Új Szó, 1985. február (38. évfolyam, 27-50. szám)

1985-02-19 / 42. szám, kedd

A fejlett szocializmus tökéletesítésének feladatai A MOSZKVAI PRAVDA SZERKESZTŐSÉGI CIKKE KONSZTANTYIN CSERNYENKO KÖNYVÉRŐL (ČSTK) - A moszkvai Pravda tegnap szerkesztőségi cikket közölt Konsztantyin Csernyenko, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke könyvével kapcsolatban. A gyűjtemény „A fejlett szocializmus tökéletesítésének útján“ cimmel nemrég jelent meg, és Konsztantyin Csernyenko 1984 februárja utáni beszédeit, illetve cikkeit tartalmazza. A Pravda szerkesztőségi cikke hangsúlyozza, hogy a párt ponto­san meghatározta a jelenlegi sza­kasz lényegét, amely a Szovjet­unióban felépített szocializmus tö­kéletesítéséből eredő feladatok megoldásában szükséges nagy és bonyolult fordulat kezdeteként jellemezhető. Az élet valamennyi területén végbemenő mélyreható minőségi változások elemzése során a szerző rámutat, hogy a Szovjet­unió megtette az első és igen fontos lépéseket a társadalom sokoldalú és tervszerű tökéletesí­tésének útján. Eljutottunk abba a stádiumba - írja a cikk amikor előreléphetünk és előre is kell lép­nünk, s a tudományos elmélet által kidolgozott legmagasabb és leg­igényesebb szocializmus-esz­ményképre kell összpontosíta­nunk. A fejlett szocializmus tökélete­sítésének eszméje kell, hogy irá­nyítsa a gazdasági problémák megoldásával összefüggő gondo­latainkat és tetteinket. Szervesen össze kell kapcsolnunk a gazda­sági tervek megalapozottságát a széles politikai látókörrel, azzal a képességgel, hogy általánosíta­ni tudjuk és képesek legyünk kife­jezni mindazt, ami a szovjet gaz­daság jelenlegi realitásait és jövő­jét alakítja. A könyv meggyőzően mutatja, hogy a szovjet gazdaság megközelítette azt a határt, amelynél elengedhetetlenné vál­tak a minőségi módosítások és változások. A gazdasági téren kifejtett erő­feszítések hatékonysága annak az össznépi támogatásnak az eredménye, amelyben a szovjet emberek részesítik az SZKP által kidolgozott intézkedéseket. Ezt a támogatást megkapta a pártnak az a kezdeményezése is, melynek célja a munka-, a termelési, a ter­vezési és az állami fegyelem meg­szilárdítása, minden egyes sze­mély felelősségének növelése. Amit ezen a területen elértünk, kedvező hatással volt a társadalmi életre és a termelésre egyaránt - írja a Pravda cikke, s leszögezi: az utóbbi J<ét év során kedvező változások mentek végbe a nép­gazdaságnak gyakorlatilag vala­mennyi ágazatában. A Pravda cikke a továbbiakban nemzetközi politikai szempontból méltatja Konsztantyin Csernyenko könyvét. Hangsúlyozza: előreha­ladásunk közvetlenül függ attól, sikerül-e megőrizni a békét. ÚJ SZÚ 3 1985. II. 19. Mégsem volt becsületsértés William Westmoreland tábor­nok, a Dél-Vietnamban harcolt amerikai egységek egykori pa­rancsnoka visszavonta a CBS tele­víziós társaság ellen 18 héttel ez­előtti vádemelését. Mint ismeretes, „becsületsértés“ címén 120 millió dolláros kártérítést követelt. Az ügy előzménye az, hogy a CBS három évvel ezelőtt dokumentumfilmet sugárzott az Egyesült Államok viet­nami agressziójáról, s ebben arra a következtetésre jutott, hogy Westmoreland a Washingtonba küldött jelentéseiben szándékosan alacsonyabb létszámot közölt az amerikai katonák ellen harcoló vietnami hazafiakról és az ellenfél harci képességére vonatkozó egyéb adatokkal is manipulált. At­tól tartott ugyanis, hogy pontos in­formációk esetében az amerikai kormányzat leállította volna az in­dokinai intervenciót. Westmoreland beosztottjai, köz­tük két legközelebbi munkatársa, Gains Hawkins ezredes és tit­kosszolgálatának főnöke, Joseph McHristian tábornok vallomásaik­kal a múlt héten azt támasztották alá, valóban elferdített adatokat to­vábbított, hogy azt a benyomást keltse Washingtonban: az amerikai egységek győzelemre állnak (ČSTK) A könyv nagy figyelmet szentel az SZKP és a szovjet állam lenini külpolitikájának megvalósításával összefüggő kérdéseknek. A