Új Szó, 1985. február (38. évfolyam, 27-50. szám)
1985-02-02 / 28. szám, szombat
Cement, mész, zeolit Építőanyag-gyártásunkról a Ceva-jubileum kapcsán H étezernél több alkalmazott, tizenegy üzem Szlovákia- szerte. Évente közel négymillió tonna cement, több százezer tonna mész és azbesztcement-készítmény. S újabban több tonnányi zeolit évente. Legjellemzőbb mai ismertetőjegyei ezek a Trenčínben székelő Cement- és Mészgyárak konszernnek, ismertebb nevén a Cevának, amely ebben a szervezési formában 1981. januárja óta irányítja a hatáskörébe tartozó vállalatokat. Szlovákia építő- anyag-gyártásának egyik alapbázisa január 1-én lépett létezésének második negyedszázadába. Ennek apropóján íródtak az alábbi sorok. ELHELYEZKEDÉS Hogy némi képet kapjunk arról, hol áll a Ceva az építőanyaggyártás ranglétráján, nem árt, ha felsorolunk néhány adatot, összefüggést. A hazai építőanyag-mennyiségnek például az egynegyedét állítja elő, nép- gazdasági ágazataink között energiaigényességben a második, szállítási igényességben a legelső helyen található. Energia- takarékos időket élve nem éppen jó bizonyítvány. De hát ennek gyökerei még a múltba nyúlnak vissza, amikor a mostani energiafelhasználási mérce még nem szerepelt az általánosan elfogadott termelési kritériumok között. Ma viszont ott van, és éppen azokat érinti a leginkább, akik energiaigényes termelést folytatnak. Például a cementgyártókat. Ebből az építőanyagból a Ceva az országos termelés hetven százalékát adja, sok helyen még nedves eljárással, ami jóval több emergiát emészt föl, mint a száraz cementgyártási technológia. Éppen ezért időszerű mostanában ez utóbbira való átállás. Ilyen megfontolások következtében állították le a stupavai cementgyárat, korlátozták a termelést Banská Bystricaiban. Ezek termelési volumenét a korszerű rohožníki cementgyár veheti át, bár kapacitása még így sincs teljesen kihasználva. Mert nem mutatkozik nagyobb érdeklődés a cement iránt, legalábbis tavaly így volt. Napjainkban az energiatakarékos termelés szorgalmazása világjelenség. A cementgyártásban ez még inkább szembeötlő folyamat. Hol tart ilyen összehasonlításban a Ceva? Nincs előkelő helyen. Japán és a világ élvonalbeli termelőinél 30 százalékkal nagyobb energiaigényességgel állítja elő a cementet. Az aránylag nagy különbség az alkalmazott termelési technológia következménye, s egyben alapvető indítéka a nedves eljárások mihamarabbi felszámolásának. A Ceva-kivitel döntő hányada azbesztcement-termékekből áll. Tavaly például elérte a 150 millió koronás értéket, tőkés piacra 14 millió koronáért exportáltak. Fehércementből 40-45 ezer tonna jut külföldre, a többi portlandce- ment. Ebből tavaly Magyarországra 100 ezer tonnát adtak el. Déli szomszédainkon kívül állandó megrendelőik Jugoszlávia és az NSZK. Ez utóbbi ország közvetítésével további államokba is eljut a csehszlovák cement. Fokozatosan körvonalazódnak a kivitel lehetőségei Ausztriába, Ciprusra és esetleg Svájcba. MÚLTIDÉZÉS Negyedszázad alatt a szakágazat fejlődésébe sok minden belefért. Most szorítkozzunk csak a legfontosabb határkövekre. A legelső 1959. január 1-e, a szlovákiai cement-, mész- és azbesztcement-gyártás összevonásának, a termelési-gazdasági egység létrehozásának napja. A termelési szakágazat azonban már jóval korábban is létezett, kezdete a 19. század közepére vezethető visz- sza. Szlovákia területén cementet először 1856-ban Skrabskéban állítottak elő. A századforduló évében Horné Srnie és Lietavská Lúčka is feliratkozott a termelők sorába. Szlovákiában portlandce- mentet először 1889-ben Ladcé- ben gyártottak. A mészfeldolgozás 1893-tól úgyszólván napjainkig kizárólag csak helyi jellegű kis üzemekben történt. Tavaly üzembe helyezték a margecanyi mészégetőt, ami egyben a nagyipari mészfeldolgozás kezdetét jelenti Szlovákiában. Az