett fegyveres erők szervezési struktúrája, műszaki és katonai felszereltsége, felkészültsége és harci képessége összhangban van a jelenlegi legnagyobb köve­telményekkel. Tagjai jól kiképzett egyének, akik a kommunizmus eszméinek feltétlenül odaadó tá­mogatói. Éppen .ezért joggal szö­gezhetem le, hogy a Varsói Szer­ződés tagállamainak egyesített fegyveres erői készek feladataik teljesítésére a béke és a szocializ­mus ügyének védelme érdekében. ÚJ SZÚ 2 1985. II. 21. s

Next

/
Thumbnails
Contents