törté­nelem kivételesen nehéz és fontos küldetést bízott a szocializmusra: az új háború elhárítását és a lázas fegyverkezés megszüntetését. Ezt a küldetést a szocializmus becsü­lettel teljesíti. Hiábavalóak az im­perialista politikusok arra irányuló erőfeszítései, hogy korlátozzák a szocialista államok nemzetközi befolyását, gyengítsék egységü­ket és összeforrottságukat. A gyűjtemény hangsúlyozza azok­nak a lépéseknek a hatalmas je­lentőségét, amelyeket a testvéri országok az utóbbi időben tettek gazdasági együttműködésük és a szocialista integráció minőségi­leg új szakaszának kibontakozta­tása, a Varsói Szerződés Szerve­zetén belüli szövetségük erősítése irányában. Változatlanul szolidári­sak vagyunk a felszabadult né­peknek a függetlenségért és a ha­ladásért, az imperializmus táma­dásai ellen vívott harcával, s ugyancsak szolidárisak vagyunk a tőkés országok dolgozóinak a békéért, a demokráciáért és a szocializmusért vívott küzdel­mével. A jelenlegi feszült nemzetközi helyzetben az egész emberiség legsürgetőbb feladata a nukleáris veszély elhárítása. A Szovjetunió minden tőle telhetőt megtesz ezért - hangsúlyozza a könyv. Világo­san bizonyítja ezt az a szovjet kezdeményezés, amely lehetővé tette, hogy új szovjet-amerikai tárgyalások kezdődjenek a nukle­áris és az űrfegyvereket érintő kérdések egész komplexumáról. Most sok minden attól függ, vajon Washington tisztességes és konstruktív álláspontra helyezke­dik-e ezeken a tárgyalásokon. A Szovjetunió a feladatok reá eső részét teljesíti. A Pravda szerkesztőségi cikke Konsztantyin Csernyenko köny­vét méltatva végezetül leszögezi: az SZKP új sikerekkel tekint XXVII. kongresszusa elé. A párt nehéz és bonyolult munkájában Konsztantyin Csernyenko könyve megbízható segítőtárs és iránytű. Drömünnep Szidonban az izraeli csapatok távozása után (ČSTK) - Amin Gemajel liba­noni államfő, Rasid Karami mi­niszterelnök és a kormány több tagja vasárnap látogatást tett Szi­donban, amelyet több mint két éves megszállás után szombaton hagytak el az izraeli csapatok. A város lakosaihoz intézett beszé­deikben hangsúlyozták: Libanon továbbra is követeli az izraeli ag- resszor teljes és feltétel nélküli kivonulását. A libanoni hadsereg az izraeliek által kiürített területen elfogalt már minden stratégiai jelentőségű ál­lást. A katonák óvatosságra szólí­tották fel Szidon lakóit, mivel az izraeliek számos helyen aknákat helyeztek el. Számítani lehet a kollaboránsok provokációira is. Folytatódott az izraeliek által emelt torlaszok lebontása is. Az izraeli csapatok Szidontól kb. 30 kilométerre délre építették ki új, megerősített állásaikat, s a megszállási vonalon egyetlen átkelőhely van az ország északi részébe. A bejrúti állami rádió szerint a megszállt Dél-Libanonban meg­jelentek a Libanoni Nemzeti Elle­nállási Front röplapjai, amelyek az izraeli agresszorok elleni harc folytatására szólítanak fel. A libanoni reguláris hadsereg tagjai. Bevonulásuk tiszteletére Szidon lakossága valóságos örömünnepet rendezett. (ČSTK-felvétele) A műholdak új nemzedékének fejlesztése az USA-ban Növekvő nyugatnémet fegyverexport (ČSTK) - Az amerikai kormány titkos előkészületeket tesz arra, hogy a Nyugat-Európában elhe­lyezett 155 mm-es tarackjait meg­növelt hatótávolságú nukleáris lőszerekkel lássa el. A Chicago Tribune című lap szerint a Kong­resszus már jóváhagyott több mint 1 millió dollárt 925 ilyen új lőszer gyártására. A Washington Post című lap arról számol be, hogy az USA-ban felderítő, navigációs és távközlési műholdak új generációját fejlesztik ki. Ezeket 35 400 km magasság­ban helyeznék el a Föld körüli pályán. A lap szerint néhány ilyen műhold fedélzetén fegyvereket helyeznek el, hogy „védekezhes­senek“. Másokat miniatűr reaktív motorokkal látnak el, hogy szaba­don manőverezhessenek a világ­űrben. A Pentagon 1988-ra ter­vezi egy öt műholdból álló rend­szer üzembe helyezését, amely­nek feladata az lesz, hogy