azbesztcement-termelés még a század elején először Púchovban, majd Nyitrán vert gyökeret. A Ceva és elődeinek negyedlegnagyobb lelőhelyei hazánkban a kelet-szlovákiai Nižný Hrabovec környékén vannak. A Bystréi cementgyárban dolgozzák fel, 16 ezer tonna évi mennyiségben. Termőtalajba juttatása növeli a trágyázás hatásfokát. Ezen termesztik például a híres tokaji szőlőfajtákat, bulgáriai alkalmazásával pedig kétszerte nagyobb termést tudtak produkálni, mint korábban. Itthoni felhasználása csak a hetvenes években kezdődött, az évtized közepétől már a kutatás tárgya lett, ipari feldolgozása pedig szinte a jelennel azonos. Elterjedésének fontos gazdasági indítéka lehet, hogy százszor olcsóbb, mint a mesterséges úton előállított zeolit. Alkalmazási módozatainak kidolgozásába állami feladatok keretében 30 (!) kutatóintézetünk kapcsolódik be. Bebizonyosodott például, hogy a zeolit megköti a radioaktív anyagokat. Egyelőre Szinte teljesen új létesítmény a rohožníki cementgyár (Archív felvétel) !ÍJ SZÚ 5 1985. II. 2. százados múltja három jelentősebb szakaszra tagolható. A hatvanas évekre a termelésnövekedés volt jellemző. Rekonstrukcióval bővítették a termelést Horné Srnieban, Lietavská Lúčkában, Ladcéban és a harmadik forgókemence megépítésével Banská Bystricában. A hetvenes években a termelésnövekedést új kapacitások építésével értek el. Cementgyára lett Tornának (Turňa nad Bodvou) és Rohožníknak. A legutolsó szakasz 1981-ben kezdődött és napjainkban is tart; a népgazdaság szükségleteihez igazodva a termelés részleges korlátozása van érvényben. Az új üzemek felépítése korszerű technológiát és automatizációt hozott a termelésbe, lehetővé tette új termékek - fehér és színes cementfajták - előállítását. Az új üzemek műszaki, technológiai és termelésirányítási szintje összehasonlítható a világ élvonalába tartozókéival. Jelentős növekedés jellemzi a cementgyártást. Mindezt leginkább az mutatja, hogy jelenleg egy esztendő alatt gyártanak annyi cementet, mint az első köztársaság idején húsz év elteltével. Időközben persze a termelési technológia, s az előállítás módja úgyszólván teljesen megváltozott. Még ennél is dinamikusabb fejlődésen ment keresztül a mészfeldolgozás. Új mészégető épült Zsérén (Zirany), Tisovecben Gombaszögön (Gombasek) és Rohožníkban. A huszonöt évvel ezelőtti termelés napjainkban közel a hat és félszeresére nőtt. Az azbesztcementgyártásban a fejlesztés fő irányvonala a termelési folyamatok korszerűsítésére, s a nehéz kézi munka felszámolására irányult. Új üzemet lényegében nem is építettek. ZEOLITFELHASZNÁLÁS Népgazdaságunk változó szükségleteihez igazodva a Ceva termelési programja is módosul, gazdagodik. A már említett cementfajtákon kívül mesterséges vakolatanyagokat kezdtek gyártani, s hozzáláttak a zeolit feldolgozásához. A jelen és a jövő alapanyagaként emlegetett természetes zeolit azonban csak a mezőgazdaság érdeklődik iránta, más ágazatok nem nagyon próbálkoznak alkalmazásával. Zeolit-ügyben viszont figyelmeztető, s ezt a Ceva vezetői is aláhúzták: nem keresni, nem kísérletezni kellene elsősorban, hanem a külföldön már ismert li- cencek megvásárlása után azok hazai továbbfejlesztésével kellene próbálkozni. JÖVÖBENÉZÉS A Ceva már évek óta eleget tesz népgazdaságunk elvárásainak. Vagyis éppen annyi építőanyagot termel, amennyire megrendelőinek szüksége van. Egyben a jövő, a fejlesztés útja is kirajzolódik előttük. Fokozatosan korszerűsítik a Banská Bystrica-i cementgyárat, ahol átállnak majd a száraz termelési módra. A cementgyártásban a nedves technológiát 1995-97-ig végleg szeretnék felszámolni. Lietavská Lúčkában és Bystrében azután már nem gyártanak cementet, helyette más termelési programot vezetnek be. Forgalmazás tekintetében a közeljövő újdonságának ígérkezik a cement és a mész ötkilós csomagolásban való árusítása, amivel a kisfogyasztókat próbálják megörvendeztetni. Idővel nagyobb teret kap a termelésben a számítástechnika, a robotok és a manipulátorok alkalmazása. Megrendelőik tavaly csupán négymillió tonna cementre tartottak igényt. Termelési üzemeikben azonban majdhogynem kétszer annyit lehetne előállítani. Mivel a cementre most - valószínűleg átmenetileg - nincs szükség, pótmegoldások után kellett nézniük. Mindegyik közül a legígéretesebbnek éppen a zeolit feldolgozása mutatkozik. Sz‘ ,ámokkal kezdtük, számokkal fejezzük be. A Cevában idén várják a százmilliomodik tonna cement legyártását Szlovákiában, öt év múlva pedig a szlovákiai portlandcement-gyár- tás érkezik századik évfordulójához. Újabb mérföldkövek lesznek ezek a Ceva, az építőanyag-gyártás egyik legfontosabb hazai vállalati csoportosulásának történetében. J. MÉSZÁROS KÁROLY M. V. Frunze - az SZKP és a szovjet állam kiemelkedő képviselője Száz évvel ezelőtt, 1885. február 2-án született Mihail Vasziljevics Frunze, az SZKP és a szovjet állam neves képviselője, Lenin közeli munkatársa, a szovjet fegyveres erők szervezője, a szovjet hadtudomány megalapítója. Egész életét az oroszországi nemzetek szabadságáért és függetlenségéért, a cárizmus ellen folytatott harcnak szentelte. A hivatásos forradalmár és illegális bolsevik vezető forradalmi útja 1904-ben kezdődött, amikor a politechnikai intézet diákjaként dolgozni kezdett a pétervári munkások körében és tagja lett egy bolsevik szervezetnek. A pétervári novemberi tüntetésben való részvételéért bebörtönözték, majd kiutasították a fővárosból. 1905-ben a polgári-demokratikus forradalom idején a moszkvai pártvezetóség Ivanovo-Voznye- szenszkbe küldte, ahol a textilmunkások körében dolgozott. 1905 májusában ő szervezte meg és ó vezette a cárizmus elleni egyik legnagyobb politikai sztrájkot. Egy csoportot szervezett, amely 1905 decemberében a moszkvai fegyveres felkelés után részt vett a moszkvai barikádokon folytatott harcokban. 1906- ban az ivanovo-voznye'szenszki pártszervezet az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt IV. kongresszusának küldöttjévé választotta. Ezen találkozott Vladimir lljics Leninnel, akinek egyik legközelebbi munkatársa lett. Ez a találkozás egész további tevékenységére óriási hatással volt. Forradalmi tevékenységéért többször bebörtönözték, két ízben halálra ítélték, majd kényszermunkára küldték. Harcostársait ennek ellenére felkészítette a forradalomra, sőt a száműzetésben Katonai akadémia névvel csoportot szervezett, amelynek tagjai hadtörténeti kérdésekkel foglalkoztak. A börtönből való szökése után Frunze illegalitásban élt. 1916- ban a nyugati frontra ment, ahol forradalmi felvilágosító és szervező munkát fejtett ki a katonák között. A februári polgári demokratikus forradalom idején Minszk- ben az illegális bolsevik szervezet élén állt, nagy része volt a belorusz dolgozóknak a szovjetek uralmáért folytatott harca fellendülésében. A Nagy -Októberi Szocialista Forradalom alatt a sujai és ivano- vói munkásokat szervezte. Osztaguk élén részt vett Moszkvában az októberi harcokban, a Kreml ostromában. A szovjetek második összoroszországi kongresszusának küldötte volt. A polgárháború időszakában a bolsevik párt központi bizottsága és a szovjetek kormánya a legveszélyesebb feladatokkal bízta meg. Fáradhatatlan energiával szervezte az ellenforradalom és az intervenció elleni harcot. A katonákat az amerikai és angol intervenciós csapatok elleni harcba vezette. Hadműveleteket készített elő, amelyek Kolcsak ellenforradalmár hadseregének legyőzéséhez, Vrangel jól felfegyverzett csapatainak felszámolásához vezettek. Ezek a hadműveletek a szovjet hadtudomány fontos fejezetét képezik. Ebben az időszakban több jelentős katonai funkciót töltött be, parancsnoka volt a keleti, a turkesztáni és a déli frontnak. Ma egy hivatal folyosóján várakoztam' néhány percet s közben elnézegettem az éppen ott dolgozó épület-karbantartók munkáját. Pontosabban a gumipadló-javító- két. A hosszú folyosón ugyanis cserélték a megkopott gumipadlót. Ezzel már el is készültek, most az Kétszer mérj, egyszer vágj! irodahelységek javításába kezdtek. Egy középkorú és egy fiatal szakinak volt ez a feladata. Az egyik mért, a másik vágott.