figyelje az űrben folyó minden tevékeny­séget. Szakemberek úgy vélik, hogy az űrháború előkészületei­nek első szakaszáról van szó. A konzervatív bonni kormány hatalomra jutása óta ötszörösére nőtt az NSZK fegyverexportja. Míg 1975 és 1980 között a nyugatné­met fegyvergyárak 8,1 milliárd márka értékű árut szállítottak kül­földre, a Kohl-kormány csak 1983- ban 8,6 milliárd márka volumenű fegyvereladást engedélyezett. Bár az NSZK-ban érvényben van egy olyan törvény, amely tiltja a fegy­verexportot az ún. válságöveze­tekbe, a bonni kormány beleegye­zésével a fegyvergyárak ezt meg­kerülik. Kivitelük kétharmada - mindenekelőtt hadihajók, tenger­alattjárók és harckocsik - a fejlő­dő országokba irányul. KÖZEL-KELET Kulcskeresők Amióta közel-keleti válság van- idestova immár negyven éve- azóta tudja a világ azt is, hogy az elhúzódó viszály rendezésének kulcsa a palesztin kérdés megol­dása. A válság, ezen belül a pa­lesztinok ügye mégis megoldatlan, s úgy tűnik, a megoldás egyre távolodik. Pedig a rendezési ter­vekből gazdag a termés, de nincs rájuk vevő, a tervezetek sorra elvé­reznek. Pillanatnyilag a valamennyi ér­dekelt fél részvételével nemzetkö­zi konferencián való rendezést ja­vasló szovjet terv, a Reagan-terv, a Fahd-terv és a lényegében erre épülő fezi rendezési javaslat van terítéken. Ezenkívül az utóbbi he­tekben a közöspiaci országok, fő­leg Olaszország és az NSZK is aktivizálták közel-keleti diplomáci­ai erőfeszítéseiket a „tizek“ közös rendezési kezdeményezésének előkészítésére. Diplomáciai forrá­sok szerint a sűrűvé vált Hussze- in-Mubarak találkozók elsőrendű célja is egy rendezési tervezet kimunkálása volt. A legnagyobb érdeklődést ter­mészetesen az újabb Arafat- -Husszein eszmecsere váltotta ki. Annál is inkább, mivel előző talál­kozóik sorra ellentétes reagálást váltottak ki palesztin körökben. A majdani jordán-palesztin állam- szövetségről született megállapo­dás tovább mélyítette a Paleszti­nái Felszabadítási Szervezet ve­zető szervezetén, az El-Fatahon belüli szakadást. Az El-Fatah Ara- fattal szemben álló szárnya, a Szí­riával szorosan együttműködő pa­lesztin szervezetek és maga Szíria is árulással vádolta Arafatot, a pa­lesztin érdekek elárulásával. A leg­utóbb jordán-palesztin csúcsta­lálkozón született megállapodás, ha lehet, még határozottabb eluta­sításukba ütközött. Arafat és Husszein - úgymond a közel-keleti rendezés és a pa­lesztin kérdés megoldásának elő­mozdítása érdekében - arról álla­podott meg, hogy a már régóta tervezett nemzetközi konferencián a palesztin képviselők a jordániai küldöttség keretében vennének részt. Ami nem is lenne baj, ha... Ha létezne egy jordán-palesztin államszövetség, vagyis ha létezne palesztin állam. Ha pedig már len­ne palesztin állam, akkor már meg is lenne a kulcs a közel-keleti válság megoldásához. Akkor már „csak“ az izraeli csapatok vissza­vonulásáról kellene megállapodni az ENSZ által egykoron kijelölt határok mögé. Csakhogy erről szó sincs. Egy egész nemzet már évtizedek óta változatlanul hontalan. S ez az Arafat-Husszein megállapodás a Biztonsági Tanács 242. számú határozatának elfogadását jelenti, amely viszont csak Izrael állami létét ismeri el, a palesztinokat me­nekültként kezeli, említést sem tesz a palesztin államról. Tény, hogy a PFSZ elnöke 1982 júliusában, amikor Nyugat- Bejrútban találkozott az amerikai Kongresszus küldöttségének ve­zetőjével, Paul McCIoskeyval, a következő kézírásos nyilatkoza­tot adta neki: ,,Arafat elnök elfo­gadja az ENSZ összes, a palesz­tin kérdésre vonatkozó határoza­tát“. Vagyis a 242. számú BT- határozatot is. De a Palesztina területén zsidó és arab állam létre­hozásáról szóló határozatot is! A mostani ammani megállapo­dás tehát visszalépést jelent, olyan engedményt Izraelnek és az USA-nak, amely lehetővé teszi számukra, hogy a saját elképzelé­seik szerint „oldják meg“ a közel- keleti kérdést. Ezek az elképzelé­sek közismertek, részletezésük