- A huszonnégyes számú helyiségbe egy százhetven centis darab kell - mondta a fiatalabbik, miután megérkezett a folyosó túlsó végéről. - Vagy nem! - kapott a szájához, amikor már éppen vágni akarta a gumit a másik.- Azt hiszem, százkilencven centis kell.- Melyik hát a kettő közül?- méltatlankodott az idősebbik.- Százkilencven! - vágta rá a fiatalabbik határozottan, de nyomban elbizonytalankodott.-Nem száznyolcvan? - kérdezte gúnyosan a kést tartó mesterember.- Azt hiszem, százkilencven- mondta társa most már teljesen habozva. Aztán így folytatta:- A biztonság kedvéért vágj inkább nagyobbat!- Na, nyomás megmérni még egyszer! - hangzott a ,,rangidős “ parancsa. A legény nem vitatkozott, máris indult. Amikor visszajött, mosolyogva, de restelkedve ezt mondta:- Százkilencvenöt centi.- Mennyi?!- Százkilencvenöt.- Tehát sem százhetven, sem százkilencven, de százkilencvenöt. Ha rajtad múlna, az egész tekercset földarabolhatnánk. Több megjegyzést nem fűzött a munkatárs pontatlanságához és közömbösségéhez, fejét csóválva hozzálátott a szükséges hosszúság levágásához. Látszott, hogy őt mennyire bántaná a fölöslegesen létrehozott hulladék. Legközelebb talán már a társát is? FÜLÖP IMRE Frunze V. V. Kujbisewel együtt eredményes hadműveleteket hajtott végre Közép-Ázsiában, segítséget nyújtott az ottani szovjet köztársaságok nemzeteinek, hogy felszabaduljanak az intervenciós csapatok elnyomása alól és megszilárdítsák a szovjet hatalmat. Lenin tanácsait követve kidolgozta, majd megvalósította Krím felszabadításának tervét. Frunze a harcok során szerzett tapasztalatait felhasználta a hadászati elmélet kidolgozásában, számos jelentős hadtudományi mű szerzője. A katonák nevelésére, katonai fegyelemre, a következő háború jellegére, a front és a hátország kapcsolatára, a haditechnikára vonatkozó tanulmányainak és cikkeinek nagy jelentősége volt a két háború közti időszakban a Vörös Hadsereg kiépítése és fejlesztése során és a második világháború után sem vesztették el időszerűségüket. A polgárháború befejezése után Frunzet megbízták a szovjet fegyveres erők kiépítésével. 1924- ben kinevezték a hadügyi népbiztos helyettesévé, a munkásparaszt Vörös Hadsereg vezérkari főnökévé, a katonai akadémia parancsnokává, majd 1925 januárjában a kommunista párt központi bizottsága megbízta a fegyveres erők vezetésével, hadügyi népbiztos lett. Ezekben a tisztségekben Frunze óriási munkát fejtett ki a Vörös Hadsereg átszervezése és a fiatal szovjet állam védelmi erejének kiépítése során. Mindig szem előtt tartotta Vlagyimir lljics Lenin szavait, aki felhívta a figyelmet az imperialisták újabb támadásának veszélyére. Mihail Vasziljevics Frunze fiatalon, negyvenévesen, alkotóképességei és ereje teljében halt meg 1925. október 31-én. A szovjet nép sohasem felejti el érdemeit a szovjet hatalom ellenségeinek legyőzésében az intervenció és a polgárháború idejében. Nem felejtik el hozzájárulását a szovjet fegyveres erők erejének megszilárdításához. A szovjet hadsereg tisztjeinek'és katonáinak nemzedékei tanultak elméleti munkáiból és gyakorlati tapasztalataiból. Frunze rövid élete folyamán Lenin tanítását érvényesítette a gyakorlatban, azt az irányvonalat, amely a fejlett szocializmus időszakába vezette a szovjet népet és azt eredményezte, hogy a Szovjetunió fegyveres ereje ma a világbéke és a társadalmi haladás szava- tolója. MILAN HRBEK