felesleges. Ismertek eddigi „ered­ményei“ is: öt agresszív háború, az arab területek folytatódó meg­szállása, az egyiptomi-izraeli kü­lönszerződés, amely működés­képtelennek bizonyult. Éppen ezért az ammani egyezség Arafat táborában sem lelt megértésre. Még legközelebbi munkatársai, a PFSZ és az El-Fatah legmaga­sabb rangú tisztségviselői, Abu Ijad, Abu Jihad és Faruk Kaddumi is közös nyilatkozatban utasították el mint olyan megállapodást, amely eleve lemond az önálló pa­lesztin állam létrehozásáról, va­gyis a palesztin ellenállási mozga­lom legfőbb céljának megvalósítá­sáról. S a másik fél véleménye? Sem az izraeli, sem az amerikai reagá­lások nem nevezhetők pozitívak­nak. Tel Avivnak és Washington­nak még ez is kevés. Még ilyen óriási engedmény árán sem haj­landóak elismerni a PFSZ-t, a pa­lesztin nemzet követeléseinek jo­gosságát. „Izrael a jelek szerint még akkor sem akar tárgyalni a PFSZ-szel, ha Mr. Arafat fejen állva és visszafelé citálná a Koro­nát...“ Ezt a londoni The Times irta. Nem most, még nyolc évvel ezelőtt, a jelek szerint látnoki ké­pességekről téve tanúbizony­ságot. GÖRFÖL ZSUZSA London Csütörtökre összehívták a bányászküldöttek országos értekezletét (ČSTK) - A brit bányászszakszerve­zet, a NUM csütörtökre összehívta a brit bányák küldötteinek országos értekezletét. Ezen a konferencián dön­tenek arról, hogy a már 11 hónapja sztrájkoló bányászok milyen álláspont­ra helyezkedjenek, miután a Thatcher- kormány és az Országos Szénhiva­tal ismét meghiúsította a sztrájk be­fejezését célzó tárgyalásokba vetett reményeket. A TUC szakszervezeti központ az utóbbi napokban eredménytelenül pró­bálta meggyőzni az Országos Szénhi­vatalt arról, hogy kezdjen előzetes fel­tételek nélküli, egyenjogú tárgyaláso­kat a bányászszakszervezettel. A kon­zervatív kormány utasításait követő szénhivatal továbbra is azt követeli a bányászoktól, hogy egyezzenek bele a „nem gazdaságos bányák" bezárá­sába. A kormány ezt a reá ruházott jogot a tárnák tömeges bezárását cél­zó tervének kivitelezésére használná ki, ami bányászok tízezreinek az elbo­csátásával járna. A TUC arra szólította fel vasárnap Margaret Thatcher miniszterelnököt, kezdjen tárgyalásokat a sztrájk befeje­zésének tisztességes feltételeiről. Mint ismeretes, a kormányfő mindvégig rendkívül keményen lépett fel a bányá­szokkal szemben és nemegyszer utalt arra, hogy mindenáron vereséget akar rájuk mérni. Ez a kérlelhetetlensége a brit gazdaságnak és az adófizetők­nek eddig mintegy 6 milliárd font ster­lingjébe került. Arthur Scargill, a NUM elnöke fel­szólította a sztrájkoló bányászokat, hogy továbbra is határozottan szánja­nak szembe a kormány és a szénhiva- tal említett törekvéseivel. Bejelentette, hogy február 24-én Londonban nagy munkástüntetésre kerül sor, melynek résztvevői szolidaritásukról biztosítják a sztrájkoló bányászokat. NATO-hadgyakorlat Athén nem vesz részt (ČSTK) - Görögország nem vesz részt a NATO február 26-től április 13- ig tartó Wintex-Cinex fedőnevű téli hadgyakorlat-sorozatán, jelentette be Antonisz Drosszovanisz görög had­ügyi államtitkár. A NATO idei manőverei minden korábbit felülmúló méreteket öltenek. A korábbi gyakorlatoktól elté­rően most az akciókba bevonják a pol­gári védelem alakulatait is, hogy töké­letesen megbizonyosodjanak a „kato- nai-politikai válság“ esetére vonatko­zó előkészületekről. Az athéni döntés megzavarja az eredeti elképzeléseket. miszerint a manővereknek komplex jel­leget kell ölteniük. A görög államtitkár ugyanakkor hangsúlyozta, hogy országa távol ma­rad az Égei-tengeren sorra kerülő NA- TO-hadgyakorlattól is. Görögország a közelmúltban kéréssel fordult az at­lanti tömb vezérkarának a dél-európai ügyekben illetékes vezetőihez, hogy az Égei-tengeren tervezett manővereket ne tartsák meg mindaddig, amig nem rendezik az egyes NATO-országok kö­zötti problémákat, mindenekelőtt a gö­rög-török viszályt.

Next

/
Thumbnails
Contents